Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Csaknem háromórás volt Szilvásy bizottsági meghallgatása

Kimerítő és alapos beszélgetést folytattak a volt titokminiszterrel - közölte Mile Lajos.
Csaknem három órán át hallgatta meg a parlamenti Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottság Szilvásy György volt titokminisztert keddi zárt ülésén.

Mile Lajos, a testület LMP-s elnöke az ülés utáni sajtótájékoztatóján azt mondta: kimerítő és alapos beszélgetést folytattak a volt titokminiszterrel. A képviselő bizakodik, hogy az elkészítendő jelentésben minden gyanút és feltételezést eloszlat majd, és talán azt is le tudják majd írni, hogy kereshető-e - és ha igen, hol - a politikai felelősség a Portik-Laborc találkozók ügyében.

Mile Lajos az MTI kérdésére azt mondta, a jövő hétre nem terveznek meghallgatást, januárban lehet a következő albizottsági ülés. Akkorra pedig reményei szerint megszavazza a parlament, és hatályba is lép az általa benyújtott törvénymódosítás, amely a nemzetbiztonsági bizottság előtti kötelező megjelenést rögzíti.

Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja, aki korábban sajtótájékoztatón ismertette milyen kérdéseket fog feltenni a volt titokminiszternek, az ülésről távozva annyit mondott, sok kérdésre választ kaptak.

Szilvásy György újságíróknak elmondta, hogy Kocsis Mátéval kezdeményezték: legyen nyilvános az ülés, ezt azonban még a kormánypárti képviselők is leszavazták. A zárt ülésen viszont minden kérdésre válaszolt - mondta Szilvásy György, hozzátéve: kiderülhetett, hogy a Portik-Laborc találkozók kapcsán a "maffiabaloldalozásnak, a politikai sejtetéseknek" semmilyen szakmai alapja nincsen.

A volt titokminiszter azt mondta, voltak olyan szakmai eredményei a találkozóknak, amelyekkel a Nemzetbiztonsági Hivatalnak foglalkoznia kellett, de azoknak semmi köze a politikához. Szilvásy György kérdésre válaszolva ismét megerősítette, hogy Laborc Sándort nem ő utasította, de - mint hangsúlyozta - semmi oka kételkedni abban, hogy helyesen járt volna el. A hivatalok életében előfordul, hogy az első számú ember a konkrét operatív munka aktív szereplőjeként jelenik meg - tette hozzá.

Ezzel együtt Szilvásy György továbbra is hibának tartja, hogy a hírszerző, ügynöki munka részleteit a nyilvánosság előtt tárgyalják. "Ez ellehetetleníti az ezzel foglalkozó szervezetek munkáját" - fogalmazott a volt titokminiszter, hozzátéve: "ha már elkezdték, csinálják végig".

Az Alkotmányvédelmi Hivatal április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. A dokumentumok szerint 2008-ban kétszer találkozott Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirata szerint Portik félt, hogy 2010-ben a baloldal elveszíti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának a Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága május 14-én tartotta meg alakuló ülését. November 5-én Balajti Lászlót, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt főigazgatóját hallgatta meg a testület. Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt elnökét, valamint Portik Tamást, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatóját is meg akarta hallgatni a bizottság, de mindketten visszautasították a részvételt.

November végén Szilvásy György, volt titokminiszter megjelent ugyan a bizottság előtt, de nem jutottak tőle érdemi információkhoz, ugyanis akkor még nem mentették fel a titoktartási kötelezettsége alól.

Mile Lajos a múlt csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a nemzetbiztonsági bizottság február 28-áig meghosszabbította a ténymegállapító albizottság mandátumát.

Az LMP-s képviselő azt is elmondta, hogy legkésőbb december 16-án szavazhat az Országgyűlés arról az által benyújtott javaslatról, amellyel törvényben teszik kötelezővé a nemzetbiztonsági bizottság előtti megjelenést. Az új szabályozás hatálybalépésétől kezdve például az, ha valaki nem jelenik meg a nemzetbiztonsági bizottság előtt, szabályszegésnek minősül, és a szabálysértési törvény szerint szankcionálják majd. A politikus korábban elmondta, ez minden alkalommal 300 ezer forintos pénzbírságot jelenthet az illetőnek. Azt pedig többször megemlítette, hogy ismét a bizottság elé hívná Laborc Sándort és Portik Tamást.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kövér trágár kifejezés miatt 166 ezerre büntetné Gaudi-Nagy Tamást

Az indítvány szerint a Jobbikos képviselő az egyik bizottsági ülésen használt sértő kifejezést. Tovább olvasom