Délmagyar logó

2017. 06. 28. szerda - Levente, Irén 22°C | 35°C Még több cikk.

20-25 százalékos nyugdíjcsökkentés jön?

Az MSZP szerint 20-25 százalékos nyugdíjcsökkentéshez vezethet, ha a nyugdíjakat a jövőben kizárólag a járulékbevételekből finanszírozzák.
Korózs Lajos, a szocialista párt elnökségi tagja hétfőn sajtótájékoztatón felidézte, hogy Orbán Viktor múlt csütörtökön megjelent, a Dow Jonesnak és a The Wall Street Journalnak adott interjúban azt mondta: az állami nyugdíjalap a jövőben nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed a nyugdíjjárulékokból. "Ez emberi számítás szerint azt jelenti, hogy 20-25 százalékkal csökkeni fognak a nyugdíjak" - jelentette ki az MSZP-s politikus.

Hozzátette: a miniszterelnök szavai, amelyek szerint a korhatár előtt senki sem mehet majd nyugdíjba, ellentétesek a Fidesz eddigi, a rugalmas nyugdíjba vonulást támogató politikájával. Úgy vélekedett: a kormányfői nyilatkozat a korengedményes nyugdíj megszüntetése mellett annak lehetőséget is felveti, hogy nem lesz korkedvezményes nyugdíj. "A veszélyes munkakörben - így az atomerőműben, kórházak röntgenosztályán - dolgozók, tűzoltók, katonák ezután nem mehetnek előbb nyugdíjba?" - tette fel a kérdést Korózs Lajos.

Beszélt arról is, hogy a kormányfő bejelentése alapján előfordulhat: eltörlik azt az ősszel meghozott jogszabályt, amely lehetővé tette, hogy a nők negyven év munkaviszony után nyugdíjba menjenek.

A szocialista politikus összegzése szerint Orbán Viktor múlt heti nyilatkozata arról árulkodik, hogy a kormány "szétverni" készül a százhúsz éve működő éves társadalombiztosítási rendszert. Kifogásolta továbbá, hogy a miniszterelnök terveiről - amelyek szerinte egyértelműen megszorítást jelentenek - nem kérdezte meg az embereket, noha az interjúban arra utalt, hogy azokat néhány héten belül bemutatják Brüsszelben.

Olvasóink írták

67 hozzászólás
  • 67. macs 2011. január 18. 18:49
    „GAgyi,
    néhány európai ország nyugdíjrendszere, egyébként másutt is van MNyP, csak Gabika nem tud róla.
    Németország
    A fejlett államokhoz hasonlóan Németországban is lefelé vékonyodik a társadalmi korfa, ezért még a Schröder-kormány hozta létre a kiegészítő nyugdíjbiztosítás, az akkori munkaügyi miniszterről elnevezett Riester-nyugdíj rendszerét. A nyugdíjtörvény 2000-ben végrehajtott módosítása nyomán ugyanis az állami nyugdíj összege a 45 szolgálati év után az utolsó nettó kereset 70 százalékáról 67 százalékára csökkent.
    A Riester-nyugdíjalapba 2008 óta a bruttó kereset legalább 4 százalékát kell befizetni, de legföljebb évi 2100 eurót. Az elmúlt 9 év alatt több mint 13 millióan éltek a lehetőséggel, amelyet az állam anyagilag is támogat: fejenként és évente 154 eurót tesz hozzá az egyén előnyugdíj megtakarításához. Eltartott gyermek után további 185 euró, 2008-ban vagy később született gyerek után évi 300 euró az állami hozzájárulás.
    Németországban a bruttó keresetük 19,9 százalékát fizetik be az aktív keresők az állami nyugdíjpénztárba. A nyugdíjkorhatár jelenleg 65 év (nőknek és férfiaknak egyaránt), ez 2012-től 2029-ig fokozatosan 67 évre emelkedik. Teljes nyugdíj annak jár, aki elérte a korhatárt, és legalább 45 éven át fizetett nyugdíjjárulékot (nők esetében a gyereknevelés 10 éves korig szintén beleszámít a jogosultsági évekbe). Aki korábban megy nyugdíjba, annak a maximális nyugdíjnál értelemszerűen kisebb összeget folyósítanak.

    Osztrák nyugdíjrendszer - három pillér
    A szakértők Ausztriában is évek óta arra figyelmeztetnek, hogy a felosztó-kirovó elven működő állami nyugdíjbiztosítás túlsúlya és a lakosság elöregedése miatt hosszú távon fenntarthatatlan a jelenlegi rendszer.
    Míg 2009-ben a 3,5 millió munkavállalóra 2,1 millió nyugdíjas jutott, 2050-ben a 3,7 millió keresőképes korúnak 3,2 millió nyugdíjast kell majd "eltartania". A nyugdíjkorhatár fő szabály szerint a férfiaknál jelenleg 65, a nőknél 60 év, de a gyakorlatban az átlagos osztrák már 58 évesen nyugállományba vonul. Ausztriában emellett a nyugdíjak is viszonylag magasak, az aktív kori kereset 80 százalékát teszik ki.
    Az osztrák nyugdíjbiztosítási rendszer három pillérre, az állami, valamint a vállalati és a magán nyugdíjbiztosításokra épül, de a három közül az elsőnek van a legnagyobb szerepe.
    A kötelező államit kiegészítő, önkéntes elven működő két másik pillér kiépítését az 1990-es évek elején kezdték meg, így nyugdíjak mintegy 90 százalékát még ma is az állami biztosítás keretében folyósítják. Az állami pillérben tavaly az átlagos öregségi nyugdíj havi 1100 eurót tett ki, a törvényben meghatározott minimális nyugdíj 750 euró volt.
    Az állami rendszer az aktív korúak és a munkáltatók befizetésein alapul. A munkáltatói járulék a bér 12,55 százalékát, a munkavállalói 10,25 százalékát teszi ki. A járulékokból befolyt összegek és a kifizetett nyugdíjak közötti különbözetet azonban az állam fedezi.
    A kötelező nyugdíjrendszer költségeinek 25 százaléka terheli az államkasszát. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint Ausztria GDP-jének igen magas hányadát, 12,6 százalékát fordítja a nyugdíjkiadásokra, míg szervezet tagállamainak átlaga csak 7,2 százalék.
    A foglalkoztatottak negyede, 780 ezer fő vesz részt vállalati nyugdíjkasszákban. A kifizetések száma egyelőre 50-60 ezer körül van, az átlagos járulékösszeg 470 euró.
    Az állami prémiumokkal támogatott, jelenlegi formájában 2003-ban bevezetett nyugdíj-előtakarékossági alapoknál 1,5 millió munkavállalónak van szerződése. Ennek a kiegészítő nyugdíjnak a népszerűségét nagyban növelte, hogy korábbi, 2003 előtti változataival szemben adómentes.

    Franciaország - a szolidaritás elve
    Franciaországban a kétszintű nyugdíjrendszer az újraelosztás szolidaritási elvén alapul: az aktív munkavállalók által befizetett járulékból biztosítja az állam a jelenlegi nyugdíjak kifizetését. A munkáltatók a társadalombiztosításhoz tartozó központi nyugdíjpénztárba befizetendő kötelező alapjárulék mellett a foglalkoztatási ágazatonként szerveződő kiegészítő nyugdíjpénztárakba is kötelezően fizetnek járulékot, amelynek elosztását szintén szolidaritási alapon állapítják meg.
    A 38 kiegészítő pénztár egy része állami, egy része pedig magánkézben van. Ebbe a kétszintű rendszerbe tartozik a francia munkavállalók mintegy hetven százaléka.
    Egyes állami nagyvállalatok önálló nyugdíjpénztárral rendelkeznek, például az állami vasúttársaság (SNCF), a párizsi tömegközlekedési vállalat (RATP) vagy a villamos művek (EDF), valamint a mezőgazdasági alkalmazottak, a katonák vagy a közigazgatásban dolgozók is egy külön állami kasszához tartoznak, ahol az átlagnyugdíj közel duplája a kétszintű rendszerbe tartozók juttatásának.
    Minden munkavállalóknak lehetősége van a tőkésítési modellen nyugvó egyéni megtakarítási nyugdíjszámlát is vezetnie, amelyről nyugdíjba vonulása után kiegészítő nyugdíjat kaphat. Jelenleg a franciák 17 százaléka él ezzel a lehetőséggel.
    A franciák nyugdíjként jelenleg átlagosan bruttó jövedelmük 54 százalékát kapják meg. Az állami pénztárból a férfiak átlagosan havi 680 eurós (187 ezer forintos), a nők 530 eurós (146 ezer forintos) összegre számíthatnak.
    A kiegészítő pénztárakból és egyéb megtakarításokból származó juttatásokkal együtt a férfiak átlagosan 1600 eurót (440 ezer forintot), a nők pedig ezer eurót (275 ezer forintot) kapnak havonta. A francia minimálbér 2010-ben bruttó 1350 euró (370 ezer forint), amelyből 1050 eurót (290 ezer forintot) kapnak kézhez a munkavállalók.

    Belgium - kiegészítő feltételrendszer
    Belgiumban az első, alapvető pilléren belül három modell létezik. Az alkalmazottak számára felosztó-kirovó rendszerben biztosítják a nyugdíjat. Alapesetben 65 évtől, de bizonyos feltételek mellett már 60 éves kortól is nyugdíjba lehet menni. Ha van eltartott házastárs, akkor a nyugdíj az aktív évek átlagkeresetének 75 százaléka, ha nincs, akkor 60 százaléka. Ennek előfeltétele a valamivel több, mint 16 százalékos járulék fizetése - e kötelezettség a munkáltató és az alkalmazott között oszlik meg.
    Az első pillér másik két modellje egyfelől az egyéni vállalkozók nyugdíja, amely a nettó bevételekhez igazodó hozzájáruláson alapul, másfelől a közalkalmazottak nyugdíja, aminek a fedezetét a szövetségi kormány biztosítja. Az első pillér alapján járó nyugdíj gyakran kiegészül a második pillér nyújtotta lehetőségekkel. E lehetőség privát és önkéntes jellegű.
    Itt is három modell különböztethető meg: az egyedi vállalati nyugdíjmodell konkrétan meghatározott alkalmazottak számára, a kollektív vállalati nyugdíjmodell az alkalmazottak meghatározott csoportja számára, valamint az ágazati nyugdíjmodell, amelyek feltételrendszere a kollektív szerződéseken alapul.
    A második pilléren belül hagyományosan az első két modellnek - vagyis a vállalati modelleknek - van nagyobb jelentősége, de az elmúlt tíz évben számos szektormodell alkalmazása is elterjedt.
    A második pillérhez kapcsolódik az úgynevezett kiegészítő feltételrendszer, vagyis az, hogy akár a két vállalaton belüli, akár az ágazati modell alkalmazása mellett megállapodhatnak egymással a szociális partnerek az úgynevezett szociális nyugdíjmodell alkalmazásában, amely a munkanélküliség, a munkából anyaság folytán adódó távollét, illetve a betegség hátrányos következményeit hivatott enyhíteni.
    A második pilléren belüli ágazati nyugdíjmodellek legtöbbjét egyébként szintén biztosító társaságok működtetik. Kivétel a fémfeldolgozó és villamossági szektor, valamint az építőipar, ahol nyugdíjalapok kezelik a pénzt.
    Végezetül a harmadik pillért az önkéntes magánnyugdíj jelenti. E pillért arra felhatalmazott magán életbiztosító társaságok vagy nyugdíjalapok működtetik, és EU-összevetésben meglehetősen hangsúlyos pillérnek számítanak Belgiumban. A tőkefedezeti alapon, tehát nem felosztó-kirovó rendszerben működő kiegészítő nyugdíjalapokhoz fizetett hozzájárulások adóztatása arra ösztönöz, hogy az alkalmazott legfeljebb átlagkeresetének 80 százalékát kapja meg nyugdíjként.

    Hollandia - három pillér
    Az egyik az állami költségvetés, amely mindazonáltal összességében a nyugdíjnak csak kisebb részét fedezi, a másik - legnagyobb - a cégek és munkavállalók részesedése, és mindezt harmadikként egy önkéntes megtakarítási lehetőség (biztosítással egybekötött befektetés) egészíti ki.
    Az állami nyugdíj összege fix, de rendszeresen felülvizsgálják. Az alsó határnak el kell érnie a minimálbér 70 százalékát. Jelenleg egy egyedülálló nyugdíjas havi 1052 eurót kap minimum, de a számításnál figyelembe veszik házastársa jövedelmét is. A gazdasági válság miatt az állam idén havi egyszeri 30 eurós különtámogatásban is részesíti a nyugdíjasokat.
    A nyugdíjbiztosítási rendszert a gyakorlatban nyugdíjalapok és nyugdíjjal is foglalkozó biztosítók működtetik, pénzügyi alapját elsősorban a járulékok biztosítják. Nagy cégek is működtetnek saját nyugdíjalapokat. A járulék megoszlása biztosítótól függ, de általában kétharmada esik a munkáltatóra, egyharmadát a munkavállaló fizeti.
    Az öregségi nyugdíjkorhatár egységesen 65 év. A teljes nyugdíjra az jogosult, aki biztosított volt 15 és 65 éves kora között. A teljes nyugdíj 2 százalékkal csökken minden év után, amelyben az adott személy nem volt biztosított. Az ellátás mértékét a biztosítási idő hossza és a családi állapot határozza meg. Nyugdíj-kiegészítés a hozzátartozó jövedelmétől függően jár, abban az esetben, ha a hozzátartozó nincs még 65 éves.
    Rokkantsági nyugdíjat igényelhet minden 65 év alatti munkavállaló, legalább 15 százalékos munkaképesség-csökkenés esetén. A nyugdíj mértéke függ a rokkantság fokától, a munkavállaló által elért utolsó kereset összegétől, valamint a munkavállaló korától.
    Hozzátartozói nyugellátásra lehet jogosult az özvegy, az élettárs és az elvált házastárs (bizonyos feltételekkel) és az a gyermek, aki mindkét szülőjét elveszítette.”
  • 66. dodoni 2011. január 18. 15:57
    „2030-ig 5-600 ezerrel fog csökkenni az aktívkorúak száma a megelőző évtizedek demográfiai apálya miatt.”
  • 65. GAgyi 2011. január 18. 15:12
    „63. macs 2011.01.18. 13:43
    Ez azt jelenti, hogy az állam 0,65%-ért osztja szét a befizetéseket. Gabikánk 0,5%-ot mondott.
    De itt szó nincs vagyonkezelésről, számlavezetésről.
    Még egy lényeges dolog nálunk még a kereset 80%-a a nyugdíj, addig ejrópában ez már csak 60%. A trend minden bizonnyal ez lesz. 20 év múlva biztosan. Hiszen ezeket a negatív dolgokat gyorsan átvesszük nyugatról.”
  • 64. Naca 2011. január 18. 14:21
    „Egyre több a nyugdíjas és nem a becsületesen ledolgozott élet után megérdemelt ellátásról van szó. Azok általában nem dúskálnak. Sok olyan van viszont, akik a múlt rendszerben ilyen olyan alapon rendkívül magas nyugdíjjal vonultak el és kapják máig is. És akkor még nem beszéltünk a rokkantakról, akiknek egy része szintén csaló. Van olyan ismerősöm, aki 100 %-os rokkantságosítás!!! mellett dolgozik! Na ezt kapjuk ki! Sajnos törvényszerű, hogy ha nincs elég befizetés, akkor nincs miből kifizetni sem. Talán ha az elvtársak a horribilis jövedelmek után is fizetnének járulékot, egy kicsit több lenne a bevétel.”
  • 63. macs 2011. január 18. 13:43
    „Na mit találtam?
    "2011-es költségvetéshez benyújtott kormányzati háttérszámítások szerint idén a Nyugdíj-biztosítási Alap kiadási előirányzata 3074,6 milliárd forint, ebből 3054,4 milliárd megy el a nyugellátásokra (a többi a nyugdíj-biztosítási szervek működtetésére). A nyugellátások 65 százalékát (1985,4 milliárd forint) az öregségi nyugdíjak viszik el. A rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj további 21,5 százalékot igényel. A maradékot a rehabilitációs járadékra, hozzátartozói nyugellátásokra és az egyszeri segélyekre fordítják."”
  • 62. dodoni 2011. január 18. 13:31
    „Most kezd beérni az elmúlt bő egy évszázad felelőtlen és a jövővel (utódnemzedékek mennyisége és minősége) nem törődő politikája. Kormányoktól függetlenül. De minthogy 1947-től napjainkig szocialista volt a vezetés, a fő felelősség az övék, meg persze a magyar népé úgy egészében, mert elfogadta a kannibálmenüt, készséggel felzabálta saját utódait.

    A jövőrabló, a jövőt erkölcsi gátlások nélkül felzabáltató politika egyszer becsődölt 1988-89-ben, de újra visszatért 1994-ben, majd 2002-ben és a jelek szerint ismét kész visszatérni. Csakhogy most már elzárták azt a pénzcsapot, amiből kétszer vissza lehetett térni. Jövő meg már, amit fel lehetne zabáltatni, alig maradt.”
  • 61. Csirén 2011. január 18. 13:27
    „Remélem a rokkantnyugdíjakat nem a befizetett járulékokból fogják fedezni!
    Az olyan rokkantnyugdíjasokra gondolok, akik 20-15 éves munkaviszony után már 20-25 éve rokkantnyugdíjasként tengetik napjaikat a kocsmákban ( vagy máshol) az általam/általunk befizetett járulékokból úgy, hogy mellette még természetesen dolgoznak is, amikor kedvük van.”
  • 60. Mathiasking 2011. január 18. 13:23
    „Az MSZ(M)P csak riogatni tud, de azt aztán mesterfokon! Amit eddig tettek azt nem lehet megmagyarázni, csak viselni a következményeit! 8 év alatt sok mindent lehetett volna csinálni, de el voltak foglalva a az éjjel-nappali hazugságokkal és lopásokkal. Jobb lenne, ha meghúznák magukat, mielőtt a börtönben végződő számonkérést nem a nép veszi a kezébe! Én nem szeretném!”
  • 59. macs 2011. január 18. 12:00
    „Cipó99,
    "Szerintem maximálni kellene a nyugdíjat, mert az kap sok nyugdíjat, aki addig is sokat keresett!"
    Van/volt egy u.n. nyugdíjjárulék plafon, ez mostanában évi 7 mFt körül van. Ez azt jelenti, hogy csak eddig az összegig kell járulékot fizetni, és a nyugdíjszámításnál csak a járulékfizetés alapját képező jövedelmet veszik figyelembe.
    Egyébként aki sokat keres, az sokat is fizet a nyugdíjalapba, ami a mai felosztó-kirovó rendszerben nem megvetendő. Miután megöregszik, már nem lesz jövedelme, tehát szüksége van a nyugdíjra és a törvények értelmében a járulékfizetéssel jogot szerzett a járadékra.”
  • 58. Cipó99 2011. január 18. 11:37
    „9. hozzászólás szentmiki 2011.01.17. 13:42
    10. hozzászólás bespin 2011.01.17. 14:05

    Szerintem maximálni kellene a nyugdíjat, mert az kap sok nyugdíjat, aki addig is sokat keresett!

    Bízom benne, hogy ti is megéritek a nyugdíjat, s akkor olvassátok el azt, amit most írtatok!

    9. hozzászólás szentmiki 2011.01.17. 13:42

    Örülök, hogy te még bízol! Én semleges vagyok, de igaz: egyik kutya, másik eb!!!”
  • 57. expro 2011. január 18. 10:56
    „Én is ugy emlékeztem ,hogy 98-ban a fidesz vezette be és tette kötelezövé a pályakezdöknek.
    Most már arra lennék kiváncsi, hogy 98-2002 között mekkora nyereséget könyveltek el a mnyp-ak,
    meg arra, hogy annak a 4-évnek mi lett a következmény az akkori és a következö években kifizetendö nyugdijjak vonatkozásában.
    Mert ugye az a pént akkor sem az állami nyugdij kifizetések számlájára folyt be.”
  • 56. macs 2011. január 18. 10:43
    „expro,
    "Valaki megtudná nekem mondani pontossan melyik évben vezették be, és tették kötelezövé a mnyp-tagságot?"
    1998-ban és csak a pályákezdők számára volt kötelező. Ajánlották még a 40-45 évnél fiatalabbak számára is, hiszen a megtakarítás nagysága az évektől is függ.
    Én akkoriban sokat számolgattam, és csak aztán döntöttem a belépés mellett.”
  • 55. macs 2011. január 18. 10:38
    „unknown,
    igazad van, a jóléti állam utópia. Az államnak nincs pénze, az állam abból tud gazdálkodni, amit mi adófizetők befizetünk, adó és járulék formájában. Alacsony a foglakoztatás, "kiváló" az adómorál, sok az alul képzett ember. Azt is tudom, hogy a Paréto elv szerint az egyik csak a másik rovására juthat többhöz, de nem azokon kéne spórolni, akik amúgy is a partvonalon kívül vannak.
    A jelenleg érvényes SzJA nagy lyukat ütött a költségvetésen. Számomra megmagyarázhatatlan, miért kellett a magas jövedelműek adóját 16%-ra csökkenteni. Tudom, sokak számára ez így helyes, de valahol mégse korrekt. Az így keletkezett hiányt valahonnan be kell tömni. Erre kell a MNyP-ban lévő pénz, ezért kell a kiadások visszafogása. Nagyon nem tetszik, hogy a beharangozott intézkedések a "védteleneket" fogja súlytani. Időseket, munkanélkülieket, betegeket, illetve sok esetben idős, munkanélküli betegeket.
    Igen, vannak önkéntes munkanélküliek, akik kihasználják a lehetőségeket, de nagyon sokan önhibájukon kívül váltak azzá, és az emberek bármit tesznek, megöregszenek. Amíg aktívak, ki így ki úgy, de eleget tesznek a követelményeknek és a befizetett járulék révén jogosultságot szereztne a nyugdíjra. Most őket megbélyegezni, a nyugdíjukat megkurtítani, csak azért, hogy az adóváltozások ütötte rést be lehessen foltozni, enyhén szólva tisztességtelen. Az sem a legkorrektebb eljárás, ha a munkanélküliek rövidebb ideig kapnak állami segítséget, hiszen nincsenek munkahelyek, illetve az emberek nagy része nem rendelkezik a munkavállaláshoz szükséges tudással, és kétséges a képezhetőségük is.
    Tudom sokan ezt helyeslik, hiszen ők nem tartoznak egyik csoporthoz sem, de mi lesz, ha az életükben történik valami és a jelenlegi "sikerességük" semmivé foszlik. Ők is mehetnek a levesbe?
    Mindenki tudja, hogy elöregedő társadalom vagyunk, és nem csak mi járunk ebben a cipőben. Sokkal jobbnak tartanám, ha az embereket meggyőznék arról, hogy valamilyen szinten gondoskodjanak a jövőjükről. Erre volt egy lehetőség, a MNYP. Persze erről is mindenkinek más a véleménye, de megfontolandó.
    Az sem lenne utolsó, ha az oktatásban nem a lexikális tudást, hanem a képességek fejlesztését, a megtanultak alkalmazásának tudását preferálnák.”
  • 54. fles2 2011. január 18. 09:52
    „37.sajtkukac
    Az Év elejét és végén emelik a nyugdíjakat.A 13.havi nem is olyan régen volt...

    42.történész
    Fogalmam sincs milyen idős vagy,de gondolom nem mai gyerek jó pár kemény év van a hátad mögött.
    Az 50-60 években volt munka,volt lakás,1 évben egyszer elment a család nyaralni és tudtak félre rakni...és voltak lehetőségek"harácsolni",tudtak előre akár 10 évre is tervezni
    Ehhez képest most a 30-50év korosztálynak nincs munkája,lakás és egyéb hitel nehezíti életét,nem lesz nyugdíja és nem lesz aki gondoskodjon erről a korosztályról ha megöregszenek.Nem tudsz harácsolni,mert egy karton csempészett cigiért lecsuknak.Nem hogy a következő 5 évre nem tud tervezni még a jövőhetet sem tudják mi lesz.
    Jó ne legyen gyes és családi pótlék!!!de legyen munka az apa keressen annyit,hogy egy 4 tagú család rezsi és kaja költségét fedezze,mert sz@ros minimálbérből nem tudod még magadat sem eltartani!!!!”
  • 53. expro 2011. január 18. 09:27
    „Valaki megtudná nekem mondani pontossan melyik évben vezették be, és tették kötelezövé a mnyp-tagságot?”
  • 52. Huba 2011. január 18. 09:09
    „Kedves hölgyeim és uraim ! Drága barátaim!
    A nyugdíj vitával kapcsolatosan azt az információt tudon nyilvánosságra hozni önöknek, hogy a min. 90 a max. 120 000.- lesz. Így döntöttem Oszt jó napot!
    Magyarország 2/3-al megválasztott új királya: Orsós Viktor”
  • 51. unknown 2011. január 18. 09:00
    „"... 43. macs 2011.01.17. 20:04
    Engem nagyon érdekelne következő. ... Most pedig kiderül, hogy az államiból sem lehet fizetnia nyugdíjakat. "

    A lényeg éppen az kedves macs, hogy ha most is az államtól várja el mindenki, hogy ma is (és a jövőben is) fizesse az aktuális nyugdíjakat, akkor természetes, hogy az állam azt akarja, hogy ezért hozzá is fusson be minden befizetés. Most, megosztva felée befizetést kap az állam, másik felét magánpénztárak gyűjtik jól, rosszul ki tudja, nem ez a lényeg ma, 2011-ben. Most az adófizetők (a jövőben nyugdíjasok, de ma is aktívak adóbefizetéseiből is) befizetett pénzéből is kell tetemes, több száz milliárd forintot pótolnia az államnak. Ha bármelyik ujjadat harapod, az is fáj. Orbán viktor ezt magyarázta el ahol erről beszélt, s nem azt a tényt rögzítette, hogy akkor azonnal csökkenteni akarja 20-25%-kal a jelenlegi nyugídíjakat. Az MSZP jelen sanyarú helyzetében forgatja ki a szavakat, nyilatkozatokat bízva a volt szavazó bázisa legújabb megtéveszthetőségében, orránál fogva vezethetőségében. Az öreg nyugdíjasaiban.”
  • 50. GAgyi 2011. január 18. 07:49
    „33. Kazikázmér 2011.01.17. 17:00
    "Jogállamban törvény védi a szerzett jogokat! Ezért nem lehet pl. volt III/III-asok, volt belügyminiszter, és hasonlóknak a nyugdíját csökkenteni!"

    Ugye ezt viccből írtad? Ez a qrmány szarik a szerzett jogokra. De a Zemberek ezt akarták...”
  • 49. frakk 2011. január 17. 22:39
    „azok nem 30-at vesznek fel, hanem 130-t”
  • 48. babar 2011. január 17. 21:28
    „Eeetársak!
    3 év múlva jönnek Feriék, felvesznek 20-30 milliárdot (eurót, vagy dolcsit!!!!) és megint lesz nyugdíj!!!!!
    Kitartás eeetársak kitartás!
    Márcsak 3 év!!”
67 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kifizették a visszatartott hétmilliós soproni kaszinónyereményt

Hozzájutott a 25 ezer eurós nyereményéhez Marics Ernőné. A pénzt korábban a Casino Sopron nem fizette ki: szerintük felmerült a manipuláció gyanúja. Tovább olvasom