Egy 21. századi Öveges professzor

– A legfontosabb a fizika oktatásában, hogy az is kerek egészként tekintsen rá, aki humán beállítottságú. Ehhez nagyon fontosak a kísérletek, ez elengedhetetlen ennél a tantárgynál – vallja [namelink name="Csányi Sándor"], a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanára, aki a napokban Ericsson-díjat kapott.

A svéd cég 15 éve ismeri el a matematika és a fizika területén kimagasló teljesítményt nyújtó tanárokat. A díjat a legelkötelezettebb matematika- és fizikatanároknak adja át a vállalat, azzal a céllal, hogy előmozdítsa a világszínvonalú hazai természettudományos alapképzés ügyét. A 250 ezer forint anyagi elismeréssel járó díjat idén nyolcan kapták, köztük a kémiát is oktató szegedi pedagógus. Az indoklás szerint diákjai évről évre sikeresen szerepelnek rangos tanulmányi versenyeken. A radnótisok mellett a régió más fiataljai is sokat köszönhetnek neki, ő is szervezője például a középiskolásoknak szóló Fizikus Túraversenynek is.

Kísérlet nélkül nincs fizika. Csányi Sándor órát tart.
Fotó: Schmidt Andrea
Csányi Sándor 24 éve van a pályán, annak idején a Radnótiba járt, itt az egyik tanára szerettette meg vele a fizikát. A szegedi egyetemen végzett, majd visszatért az anyaintézményébe.

– Egy komoly ember nem árulja el, mi a kedvence saját területén belül – válaszolja a pedagógus arra a kérdésre, mi a legjobb a fizika tudományában. Azért következtetni enged: „imádok fényképezni, az optika csodálatos dolog". Fő témái a természet és a portrék, a kettőt gyakran hangolja össze: a szabadban fotózza az embereket. Osztályfőnök, humán szakos osztálynál. Mint mondja, sok energiába kerül megértetni és megszerettetni a diákokkal ezt a tudományt, de megéri a befektetett munkát.

– Volt olyan tanítványom, aki humán szakosként kezdte, majd első félév után átjelentkezett matematika–fizika szakos osztályba. Sajnáltam, hogy elmegy, ugyanakkor természetesen büszke is voltam – meséli a pedagógus. Szerinte jó jel a természettudományok oktatására nézve, hogy kezd egy kicsit konszolidálódni az azokat körülvevő kommunikáció, így egyre népszerűbbek. Bízik benne, hogy tanárként ő is hozzájárul ehhez a tendenciához. Hozzáteszi, idén az egyik 17 fős matematika–fizika szakos végzős csoportjából 12-en a műegyetemre jelentkeztek. – Ez a díj a tiétek is, még ha nem is érzitek – mondja az osztályának tartott fizikaóra előtt. Majd három diákot hív segítségül, kezdődik az elektronhullámos kísérlet.