Délmagyar logó

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 26°C Még több cikk.

Magyarország tíz éve az Európai Unió tagja

Magyarország EU-csatlakozásának 10. évfordulója alkalmából háromnapos nemzetközi konferenciát tartanak Budapesten.
Szűcs Tamás: jól járt Magyarország az uniós tagság eddigi tíz évével

Bár lehetett volna jobb is Magyarország EU-tagságának elmúlt tíz éve, nem lehet állítani, hogy az ország ne járt volna jól a csatlakozással, a tények az ellenkezőjét igazolják - mondta Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője az MTI-nek.

Magyarország EU-csatlakozásának tizedik évfordulója alkalmából az MTI-nek nyilatkozva Szűcs Tamás kiemelte: a gazdasági adatokat tekintve kétségtelen, hogy az ország gyarapodása kedvezőbben is alakulhatott volna, a 2004-es várakozások felülmúlták a valóságos növekedést. Az EU-átlaghoz képest csak 4 százalékpontnyit növekedett Magyarország GDP-je 2004 és 2012 között: míg kezdetben az uniós átlag 63 százaléka volt, végül csak 67 százalékig emelkedett a magyar GDP.

Szűcs Tamás elmondta: Magyarországot a nála kedvezőtlenebb helyzetből induló országok - például a balti államok, Lengyelország és Szlovákia - ebből a szempontból beérték vagy meg is előzték. Igaz, a jobb helyzetből indulók - Szlovénia, Csehország és Ciprus - még alacsonyabb GDP-növekedést értek el.

Hangsúlyozta, az azonban nagyon fontos, hogy Magyarország az egyik legnagyobb haszonélvezője az uniós támogatásoknak, mindenképpen az első három tagállam között van ebben a tekintetben. A közcélú fejlesztések 90-95 százalékát támogatta az EU, mintegy 80 ezer projekt valósult meg uniós forrásokból.

A képviselet-vezető úgy fogalmazott, történelmi léptékű volt a 2004-es bővítés, és nagy eredménye, hogy Magyarország egyenrangú félként ülhet a tárgyalóasztalnál, nagy súlyú ügyekbe szólhat bele, továbbá komoly lendületet adhat bizonyos uniós ügyeknek. A 2014-2020-as közös költségvetésről folytatott tárgyalásokon például jó eredményt ért el azzal, hogy összefogott több, hasonló helyzetben lévő tagállammal - emlékeztetett.

Szűcs Tamás összegezve azt mondta, nem vitatható, hogy lehetett volna jobb is az elmúlt tíz év, "de azt állítani, hogy nem volt jó, nagyon meggondolatlan", és a tények sem ezt támasztják alá.

Véleménye szerint Magyarország uniós tagságával kapcsolatban a 2011-es soros EU-elnökség jelentette a fordulópontot. Az elnökség minden újonnan csatlakozott tagállamnak próbatételt jelent. Hangsúlyozta: Magyarország elnöksége szakmailag nagyon jól sikerült, ezt az Európai Bizottság is így látta.

Komoly eredmények születtek abban a félévben - tette hozzá, utalva egyebek mellett Horvátország csatlakozási tárgyalásainak lezárására, a Duna- és a romastratégiára, valamint a megerősített gazdasági kormányzás eszközrendszerének kialakítására.

A képviselet-vezető szerint már régen nem érvényes a régi és az új tagállamok közötti megkülönböztetés. Ez többi között abból is látszik, hogy a jelenlegi bizottságban is sok fontos posztot a 2004-ben csatlakozó tagállamok képviselői töltenek be, például a lengyel biztos felel a költségvetési ügyekért, a szlovák biztos pedig a testület egyik alelnöke - közölte.

Mint mondta, az euroszkeptikus hangok bizonyos időszakokban más tagállamokban is megerősödtek, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában, valamint jó néhány "régi" tagállamban is tapasztaltak már hasonlót. Magyarországon soha nem került hatalomra euroszkeptikus párt, és mivel a parlamentben jelenleg is csak a képviselői helyek 11,5 százalékát foglalja el "egy olyan párt, amely az unióból való kilépést támogatja", nem reális ettől tartani - vélekedett. Hozzátette: a többi párt egyértelműen az EU-tagság híve.

Kitért arra is, hogy csaknem tíz év után Magyarország tavaly kikerült a túlzottdeficit-eljárásból. Ezt a bizottság örömmel fogadta, hiszen a testületnek nem az a célja, hogy minél tovább benn tartson az eljárásban egy országot, hanem éppen az, hogy onnan mielőbb kikerüljön - közölte. Mint mondta, ez akkor történhet meg, ha a tagállam eleget tesz az ehhez szükséges feltételeknek, amit a bizottság tanácsaival is igyekszik segíteni.

Szűcs Tamás arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság feladata a szerződések betartatása, és ez vezérelte akkor is, amikor a Magyarországgal kapcsolatos nyitott kérdésekről volt szó. Tavaly őszre egy kivételével a nagyobb fajsúlyú vitás kérdéseket sikerült megoldani, az adatvédelmi biztos ügyében pedig néhány hete hozott ítéletet az Európai Bíróság, és a bizottságnak adott igazat - idézte fel. Hozzáfűzte: a magyar kormány kötelezettséget vállalt az ítélet végrehajtására.

Mint mondta, vannak még folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárások, de ezek már kevésbé lényeges kérdéseket érintenek, és az eljárások számát tekintve Magyarország a tagállamok között "a középmezőny alján található", vagyis nem nagy az ellene folytatott eljárások száma. Hozzátette: olyan ügye még nem volt Magyarországnak, amely miatt pénzbírsággal sújtották volna, mivel nem hajtotta végre az Európai Bíróság döntését, holott szinte minden más tagállamban volt már erre példa.

Magyarország 1994-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, 1998-ban kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, és az ország 2004. május 1-jén vált az unió teljes jogú tagjává.

Volt kormányfők és miniszterelnökök méltatták az EU-t

Uniós tagállamok volt kormányfői és külügyminiszterei értékelték az EU 2004-es bővítését a Magyarország uniós csatlakozásának 10. évfordulója alkalmából rendezett konferencián, és megállapították, hogy a tíz ország csatlakozása rendkívül jelentős fordulat volt a közösség életében.

Guido Westerwelle volt német külügyminiszter úgy fogalmazott: a tíz évvel ezelőtti döntés az EU tíz új tagállammal való bővítéséről volt a mostani Európa születésének pillanata.

A szerte Európában jelen lévő euroszkepticizmus ellenére az Európai Unió "egyedülálló sikertörténet", ha jelentését nem csupaszítjuk le a közös piacra és a valutaunióra, és ha megértjük, hogy a globalizáció korában ez Európa lakóinak "életbiztosítása".

Az integráció fejlődése kettős vágányon halad: egyszerre jelent bővítést és mélyítést. Úgy vélekedett, az integráció elmélyítésének nem csak "több Európát", hanem "jobb Európát" is kell jelentenie.

Guido Westerwelle úgy vélte: noha Európa túl van a gazdasági válság nehezén, a politikai válság neheze még hátra van, és legkésőbb az európai parlamenti választások után napirendre kell tűzni Európa vezetői képességének kérdését. Szerinte nem elég azt szorgalmazni, hogy Németország vállaljon vezető szerepet Európában, mert Európa egyenlők szövetsége, és egy nemzet vezető szerepéről beszélni az egyesült Európában ellentmondásos.

Úgy vélekedett, a fő veszélyt nem az radikálisok százalékaránya jelenti, hanem az, ha a mérsékelt pártok megpróbálják radikalizálni nyelvezetüket. Ha az Európa-ellenes hangulat elterjed, akkor elmulaszthatjuk a döntő pillanatot, és öt vagy tíz év elegendő ahhoz, hogy Európa lemaradjon a globális versenyben más fejlett térségekkel vagy a feltörekvő országokkal szemben - fogalmazott.

Lamberto Dini volt olasz miniszterelnök kijelentette: csak az egység és az integráció fenntartásával lehet biztosítani, hogy az európai projekt valóban szociális modellé nője ki magát.

Szerinte az unió tíz évvel ezelőtti bővítése nagyobb hatással volt a kontinens életére, mint bármi az azt megelőző néhány évtizedben.

"A 2004-es bővítés megkérdőjelezhetetlen, egyben történelmi pillanat volt, amelynek következtében az akkori tagállamokban, valamint a csatlakozó tíz országban egyaránt növelte a jólétet" - szögezte le Lamberto Dini a konferencia második paneljében, amely a régi és az új tagállamok szemszögéből vizsgálta a tíz évvel ezelőtti bővítést.

"Hogy ne gördítsenek akadályokat a bővítés útjába, a bővítésnek visszafordíthatatlan folyamatnak kellett lennie (…) Fontos volt, hogy a folyamat végleg lezárja a hidegháború lapjait és a szabadság, a biztonság, a jogállamiság régiója jöjjön létre" - emelte ki.

Martonyi János külügyminiszter korábbi szavaira utalva felidézte, hogy Magyarország ismét elfoglalhatta természetes helyét Európában, és a csatlakozásnak lélektani jelentősége volt.

Dini kitért ara, hogy ha nem lett volna bővítés, az érintett államokban az emberek sokkal rosszabbul élnének. "A bővítéssel Európa sikeresen el tudta kerülni a kontinens esetleges szétesését".

Hubert Védrine abban az időszakban (1997-től 2002-ig) volt Franciaország külügyminisztere, amikor a 2004-es bővítéshez vezető csatlakozási tárgyalások zajlottak.

"Franciaország mindig pozitívan viszonyult a bővítési hullámhoz, még akkor is, ha gyakran tévesen értelmezték francia politikusok egyes megszólalásait a témában (…) soha nem kérdőjeleztük meg, hogy a közép- és kelet-európai országok helye az EU-ban van" - hangsúlyozta Hubert Védrine.

Az unió további bővítéséről azt mondta, hogy Franciaország nem támogat egy újabb hullámot, Törökország például számos kérdőjelet vet fel. Hozzáfűzte: a nyugat-balkáni országoknak egy napon be kell lépniük az EU-ba, de ezt a döntést nem szabad elsietni.

Védrine szólt arról, hogy Franciaországban a sajtó gyakran összemossa az EU-szkeptikusokat, a csalódottakat az EU-t ellenző "fóbiásokkal", holott - jegyezte meg - a szkeptikusok hitét vissza lehetne állítani, meg kellene őket győzni az EU fontosságáról.

Hubert Védrine szerint fontos lenne tisztázni a különböző európai döntéshozók kompetenciáit, nincs szükség ötévente átfogó szerződések meghozatalára, ehelyett nyugalmat kellene teremteni. "A jövőben meg kell majd szüntetni a bővítési biztosi posztot az Európai Bizottságban, és az is szükséges, hogy meghatározzuk Európa helyét, jövőbeni szerepét a világpolitikában. Egyensúlyra van szükség".

Mikulas Dzurinda volt szlovák miniszterelnök beszédében kiemelte: sok okuk van az ünneplésre a 2004-ben csatlakozott országoknak, hiszen bár jelenleg is vannak nehézségek, kihívások és problémák az unióban, a polgárok tudják, hogy ugyan „az EU nem édenkert", de nem is tartozhatnának jobb közösséghez a jövőjük szempontjából. Európa újraegyesítését a régi tagállamok és az Egyesült Államok is üdvözölte, ugyanis tisztában voltak azzal, hogy ez nem csak feltétlenül szükséges lépés, a múlt helyrehozatala, hanem nekik is előnyös, főként gazdasági és biztonsági szempontból – mondta.

Emlékeztetett: az újonnan csatlakozott országok nehéz gazdasági és politikai örökséget hoztak magukkal, ráadásul félelmek is övezték a belépésüket az unióba, többen tartottak például attól, hogy az olcsó munkaerő elárasztja Nyugat-Európát. Mindennek ellenére szívélyesen üdvözölték az új tagállamokat Európában, egyenlő, megbízható partnerként kezelték őket már a csatlakozási tárgyalásokon is – idézte fel.

A szlovák politikus arra is kitért, hogy bár úgy tűnik, az EU bővítési fáradtságtól szenved, világossá kell tennie a Nyugat-Balkán és a keleti partnerség kezdeményezés azon országai előtt, amelyek készek és képesek teljesíteni a szükséges feltételeket, hogy nyitva áll előttük az unió ajtaja.

Lajcák: még nem zárult le az uniós építkezés

Az Európai Unió 2004-es bővítése számos előnyt hozott a csatlakozó országoknak, de még vannak dolgok, amelyeken javítani szükséges az integrációs szervezetben, és az integrációs folyamat még zárult le - jelentette ki Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter hétfőn Budapesten, a Magyarország EU-csatlakozásának 10. évfordulója alkalmából tartott nemzetközi konferencián.

Az uniós csatlakozás komoly előrelépést hozott a csatlakozó országok és azok állampolgárai számára az emberi jogok terén, s a közép-európai régió ma békésebb és virágzóbb mint korábban volt, országainak fontossága növekedett geopolitikai szempontból az uniós tagságnak köszönhetően - hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy vannak dolgok, amelyeken még javítani kell, de hangsúlyozta: a folyamat még zajlik. Befejezetlen a monetáris unió, a bankunió létrehozása, az energiabiztonság erősítése, a szabályok egyszerűsítése, amivel a polgárok közelebb érzik magukhoz Európát, valamint a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a védelmi politika is sok kihívást jelent még - mondta a szlovák külügyminiszter.

A régió országainak lakói ma már természetesnek veszik a tagsággal járó előnyöket, elég azonban Ukrajnára tekinteni, hogy lássuk, ezek az eredmények nem maguktól értetődőek - mondta.

Különösen fontos az elért eredményekről beszélni az európai parlamenti választások előtt, hiszen vannak Európában euroszkeptikus és EU-ellenes nézetek is - jelentette ki a szlovák külügyminiszter.

A visegrádi országokat érintő példaként említette, hogy még javítható az európai uniós támogatási alapok felhasználásának eredményessége, választ kell találni a romákat érintő társadalmi kérdésekre, és csökkenteni kell a bérszínvonal különbözőségét a régi tagállamokéhoz képest. Fontosnak nevezte azt is, hogy a visegrádi országok és a régió magasabb pozícióba kerüljön az Európai Unió intézményrendszerén belül.

Kiemelte: a visegrádi országok már tudják, hogy milyen kihívásokat kell leküzdeni, ezután az a fontos, választ találjanak ezekre a kihívásokra.
Miroslaw Lajcák úgy vélekedett, a szolidaritásnak és a felelősségvállalásnak kéz a kézben kell járnia. "Csak ha magunk is felelősséget vállalunk, akkor hivatkozhatunk mások szolidaritására. Fontos az is, hogy ha nem élünk valamely lehetőséggel, ne Brüsszelt hibáztassuk, hiszen az EU mi vagyunk" - jelentette ki. Fontosnak nevezte a nyitottságot a szabályozások lebontásának irányában, amennyiben az méltányos. Hangsúlyozta a regionális együttműködések fontosságát is, és megállapította: ebben a visegrádi négyek országcsoportja példát mutat. "Egyre többször beszélünk egy hangon négy helyett" - fogalmazott.

Úgy vélekedett, a V4-ek megfelelően határozta meg az előttük álló fontos napirendi pontokat, mint például a biztonsági képességek megosztása, a balkáni csatlakozás elősegítése. "Azt is megértettük, hogy ha sikerül előremozdítani ezeket a célokat, akkor jelentőségünk az EU-ban és a NATO-ban nőni fog" - tette hozzá. Úgy értékelte, hogy a V4 presztízse növekszik, és egyre komolyabb az érdeklődés a csoporttal való együttműködésre az úgynevezett V4 Plusz formájában. "Azt kívánom, hogy egyre gyakrabban és egyre hangosabban hallassuk a hangunkat" - mondta a szlovák külügyminiszter.

Martonyi: a V4 fontosabb ma, mint tagjai EU-csatlakozása előtt volt

A visegrádi együttműködés (V4) fontosabb ma, mint e négy ország európai uniós csatlakozása előtt volt, holott annak idején még felvetődött a kérdés, hogy mi lesz vele 2004 után - mondta Martonyi János külügyminiszter a Magyarország EU-csatlakozásának 10. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián hétfőn.

A tárcavezető kiemelte: minden együttműködést az eredmények legitimálnak, és a V4 - a nehézségek ellenére is - igen figyelemre méltó eredményeket ért el. A V4 sikerének egyik titka a miniszter szerint, hogy ellenállt a kísértésnek, és nem engedett be újabb országokat a csoportba, valamint nem hozott létre külön intézményeket az együttműködés megvalósítására.

Martonyi János azt mondta, elsősorban ünnepelni kell az EU-csatlakozás évfordulóján, hiszen alapvetően mindenki elégedett lehet az elmúlt tíz évben elért eredményekkel az esetleges kudarcok ellenére is. Európa újraegyesítése azonban nincs befejezve, ezt folytatni kell - tette hozzá.

Közép-Európa definiálásával kapcsolatban úgy vélte, hogy Václav Hável megfogalmazása helytálló, amely szerint kulturális, szellemi jelenségről van szó, és ez mára gazdasági és politikai valósággá vált. Az 1990-es évek elején még a legoptimistábbak sem remélték, hogy ilyen nagy fejlődést ér el, ilyen nagy siker lesz a visegrádi együttműködés - emelte ki.

A külügyminiszter arra is kitért, hogy a visegrádi országok szerepe, felelőssége egyre nő. Az ukrajnai orosz fegyveres erőszak miatt nem tudni, mi történik a következő napokban, hónapokban, években, és a V4 ebben a kérdésben is fontos szerepet tölt be, a visegrádi harccsoport létrehozása ezért is lényeges - közölte.

Martonyi János a beszéde után a lengyel és a szlovák kollégájával folytatott beszélgetésen - amelyen a cseh külügyminiszter nem tudott részt venni - kiemelte, az EU-tagság kedvező hatással van a visegrádi országok egymás közötti kapcsolataira, ez már sok esetben bebizonyosodott. A visegrádi együttműködés talán még ennél is kedvezőbb hatással jár a kétoldalú kapcsolatokra - fűzte hozzá.

Martonyi János arról is beszélt, hogy a közvélemény-kutatások alapján a magyarok a legtöbb kérdésben az uniós átlag feletti arányban képviselnek proeurópai álláspontot. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne lenne EU-szkepticizmus az országban - jegyezte meg.

Mint mondta, az európai parlamenti választás kampányában van egy olyan párt, amely az EU-tagságról referendumot tartana, de az elmúlt időben annak is sokat puhult az álláspontja. Talán ez is azt bizonyítja, hogy a magyarok megértik a tagság előnyeit - vélekedett.

A beszélgetésen Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter is kitért arra, hogy az EU-tagság segíti a visegrádi országok egymás közötti kapcsolatainak építését, ugyanis európai módon kell rendezniük az esetleges vitáikat. De csak nagyon kevés kérdésben vannak eltérő állásponton - tette hozzá.

Az ukrajnai helyzettel kapcsolatban a szlovák politikus kijelentette: Oroszországot nem lehet elszigetelni, ahogyan az ország sem szigetelheti el magát, ahhoz túlságosan fontos szereplője a nemzetközi kapcsolatoknak. Miroslav Lajcák azt mondta, nem híve a szankcióknak, de kérdéses, hogy milyen más lehetőségük lehet az országoknak ebben a helyzetben. Tárgyalással mindenesetre jobb eredményt lehet elérni - vélte.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter hangoztatta: elképzelhető, hogy Ukrajnának előnyére válna a decentralizáció, amelyet Oroszország követel, de erről Kijevnek kell döntenie. Mindazonáltal Kelet-Ukrajnában biztosan nem szorítják háttérbe az orosz nyelvet, hiszen azt ott mindenki beszéli, arrafelé éppen hogy az ukrán nyelv szenvedhet hátrányt - magyarázta.

Martonyi János azt mondta, hogy az új ukrán vezetőség részéről komoly hiba volt a létező ukrán nyelvtörvény hatályon kívül helyezése. Kijevnek toleránsnak kell lennie az ország minden kisebbségével - közölte.

NGM: tíz év alatt 330 milliárd forint támogatás a turizmusnak

Magyarország európai uniós csatlakozása óta - 2004 és 2013 között nagyjából 330 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás érkezett a turizmusba, ami az ország számára elérhető összes uniós forrás 4,3 százaléka - ismertette a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turizmusért felelős helyettes államtitkára az MTI érdeklődésére.

Horváth Viktória hozzátette: a 10 év alatt mintegy 1360 projekt kapott támogatást.

Szavai szerint a magyar turizmus képe sokat változott az elmúlt tíz évben, ugyanakkor nehéz az uniós tagság hatásait vizsgálni, mert a csatlakozás utáni időszakra esett a gazdasági-pénzügyi világválság, ami erőteljesen befolyásolta az utazási piacot.

Hangsúlyozta: az első Széchenyi Terv volt az a kezdő lépés, amellyel az ország felkerülhetett a turizmus európai és világtérképére. 2001-ben és 2002-ben 40 milliárd forint hazai költségvetési forrás áramlott az ágazatba, közel 2000 projekt kapott kisebb-nagyobb támogatást. A Széchenyi Tervnek egyik fő eredménye az volt, hogy a szakmában és a döntéshozókban egyaránt tudatosította: a magyar turizmus megfelelő támogatás mellett a nemzetközi turisztikai piac élmezőnyébe kerülhet, és a magyar gazdaság egyik húzóágazatává válhat.

Emlékeztetett arra, hogy a tíz év alatt támogatott projektek között voltak nagy kastély- és fürdőfejlesztések, kisebb szolgáltatásfejlesztések, illetve szálláshely-fejlesztések, de a turizmus helyi szervezetei, a TDM szervezetek is kaptak támogatást. Közlése szerint a támogatásokkal összesen 500 milliárd forintnyi turisztikai fejlesztés valósult meg az országban.

Horváth Viktória ismertetése szerint 2007-2013 között turisztikai vonzerők fejlesztésére 916 projekt kapott 241 milliárd forint támogatást, míg szálláshelyfejlesztésre 198 pályázatra jutott 43,7 milliárd forint. A TDM-szervezetek összesen közel 6 milliárd forintot kaptak.

A helyettes államtitkár kiemelte, hogy mind a városfejlesztés, mind az egészségturizmus, a kulturális és vallási turizmus, mind pedig az ökoturizmus területén születtek kiemelt fejlesztések. Példaként említette a Városligeti Műjégpálya és környezete fejlesztését, amely 3,3 milliárd forintba került, a Pannonhalmi Bencés Főapátság hasonló összeggel megvalósult turisztikai fejlesztéseit, a Balatonfüred reformkori városközpontjának közel 2 milliárd forint támogatással történt megújítását, illetve a hajdúszoboszlói és a zalakarosi fürdő jelentős fejlesztéseit.

Kitért arra, hogy a schengeni övezethez csatlakozás több szempontból is hasznos a turizmusnak. Egyrészt jelentősen megkönnyítette az övezethez tartozó országokból a beutazást Magyarországra, másrészt a schengeni országok egységes vízumpolitikája és díjszabása egységessé és átláthatóbbá tette a beutazást az övezeten kívüli országokból. Az EU-hoz tartozás általánosságban is a biztonság, a stabilitás képét erősíti, ami a turizmusban alapvető fontosságú - tette hozzá.

Horváth Viktória szerint a szálláshely-kínálat átalakulása és magasabb minőségi kategóriája egyértelműen az uniós forrásoknak köszönhető: a négycsillagos szállodák aránya az összes szállodán belül 21 százalékról 40 százalékra nőtt a csatlakozás óta.

Szintén a csatlakozáshoz köthető az olyan programokban való részvétel, mint az Európa Kulturális Fővárosa, vagy a Kiváló Európai Desztinációk (EDEN) - fűzte hozzá.

Ismertetése szerint az elmúlt 10 évben Magyarországon a vendégszám 40 százalékkal 6,3 millióról 8,8 millióra, a vendégéjszaka-szám 23 százalékkal 18,6 millióról 22,8 millióra nőtt. A szálláshelyek bevételei 78 százalékkal 167 milliárdról 297 milliárd forintra nőttek 2003 és 2013 között.

Horváth Viktória rámutatott: az elmúlt tíz év során a beutazó turizmus szerkezete átalakult: a hagyományos, nyugati küldő piacok súlya csökkent, míg a közeli országoké - Csehország, Románia, Lengyelország, Szlovákia - és közöttük különösen Oroszországé nőtt.

Az átlagos szállodai szobaár 2003-ban 11 239 forint volt, 2013-ban pedig 15 180 forint, ami a vállalkozások jövedelmezősége szempontjából kívánatosnál szerényebb növekedés, így ezen a területen van még mozgástér. A beutazó turizmus szerkezetére és az árakra is igaz, hogy ezek alakulásához sokkal inkább a válságnak volt köze, semmint az uniós csatlakozásnak - jegyezte meg.

A szobakapacitás-kihasználtság viszont sokat javult tíz év alatt, a kereskedelmi szálláshelyeken 36,1 százalékról 42,1 százalékra, ezen belül a szállodákban 43,7 százalékról 49,8 százalékra.

Az államtitkár szólt arról, hogy az EU-val való viták alól a turizmus sem kivétel: a cafeteria-szabályozással kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás a SZÉP-kártyát is érinti. "Az unió a kártya kibocsátási feltételrendszerét túl szigorúnak, diszkriminatívnak tartja, mi viszont szükségesnek gondoljuk ezt a szigort, mivel az emberek pénzét így látjuk biztonságban" - mondta Horváth Viktória. Nagy részben a SZÉP-kártyának köszönhetően a belföldi turizmus tavaly az egész EU-ban egyedülálló - a bevételeket tekintve közel 10 százalékos - növekedést produkált, vagyis a rendszer beváltotta a várakozásokat, ezért nem is kívánunk változtatni rajta - fogalmazott.

Mindezzel együtt ezeknek a vitáknak a jelentősége eltörpül a tagság előnyeihez képest - összegezte a turizmusért felelős helyettes államtitkár.

Sikorski: a V4 az EU egyik kulcsszereplőjévé vált

A visegrádi csoport (V4) az európai közösség egyik kulcsfontosságú tényezője, e négy ország már nem passzív figyelője, hanem aktív alakítója a nemzetközi kapcsolatoknak - mondta Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter hétfőn Budapesten.

A Magyarország EU-csatlakozásának 10. évfordulója alkalmából tartott nemzetközi konferencián a lengyel tárcavezető hangsúlyozta: a visegrádi országok az EU bővítési politikájának sikertörténete.

A V4 ezért támogatja, hogy a keleti partnerség kezdeményezés országait segítsék közelebb kerülni az EU-hoz, nyitva kell tartani előttük az ajtót - közölte.

Radoslaw Sikorski kiemelte: a V4 (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) az egyik legerősebb koalíció Európában, mert a négy ország barátságára épül, arra a barátságra, amely a közös tapasztalatokból és a közösen vallott értékekből fakad. Míg korábban a közép-európai térség gyakran lemaradt a többi európai ország mögött, ma a visegrádi csoport mindig hallatja a hangját - mutatott rá.

Úgy látja, a V4 az együttműködés, a rendszeres konzultáció és a politikák összehangolásának fóruma. Ezzel a kooperációval valódi eredményeket érhetnek el, ezt mutatták a 2014 és 2020 közötti többéves uniós költségvetési keretről folytatott tárgyalások és az országok együttműködése a gázellátásban - magyarázta.

A lengyel külügyminiszter azt mondta, hogy a visegrádi országok az úgynevezett V4+ formulát is fejlesztik, hiszen ennek révén bármilyen helyzetre gyakorlatias módon reagálhatnak. A V4 szoros kapcsolatot tart az észak- és dél-európai országokkal is - tette hozzá.

Megjegyezte: a visegrádi országok tapasztalataik átadásával segíthetik a politikai rendszerváltozást más országokban is, különösen az EU szomszédságában.

Radoslaw Sikorski hangsúlyozta: felmerülhet a kérdés, hogy az-e a hatékonyabb, ha az EU tagállamai önállóan cselekednek, vagy ha összefognak Ukrajna megsegítésére. Kijev és Moszkva felé egyaránt csak akkor van remény a változás elérésére, ha a tagállamok együtt lépnek fel - vélekedett.

Átalakult a magyar biztosítási piac az EU-csatlakozása óta

Magyarország európai uniós csatlakozása óta a szolgáltatások szabad áramlásának alapelve alapján megjelentek a magyar piacon a biztosítói fióktelepek és a határon átnyúló szereplők, a biztosítási penetráció azonban továbbra is alacsony az európai átlaghoz képest - összegezte Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke a hazai biztosítási piac elmúlt tíz évének változásait az MTI kérdésére.

A csatlakozáskor a biztosítókra vonatkozó szabályok az európai normákat követték, a később szükséges jogharmonizáció zökkenőmentesen megtörtént - idézte fel az elnök. Megjegyezte: az EU-konform működésben szerepe volt annak is, hogy zömében a közösség területéről érkezett biztosítók alkották a magyar piacot.

Az EU-tagság lehetővé tette, hogy a biztosítók más tagállamok piacán fióktelepen keresztül tevékenykedjenek. Amíg 2004-ben egyáltalán nem létezett ez a lehetőség, jelenleg már 15 biztosító fióktelepként van jelen Magyarországon, és a magyar piaci szereplők is számos fióktelepet hoztak létre a környező országokban. Az ügyfelek közvetetten az erősödő versenyből, illetve a működési hatékonyság növekedéséből profitálhatnak - mutatott rá Pandurics Anett.

Hozzáfűzte: a csatlakozás emellett lehetővé tette a határon átnyúló szolgáltatások megjelenését, mára több mint 600 szolgáltató és közel 3000 közvetítő regisztrált a hatóságnál, bár ezek az értékesítők nem tudtak jelentős részesedést kihasítani a piacból.

A biztosítási penetráción ugyanakkor nem javított a csatlakozás - emelte ki az elnök.

Az Európai Biztosítási Szövetség, az Insurance Europe adatai szerint a tagországok GDP-hez mért biztosítási díjbevétele átlagosan 7,6 százalékos volt 2013-ban, Magyarországon viszont mindössze 2,7 százalék ez az arány. Csak a lakásbiztosításban állunk jó helyen: a hazai, 73 százalékos lakásbiztosítási penetráció európai összehasonlításban is megállja a helyét - tette hozzá.

Pandurics Anett jelezte: egyre fontosabb törekvés az Európai Unióban a fogyasztóvédelem és a transzparencia erősítése. Ezen a területen Magyarország az élen jár mind a törvényi szabályozás, mind az önszabályozás tekintetében.

Emlékeztetett: 2010 óta a MABISZ honlapján összehasonlítható valamennyi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás. Ugyancsak a piaci önszabályozás keretében adják meg a biztosítók a teljes költség mutatót (TKM) a befektetési (unit-linked) termékek költségterhelésének bemutatására.

Magyarország tíz éve az Európai Unió tagja

2004. május 1. - Tíz ország - Ciprus görögök lakta része, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia - csatlakozásával megvalósult az EU történetének ötödik, egyben legnagyobb bővítése. Az uniós intézményeknél megkezdték munkájukat Magyarország képviselői: a 30 tagú Európai Bizottságban Balázs Péter (Jacques Barrot regionális politikáért és intézményi reformokért felelős biztos mellett), az Európai Bíróságon Juhász Géza és Czúcz Ottó, az Európai Számvevőszéken pedig Halász Gejza. Az addig megfigyelői státussal rendelkező magyar európai parlamenti képviselők immár teljes jogú tagként vettek részt az EP munkájában. Az Európai Unió budapesti képviselete átalakult az Európai Bizottság magyarországi képviseletévé.
2004. június 13. - Megválasztották a 732 tagú Európai Parlament (EP) 24 magyar képviselőjét. A Fidesz 12, az MSZP 9, az SZDSZ 2, az MDF 1 mandátumot szerzett. A Fidesz listáján jutott mandátumhoz Járóka Lívia, az Európai Parlament első roma képviselője. Kósáné Kovács Magdát a szocialista frakció, Szájer Józsefet az Európai Néppárt- (EPP-) frakció alelnökévé választották.
2004. június 15. - Bejelentették, hogy Magyarország és Szlovákia az Európai Bizottság közvetítésével megállapodásra jutott a tokaji borokkal kapcsolatos vitájában. (A tokaji borvidék egy része Szlovákiában található.) Az Európai Bizottság engedélyezte Szlovákiának a Tokaji borvidék (Vinohradnícka oblastí Tokaj) mint oltalom alatt álló védjegy használatát, az ezt kifogásoló magyar keresetet az Európai Bíróság 2012 novemberében elutasította.
2004. június 17-18. - A 25 EU-tagország állam- és kormányfői brüsszeli csúcsértekezletükön elfogadták az EU alkotmányos szerződését, amelyet október 29-én Rómában írtak alá. A szerződést Magyarország 2004. december 20-án, másodikként ratifikálta.
2004. június 24. - Az Európai Bizottság hivatalosan megállapította, hogy Magyarországon az államháztartási hiány meghaladja a hazai össztermék 3 százalékát. Az EU pénzügyminiszterei július 5-én döntöttek a túlzott deficit miatti eljárás megindításáról, amelyet 2013. június 21-én szüntettek meg.
2004. szeptember 1. - Magyarország teljes jogú tagja lett az EU rendőrségi hivatalának, az Europolnak.
2004. november 22. - Megkezdte munkáját a José Manuel Barroso vezette új, 25 tagú Európai Bizottság, tagjai között Kovács László adó- és vámügyekért felelős biztossal.
2004. december 14. - Jakab Zsuzsannát nevezték ki az újonnan alakuló Európai Betegségmegelőzési és -Ellenőrzési Központ (ECDC) igazgatójává, a tisztséget 2010. január 31-ig töltötte be.
2005. április 28. - Az Európai Parlament Brüsszelben - először állást foglalva a kérdésben - elfogadta az európai romák helyzetével foglalkozó, magyar kezdeményezésű határozatot.
2005. április 28. - Hat uniós tagállam - köztük Magyarország - vezetője az Európai Bizottság elnökének küldött levelében digitális európai könyvtár létrehozását indítványozta. Az Europeana digitális multimédia-könyvtár 2008. november 20-án nyílt meg.
2005. július 18. - Aláírták a budapesti 4-es metró és a csepeli központi szennyvíztisztító beruházás finanszírozásáról szóló, 1,07 milliárd euró értékű két hitelszerződést, a beruházások összértéke 1,7 milliárd euró. Ez volt az Európai Beruházási Bank (EIB) addigi legnagyobb hitele Közép-Európában.
2005. szeptember 26. - Az Országgyűlés elfogadta a Bulgária és Románia európai uniós csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetésére vonatkozó törvényjavaslatot. (A két ország 2007. január 1-jén lett az EU tagja.)
2005. december 17. - Az Európai Tanács brüsszeli ülésén megállapodtak a 2007-2013 közötti keretköltségvetésben. A 862,36 milliárd euró az uniós összjövedelem 1,045 százaléka, ebből 308 milliárd eurót fordítottak a régiók fejlesztésére, Magyarország 25,3 milliárd euró uniós támogatáshoz jutott. Az Európai Bizottság 2007 szeptemberében fogadta el a magyar régiók számára kidolgozott 15 új programot, ezek közül hét regionális és nyolc ágazati program, a legnagyobb szabású a közlekedési program.
2006. április 3. - Magyarországon is megkezdte működését az EU emissziókereskedelmi rendszere (ETS).
2006. április 30. - A régi EU-tagállamok eddig az időpontig döntöttek a 2004-ben csatlakozott új tagok munkavállalóival szembeni korlátozásokról. Nagy-Britannia, Írország és Svédország már 2004-től sem alkalmazott korlátozást, Spanyolország, Portugália, Görögország és Finnország most követte példájukat. Olaszország 2006-tól, Hollandia és Luxemburg 2007-től, Franciaország 2008-tól, Belgium és Dánia 2009-től, Ausztria és Németország 2011-től szüntette meg ezeket a korlátozásokat.
2006. május 18. - Az uniós kulturális miniszterek ülésén közös magyar-francia-spanyol kezdeményezést terjesztettek elő európai örökségi jegyzék létrehozására. Az Európai Örökség cím létrehozásában és kétévenkénti adományozásában 2011 májusában, a magyar elnökség idején állapodtak meg, az előterjesztést novemberben fogadta el az Európai Parlament. Magyarország 2014-ben terjeszthetett fel először pályázatokat, ezek a Páneurópai Piknik Emlékpark, valamint a Hajdúkerület székháza Hajdúböszörményben, a szabad hajdúk központja.
Az Európai Bíróság döntésének értelmében az olasz borászoknak végleg le kellett mondaniuk a "Tocai" márkanév használatáról, erre 2007. április 1-jétől Magyarország kapott kizárólagos jogot.
2006. október 9-10. - Az Európai Parlament történetében először tartott Brüsszelben együttes ülést a Fazakas Szabolcs (MSZP) által vezetett költségvetési ellenőrző bizottság a 25 tagország illetékes társbizottságaival.
2006. október 23-26. - Az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján "magyar hetet" tartottak az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. José Manuel Barroso 23-án Budapesten részt vett az állami ünnepségeken, az EP 26-án állásfoglalást fogadott el az 1956-os magyar forradalomról.
2007. január 16. - Az Európai Parlamentben először választottak meg magyar képviselőt, Fazakas Szabolcsot a tanácsnoki (quaestor) posztra.
2007. január 31. - Az Európai Bizottság megindította az Európai Bíróságon az első kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben (az unión kívüli országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárai jogállásának szabályozása miatt), ezt 2008. január 21-én megszüntették.
2007. február 12. - A magyar Mizsei Kálmán lett az EU új moldovai különleges képviselője, e posztra először került magyar szakember.
2007. április 24-25. - A Phare-programot lezáró konferenciát tartottak Budapesten. (Az 1989-ben indult program az akkor még csatlakozásra váró országok integrációs felkészülését segítette. Magyarország 200 ágazati- és területfejlesztési programot valósított meg mintegy másfél milliárd euró támogatási összeg felhasználásával.)
2007. április 25. - A moldovai Chisinauban megnyitották a közös európai uniós vízumkérelem-átvevő központot (CAC), amelyet a magyar nagykövetség működtet.
2007. szeptember 24. - Az Európai Bizottság adatai szerint a közép- és kelet-európai új uniós tagállamok közül Lengyelország után Magyarország volt a második legnagyobb haszonélvezője az EU-költségvetésnek 2004 és 2006 között: összesen 3,9 milliárd eurót kapott a közös büdzséből.
2007. december 13. - Az EU-tagországok állam- és kormányfői, illetve külügyminiszterei, köztük Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Göncz Kinga külügyminiszter aláírták a lisszaboni szerződést, amely az immáron 27 tagállamot tömörítő EU működési kereteit korszerűsítette. A dokumentumot 2007. december 17-én Magyarország elsőként ratifikálta.
2007. december 14. - Első magyar termékként a szegedi téliszalámit minősítette védett eredetűnek az Európai Bizottság. Azóta uniós nyilvántartásba vették a Pick és Herz téliszalámit, a csabai és a gyulai kolbászt, a hajdúsági tormát, a makói hagymát, a gönci kajszibarackot, a szegedi paprikát, a magyar szürkemarhahúst, az alföldi kamillavirágzatot, a kalocsai fűszerpaprika-őrleményt, a szőregi rózsatövet és a szentesi paprikát is.
2007. december 21. - Magyarország a 24 tagúra bővült schengeni övezet tagja lett, ezzel megszűnt a határellenőrzés a magyar-szlovák, a magyar-osztrák és a magyar-szlovén határon. (A légi határokon 2008. március 30-án szűnt meg a határellenőrzés.)
2008. január 14. - Az Európai Parlament vezetősége Strasbourgban úgy döntött, hogy a parlament brüsszeli épületének egyik új szárnyát Antall Józsefről, a rendszerváltás utáni első szabadon választott magyar miniszterelnökről nevezik el, az épületszárnyat 2009. március 31-én avatták fel. Az EP vezetésének 2014. április 14-i döntésének értelmében az intézmény strasbourgi épületében Horn Gyula volt kormányfőről termet neveznek el.
2008. május 8. - Először folytatott Brüsszelben megbeszélést Magyarország, Spanyolország és Belgium képviselője az EU-elnökségre való közös felkészülés alapján. (Spanyolország 2010 első, Belgium második felében, Magyarország 2011 első felében töltötte be az EU soros elnöki tisztét.)
2008. június 18. - Az EU-tagországok versenyképességi ügyekkel foglalkozó miniszterei úgy döntöttek, hogy Budapesten legyen az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) központja. Az első magyarországi székhelyű uniós intézmény igazgatótanácsa szeptember 15-én tartotta alakuló ülését Budapesten.
2008. október 29. - Washingtonban bejelentették, hogy a pénzügyi válság miatt nehéz helyzetbe került Magyarország 25,1 milliárd dolláros (20 milliárd eurós) gazdasági mentőövet kap a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), a Világbanktól és az Európai Uniótól a válság hatásainak kezelésére. Az uniós pénzügyminiszterek novemberben hagyták jóvá az Európai Bizottság által Magyarországnak szánt 6,5 milliárd eurós támogatást.
2008. december 10. - Surján László fideszes európai parlamenti képviselőt jelölte ki az Európai Néppárt képviselőcsoportja az EU 2010. évi költségvetésének parlamenti felelősévé, most először irányította egy "új" EU-tagország képviselője a témában a munkát.
2008. december 18. - Az Európai Bizottság jóváhagyta a 2007-2013. fejlesztési ciklus első magyarországi uniós nagyprojektje, a debreceni 2-es villamosvonal kiépítésének beruházási tervét, a sorban második nagyprojektet, a miskolci villamoshálózat fejlesztését 2009 márciusában hagyták jóvá. Néhány nagyobb támogatást elnyert projekt: a budapesti 4-es metró építése, a Szajol-Püspökladány vasútvonal felújítása, a Budapest-Kelenföld-Székesfehérvár-Boba vasútvonal rekonstrukciója, az M0 útgyűrű építése, a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása.
Az Európai Bizottság javasolta, hogy az EU 250 millió euróval támogassa a Nabucco gázvezeték építését, a projekt a márciusi uniós csúcstalálkozón rákerült az EU által támogatandó 5 milliárd eurós fejlesztési csomag projektlistájára. 2013. június 28-án bejelentették, hogy nem valósul meg a Nabucco vezeték, amely egy azerbajdzsáni földgázmezőről szállította volna a gázt Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül Ausztriába.
2009. április 22. - Először tett közzé jelentést az EU 2007 tavaszán megalakult, az alapvető jogokkal foglalkozó ügynöksége a kisebbségek témájában. (Magyarországon a romákat vonták be a kutatásba.)
2009. április 29. - A Pénzügyminisztérium összesítése szerint Magyarország a 2004. május 1-jei csatlakozása óta eltelt öt évben csaknem 3200 milliárd forint európai uniós forráshoz jutott, miközben 1100 milliárd forintot fizetett be a közös büdzsébe.
2009. május 7. - Prágában rendezték meg az EU-keleti partnerség csúcskonferenciát hat volt szovjet tagköztársaság, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna képviselőinek részvételével. Az eredetileg a soros magyar EU-elnökség idejére tervezett második csúcstalálkozót 2011 szeptemberében Lengyelországban tartották, az eseménynek Magyarország társházigazdája volt.
2009. június 7. - Megrendezték a második európai parlamenti választást Magyarországon, amelyen a Fidesz-KDNP az EP-választások 30 éves történetének legjobb eredményét elérve 56,36 százalékot kapott és 14 mandátumot szerzett a Magyarországnak jutó 22-ből. Az MSZP 4, a Jobbik 3, az MDF 1 mandátumhoz jutott a 736 tagú EP-ben. Az új Európai Parlamentben a 14 alelnök egyike a néppárti magyar Schmitt Pál (Fidesz-KDNP) lett. Kósa Ádám (Fidesz-KDNP) személyében az első siket képviselő került be az EP-be.
2009. október 1. - Magyarország Csehországgal és Romániával közösen elnyerte a világ legnagyobb lézerkutató központjának (ELI) létrehozására kiírt európai uniós pályázatot. (A tervek szerint 2015-re felépülő, 61,3 milliárd forintba kerülő kiemelt nagyberuházás költségeinek 85 százalékát az EU, 15 százalékát a magyar állam vállalta.) A szegedi kutatóközpont alapkövét 2014. február 6-án tette le Orbán Viktor kormányfő, a kivitelezési szerződést április 2-án írták alá.
2010. január 10. - Pécsett megkezdődött az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat, amelyet A határtalan város mottóval rendeztek meg. (Az uniós kulturális miniszterek 2006-ban döntöttek úgy, hogy 2010-ben Pécs, Essen és Isztambul lesz az EU kulturális fővárosa. A pécsi EKF-program négy nagyprojektje között szerepelt a konferencia- és koncertközpont és a Zsolnay Kulturális Negyed kivitelezése.)
2010. február 10. - Hivatalba lépett a második José Manuel Barroso vezette Európai Bizottság, tagjai között a magyar Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős uniós biztossal.
2010. február 25-26. - Budapesten az Európai Bizottság szervezésében, 11 ország részvételével rendeztek csúcstalálkozót, amelynek témája a Duna-stratégia volt.
2010. március 19. - A kormány bejelentette: kéri az Európai Uniótól a 2004-es csatlakozás utáni hétéves, 2011. április 30-án lejáró földvásárlási moratórium további három évvel történő meghosszabbítását, ezt az Európai Bizottság december 20-án engedélyezte.
2010. március 25. - Az Európai Parlament jóváhagyta az Európai Számvevőszék új tagjai megbízatását, köztük a magyar kormány által jelölt Fazakas Szabolcsét, aki Halász Gejza utódaként lett a testület tagja hat évre.
2010. március 25-26. - Brüsszelben az európai uniós országok állam- és kormányfői három kiemelt középtávú gazdaságpolitikai, foglalkoztatási és versenyképességi célt hagytak jóvá. Június 17-i csúcstalálkozójukon elfogadták a tíz évre szóló gazdaságpolitikai programot, az Európa 2020 stratégiát.
2010. május 7. - Az euróövezeti országok brüsszeli csúcsértekezletén úgy határoztak, hogy az EU pénzügyi válságkezelő mechanizmust hoz létre. Az uniós pénzügyminiszterek szeptember 7-én hagyták jóvá a pénzügyi felügyeleti intézményrendszer reformját, az új pénzügyi ellenőrző intézetek 2011. január 1-jén kezdték meg működésüket.
2010. július 28. - A kormány meghatározta a 2011 első felében esedékes magyar EU-elnökség legfontosabb témáit. November 17-én a kormány a José Manuel Barroso vezette Európai Bizottsággal folytatott megbeszélést Brüsszelben. November 23-án Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár hivatalosan bemutatta a programot az Európai Parlament strasbourgi székhelyén. December 20-án Martonyi János külügyminiszter Brüsszelben sajtótájékoztatón ismertette a magyar EU-elnökség programját, és elindult az elnökség hivatalos honlapja, a www.eu2011.hu webcímen.
2010. december 2-3. - A 2011. évi soros magyar elnökséget megelőzően Budapestre látogatott Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, valamint az EP összes frakciójának vezetője. Orbán Viktor kormányfő október 8-től az év végéig a magyar elnökség fő feladatairól tárgyalt a többi EU-tagállam vezetőjével.
Magyarország fél évre átvette az Európai Unió soros elnöki tisztét. A magyar elnökség politikai napirendjét négy téma köré szervezte: 1. Növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért 2. Erősebb Európa 3. Polgárbarát unió 4. Bővítés és szomszédságpolitika. Január 7-én a magyar kormány és az Európai Bizottság együttes ülést tartott a Parlamentben.
2011. január 17. - Aggályokat fogalmazott meg az új magyar médiatörvénnyel kapcsolatban Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke. Február 16-án az Európai Bizottság és Magyarország megállapodott a jogszabály módosításában, a témáról aznap plenáris vitát tartottak az Európai Parlamentben. Az Országgyűlés március 7-én módosította a médiatörvényt és a médiaalkotmányt.
2011. január 19. - Orbán Viktor kormányfő Strasbourgban, az Európai Parlamentben ismertette a magyar EU-elnökség programját.
2011. február 4. - Magyar előkészítéssel először tartottak ágazati kérdésekkel - energetika és innováció - foglalkozó uniós csúcstalálkozót, és elfogadták a 2020-ig szóló energiastratégiát.
2011. február 16. - Az EU soros elnöksége képviselőjeként Martonyi János külügyminiszter és Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke Strasbourgban aláírta az európai polgári kezdeményezés részletes szabályairól szóló rendeletet, amely 2012. április 1-jén lépett hatályba.
2011. március 2. - Először került magyar szakember európai pénzügyi felügyeleti hatóság operatív vezetői posztjára: Farkas Ádámot, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) korábbi elnökét választotta ügyvezető igazgatónak az Európai Bankhatóság (EBA) Felügyeleti Tanácsa.
2011. március 9-10. - Az uniós szakminiszterek útjára indították az egységes európai szabadalom létrehozását lehetővé tevő megerősített együttműködést. 2013. február 19-én Brüsszelben aláírták az európai szabadalmi bíróság létrehozásáról szóló szerződést, az európai szabadalmi bíróképzés központja 2014. március 13-án nyílt meg Budapesten.
2011. március 11. - Az Európai Tanács a magyar elnökség alatt tartott rendkívüli ülést Brüsszelben a líbiai és észak-afrikai válságról, aznap a Japánban pusztító földrengés és szökőár miatt aktiválták az EU polgári védelmi rendszerét.
2011. március 15. - A magyar elnökség bábáskodása mellett a pénzügyminiszterek megállapodtak a jövőbeni pénzügyi válságok elkerülését szolgáló, úgynevezett hatos jogszabálycsomagról. Az Európai Tanács március 24-25-i ülésén elfogadták a versenyképességi paktumot.
2011. május 20. - Az uniós tagállamok sportminiszterei Brüsszelben elfogadták az EU első sportmunkatervét.
2011. május 30-31. - Az uniós országok versenyügyi miniszterei megtartották az EU történetének első űrkutatási tanácsülését Brüsszelben.
2011. június 6-7. - Gödöllőn rendezték meg az Ázsia-Európa találkozó (ASEM) tizedik külügyminiszteri értekezletét, Budapesten pedig a magyar EU-elnökség kiemelt civil eseményét, az Európai Civil Találkozót.
2011. június 23-24. - Brüsszelben az EU állam- és kormányfőinek a magyar uniós elnökséget lezáró csúcstalálkozóján elfogadták az uniós romastratégiát, a Duna-stratégiát és befejezettnek nyilvánították a féléves gazdasági koordinációs európai szemesztert, amelyet első alkalommal ültettek át a gyakorlatba.
2011. június 30. - Befejeződtek Horvátország uniós csatlakozási tárgyalásai, az ország 2013. július 1-jén lett az Európai Unió 28. tagja.
2011. július 5. - Az Európai Parlamentnek a féléves magyar EU-elnökség eredményeit értékelő strasbourgi plenáris ülésén beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök is.
2011. szeptember 22. - Első alkalommal jelöltek magyar vezetőt uniós polgári válságkezelési misszió élére Huszár László büntetés-végrehajtási dandártábornok személyében, aki az iraki EUJUST LEX, a rendvédelmi és igazságszolgáltatási képességek fejlesztését segítő EU-misszió vezetője lett.
2011. október 12. - Az Európai Bizottság közzétette az új közös agrárpolitika (KAP) tervezetét. Az uniós intézmények 2013 júniusi politikai megállapodása szerint 2019-től várhatóan egyetlen uniós tagállam sem részesül majd az uniós átlag 75 százalékánál kevesebb forrásban. Magyarország 13 százalékkal több uniós agrártámogatást kap 2014-2020 között, mint az előző ciklusban.
2012. január 17. - Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a jegybank függetlenségére, a bírói tevékenység felső korhatárára és az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályok miatt. Az MNB-vel kapcsolatos eljárást július 19-én lezárták, a másik két ügyben a Bizottság az Európai Bírósághoz fordult. A testület november 6-án kimondta, hogy a bírák nyugdíjazása uniós jogot sértett, az eljárás 2013 novemberében zárult le, miután Magyarország összhangba hozta a jogszabályt az uniós joggal. A harmadik ügyben az Európai Bíróság 2014. április 8-án hozott ítéletet, amelyben kimondta: Magyarország megsértette az uniós jogot az adatvédelmi biztos megbízatásának idő előtti megszüntetésével.
2012. január 18. - Orbán Viktor kormányfő is felszólalt az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, amelyen az aktuális magyarországi politikai fejleményekről vitáztak, a témával kapcsolatban február 16-án az EP négypárti állásfoglalást szavazott meg.
2012. január 18. - Az Európai Parlament egyik alelnökévé választotta Surján László (Fidesz-KDNP) EP-képviselőt.
2012. február 13. - Az Európai Űrügynökség (ESA) hordozórakétája Föld körüli pályára juttatta a Masat-1 elnevezésű első magyar műholdat.
Az EU pénzügyminiszterei a túlzottdeficit-eljárás keretében a Magyarországot 2013-ban megillető kohéziós források részleges felfüggesztéséről döntöttek az Európai Bizottság javaslatára. A döntést június 22-én visszavonták, mivel Magyarország időközben eleget tett az ajánlásoknak.
2012. október 16. - Az Európai Bíróság úgy döntött: Szlovákia nem sértette meg az uniós jogot, amikor 2009. augusztus 21-én megakadályozta Sólyom László magyar államfő révkomáromi látogatását. (Magyarország azt követően fordult a testülethez, hogy az Európai Bizottság nem volt hajlandó a magyar kérésnek eleget téve kimondani azt, hogy Szlovákia megsértette az uniós jogot.)
2012. december 13-14. - Az Európai Tanács ülésén elvi döntést hoztak az egységes euróövezeti bankfelügyelet (SSM) bevezetéséről, ennek megteremtését 2013. szeptember 12-én hagyta jóvá az Európai Parlament. 2013. december 18-án az uniós pénzügyminiszterek megállapodtak az egységes bankszanálási mechanizmusról (SRM), amelyet az Európai Parlament 2014. április 15-én fogadott el.
2013. február 7-8. - Az Európai Tanács megállapodott a 2014-2020 közötti időszak uniós keretköltségvetéséről, amely most először lett kisebb, mint az előző hétéves periódusban, ugyanakkor Magyarország egy főre jutó nettó támogatása nőtt. A keretköltségvetés hét év alatt 960 milliárd euró uniós kötelezettségvállalást és 908 milliárd euró kifizetést tesz lehetővé. Az egy főre eső nettó költségvetési pozíciót tekintve Magyarország a 28 EU-tagállam közül a második legkedvezőbb helyzetbe került a 712 ezer forintos összeggel.
2013. március 25. - Az Országgyűlés kihirdette Magyarország csatlakozását az EU január 1-jén életbe lépett fiskális paktumához. Az elsősorban a költségvetési fegyelem nagyobb mértékű garantálására vonatkozó szerződés az euróövezeten kívüli államokra csak azután vonatkozik, ha már csatlakoztak az eurózónához.
2013. április 17. - A magyar alkotmányos helyzetről vitázott strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament. Orbán Viktor kormányfő előző nap az Európai Parlament néppárti frakciójának ülésén válaszolt a magyar alaptörvény módosításával kapcsolatos kérdésekre.
2013. június 12. - Az Európai Parlament döntése alapján a 2014. májusi európai választások után Magyarországnak 22 helyett 21 helye lesz az immár 28 tagból álló uniónak a 2014-es európai választások után megalakuló, 751 tagú törvényhozásában.
2013. július 3. - Az Európai Parlament elfogadta Rui Tavares zöldpárti portugál EP-képviselőnek a jogállamiság magyarországi helyzetével foglalkozó jelentését, és több ajánlást fogalmazott meg az EU-intézmények és Magyarország számára. A dokumentum fő megállapítása, hogy a magyarországi jogi változások rendszerszintűek és eltávolodtak az unió szerződésében foglalt alapértékektől. A vitában július 2-án felszólalt Orbán Viktor kormányfő is, aki igazságtalannak nevezte az előterjesztést, amely "komoly veszélyt jelent Európára nézve".
2013. augusztus 12. - Bejelentették, hogy az EU a 2007-2013 közötti uniós időszak 15 magyar operatív programjából 13 finanszírozását felfüggesztette. A finanszírozás szeptember 9-én indult újra, cserébe 5 százalékos úgynevezett korrekciót hajtottak végre a szabálytalannak talált pályázatoknál.
2013. október 8. - Az uniós országok belügyminiszterei úgy döntöttek, hogy a nagy-britanniai Bramshillből Magyarországra kerül az Európai Rendőrakadémia (Cepol), amelynek 2010 óta a magyar Bánfi Ferenc nyugállományú rendőrvezérőrnagy az igazgatója. A döntést az Európai Parlament 2014. április 16-án hagyta jóvá.
2013. november 20. - Jóváhagyta az Európai Parlament az uniós belső felzárkóztatási támogatások kiosztására vonatkozó új kohéziós politikát, amely a 2014 és 2020 közötti időszakban 325 milliárd eurós támogatást biztosít az EU-tagországoknak. Magyarországnak 2011-es árfolyamon mintegy 20,5 milliárd euró támogatás juthat.
2013. november 27. - David Cameron brit kormányfő az EU kritikus reagálását kiváltó terveket jelentett be a külföldi EU-munkavállalók szociális juttatásainak szigorítására, ezek közül az első már 2014. január 1-jén életbe lépett.
2013. december 2. - 18 EU-tagállam - köztük Magyarország - részvételével megkezdte működését az EU új határőrizeti rendszere, az Eurosur.
2014. március 7. - Magyarország benyújtotta a 2014-2020 között érkező uniós források felhasználásának keretét jelentő partnerségi megállapodást az Európai Bizottságnak. Az új hétéves költségvetési időszak alatt a strukturális alapokból és a kohéziós alapból a hazai társfinanszírozással együtt 7480 milliárd forintot használhat majd fel Magyarország, amelynek 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordíthatja.
2014. április 10. - Az Európai Bíróság ítéletében kimondta, hogy ellentétes az uniós joggal a házi pálinkafőzés adómentességére vonatkozó magyar szabályozás.
2014. április 16. - Új szakaszba lépett a szeszes italok jövedéki adókulcsa, a dohánykereskedelem és az agrárkartellek miatt indított kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben, az Európai Bizottság úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. Ugyanaznap a testület kötelezettségszegési eljárást indított a plázastopot elrendelő törvény miatt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A kulcsi gyilkosság vádlottja elmebeteg

A férfi, aki két évvel ezelőtt a vád szerint négy családtagjával végzett, megúszhatja az életfogytiglant. Tovább olvasom