Szegedi táncosok Székelyföldtől Milánóig

Százötven eurót egy éjszakán – válaszolja Barbara arra a kérdésre, mennyit keres a külföldi diszkótáncért. A fiatal szegedi lányt ismerősei bátorították a munkára. Mivel szeret táncolni, és sok pénzt akart keresni, nem gondolkodott sokat. – Korábban kizárólag egy pesti tanfolyam elvégzése után lehetett valakiből hivatásos táncos. Ez öt évvel ezelőtt harmincezer forintba került. Külföldre kijutni csak közvetítőirodán keresztül lehetett. Nekem azonban mázlim volt, egy barátnőm beajánlott abba a milánói diszkóba, ahol ő is dolgozott. Az első este lámpalázam volt, de mivel maradni akartam, végigcsináltam. A döntésben az is segített, hogy abszolút korrekt módon bántak velem. Be vagyok jelentve, adózom, és hamarosan a kettős állampolgárságot is megkaphatom – mondja Barbara.

A táncosokat havonta orvosi vizsgálatra küldik, ahol a hangerő miatt a hallásukat is ellenőrzik. – Olaszországban szerencsére nem lehet a diszkókban dohányozni, így a füst sem zavar. Éjféltől hajnali négyig táncolunk, több szünettel. A fellépőruháink nem túl ledérek. Izgalmasabb, ha csak sejtetünk, és nem láttatunk. Habár egyik-másik darabban alig van fél méter anyag, a strasszok és a minőség miatt minimum hatvan euróba kerülnek – mondja a csinos lány, akit elmondása szerint néhányszor már ért kritika munkája miatt.

Szegeden nem csak tánc

Kíváncsiságból felhívtuk az egyik szegedi hirdetőújságban megadott telefonszámot: éjszakai munkára kerestek táncos lányokat. Egy férfi szólt a telefonba, elmondta, hogy a közeljövőben nyíló szórakozóhelyen kellene dolgozni. Nem árulta el, mennyit fizetnének, de egy személyes találkozásra invitált, ahol mindenről „lerántaná a leplet". Hozzáfűzte: a jelentkezőknek nem csak táncolni kellene...

– Vannak, akik azt gondolják, a tánc egyenlő a kurválkodással. Hatalmasat tévednek. Igaz, hogy külföldön sok lány így keresi a kenyerét, én is ismerek olyanokat, akik diplomával, minimum három idegen nyelv tudásával vállalnak kuncsaftokat. Ezek a luxuslányok általában nemcsak szépek, de okosak is, akár több százezer forintot is leakaszthatnak az ügyfeleikről, akik legtöbbször vállalkozók, nem ritkán politikusok. De a táncosok csak táncolnak! Nem szégyellem, amit csinálok, és amíg csak lehet, folytatom, hiszen itthon három diplomával se kereshetnék ennyi pénzt.

Pál Gyula szerint is legtöbben a jobb kereseti lehetőség miatt mennek külföldre. – Nem mindenki marad kint hónapokig. Én például csak néhány fellépést vállalok, és még így is sokszorosát keresem annak, amit Magyarországon – állítja a szegedi táncos, aki Münchenben és Székelyföldön is szórakoztatta már a bulizókat. – Erdélyről sokan azt gondolják, elmaradott. Engem is kellemes csalódás ért, hiszen az ottani szórakozóhelyek színvonala és a fizetés is messze meghaladja a magyarországit.