2013.10.03. 23:33
Megtalálták Nagymágocs bronzkori szomszédját
Szentes - Már a bronzkorban lakták azt a települést, amelynek nyomaira a régészek bukkantak a nagymágocsi szennyvízberuházást megelőző feltáráson. A különleges, állattartó falu szerkezete a kora újkorban sem változott.
Mindent Szentesről
A delmagyar.hu hivatalos szentesi Facebook-oldala, nem csak szentesieknek!
– Egy másfél évtizeddel ezelőtti terepbejárás tapasztalatai alapján eddig is tudtuk, hogy lelőhelyet rejt a föld mélye a Mágocs-ér környékén. Nagyon jó területre bukkantunk, kiderült: a bronzkor óta falu volt ott – mesélte [namelink name="Béres Mária"], a szentesi Koszta József Múzeum igazgatója. Nemrég vonultak le a készülő nagymágocsi szennyvíztelepről és az oda vezető útról, a beruházást megelőző régészeti feltárást végezték el. A bronzkorban, azaz mintegy 3500 éve, majd a szarmata, az Árpád-, a késő középkorban és a kora újkorban is lakták, ami pedig még meglepőbb: végig azonos struktúrájú, állattartó település volt.
– Ez nagyon különleges. Annak, hogy nem változtattak a falu szerkezetén, az ideális körülmények lehettek az okai. Jó lefolyású, gazdagon termő területet választottak eleink, amely védett, nyugodt helyen volt, de elég közel volt a jelentős utakhoz. Árokkal, hatalmas oszlopokkal és kerítéssel vették körbe magukat, egy kapun át lehetett bejutni. Gabonás vermekre, kutakra, épületek nyomaira bukkantunk, de találtunk áldozati gödröt is égett sertésujjakkal. Valamilyen szertartást végezhettek ott. Aránylag kevés leletanyag került ki az ásatásról, mert „pechünkre" soha egyik település sem égett le. A régész szempontjából pedig ez volna a kedvezőbb – magyarázta.
A feltárt falu nem a mai Nagymágocs elődje, oszlatta el a félreértést. Egyelőre nem tudják a nevét, talán a mágocsiak kollektív emlékezete vagy váratlanul előkerült korabeli kéziratok adják majd meg a választ. A feltárás azonban arra is kiváló példát szolgáltatott, hogy mennyire velünk él a történelem, mondta Béres Mária. Nagymágocs mellett van egy terület, amelyet a helybeliek Temető-dűlőnek hívnak. A közelében nincs temetkezési hely, miért ez a neve? – kérdezték tőlük a régészek. Amire a környékbeliek nem, a feltárás megadta a választ: a rég elfeledett falu mellett, a dűlőnél temetőt találtak. A múzeum hamarosan ezt is szeretné alaposan megvizsgálni, az egyelőre névtelen falu leletanyagát pedig 3 éven belül megmutatják a közönségnek.