2014.05.06. 22:30
Ma mutatják be a hallgatók Tóth Péter dékán gyermekoperáját
Szeged - Névjegykártyájának egyik oldala kínai, a másik angol nyelvű, és 21. századi infrastruktúra kialakításáért küzd Tóth Péter, az SZTE Zeneművészeti Kar új dékánja. Zeneszerzőként is sikeres; a magánének tanszék hallgatói ma 19 órától mutatják be gyermekoperáját, Az Árgyélus királyfit a kisszínházban.
– Az oktatás színvonalának megfelelő 21. századi épület, infrastruktúra kialakítása és a hangszerállomány javítása most a legfontosabb célom. Egy romos épületben dolgoznak nemzetközi reputációval rendelkező kollégák, miközben a zeneművészeti azon kevés kar közé tartozik, amely nem küzd a felvételizők hiányával, évről évre be tudjuk tölteni valamennyi helyünket. Karunk kicsit Csipkerózsika-álomban volt éveken át; a kor követelményeinek megfelelve sokkal erősebb PR-tevékenységet kell folytatnunk, hogy jobban megmutassunk magunkat. Látványos akciókat szervezünk a városban, szeretnénk, ha nem csak az egyetem vezetése gondolná, hogy szükség van egy olyan művészeti karra, ami az egyéni órák miatt sokba kerül – hangsúlyozza [namelink name="Tóth Péter"], az SZTE Zeneművészeti Kar dékánja. Az Erkel-díjas zeneszerző azt is hozzá teszi: olyan rossz állapotban van a Tisza Lajos körúti épület, hogy minden megoldás érdekli, ami a jelenleginél jobb elhelyezést biztosítana a belvárosban.
Tóth Péter a zeneművészeti kar felújításra váró épülete előtt. A Szerző felvétele
Tóth Péter 1965-ben született Budapesten, 1990-ben zeneszer-
zőként diplomázott a Zeneakadémián. 1999-ben színművészetin okleveles hangmester képesítést szerzett, 2000-ben az ELTE-n felsőfokú kulturális menedzser, 2002-ben BMGE-n közoktatási vezető oklevelet kapott. 2008-ban szerezte meg a DLA-fokozatot. Dolgozott az Óbudai Társaskör művészeti vezetőjeként, tanított a Debreceni és a Nyugat-magyarországi Egyetemen. 2011 szeptemberétől az SZTE Zeneművészeti Karának tanszékvezető főiskolai docense, tavaly július 1-jétől a kar dékánja. 2006-ban Lángok című kórusműve II. díjat nyert az 1956 tiszteletére meghirdetett zeneszerző versenyen; 2010-ben elnyerte a Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett zeneszerző-
verseny I. díját. 2007-ben Erkel-díjjal, 2009-ben KÓTA díjjal, 2013-ban Bartók-Pásztory Ditta-díjjal tüntették ki. Dolgozott hangmérnökként, zenei rendezőként, részt vett számos mozi- és tévéfilm elkészítésében. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
– A kórusművek vannak túlsúlyban az életművemben, több mint ötvenet komponáltam. Ha egy szimfonikus zenekar vagy egy operaház közelében vagyok, akkor talán azok a műfajok kerültek volna előtérbe. Az Árgyélus királyfi eredetileg a szombathelyi Weöres Sándor Színház felkérésére készült 2011-ben, de a gazdasági válság miatt elmaradt a bemutatója. A szövegkönyvet jegyző Schlanger Andrással, Bognár Róberttel és a verseket író Váradi Szabolccsal kimondottan gyermekoperát akartunk alkotni, amelyben A varázsfuvolától a Csongor és Tündéig sok mindent összegyúrtunk, és befogadóbarát zenét komponáltam hozzá. Magánének szakos hallgatóink Gyüdi Sándor vezényletével, a szimfonikusok közreműködésével, [namelink name="Toronykőy Attila"] rendezésében most 70 perces keresztmetszetet mutatnak be belőle vizsgaelőadásként a kisszínházban. Azért nem a teljes darabot, mert visszük a produkciót az időlimitet előíró kolozsvári operafesztiválra is.
