Színes, Messzua, Frodó és a többiek

 Bejegyzési alapelvek

Az MTA honlapján megtalálhatóak azok az alapelvek, amelyek szerint döntenek, hogy bejegyeznek-e egy új nevet, vagy sem. Többek között fontos tudni, hogy az újonnan kérvényezett utónevet minden esetben a kiejtésének megfelelően, a mai magyar helyesírás szabályai szerint kell bejegyezni (pl. Maya helyett Maja; Gerald helyett Dzserald). A köznévi eredetű és jelentésű fantázianevek esetében csak akkor javasolják a név bejegyzését, ha a név jelentése feltehetően nem lehet hátrányos a név viselőjére (pl. Csibécske, Felhő, Zápor). Nem javasolják például az olyan név bejegyzését, amely hangzásában, jelentésében a gyerek személyiségfejlődésére nézve a későbbiekben vélhetően káros lehet, vagy például csúfolhatják.

Cezarin, Csaga, Küllikki, Krimhilda, Messzua és Színes. Néhány azok közül a női nevek közül, amiket bárki nyugodt szívvel adhat születendő kislányának, ha különleges nevet szeretne. Ezek mind szerepelnek a Magyar Tudományos Akadémia listáján. – Amikor valaki olyan nevet szeretne bejegyeztetni, amely nem szerepel az intézet névlistájában, akkor ezt hivatalosan kell kérvényeznie a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Anyakönyvi Felügyeleti Osztályán.

– A név bejegyezhetőségéről az osztály munkatársai kérnek tőlünk hivatalos szakvéleményt – mondta Raátz Judit, az MTA Nyelvtudományi Intézet tudományos munkatársa.

A bejegyzés menete

– Az intézetben a nyelvészekből álló utónévbizottság dönt a bejegyezhetőségről. Ha olyan névről kell dönteni, amelyről nincs elég információ, akkor egyéb szakértőket is megkeresünk, illetve előfordul, hogy a nagykövetségekhez fordulunk segítségért, vagy külföldi nyelvész, névtanos kollégától kérünk információt, például az indiai nevek esetében mindig megkérdezzük az ELTE indológus professzorát – tájékoztatott a részletekről a szakember. Az eljárás illetékköteles, és körülbelül 30 napig tart, mire döntenek. A bejegyzést csak levélben lehet kérvényezni.

Cvi, Frodó és Móka

A férfinevek között is van bőven különleges: Arzén, Cvi, Krisna, Frodó, Móka és Rokkó – csak hogy néhányat említsünk. Az Akadémia honlapján egy meglehetősen hosszú listából válogathatnak a szülők, s ha mégsem találnak kedvükre valót, a fentiek szerint kérhetik egy új név bejegyzését.

– Hogy melyik napra kerüljön be az új név a naptárba, arról nem mi döntünk, nem is dönthetünk – mondta [namelink name="Raátz Judit"]. – A névnap egy katolikus hagyományon alapuló, régi szokás, amibe nem lehet beleszólni. Eredetileg egy-egy szent, mártír ünnepnapjaihoz kapcsolódott. Például Szűz Mária életeseményei jelölik a Mária-napokat, ebből 33 van egy évben – magyarázta. Az új nevek esetében általában csak ajánlott névnap van, azt lehet, hogy éppen a szülő választja ki, ebben nincs szabály.

Névre szóló ajándéktárgyak. Fotó: Kuklis István
Melyik nap ünnepeljünk?

Az egyik naptár szerint március 11-én a Szilárdok és Kadocsák ünnepelnek, a másik szerint a Konstantinok. Több eltérés van, egyik-másik név egyszer csak felbukkan, majd eltűnik. Megtudtuk, a naptárak kiadói magáncégek, amelyek azt tesznek a naptárba, amit akarnak, ők válogatnak a névnapok közül.

Nem kellene egy kicsit „rendbe szedni" a névnapokat? – De, lehetne, van rá kezdeményezés, viszont nincs rá kapacitás – árulta el Raátz Judit. – A naptári bizottság korábban javasolta a névnappal nem rendelkező neveknek a ritka nevek napját. Ez négy alkalommal van egy évben: január 15., április 15., július 15. és október 15. Némelyik naptárban benne is van.

Toplista

Magyarországon a legnépszerűbb utónév 2013-ban a fiúknál a Bence, a Máté és a Levente volt, a legtöbb újszülött lánygyermek a Hanna, az Anna vagy a Jázmin nevet kapta.