Női szervezetek: nem harcos szüfrazsettszerepek

A nőegyletek már a tizenkilencedik század derekán megjelentek Magyarországon. Manapság pedig újra virágkorukat élik. Bár az, hogy miért harcolnak, kissé átalakult elődeikhez képest. Az egyenjogúság ugyanis úgy-ahogy megvalósult, és városszépítést sem kell már magukra vállalniuk. Akadnak persze ilyen jellegű egyletek is. A segélyt nyújtó szervezetekre pedig a megyében is találunk példát: az Algyői Nőegylet például nevében is őrzi a hagyományt. Rászoruló családoknak segítenek, templomi nagytakarítást végeznek, magányos idősek mindennapjait teszik szebbé.

Sokkal súlyosabbnak tűnő kérdések foglalkoztatják viszont az egyesületek legtöbbjét ma. Ilyen kikerülhetetlen téma a bántalmazott nők vagy a szexuális zaklatás áldozatainak helyzete. A legtöbb hasonló profilú női egyesület budapesti központú. Az egyenjogúság kérdése sem lecsengett téma azonban. Próbáltunk a nők jogaiért harcoló szervezetet találni Csongrád megyében is, de kiderült: nem vagyunk könnyű helyzetben. Kevés a szervezet, és nem is hallatják olyan hangosan a hangjukat. A hódmezővásárhelyi székhelyű e-NÍVÓ Együttműködő Női Vállalkozók Dél-alföldi Regionális Közhasznú Egyesülete azért próbálkozik.

– Az egyesület azért jött létre, hogy a vállalkozó nők segítsék egymást – ecseteli Radics Edit elnökségi tag. – Tulajdonképpen egymás beszállítói, szolgáltatói vagyunk. Egy példa: az egyik vezetőnknek baromfiboltja van, ezért természetes, hogy nála vásárolunk, tőle vesszük ezt a fajta árut.
Az egyesületben lévő vállalkozások elsősorban nőket alkalmaznak. Vezetők csak közülük kerülhetnek ki, még ha egyébként dolgozik is férfi a vállalkozásban. Igyekeznek segíteni a nőknek azzal is, hogy nagyobb tekintettel vannak a munkaidejük beosztására – a család érdekében. Radics Edit sem tud túl sok egyéb megyei szervezetet említeni.

Básthyné Tatár Julianna, a Szegedi Nők Klubjának elnöke azon a véleményen van, hogy a civil szervezetek működtetésének legnagyobb akadálya az anyagi háttér hiánya. Pénz nélkül ugyanis nehéz megjeleníteni és hangot adni az amúgy létező szervezeteknek. – A Szegedi Nők Klubja elsősorban tájékoztató jellegű szervezet – említi Básthyné. – Előadásokat tartunk szakértők bevonásával különböző női témákban, például az egészségmegőrzést vagy egyenjogúságot és más, a társadalmi változásokat érintő kérdésekben. Az érdekképviselet persze a mi szervezetünk esetében is megjelenik, de ez elsősorban egyéni jogsérelmekre koncentrál.

Harcos szüfrazsettszerepet tehát ne várjunk a Csongrád megyei szervezetektől, de jó tudni, hogy van kihez fordulniuk a bajba jutott nőknek a megyében is. Még ha nem is gyakran hallunk róluk.