2010.11.13. 15:12
Promenád a gyönyörbe - képregényfesztivál Szegeden
Szeged - Rajongókkal, nosztalgiázókkal és alkotókkal telt meg szombaton a Somogyi-könyvtár alagsora. Másodszorra rendeztek képregényfesztivált Szegeden.
Képregényes körökben közismert tény: hazánkban a fővároson kívül Szegeden a legerősebb a képregényes jelenlét. Több neves alkotó indította innen képregényes pályafutását és több kezdeményezés fűződik a városhoz. A fesztivál képregény-kiállításán a Kockás füzetek ritka darabjai, az újra kiadott Lucky Luke, Dargay Attila klasszikusai vagy éppen a régi Pókember-füzetek hozták vissza sokak gyermekkorát. Volt örömrajzolás és képregénypiac, az előadásokon képregénykészítők mutatkoztak be, de szakmai elemzéseket is hallhattunk.
Elsőként a Promenád a gyönyörbe című előadáson vettünk részt, ami valójában egy sikerkalauz magyar alkotóknak. Vadas Máté és Torjai Ádám lelkesedéstől csillogó szemmel mutatta be eddigi képregényes pályafutását. Megismerkedhettünk korai munkáikkal, a szerzők betekintést nyújtottak az alkotási folyamatokba, és annak változásaiba. Egy tipikusan keserédes magyar sztorit hallottunk tőlük, amiből kiderült: csak azért is sikeresek lehetünk, ha szeretjük azt, amit csinálunk.
Kora délután Bayer Antal, a Buborékhámozó képregényes szaklap szerkesztőjének párhuzamos képregényelemzését hallgattuk. A fesztivál egyik húzónevének számító szakértő az Usagi Yojimbo és a Ruróni Kensin című képregénysorozatokat hasonlította össze egy gazdagon illusztrált előadás során. Megtudtuk: a sorozatok témája hasonló, egy magányos japán harcos kalandjairól és vándorlásairól szólnak. Bayer három szempontból vetette össze a két képregényt: a szöveges és a képi elemek használatának, illetve a narrációs technikáknak a tekintetében. A előadó beszélt arról is, hogy milyen módon használja a nyugati stílusban készült Usagi Yojimbo a keleti kultúra, illetve a Ruróni Kensin az amerikai képregények elemeit.
Egy rövid szünet után az idén 80 éves Rusz Líviával, a II. Szegedi Képregényfesztivál díszvendégével, a Csipike, az óriás törpe megalkotójával hallhattunk beszélgetést. A kolozsvári születésű művész rajzolta meg Verne Kétévi vakációját, Kempelen Farkas sakkautomatájának történetét, dolgozott a Dacia, a Kriterion, az Editora Musicala kiadóknak, illusztrálta Ion Creanga összes meséit, J. M. Barrie Pán Péterjét, J. R. R. Tolkien A babóját, és Robert Browning A hamelni furulyás című meséjét. A Rusz Lívia munkásságáról szóló könyvet a művésznővel közösen mutatta be a kötet szerzője, Kiss Ferenc.
A fesztivál este fél héttől a Grand Café kávézójában zárul: eredeti technikával vetített rajzfilmek elevenednek meg 8 mm-es filmszalagokon a Super 8-as akrobatacsoport közreműködésével.
Találkozunk jövőre ugyanekkor, ugyanitt.
