Délmagyar logó

2017. 09. 25. hétfő - Eufrozina, Kende 8°C | 18°C Még több cikk.

Jól tudják hasznosítani oklevelüket a bolognai alapképzés első végzettjei - felmérés

Budapest - Jól tudják hasznosítani oklevelüket álláskereséskor a bolognai alapképzés első végzettjei, majdnem 50 százalékuk ugyanakkor továbbtanul, például mesterképzésen - többi között ez derült ki az Educatio Nonprofit Kft. kutatásából.
Az MTI-hez eljuttatott összegzés arra is rámutat, hogy az új rendszerben végzettek fizetése valamelyest alacsonyabb, mint a többi képzési forma egykori hallgatóié.

A szakemberek a diplomás pályakövető rendszerben található intézményi adatok alapján csaknem tízezer, 2009-ben végzett frissdiplomás - köztük háromezer, már a bolognai rendszerben szerzett alapszakos oklevéllel rendelkező fiatal - munkaerő-piaci tapasztalatait elemezték. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy a végzésük óta eltelt egy évben hogyan hasznosították oklevelüket a felsőoktatási képzésből kikerülők.

Az első bachelordiplomások 2009-ben kapták meg oklevelüket, de ezzel párhuzamosan még hagyományos képzési rendszerben (egyetemi, főiskolai szakokon) is végeznek fiatalok.

Az MTI-hez eljuttatott eredményekből kiderült, hogy a munkaerőpiac nagyjából úgy kezeli a bachelorképzés diplomásait, mint a korábbi főiskolai oklevéllel rendelkező pályakezdőket. Igaz, fizetésük és elégedettségük valamivel alacsonyabb az átlagnál, de ez a szakemberek szerint abból is adódik, hogy a munkáltatók még nem ismerik az új képzésben rejlő lehetőségeket és tartalmat.

Az osztatlan képzések egykori hallgatói orvosként, jogászként az álláskereséskor a többieknél talán világosabb helyzet előtt állnak, végzettségük általában "pályán tartja" őket, ismereteiket jól meghatározott körben tudják felhasználni.

A bachelorképzéseket befejezők 56 százaléka dolgozik diplomázása után egy évvel, a korábbi főiskolai és egyetemi képzések esetében 76, illetve 75 százalék az állást betöltők aránya. Ez a különbség nagyrészt abból adódik, hogy a hagyományos képzésben részt vett frissdiplomásokhoz képest az alapszakos oklevéllel rendelkező fiatalok jóval nagyobb része döntött úgy, hogy visszaül az iskolapadba, és tovább képzi magát.

A felmérés adatai szerint egy évvel a végzés után a hagyományos egyetemi és főiskolai képzés diplomásaihoz képest az alapszakon végzettek közül jóval többen ülnek be az iskolapadba, például valamely felsőoktatási intézmény mesterképzésére. Míg a korábbi felsőoktatási rendszerben tanulók 26-27 százaléka kezd újabb tanulmányokba diplomázása után, addig a bachelordiplomával rendelkezők csaknem fele (44 százaléka) tesz ugyanígy. Szembetűnő az is: a "bolognásokra" sokkal inkább jellemző, hogy végzésük után kizárólag tanulnak, 29 százalékuk nem dolgozik tanulmányai mellett. Ez az arány a még hagyományos rendszerben diplomázottak esetében mindössze 8-10 százalék. A munka mellett tanulók aránya az egyes képzéseket összehasonlítva viszont csaknem megegyezik, 16 százalék körüli.

A munkaerőpiacra kilépő végzettek 85 százaléka főállású státuszban van, az alapszakos diplomát szerzőknél ez a mutató 83 százalék. Az alkalmi munkákból élők aránya az előbbiek esetében 3,6 százalék, míg az utóbbiaknál 4,5. A munkanélküliséget vizsgálva is mutatkozik némi különbség: a főiskolai vagy egyetemi diplomát kezükben tartóknál az állástalanok aránya nem éri el a 4 százalékot, a bolognai rendszerből kikerült első generáció esetében 4,4 százalék.

A jelenlegi munka és a végzettség közötti összhangra adott válaszokból kiderült, hogy a hagyományos főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezők és a bolognai rendszerben végzettek nagyobb része is alapvetően hasznosítani tudja a tanulmánya alatt szerzett tudást munkájában.

Van azonban egy pályaelhagyónak tekinthető frissdiplomás réteg, amely nem szakterületének megfelelően helyezkedett el. A felsőfokú oklevéllel rendelkező fiatalok 14-15 százaléka sorolható ide, ám ha csak a bachelordiplomásokat nézzük, ez az arány magasabb, megközelítőleg 20 százalék.

A fizetésekkel kapcsolatban is megállapítható, hogy valamelyest rosszabbul jártak az új rendszerben végzettek, fizetésük alacsonyabb, mint a többi képzési forma egykori hallgatóié. Az összes válaszoló adatai alapján nettó 146 ezer forint tekinthető átlagos fizetésnek; kizárólag az alapszakos diplomát szerzetteket vizsgálva ez az összeg 130 ezer forint. Náluk valamivel többet keresnek a főiskolai diplomával rendelkezők, a legmagasabb nettó jövedelemről azonban a hagyományos egyetemi diplomával elhelyezkedők számoltak be, ez átlagosan 165 ezer forint.

Olvasóink írták

  • 2. szilléri 2011. február 09. 11:33
    „Na ez a hír nem igaz ! Az alapképzésen szerzett ,,papír" semmire sem alkalmas. Esetleg ,, cool centerben" telefon kapkodónak, portán ,, asszisztensnek", vagy a való világ szintű tv műsorokba fellépni.
    Elismert szakképzettséget, legalább is a műszaki életben nem nyújt!

    Mellesleg az egész ,,bolognai " képzési rendszer megbukott nyugat Európában. lásd. osztrák tüntetések.”
  • 1. geza 2011. február 09. 10:14
    „És mennyien mennek külföldre a bsc-diplomájukkal?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lezárult a vizsgálat a hamis diagnózisok ügyében

Budapest - Lezárult az egykori Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet által végzett… Tovább olvasom