Transzzsírvadászat – mennyi az annyi?

Hatályba lépett az a szabályozás, amely maximalizálja az egészségre káros transzzsírsavak mennyiségét az élelmiszerekben. Az összes zsírtartalom 100 grammjában legfeljebb 2 gramm transzzsírsav lehet. Az Európai Unióban Magyarország – Dánia és Ausztria mellett – a harmadik olyan tagállam, amely szabályozza az élelmiszerekben a transzzsírsav mennyiségét.

Az összes zsírfajta közül a transzzsírsav jelenti a legnagyobb veszélyt az egészségre, mivel károsítja az érfalat, illetve szív- és érrendszeri betegségeket okoz. Kedvezőtlen hatását úgy fejti ki, hogy növeli az összes és a rossz koleszterinszintet a szervezetben. Hidrogénezett növényi olajat használnak például a margarinokhoz, édességekhez, pékárukhoz. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet idei, egy héttel ezelőtti jelentésében is, amelyben az ipari eredetű transzzsírsavmennyiséget mérték élelmiszerekben, ilyen termékek „véreztek el". Van köztük előre csomagolt croissant, aprósütemény, szaloncukor, helyben sütött péksütemény, torta, jégkrém, mirelit leveles tészta, margarin, Túró Rudi, habspray, csokoládé, nápolyi és kávépor is. Még egészségesnek hirdetett és minőséginek hitt, agyonreklámozott termékek között sem ritka, hogy a megengedett 2 helyett több mint 10 gramm a 100 grammonkénti transzzsírsavtartalom. Az abszolút csúcstartó azonban egy húsvéti csokitojás, amelynek több mint 37 százalékát ez teszi ki.

Készül a reggeli. A margarinokhoz is használnak hidrogénezett növényi olajat.
Fotó: Karnok Csaba
– Fogyasztóként nehéz kikerülni a transzzsírsavat – mondta Nánási Ferenc belgyógyász, táplálkozási problémákkal foglalkozó szakember. – Bár más országokban kötelező feltüntetni az élelmiszereken ezt az adatot, nálunk csak a zsírtartalom olvasható le a csomagolásról. Hogy ebből mennyi a transzzsír, arról nincs információ.

A szakember szerint leginkább az előállításból lehet következtetni az étel összetételére. – Az olajat megszilárdítva kapunk egy szilárd testet. Azt kicsit megfestik, illatosítják, aromával ízesítik, és már kész is a csoki, ami sosem látott kakaót. Ha olcsó édességet látunk, az nagy valószínűséggel így készült. Sajnálatos módon amióta átadtuk a táplálkozásunkat a mezőgazdaság és az állattenyésztés helyett az iparnak, egyre több ilyen termék kerül a szervezetünkbe. Kétezer-hatszáz adalékanyagot használnak jelenleg az élelmiszerek előállításához – és ezekből csak 200-ra végeztek klinikai vizsgálatokat.

[namelink name="Nánási Ferenc"] hangsúlyozta: a szervezet az állati, és nem a növényi zsírok feldolgozására van beállítva.

– A transzzsírokkal is megküzd, de felesleges kalóriabevitelt jelent, és nehezen bomlik le. Emésztési panaszokat, gyulladást, érelmeszesedést okozhat, emellett indokolatlanul megterheli a hasnyálmirigyet és a májat. A túlzottan feldolgozott élelmiszereket tehát mindenképpen érdemes elkerülni.