Nemzeti vagyon lett az SZKT, a vízmű

Tavaly decemberben az Országgyűlés sarkalatos törvényben rögzítette az állami és a helyi önkormányzatok vagyonáról rendelkező szabályokat, amelyek 2011. december 31-én hatályba léptek. A nemzeti vagyonról szóló törvény meghatározza az állami és az önkormányzati közfeladatok ellátásának infrastruktúráját jelentő nemzeti vagyon védelmének és a vagyonnal történő gazdálkodásnak az általános alapelveit. A törvény hosszan sorolja, mi tartozik a nemzeti vagyon körébe: egyebek között az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, pénzügyi eszközök, társasági részesedések. De ide sorolja a törvény az állami fenntartású közgyűjteményeket, a régészeti leleteket és a nemzeti adatvagyont is. Nevesítve az állami vagyon körébe tartozik például a Szent Korona és az Országház is. A műemlékek körében kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül a megyében a fábiánsebestyéni Cserna-féle szélmalom és a szegvári Károlyi-kastély.

A vízmű 51 százalékos önkormányzati tulajdonrészét nem lehet eladni, része a nemzeti vagyonnak. Fotó: Segesvári Csaba

Az önkormányzatoknak a törvény hatályba lépését követő 60 napon belül rendeletben kellett megjelölniük a nemzetgazdasági szempontból kiemelt vagyonelemeket. [namelink name="Mózes Ervin"], Szeged címzetes főjegyzője lapunknak elmondta: a közgyűlés február 24-i ülésén már eleget tett ennek, módosította az önkormányzat vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló rendeletét. – Legfőképpen azért kellett módosítani az önkormányzat vagyonrendeletét, mert a nemzeti vagyonról szóló törvény a forgalomképtelen törzsvagyonon belül két kategóriát különböztet meg: kizárólagos tulajdonban lévő nemzeti vagyont és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont.

Előbbi kategóriába tartoznak például a helyi közutak és műtárgyaik, valamint az önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, vizek és közcélú vízi létesítmények – magyarázta a címzetes főjegyző. Mózes Ervin elmondta: nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná nyilvánította a közgyűlés a levéltári anyagokat, a tervtári terv- és iratanyagokat, valamint a többségi önkormányzati tulajdonban álló, közszolgáltatási tevékenységeket, valamint parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló üzletrészeket. Így kiemelt nemzeti vagyon lett a száz százalékban városi tulajdonú Szegedi Közlekedési Kft. és a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft., valamint a többségében városi tulajdonú Szegedi Vízmű Zrt. önkormányzati üzletrésze (51 százalék), a Szegedi Hőszolgáltató Kft. önkormányzati üzletrésze (51 százalék) és a Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Zrt. önkormányzati üzletrésze (75 százalék). A címzetes főjegyző elmondása szerint a kiemelt státus azt jelenti, hogy a fenti vagyonelemeket nem lehet értékesíteni.