Délmagyar logó

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

Európa, a nyelvi nagyhatalom

Bábeli zűrzavar, vagy egynyelvű Európa? Egyik sem. A nyelv megmarad nemzeti lehetőségnek, de speciálisan szakterületekhez kötődő világnyelvre is szükség lesz. Mórocza Olga nyelvtanárral beszélgettünk a témáról.
Belegondoltak már, hogy az Európai Unió parlamentjében hány és hány nyelven folynak a tanácskozások? Pontosan annyin, ahány ország tagja a közösségnek. A felszólalók saját anyanyelvükön mondják el véleményüket, javaslataikat, aztán a tolmácsok fordítják a többieknek. A szünetekben azonban szinte csak angol, német vagy francia szavakat lehet hallani.

Nyilván a diplomaták beszélik a világnyelveket. De elvileg megtehetnék, hogy nem fordítanak erre energiát, hiszen a demokratikus EU-alkotmány szerint mindenkinek joga és lehetősége van saját nyelvi identitásához. Azok a szakértők azonban, akik a háttérben dolgoznak vagy dolgoznak majd, nincsenek ilyen szerencsés helyzetben. Nekik nem lesz elég egy
világnyelv ismerete, nekik a saját speciális szakmai nyelvüket is
jól kell beszélniük.

Mórocza Olga
Mórocza Olga üzeni címmel évekkel ezelőtt Baló György készített műsort a fiatal egyetemista lánnyal a kor kérdéseit feszegetve. A kor elmúlt, Olga azonban továbbra is az az agilis ember, akit egyetemistaként az ország a televízióból megismerhetett. Most saját nyelvtanodáját irányítja Győrött, és készíti fel az uniós csatlakozásra.
Ez a felkészítés, ahogy elmondja, felkészülést is jelent. Saját maguknak is. Az uniós szerepkör, bár sokban hasonlít majd arra, amiben most lehetnek a nyelvtanárok és a nyelvet oktató intézmények, egész biztos újabb kihívások elé állítja őket. Erre is koncentrálnak munkájuk közben. De elsősorban arra, hogy mire lehet igénye az embereknek, azoknak, akiknek megvannak a képességeik ahhoz, hogy a kontinens bármely országában dolgozzanak, csak a szókincsük hiányzik ehhez. Ezért indítják el, már a jövőre gondolva,  speciális kurzusaikat.

Mivel a nyelvtanodának erős kapcsolatai voltak a hazánkban letelepedett multikkal, ezért a náluk tanulók jellemzően a megyében letelepült cégek alkalmazottjai. Azért kellett az angol, német nyelv nekik, hogy kommunikálni tudjanak a főnökükkel, a beosztottjaikkal.
Az uniós csatlakozás, a határok megnyitása egy másik fajta nyelvtanulási kényszert is jelenthet, mondja Olga. Az emberek, akik felkészültek és szakmájukban kiválóak, csak akkor tudnak külföldön is munkát vállalni, ha birtokában vannak a speciális, szakmájukhoz kötődő kifejezéseknek. Most éppen könyvvizsgálók, könyvelők számára indítanak tanfolyamokat. A pénzügyi terület lehet az, ahol leghamarabb igény jelentkezik a jó munkaerőre.

És hogy még mit hozhat a jövő? A nyelvtanulásban mindenképpen mennyiségi változást. Szerencsére már nagyon sokan felismerték, hogy a nyelv fegyver, megélhetési eszköz és szórakozási lehetőség is egyben. De még mindig nagyon kevesen veszik az erőt, fáradságot, hogy nekiüljenek és tanuljanak. Pedig a befektetett pénz és energia talán itt térül meg a leghamarabb.

És hogy mennyi idő alatt lehet megtanulni mondjuk angolul, társalgási szinten? Nincs válasz, de kitartással még egy rosszabb nyelvérzékkel megáldott ember is pár év alatt eljuthat odáig, hogy uniós ismerőseivel elcsevegjen a világ dolgairól.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vakszerencse

Csökkent látóképessége miatt Mittnacht József hamar megtanulta, hogy az élet minden területén… Tovább olvasom