Divatba jött a villanypásztor

– Emberre nem veszélyes? – egy villanypásztorokat is forgalmazó boltban nézelődik Sötét János baktói gazda. Pár hektárt akar a család körbe keríteni, alaposan kikérdezik az eladót. A baktói férfi felkészülten érkezett vásárolni, füzetéből sorolta az adatokat. Elsőként annak biztonságos működéséről akart meggyőződni.

A napokban futott végig a hír a sajtón, hogy a magyar-szerb határon áramot vezettek a kerítésbe, emiatt egy munkás megsérült.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint az európai uniós előírásoknak megfelel a határzárba épített elektromos rendszer, emberi életre nem veszélyes.

Villanypásztor-háló Dóc határában. Tizenöt Joule ütőerőnél többet nem bírnak el a hivatalosan vásárolt vezetékek. Fotó: Kuklis István

Nem üthet agyon

– Kétségtelenül jóval többen vásárolnak villanypásztort, mint tíz évvel ezelőtt, amióta mi is foglalkozunk az árusításával – Palotás Sándornak, a Déli Farm Kft. vezetőjének egy mezőgazdasági boltja van Szegeden, itt kapható a villanypásztor tizenöt Joule ütőerőig, ahogy a szakember fogalmaz. Palotás teljesen veszélytelennek tartja a szerkezetet. A tizenöt Joule erősség a maximum, ami átfuthat a drótokon, az áramforrástól függetlenül. Magyarul, nem tekerhet rá senki annál többet, mint amennyit elbírnak a drótok.

Nem csak a határait védi a magyar

– Teljesen jogosan védik a területet – Pataki László nem földtulajdonos, de nem lát kivetnivalót abban, ha valaki villanypásztorral körbe keríti a földjét. A dóci férfi szerint az sem gond, hogy olyan földdarabokat is bekerítettek a faluban, ahol csak a gaz ácsingózik.

Pataki Lásztló szerint teljesen jogos hogy villanypásztorral őrzik területeiket a földtulajdonosok. Fotó: Kuklis István

Egy helyi nagygazdálkodó szerint pedig egyszerűen olcsósága miatt terjedt el az ilyen őrzés. – Nem kell pásztort fogadni – adja meg Kovács Sándor a magyarázatot.

„Fegyverrel és kutyával őrzött terület" feliratú táblával is találkozunk a mezőgazdasági területek szélén. A villanypásztort pedig már szinte minden földdarab mellett látunk. Palotás Sándor szerint annak persze van veszélye, hogy valaki maszekol, és saját kútfőből eszkábál elektromos kerítést, de többnyire arról számolnak be a sikertelenül kísérletezők, hogy nem működött az általuk barkácsolt védelem. Palotás Sándor szerint a Hírközlési Felügyelet feladata, hogy ezeket figyelemmel kísérje, de többnyire akkor van dolguk, ha egy ilyen szerkezet más elektromos berendezés működését zavarja.

Az állattenyésztési üzletekben szaktanácsadással is ellátják a gazdákat a villanypásztor biztonságos használatáról. Fotó: Karnok Csaba

Spórolni lehet vele

– Az élő őrzés töredékéért tudjuk üzemeltetni az elektromos védőberendezést – indokolja Kardos Kálmán, az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. vezérigazgatója azt, hogy Szegeden, a Szabadkai úti egykori tankertet és az ásotthalmi Fatima házat védik elektromos berendezéssel. – Az emberi életre egyik sem veszélyes, teljesen szabvány szerinti szerkezetek – a vezérigazgató szerint főként azért döntöttek emellett, mert a védőberendezés beszerzése az élő őrzés három havi költségébe kerül, majd ezt követően pár ezer forint havonta a fizetnivaló. – Az utolsó téglát is elhordták volna az ásotthalmi tanyavilágban levő Fatima házból, ha nem teszünk valamit – tette hozzá Kardos Kálmán.

A magántulajdonú, természetvédelmi területen kívül eső földet bárki körbekerítheti villanypásztorral – a környezetvédelmi területen kell csupán engedélyt kérni erre. Villanypásztorokat forgalmaznak állattenyésztési üzletekben is, ám a kereskedelmi forgalomba hozott terméket engedélyeztetni kell. Igaz, sokan maguknak barkácsolnak ilyet.