Délmagyar logó

2017. 12. 14. csütörtök - Szilárda -1°C | 9°C Még több cikk.

EU-csúcs: Orbán hezitál a közös fiskális szabályozás ügyében

A miniszterelnök szerint a parlamentnek kell szavaznia arról, hogy Magyarország csatlakozik-e a megállapodáshoz. Döntöttek arról is, hogy Horvátország 2013 júliusától az EU tagja lesz.
Reakciók a parlamenti pártok, képviselők részéről

MSZP: őrültség lenne kimaradni >>

Jobbik: elutasítjuk az ellenőrzést >>

LMP: Orbán annyira felkészületlen, mint a miniszterei >> 

Gyurcsány: Húsz év legkártékonyabb külpolitikai döntését hozta Orbán Viktor >>


17:40 - Orbán: szükséges a parlamenti felhatalmazás
A nemzeti szuverenitást érintő kérdésekben a kormány parlamenti felhatalmazás nélkül nem járhat el - hangsúlyozta Orbán Viktor az EU-csúcsvezetők tanácskozása után tartott sajtótájékoztatóján.

15:35 - Miért vétózott Nagy-Britannia?
A pénzügyi fegyelem erősítését célzó szabályozási egyezmény brüsszeli brit vétóját a kormányzó Konzervatív Párton belüli súlyos vitákat tapasztalván szinte előre borítékolni lehetett, mivel David Cameron miniszterelnök számára gyakorlatilag semmilyen mozgásteret nem hagyott saját parlamenti hátországának folyamatosan lázadással fenyegető, igen befolyásos jobbszárnya.

12:20 - EU-csúcs - Elemzők szerint a piac kényszeríti ki a megoldást, ha marad a tagországok közötti széthúzás

Áttörésnek aligha nevezhető az EU-csúcs pénteken hajnalban zárult első napja az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik úgy vélték: ha továbbra is fennmarad a tagországok közötti széthúzás, a piac kényszerítheti ki a megoldást.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint a befektetőknek csalódást okozott, hogy négy ország egyelőre nem csatlakozott az euróövezeti országok pénteken hajnalban született megállapodásához, amely egyértelműen jelzi a közös fiskális szabályok kialakításának nehézségeit. "Áttörésről nem lehet beszélni" - mondta az elemző. Hozzátette: ha marad a széthúzás a tagok között, a piac az állampapírhozamok emelésével kikényszerítheti, hogy az EKB mégis vásároljon állampapírokat. Ez jelentősen javítaná a hangulatot, de érthető, hogy Németország vonakodik a megoldástól - jegyezte meg.

Árokszállási Zoltán kérdésesnek nevezte, hogy mi lesz előbb: megszületik-e a megállapodás a közös fiskális szabályokról, vagy piaci kényszer szül másfajta megoldást, de úgy vélte az utóbbi hamarabb bekövetkezhet.

Arról, hogy Magyarország egyelőre nem írta alá a megállapodást, mert Orbán Viktor péntek délelőtti bejelentése szerint arról a parlamentnek kell szavaznia Árokszállási Zoltán azt mondta: nem lehet még pontosan látni a megállapodás részleteit. Hangsúlyozta, hogy a kormány a konvergenciaprogrammal amúgy is ambiciózus adósság- és deficitcsökkentést vállalt, amelyet nehéz lesz tartani.

Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint nem zárható ki, hogy Magyarország azért nem írta egyelőre alá a megállapodást, mert a parlament előtt lévő, az államadósság-csökkentési szabály alkalmazását csak 2016-tól előíró szabály nagyobb költségvetési rugalmasságot jelenthet a kormánynak, és ezt szűkítheti az uniós megállapodás. Hozzátette: a befektetőknek nem tetszettek az első hírek, amelyek még arról szóltak, hogy Magyarország nem írta alá a megállapodást, a forint is jelentősen gyengült. A magyar hozzáállás azonban "finomodott" a miniszterelnök bejelentésével az előzetes parlamenti jóváhagyás szükségességéről, így a piacok is visszarendeződtek. Kuti Ákos hangsúlyozta, hogy a következő napokban, hetekben dőlhet el, hogy mit tud tenni az EU, addig a befektetők óvatosak maradnak.

Herman Van Rompuy, a tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke péntek reggel, a csúcstalálkozó első napját lezáró sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a tizenhét euróövezeti ország és legalább hat további európai uniós tagállam kormányközi szerződést köt annak érdekében, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására.

Három tagállam, jelezte, hogy mielőtt dönt, konzultálnia kell a parlamenttel: Magyarország, Csehország és Svédország.
Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatában kifejtette: az eurózóna tagállamai javasolták, hogy azok az országok is csatlakozzanak a megállapodáshoz, amelyek nem tagjai az övezetnek. Ez viszont érinti a szuverenitás, azaz Magyarország nemzeti önrendelkezésének kérdését. "Szigorúbb szabályokat jelent, vétójogot veszít el, aki csatlakozik és így tovább... És az én mandátumom nem terjed ki arra, hogy föladjak bármit is a magyar szuverenitásból, ezért a magyar parlamentnek ... döntést kell hozni ebben az kérdésben" - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Az Európai Unió évzáró csúcstalálkozójának második napi ülésére készülnek az állam- és kormányfők a belga fővárosban, Brüsszelben. A találkozó résztvevői az euró és az európai integráció megmentésének céljával ültek össze, és abban állapodták meg, hogy a tizenhét euróövezeti ország és legalább további hat EU-tagország új kormányközi szerződést köt a pénzügyi fegyelem szigorítására az euróövezeti adósságválság kezelése érdekében szükséges szabályok bevezetésére. Orbán Viktor szerint Magyarország csak a parlament jóváhagyásával csatlakozhat a szerződéshez. (MTI/EPA/Radek Pietruszka)

11:20 - Európai lapok a csúcson született döntésekről

Egyre kevesebb idő marad a közös európai fizetőeszköz megmentésére - figyelmeztetett pénteki írásában a madridi El Mundo.

A jobboldali liberális újság emlékeztetett arra, hogy az euró bevezetésekor két hibát követtek el: nem jött létre közös gazdasági kormány, és olyan államokat is befogadtak a körbe, amelyek nem voltak kellő mértékben felkészülve. A mostani reform során ezek a hibák nem ismétlődhetnek meg. A megoldáshoz egyre kevesebb idő áll rendelkezésre. A piacok idegesek. Itt a rajt pillanata - ám még nem világos, mi lesz az irány.

Most, hogy elmúlt a veszélye a "kevesebb Európának" (Görögország benn maradhat az EU-ban), ismét azok hangja erősödik, akik szerint "több Európa" a válasz a mostani szorult helyzetre - mutatott rá a Neue Zürcher Zeitung. Ez lényegében nem jelenthet mást, mint újabb nemzeti hatáskörök átadását Brüsszelnek. A német kancellár és a francia elnök új kezdeményezése azt eredményezheti, hogy az EU és az euróövezet amúgy is átfogó jogi alapja új konstrukcióval gyarapodik.

Reménykeltőnek nevezi az új kezdeményezést a bécsi Die Presse, mivel az a gyökerénél ragadja meg a hibás euró-konstrukciót: a kezdettől fogva figyelmen kívül hagyott stabilitási egyezménynél. Csaknem automatikus szankciók a túlzott költségvetés hiányt felmutatóknak, adósságfék beépítése a nemzeti alkotmányokba, ellenőrzés az Európai Bíróság által: ezekre az alapokra lehet ám építeni.

A milánói Corriere della Sera felidézte a 20 évvel ezelőtt létrejött maastrichti szerződést. Az elmúlt húsz esztendő alatt Európa sokat nőtt, feje és csontozata azonban a régi maradt. A változások oka az euró. A közös valuta megalkotásával Európa be akart szállni a nehézsúlyúak mérkőzésébe anélkül, hogy rendelkezett volna az ehhez szükséges egységgel és mozgékonysággal... Annyi bizonyos, hogy a felbolydult pénzpiacokat és a választókat már nem lehet trükkökkel meggyőzni. Bármi lesz is a megoldás, hétfőig ki kell derülnie: ki tartja kézben a gyeplőt, és mennyi pénzzel gazdálkodhat.

A stockholmi Dagens Nyheter szerint az euró csak akkor nyerheti vissza a bizalmat, ha szilárd garanciák léteznek arra, hogy az utóbbi évek adósságrobbanása nem ismétlődik meg. Probléma viszont,hogy Merkel és Sarkozy javaslatai túl későn hangzottak el,miáltal új ellentéteket szítanak. Ezen kívül a terv hosszú távú változtatásokat irányoz elő, ami nem oldja meg az euróövezet akut problémáit.


10:32 - Aláírták péntek délelőtt Brüsszelben Horvátország európai uniós csatlakozási szerződését.

A ceremónián beszédet mondó uniós vezetők, valamint a Zágrábot képviselő Ivo Josipovic köztársasági elnök és Jadranka Kosor miniszterelnök történelmiként méltatták a pillanatot.

Horvátország 2013 júliusától válik az EU 28. teljes jogú tagállamává, ha a ratifikációs folyamat fennakadás nélkül lezajlik a jelenlegi tagországokban.

Ivo JOSIPOVIC horvát elnök beszél a Horvátország európai uniós csatlakozásáról szóló szerződés ünnepélyes aláírásán a belga fővárosban, Brüsszelben. Horvátország 2013. július 1-jétől válik az Európai Unió 28. teljes jogú tagjává. (MTI/EPA/Bruno Fahy)
Magyarország az előző félév soros uniós elnökeként fontos szerepet játszott a horvát csatlakozási folyamat előmozdításában; erre az időszakra esett a csatlakozási tárgyalások lezárása is.

ORBÁN Viktor magyar miniszterelnök aláírja a Horvátország európai uniós csatlakozásáról szóló szerződést a belga fővárosban, Brüsszelben. Horvátország 2013. július 1-jétől válik az Európai Unió 28. teljes jogú tagjává. (MTI/EPA/Bruno Fahy)


9:46 - Az euróövezeti államok szigorítják költségvetéseik koordinációját

Megállapodtak az euróövezeti államok a költségvetési koordináció szigorításában és a stabilizációs eszközök megerősítésében - közölték az euróövezeti állam- és kormányfők péntek kora reggeli közleményükben.

Az egész éjjelen át tartó tanácskozást lezáró nyilatkozatban arról tájékoztatnak, új költségvetési szabály mellett kötelezik el magukat, amely szerint a 0,5 százalékos GDP-arányos strukturális hiányt meg nem haladó költségvetéseket tekintik egyensúlyinak. Ezen felül, az euróövezeti tagállamok a túlzottdeficit-eljárás megerősítésének keretében elkötelezik magukat: 3 százalékot meghaladó deficit automatikus szankciókat von maga után, kivéve ha az euróövezeti tagállamok minősített többséggel ezzel ellentétesen döntenek.

Az állam- és kormányfők elhatározták, a tagállamok szintjén törvényi, illetve alkotmányos szabályozással írják elő a kiegyensúlyozott költségvetéseket. Vállalták továbbá, hogy - az Európai Bizottság javaslatait figyelembe véve - automatikus kiegyenlítési mechanizmust dolgoznak ki arra az esetre, ha eltérnének ezektől a szabályoktól.

A nyilatkozatban tájékoztatnak: a tagállamok az Európai Bizottság által javasolt menetrend szerint közelítenek majd az előírt adósságszintekhez. Ígéretet tesznek továbbá arra, hogy a tagállamok eljárást dolgoznak ki az állampapír-kibocsátási tervek előzetes bejelentésére és egyeztetésére.

Az állam- és kormányfők bejelentették: rövid időn belül megvizsgálják az Európai Bizottság által november 23-án előterjesztett szabályozást a tagállami költségvetések előzetes egyeztetéséről. Emlékeztetnek: amennyiben a bizottság különösen súlyos aggályokat lát a Stabilitási és Növekedési Paktumnak való megfelelés tekintetében, akkor átdolgozásra kötelezhetné az érintett tagállamokat.

Megállapodtak: olyan eljárást dolgoznak ki, amely biztosítja, hogy az euróövezetben valamennyi jelentősebb tagállami gazdaságpolitikai reformintézkedést euróövezeti szinten is egyeztetnek, illetve irányadó szakpolitikákat "best practices" jelentenek be.

A nyilatkozatot támogató európai vezetők megállapodtak: tovább dolgoznak a költségvetési integráció mélyítésének kérdésén. Erről az Európai Tanács elnöke - az Európai Bizottság elnökének és az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurogroup elnökének közreműködésével - 2012. márciusáig jelentést készít.

Az euróövezeti vezetők közleményükben célul tűzik ki, hogy felgyorsítják az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) elindítását. E tekintetben az euróövezeti állam- és kormányfők arra törekszenek, hogy 2012. júliusig megkezdje működését a szervezet, amint a tőkebefizetési kötelezettségek 90 százalékát teljesítették a tagállamok.

Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásainak növelését - a november 29-i megállapodásnak megfelelően - gyorsan végre kell hajtani - hangsúlyozzák közleményükben a vezetők. A politikusok üdvözölték az Európai Központi Bank felajánlását, hogy közvetítőként vállalna szerepet az EFSF piaci tranzakcióiban. Az EFSF 2013 közepéig folytatja a mentőcsomagok finanszírozását.

Felülvizsgálják ezen kívül, hogy megfelelő-e az EFSF, illetve az ESM 500 milliárd eurós mentőkapacitása.

Az ESM beavatkozási gyorsaságának fokozása érdekében új, sürgős döntéshozatali eljárást fogadnak majd el, amely lehetővé teszi, hogy a jelenlegi egyhangú döntési kötelezettség helyett - az Európai Központi Bank, illetve az Európai Bizottság javaslata esetén - 85 százalékos minősített többségi szavazással is lehessen pénzügyi segélyt folyósítani. E tekintetben a finn parlamentnek továbbra is joga van szavazni.

Az euróövezeti, illetve más EU-s tagállamok megfontolják és 10 napon belül döntenek arról, hogy kétoldalú hitelek formájában 200 milliárd euróig terjedő összeggel növeljék a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kapacitásait.

A tagállamok vezetői a közleményben úgy fogalmaztak: az Európai Monetáris Unió és az Európai Uniós egészének stabilitása és integritása gyors és erőteljes végrehajtását teszi szükségessé a már korábban elfogadott intézkedéseknek, illetve újabb a valódi" költségvetési stabilitási unió" irányába mutató mennyiségi feltételeknek. Úgy fogalmaznak: "a közös valuta mellett elengedhetetlen, hogy egy erős gazdasági pillér legyen".

Az euróövezeti államokon kívül a javaslatot Bulgária, Dánia, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia is támogatta. Csehország és Svédország parlamenti konzultáció után dönt a részvételről. Egyesült Királyság nem támogatta a javaslatot.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken elmondta: az Országgyűlésnek meg kell vitatnia azt a kérdést, hogy Magyarország csatlakozzon-e az euróövezeti országok pénteken hajnalban született megállapodásához, mert az a nemzeti szuverenitást is érinti.

Úgy fogalmazott: az ő mandátuma nem terjed ki arra, hogy föladjon bármit is a magyar szuverenitásból, a kérdésben a parlamentnek kell döntést hoznia. Hozzátette: márciusig kell a döntésnek megszületnie, így a parlamentnek bőven van ideje.

9:37 - Orbán: meg kell vitatnia a parlamentnek az euróövezeti megállapodást

Orbán Viktor miniszterelnök szerint az Országgyűlésnek meg kell vitatnia azt a kérdést, hogy Magyarország csatlakozzon-e az euróövezeti országok pénteken hajnalban született megállapodásához, mert az a nemzeti szuverenitást is érinti. Az európai uniós tagországok brüsszeli állam- és kormányfői találkozójának második napjára érkezve a miniszterelnök kijelentette: az ő mandátuma nem terjed ki arra, hogy föladjon bármit is a magyar szuverenitásból, a kérdésben a parlamentnek kell döntést kell hoznia. Hozzátette: márciusig kell a döntésnek megszületnie, így a parlamentnek bőven van ideje.

08:01 - Az euróövezeti államok szigorítják költségvetéseik koordinációját

Megállapodtak az euróövezeti államok a költségvetési koordináció szigorításában és a stabilizációs eszközök megerősítésében - közölték az euróövezeti állam- és kormányfők péntek kora reggeli közleményükben.

Az egész éjjelen át tartó tanácskozást lezáró nyilatkozatban arról tájékoztatnak, új költségvetési szabály mellett kötelezik el magukat, amely szerint a 0,5 százalékos GDP-arányos strukturális hiányt meg nem haladó költségvetéseket tekintik egyensúlyinak. Ezen felül, a 3 százalékot meghaladó deficit automatikus szankciókat von maga után, kivéve ha az euróövezeti tagállamok minősített többséggel ezzel ellentétesen döntenek.

Az euróövezeti vezetők közleményükben célul tűzik ki, hogy felgyorsítják az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) elindítását. E tekintetben az euróövezeti állam- és kormányfők arra törekszenek, hogy 2012. júliusig megkezdje működését a szervezet.

Az euróövezeti államokon kívül a javaslatot Bulgária, Dánia, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia is támogatta. Csehország és Svédország parlamenti konzultáció után dönt a részvételről. Magyarország és az Egyesült Királyság nem támogatta a javaslatot.

07:41 - Cameron: az EU intézményei az EU-hoz tartoznak

David Cameron brit kormányfő azzal fenyegetőzött péntek reggel a brüsszeli EU-csúcsértekezleten, hogy London nem fogja megengedni egy olyan kormányközi szerződés megkötését, amely csak egy szűkebb tagországi körben jönne létre, mert - mint leszögezte - "az Európai Unió intézményei az Európai Unióhoz tartoznak".

David CAMERON brit miniszterelnök sajtóértekezletet tart az Európai Unió évzáró csúcstalálkozója második napjának hajnalán. Cameron közölte, hogy Nagy-Britannia nem csatlakozik a tizenhét euróövezeti ország és legalább további hat EU-tagország által elhatározott új kormányközi szerződéshez. Azt azzal a céllal fogják megkötni, hogy szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására az euróövezeti adósságválság kezelése érdekében. A csúcstalálkozó résztvevői az euró és az európai integráció megmentésének céljával ültek össze. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Herman Van Rompuy, a tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke péntek hajnalban bejelentette, hogy a tizenhét euróövezeti ország és legalább hat további európai uniós tagállam új kormányközi szerződést köt annak érdekében, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására. Nicolas Sarkozy francia elnök pedig közölte: az "elfogadhatatlan feltételeket" támasztó Nagy-Britannia mellett egyelőre Magyarország, Csehország és Svédország nem vesz részt a dokumentum elkészítésében.

05:43 - Huszonhárom ország új kormányközi szerződést köt - Van Rompuy

A tizenhét euróövezeti ország és legalább hat további európai uniós tagállam új kormányközi szerződést köt annak érdekében, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására - jelentette be Herman Van Rompuy, a tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke péntek reggel, a brüsszeli csúcstalálkozó első napját lezáró sajtótájékoztatón.

Megerősítette, hogy teljes uniós, azaz 27 tagországos körben a megállapodás nem volt lehetséges.

Herman Van ROMPUY, az Európai Tanács elnöke (j) és José Manuel BARROSO, az Európai Bizottság elnöke sajtóértekezletet tart az Európai Unió évzáró csúcstalálkozója második napjának hajnalán. Rompuy itt bejelentette, hogy a tizenhét euróövezeti ország és legalább további hat EU-tagország új kormányközi szerződést köt, hogy szabályokat vezessen be a pénzügyi fegyelem szigorítására az euróövezeti adósságválság kezelése érdekében. A találkozó résztvevői az euró és az európai integráció megmentésének céljával ültek össze. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)


Nicolas Sarkozy francia elnök közlése szerint az elfogadhatatlan feltételeket támasztó Nagy-Britannia mellett egyelőre Magyarország, Csehország és Svédország nem vesz részt az új dokumentum elkészítésében.

Van Rompuy megerősítette azt is, hogy megállapodtak: a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kétoldalú alapokon nyújtandó, a tervek szerint összesen 200 milliárd eurós kölcsön opcióját dolgozzák ki.

Olvasóink írták

35 hozzászólás
12
  • 35. újratöltve 2011. december 10. 15:41
    „A parlament azt szavazza meg, amit Őfelsége mond! Akkor miért is a huza-vona?”
  • 34. Mil 2011. december 10. 14:15
    „Mégvalami: ha kikerülnénk az EU-ból, viszont a szomszédjaink bentmaradnának, az az ország totális legatyásodásával lenne egyenlő. Ui a külföldi befektetők szemében érdektelenné válnánk, nem hoznának ide nagy, zöldmezős beruházásokat, még a a kínaiak sem fektenének be itt. Ahogy a nem EU tag Szerbiába és Horváto-ba sem mentek komoly beruházások. A horvátok jóformán az idegenforgalomból élnek. Szóval, ha nem lennénk Eu tagok, akkor az Eu cégek nem nagyon fektenének be, még talán a meglévőket is lekezdenék kivonni, ill. csak akkor fektenének be, ha nagyon olcsó lenne a munkaerő, ami ugye tudjuk mit jelent számunkra.. Igen, csóróságot. De egy ilyen bizonytalan és törvénytipró kormányzattal, nem EU tagként bolond lenne ide bárki is befektetni.. Az ország elszigetelődne, és évek alatt Moldova sorsára jutna, az épkézláb munkaerő pedig elhagyná az országot, a maradék pedig szánalmas színvonalon tengődne.
    Én nem értem, mi olyan vonzó van ebben a forgatókönyvben. Szóval, aki a jobbikban gondolkodik, az azért gondolkodjon el ezeken a dolgokon. Mi itt, európa közepén, védtelenül, nem barátságok szomszédokkal körüévéve egyszerűen nem maradhatunk függetlenek. VAgy a nyugathoz tartozunk, vagy az oroszok seggét nyaljuk. Vagy felvállajuk a nélkülözést, a kemény munkát, a katonáskodást újra, erős hadsereget hozunk létre(miből??) stb stb..
    NEm olyan bonyolult dolgok ezek, csak kicsit gondolkodni kell :) Azt kell szem előtt tartani, hogy nem EU tagként nekünk nem a svájci, norvég szint jutna(mellesleg ezen országok is ezer szállal kötődnek az EUhoz!!), hanem az albán, moldáv, belorusz.. Vonzó alternatíva nemde?”
  • 33. Ebgondolat 2011. december 10. 13:09
    „8. Commander-V2 2011.12.09. 16:47
    Rád se ismerek, mi ez a pálfordulás másfél évvel a forradalom után? Megvilágosodtál? Jobb későn, mint soha! Vagy valaki a nevedben írogat ide?”
  • 32. techMon 2011. december 10. 12:56
    „27. igazságkereső :
    Ennyi lenne a válaszod, komolyan ?
    Légy hű kérlek a nicknevedhez és kérdezd meg azt is, hogy hol van az ingatlanadó, a többkulcsos adórendszer , a hatalmas terhet jelentő vizitdíj, a kihasználatlan vasútjáratok megszüntetése, a sátáni tandíj , a népszavazás, a be nem járok dolgozni és fölveszem a fizetésem ...”
  • 31. Mil 2011. december 10. 12:55
    „Nem értem én ORbánt.. MEg a zembereket sem. MOndjuk kilépünk az euból, és nem dirigálnak pl költségvetési kérdésekben. OK! Majd dirigál a piac! Akkor nem az EU-IMFtől vesszük fel a mentőcsomagot feltételekkel, hanem majd a piacon jó nagy kamatra. Már, ha hajlandó lesz egyáltalán valaki magyar kötvényt venni.. Ugye előfordult már, hogy nem akartak venni, pl 2008 októberében.. Ha meg nem vesznek kötvényt, az azt jelenti, fizetésképtelenné válunk, nem tudjuk törleszteni meglévő hiteleinket, és nem jut nyugdíjra meg egyebekre sem. Szóval ORbán meg a zemberek ígyiy-úgyis szívnak, viszont kisebb a szívás, ha benne vagyunk egy "elit" klubban mint tag, aki kedvezőbben hitelezbek esetleg, még ha feltéelekkel is. Azokat a feltételeket(ti. kiadáscsökkentés, költségvetési szigor) úgyis kikényszerítené a piac, csak az fájdalmasabb lenne..
    HA meg jobbikos módra egyszerűen megtagadnánk a fizetést, az olyan dolgokat vonna maga után, miután irigykedve néznénk az albán, moldáv életszínvonalat..
    Szóval lehetünk qrva büszkék és függetlenek lukas gatyában, vagy lehetünk szerényebbek, egy elit klubban, de élhető módon.. NEm kell messzire menni: Szerbiának ugye qrvára bejött a nagy nemzetiskedés.. MEg a beloruszoknak a lukasenkoi diktatúra(ami szvsz Orbán példaképe..-egy lightos diktatúra, qvázi örökös elnökként).
    AMúgy is ezer szállal kötődünkaz EU, főleg Németo gazdaságához, ami uyge az EU motorja.. Hát nem egysuerűbb akkor már bentmaradnunk? És teljesíteni a feltételeiket? Vagy beinthetünk mindennek és mindenkienk orbáni módra, csak akkor viseljük is a következményeit, az eruópa páriái szerepet..”
  • 30. papsajt 2011. december 10. 12:51
    „"A magyar álláspontot Orbán Viktor miniszterelnök azzal indokolta, hogy az Országgyűlésnek meg kell vitatnia ezt a kérdést, mert a megállapodás tartalma a nemzeti szuverenitást is mélyen érinti.

    Volner János pénteken ezzel kapcsolatban úgy reagált: nem a magyar Országgyűlés, "hanem Fidesz szavazógépezete dönt majd, amelyet Orbán Viktor egy személyben irányít." "

    A nemzeti szuverenitást én nem keverném össze a fiskális politikával. Egyszerűen betojtak,hogy nem lehet a haveroknak talicskázni a pénzt, ha Eu biztos ellenőrzi a felesleges pénzköltéseket.
    Hogyan épülhetnének Ócsán 25millióért gipszkarton házak,amikor a helyiek 6 millióért nem tudják eladni a normális tégla épületeket.”
  • 29. macs 2011. december 10. 12:32
    „24. lukrecia,
    Az állam nem tesz szívességet, az állam a beszedett adókat, járulékokat osztja újra. Az állam az általunk befizetett pénzből finanszírozza az oktatást, egészségügyet, igazsággügyet, rendvédelmet, stb-t. Amikor nyugdíjat fizet, azt pl. a befizetett járulékok alapján szerzett jog szerint fizet. Mindenki fel van háborodva, hogy hitelből élünk, ez jogos, de el kéne gondolkozni, miért. Egyrészt, mert lelkesen játszuk az "optimalizáljuk az adónkat" című játékot, másrészt hasonló lelkesedéssel keressük a kiskapukat, hogy minnél nagyobb "koncot" szakítsunk a közösből, melyhez alig-alig rakunk valamicskét.
    Talán itt keletkezik a hiány, amit hitelből kell pótolni. Le lehet építeni az állami szolgáltatásokat, de akkor előbb-utóbb ki fog alakulni egy fizetős szegmens, pl. magán iskolák, magán egészségügy. Egyébként érdekes arról beszélni, hogy le kell építeni az államot, amikor szinte naponta hallani, hogy újabb és újabb területeket akarnak államosítani.
    v.imre,
    Ausztriában a magyar nyugdíjasok, ha elmúltak 65 évesek, akkor az osztrák nyugdíjassal azonos kedvezményeket élveznek.
    N.P.,
    a dolog fordítva is igaz, az EU nekünk is kell. Kell, mint piac - lásd exportra termelő cégek - kell, mint forrás, mert nálunk nincs annyi pénz, amennyi a gazdaság felpörgetéséhez kellene. Nem a legvigasztalóbb, de munkahelyeket biztosít azoknak, akik itthon nem találnak munkát.”
  • 28. gavallér 2011. december 10. 12:14
    „Látszat magabiztosság teli gatyával. O. V azt nyilatkozta marseiile-ben, hogy nem tudja hogy a minisztere lemondott.
    Hát ilyen felkészült a saját dolgaival.”
  • 27. igazságkereső 2011. december 10. 10:17
    „#25. lukrécia! Igen, mert közben derültek ki azok a pénzügyi trükkök, melyet a "nagyszerű" MSZP-SZDSZ konglomerátum hajtott végre 2004-2010 között.”
  • 26. v.imre 2011. december 10. 09:07
    „25. lukrecia 2011.12.10. 08:37
    "...A BKV, MÁV, és további költségvetést fejő cégek köszönik szépen jól el vannak. A kormány tömi őket továbbra is. ..." Írod.
    Tudod, hogy ne így legyen két-háromszorosára kellene emelni a jegyek, bérletek árát, s minden utassal fizettetni, még a 65 éven felüli nyugdíjasokkal is. Ez utóbbira vonatkozó észrevételem. A MÁV honlapon kalandoztam, s látom, hogy ha elhagyom az országot a közös európa felé évenke csak kétszer egy útra vehetem igénybe a 90%-os kedvezményt. Akik meg hozzánk jönnek, azok éppúgy szabadon ingyen utazgathatnak egész évben és akárhányszor, mint a hazai 65 felettiek. Ha jól vagyok tájékozott a hazai járatokon (busz és vonat) kifüggesztett hirdetmények tartalmáról. Meg itt ez az alapfokú iskola finanszírozás. Az önkormányzatok ragaszkodnak hozzájuk minden áron, holott most is az állam adja hozzá a fenntartási támogatások kétharmadát. Szóval vannak itt átgondolandó részletek bőven.”
  • 25. lukrecia 2011. december 10. 08:37
    „Amikor a Fideszre szavaztam a választások utáni két hétben rögtön odadobták nekünk a koncot. Akkor többet tett a Fidesz a két hétben mint azóta sem. Sajnos ugyanaz a punnyadtság , időhúzó semmittevés alakult ki azóta mint az Mszp korában . Náluk igaz ez 8 évig zavartalanul mehetett. Belevesztek a fiúk a sok másodlagos tennivalóba, és igazi koncepció nélküli cselekvés folyik. Nem látunk semmi igazi reformot, amire azt mondhatnánk, na ez igen, ez hathatós lesz. A BKV, MÁV, és további költségvetést fejő cégek köszönik szépen jól el vannak. A kormány tömi őket továbbra is.
    Mi fizetjük a dotálásukra a méltán világhírű adókat, a világhírű rezsidíjaink mellett, a semmitmondó fizetésekből.
    Elmondhatjuk változott a kormány , de a politika töretlenül azonos mederben terelgeti polgárait.”
  • 24. lukrecia 2011. december 10. 08:22
    „"az euró bevezetésekor két hibát követtek el: nem jött létre közös gazdasági kormány, és olyan államokat is befogadtak a körbe, amelyek nem voltak kellő mértékben felkészülve." Mi nem is akarunk bekerülni, tudatosan nem teremtjük meg a feltételek teljesítését, mert megszünne minden játékterünk. Az adósságot egyik kormányunk mindig picit lefaragja, szinten tartja, másik kormányunk ismét növeli. Semmi kivezető út, míg az adósságot el nem engedik nekünk. De addig minden kormány tudja a népet "megszorítani" mert a probléma nyílvánvaló.
    Országon belül , az igazi okokat nem orvosoljuk. A MÁV, BKV szörnyszülemények, az önkormyányzati felépítés, a közszféra létszáma, az állami intézmények indokolatlan száma, működési költsége továbbra is megoldásra várna.
    Egyre több adót fizetünk , hogy ehhez a másik oldalhoz átkerüljön, és szétfollyon.
    Nem történik semmi racionális döntés, minden a bevételek növekedését szolgálja.
    A kiadási oldal elvágásával nem foglalkozik senki.”
  • 23. bubuk 2011. december 10. 07:39
    „Mondtam én, hogy a K.u.K. is jobb volt anno. Ott se volt önálló pénz, hadügy és külügy, most se lesz.”
  • 22. N.P. 2011. december 10. 06:12
    „jozko
    Az, hogy mint piac, mint munkaerő kellünk Európának nem kétséges, de az alábbi mondatodat én másként gondolom:

    "Sikerült akkora követ teremteniük, amit nem tudnak felemelni!" - Sikerült akkora követ teremteniük, amit nem tudnak felemelni - ÉS MI SEM!!”
  • 21. N.P. 2011. december 10. 06:05
    „v.imre
    "Mennyire jó azoknak az európai országoknak, akik még kívül vannak a 27-en. Mint például Svájc. Tényleg, van élet az eu-n kívül is. Most azoknak jó. A minősítők nem minősítgetik őket." - egyrészt minősítgetik őket, másrészt példaként miért Svájcot hozod? Miért nem Ukrajnát vagy Szerbiát?”
  • 20. Miracala 2011. december 10. 00:56
    „Most bújik ki a szög a zsákból. Egyeseknek pl. az a rossz ha nemet mondunk a két "főgonosz" nemzet (Németország, Franciaország) parancsának a közös Európai szabályozás, adósságkezelés ügyében. Másoknak az, ha rögtön lefekszünk az uniónak. Márpedig hogy képzeljük azt hogy ezt itthon, a Parlamentben próbáljuk megbeszélni, amikor úgyse jutunk semmire. Hát persze, nem kell rajta agyalni, csináljuk azt amit a két EU-s FŐNÖK mond. Valahogy úgy jön ki a dolog mint itt Szegeden a fejlesztések ügyében, és a végső mondat mindig ugyanaz: MONGYON LEE!!!”
  • 19. v.imre 2011. december 09. 22:49
    „Az olvasható a fenti anyagban, hogy az EU összesen 700 milliárd eurót dob össze, mint mentőkapacitást a csődközelli országok számára. Az a bajom ezzel (s nekik is, azért ez a nagy vita és húzd meg - ereszd meg), hogy majdan éppen a megszorultaknak kell ezt vissza is fizetniük a folyósító forrásoknak. Mert ez a mentőkapacitás bizony kamatozó hitel az arra rászorulóknak. És ezen rászorultaknak még meg is kellene őrizniük országaik belső nyugalmát, társadalmi békéjét. Mi, magyarok már érezzük ezt, tudjuk ezt, ám mégis sokan erre a meglévő feszültségre játszanak rá saját politikai ellenérdekeik szerint. És az is sajnos, hogy az állampolgárok között nagyon sokan vannak, akik úgy is gondolják. Ha Orbán (a parlament) igent mond a szerződésre, úgy nekünk is hozzá keel majd járulnunk valamennyi összeggel, vagy gazdasági, kereskedelmi tartalommal minden bizonnyal. Mennyire jó azoknak az európai országoknak, akik még kívül vannak a 27-en. Mint például Svájc. Tényleg, van élet az eu-n kívül is. Most azoknak jó. A minősítők nem minősítgetik őket.”
  • 18. jozko 2011. december 09. 22:37
    „Időnyerésre játszik.
    Szükség is van rá.
    Diplomáciai rafinéria ez, az EU dörzsölt hiénáival.

    Nem diktálhatunk - hát tárgyalunk.
    Fellengzős nagy szavaknak nem kell bedőlni!
    Kellünk Európának - csak nem akarnak többért, mint ahogyan ők már beáraztak minket.
    Profi politikusok, profi pénzemberek -de csak félig mindenhatók!

    Sikerült akkora követ teremteniük, amit nem tudnak felemelni!
    Amiben megállapodunk -azt be kell tartani!
    Amíg nincs megállapodás -fontosak vagyunk!
    Nicht ugribugri, langsam spacíren!”
  • 17. komló 2011. december 09. 20:19
    „14.hsz. téved .A vértesaljai conducator tudja,hogy mit akar.”
  • 16. lukrecia 2011. december 09. 19:36
    „15_ tévedsz fórumtárs. A szocializmusnak nincs vége. Az egészen másképp nézne ki. Itt mindenhol a régiek vannak pozicíóban.”
35 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

EU-csúcs - Orbánnak szüksége van a parlamenti felhatalmazásra

A nemzeti szuverenitást érintő kérdésekben a kormány parlamenti felhatalmazás nélkül nem járhat el - hangsúlyozta Orbán Viktor az EU-csúcsvezetők tanácskozása után tartott sajtótájékoztatóján. Tovább olvasom