Délmagyar logó

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 18°C Még több cikk.

Kónya István: kiemelt szerepe van a büntető ítélkezésnek

Minden bíró számíthat arra, hogy munkája a széles nyilvánosság érdeklődésének középpontjába kerül.
Ismét képviselteti magát az igazságszolgáltatás legmagasabb szintű vezetésében a büntető ítélkezés - mondta Kónya István, a Kúria büntetőkollégiumának vezetője az MTI-nek abból az alkalomból, hogy az államfő a legmagasabb bírói fórum elnökhelyettesévé nevezte ki.

"Nem vitatva a többi ügyszak fontosságát, mégiscsak ez az a terület, amely a tisztességes embereket, javaikat, legfontosabb érdekeiket oltalmazza, és a legmarkánsabban avatkozik be a jogsértők életviszonyaiba" - mondta a szakember, aki augusztus elsejétől tölti be a Kúria elnökhelyettesi posztját.

Minden bíró számíthat arra, hogy munkája a széles nyilvánosság érdeklődésének középpontjába kerül, de különösen igaz ez a súlyos, megrázó, tragikus eseményekkel kapcsolatos eljárásokra. Ezért is természetes, hogy ilyenkor sokan formálnak véleményt, esetenként érzelmi vagy akár politikai alapon is. Mindez azonban nem befolyásolhatja a bíróságot - mutatott rá Kónya István.

Az ítélkezés a nyilvánosság előtt zajlik, de az ítéleteket nem a közvélemény alakítja, hiszen az többnyire felszínes ismereteken alapuló, érzelmileg motivált népítélet lenne, nem pedig pártatlan, objektív és tényeken alapuló döntés. Ugyanakkor a bíróságoknak hangsúlyt kell fektetniük arra, hogy ítéleteiket a társadalommal elfogadtassák, közérthető formában hozzáférhetővé tegyék és lehetőség szerint elmagyarázzák a laikusoknak.

A Kúria az a szint, ahová a szenvedélyek moraja már csak igen távolról jut el, dolga pedig az, hogy az alsóbb fokú bíróságok által megállapított tények alapján jogkérdéseket és jogvitákat döntsön el a véglegesség igényével, olyan szakmaisággal, amely mindenkit megnyugtat - mondta, a két világháború közötti Kúria egyik másodelnökének gondolatait idézve, Kónya István.

Az új szakmai vezetők célja, hogy a nagy elődök által kivívott tekintélyt visszaszerezze, a jóhiszemű, tisztességes polgárokban megerősítse a hitet a hivatásszerűen működő bíróságokban, a jogsérelmeket orvosolja, a jogvitákat az esetlegesen egymásnak ellentmondó alsóbb fokú ítéletek után azzal a felelősséggel döntse el, hogy a Kúria az a fórum, amely kimondja a végső szót, és őrködik az ítélkezés egysége felett. Csak ez alapján képzelhető el a jogrend betartása és a közösség boldogulása - mondta az új elnökhelyettes.

A bírák nyugdíjazásával összefüggő kötelező felmentés szabályait visszamenőleges hatállyal megsemmisítő alkotmánybírósági döntés a Kúriának jelenleg nem ad feladatot - mondta kérdésre válaszolva az új elnökhelyettes.

Hozzátette: a korábban 15 tagú kúriai büntető kollégium fele távozott: tavaly kettő, idén pedig öt olyan bíró, aki betöltötte a 70-ről 62 évre leszállított nyugdíjkorhatárt.

A jelenlegi kúriai bírák pályafutásuk során soha nem tapasztaltak hasonló méretű fluktuációt. Az elmúlt évtizedek gyakorlata az volt, hogy hozzávetőleg háromévente érkezett egy új bíró a legfelsőbb ítélkező fórumra, és körülbelül ennyi idő kellett is ahhoz, hogy beilleszkedjen, és teljes értékű munkát tudjon végezni, hiszen a kúriai feladatok alapvetően csapatmunkát igényelnek, amibe bele kell tanulni - mondta Kónya István.

Hozzátette: idén az első félévben csaknem ezer ügy érkezett a büntető kollégiumhoz, ami megközelíti a korábbi teljes évek átlagát. Mindezeket a körülményeket figyelembe véve a bírák nyugdíjszabályainak jelenlegi bizonytalansága kedvezőtlenül befolyásolhatja a Kúria munkáját. A hét távozó bíró helyére már kiírták a pályázatokat, a jelentkezőket már értékelte a bírói tanács, véleményezte a kollégium, ám ha szeptember 1-jéig nem sikerül megnyugtatóan rendezni ezt kérdést, akkor az utóbbi évekbe elért 4-6 hónapos ügyintézés rövid időn belül drasztikusan lelassulhat a Kúria büntető ügyszakán.

Jogszabályváltozások folytán a korábbi bírósági szakmai és igazgatási hierarchia, amelynek vezetése egy kézben, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökénél egyesült, január 1-jével kettévált. A bíróságok szakmai irányítása az 1949-ben megszüntetett, majd 2012. január elsején a Legfelsőbb Bíróság jogutódjaként ismét létrehozott Kúria feladata lett. A központi igazgatási hatáskörök elsősorban az Országos Bírósági Hivatalhoz és vezetőjéhez kerültek; munkáját a 14 választott bíróból és a Kúria elnökéből álló Országos Bírói Tanács kíséri figyelemmel.

Darák Péter, a január 1-jén hivatalba lépett kúriai elnök közigazgatási bíró, aki így a polgári, közigazgatási, munkaügyi területet képviseli. A legfelsőbb magyar bírói fórumon pedig régi, íratlan hagyomány, hogy a vezetőségben a civil és büntető ügyszak egyaránt képviseltesse magát, így várható volt, hogy az elnökhelyettes büntető ügyszakos bíró lesz. A Kúria teljes ülése július elején nagy többséggel támogatta Kónya István elnökhelyettesi pályázatát, amelyet Darák Péter továbbított az államfőnek. (Baka András korábbi legfelsőbb bírósági elnök és helyettese, Erményi Lajos megbízatása tavaly év végén a törvény erejénél fogva szűnt meg, emiatt a volt elnök a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, volt helyettese pedig a magyar Alkotmánybírósághoz fordult.)

Kónya István augusztus elsején lép hivatalába, megbízatásának ideje hat év, elnökhelyettesként ellátja a Kúria elnöke által rábízott feladatokat, és teljes jogkörrel helyettesíti őt távollétében, akadályoztatása esetén.
Az új elnökhelyettes jelezte, hogy a szakmai munkában továbbra is részt kíván venni, az egyik kúriai tanács elnökeként tagja marad a büntető kollégiumnak, és folytatja az ítélkező munkát.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újabb nemzetközi körözés Jozef Rohác ellen

Fenyő János meggyilkolásával gyanúsított Rohác és egy másik személy ellen is újabb nemzetközi… Tovább olvasom