Szeged és környéke

2015.10.03. 15:06

Újraavatták a vereckei millenniumi emlékművet Ópusztaszeren

Ópusztaszer - Verecke és Ópusztaszer sarokpont a magyar néplélek térképén - mondta ünnepi beszédében Kövér László.

Munkatársunktól

Újraavatták a vereckei millenniumi emlékművet Ópusztaszeren szombat délelőtt. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban [namelink name="Kertész Péter"], a park ügyvezető igazgatója az emlékmű történetét idézte föl beszédében. Azt mondta, mostoha sors jutott a szobornak, de végre méltó helyre került. – Nemzetstratégiai feladata van így a parknak. Ártó hurrikán, vihar idején a fényt, a kultúrát kell védelmeznünk. 119 év után került ide a magyarság kitüntetett szimbóluma – fogalmazott az ügyvezető.

– Verecke és Ópusztaszer sarokpont a magyar néplélek térképén. Különös kegye a gondviselésnek, hogy itt újraállíthatjuk az emlékművet – kezdte ünnepi beszédét [namelink name="Kövér László"]. Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, az emlékművek sorsa osztozik azokéval, akik állították. Kövér beszédében bírálta az Európai Uniót, amelynek vezetői szerinte felszámolják a kulturális sokszínűséget. A migrációs válságra utalva úgy fogalmazott, a felszínen tomboló társadalmi folyamatokat nem kezelik helyesen az unió vezetői.

Újraavatták a vereckei millenniumi emlékművet Ópusztaszeren. Fotó: Frank Yvette (galéria)

– 2010-ben és 2014-ben a magyar választópolgárok kimondták, hogy nem adják fel a hitüket – mondta. A házelnök a nemi identitást és a heteroszexualitást is belevette beszédének abba a részébe, amiben a másságot ostorozta. – Az emlékmű kálváriája véget ért, hazaérkezett Ópusztaszerre – zárta beszédét, majd Kertész Péterrel közösen leleplezték az emlékművet.

A közönséget Beregszászi Olga és Borovics Tamás színművészek, valamint Pál István Szalonna és bandája szórakoztatta.

Borszűrő Szent Mihály ünnepén egész napos programokkal és mesterségek bemutatóival várják a látogatókat.

Az emlékműről

A vereckei millenniumi emlékművet Bereg vármegye emelte 1896. július 20-án a honfoglalás tiszteletére. Tervezője Dvorák Ede, készítője Balduzzi Andrea volt. A Trianoni döntés után Csehszlovákia részévé vált a vidék, a határkőről leszerelték az emléktáblákat a hatóságok. 1939-ben az anyaországhoz való visszatérést követően részlegesen felújították az emlékművet. A második világháborút követően a térséget a Szovjetunióhoz csatolták. Az 1960-as években az emlékművet elbontották, és a galíciai Tuholka faluba szállították. Felső részét 1975-ben szovjet katonai emlékműként avatták föl. 2014-ben az emlékkő darabjait az ukrán-magyar jószomszédi kapcsolat jegyében a Szkolei járás és Tuholka vezetősége a magyar államnak adományozta. Az emlékmű restaurálását, a hiányzó talpazat és táblák hiteles másolatainak elkészítését Matl Péter kárpátaljai szobrászművész végezte el.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!