Délmagyar logó

2017. 02. 23. csütörtök - Alfréd 5°C | 14°C Még több cikk.

Megkezdődött a devizahitelesek kontra AXA Bank polgári per

Összesen mintegy 30 hitelügyletben hozzávetőleg 5-15 milliós, összesen több mint negyedmilliárd forintnyi kölcsönt vettek fel 2006 és 2009 között többnyire 15-20 éves futamidőre a felperesek.
Megkezdődött a Fővárosi Törvényszéken hétfőn a svájci frank alapú devizahitelesek kontra AXA Bank polgári per, melyben 68-an kérik kimondani jó erkölcsbe és jogszabályba ütközés miatt kölcsönszerződéseik semmisségét.

Az eljárás adatai szerint összesen mintegy 30 hitelügyletben hozzávetőleg 5-15 milliós, összesen több mint negyedmilliárd forintnyi kölcsönt vettek fel 2006 és 2009 között többnyire 15-20 éves futamidőre a felperesek, akik szerint az alperesi pénzintézet - az AXA Kereskedelmi Bank Zrt., illetve 2008 szeptembere előtti jogelődje, az ELLA Első Lakáshitel Kereskedelmi Bank Zrt. - félretájékoztatta őket, és ha tisztában lettek volna a szerződés következményeivel, nem is mentek volna bele.

A bíró a hétfői tárgyaláson arra hívta fel a felperesek figyelmét, hogy ha keresetük eredményre vezet és a szerződések semmisek, akkor a hitelező pénzintézet akár nyomban egy összegben is követelheti a felvett kölcsönöket, mire a felperesek jelezték, hogy számukra még ez is jobb, mint ha még 10-20 évig kell tovább fizetniük a törlesztőrészleteket szerintük igazságtalan feltételek mellett, összességében aránytalanul többet, mint amennyit valójában kaptak.

Az elsőrendű felperes személyes meghallgatásán elmondta, hogy válás miatti ingatlanmegosztáshoz volt szüksége a hitelre. A reklámokból úgy értesült, hogy egy svájci frank alapú devizahitelről van szó, melynek a számszerű mutatói kedvezőek és a svájci jegybank alapkamatához igazodnak.

Hozzátette: a szerződés megkötése előtt hiteltanácsadóval tárgyalt, aki javasolta neki ezt a konstrukciót, de előzetesen szerződéstervezetet, -mintát nem mutatott, mert neki sem volt belőle. A terjedelmes, bonyolult szerződés tartalmát akkor ismerte meg, amikor a közjegyző felolvasta neki. Tájékoztatták a teljeshiteldíj-mutatóról, közjegyzői és közvetítői díjról, illetve banki jutalékról. A forinthitellel azonban nemcsak a jóval magasabb törlesztőrészletek miatt volt probléma, hanem azért is, mert ahhoz a meglévőnél jóval kedvezőbb jövedelmi viszonyokkal kellett volna rendelkeznie, tehát nem volt választási lehetősége, kénytelen volt devizahitelért folyamodni.

A felperes szerint a szerződést megelőző tájékoztatás során viszonylag alacsonyabb kamatszintet valószínűsítettek, és közölték, hogy az azt megelőző fél évtizedben milyen volt a svájci frank árfolyama, ami félrevezető volt, mert ha egy több évtizedes intervallumot néz, sokkal jelentősebb árfolyam-ingadozásokkal is kalkulálhatott volna, és úgy már nem is vette volna fel ezt a hitelt. Továbbá megtévesztő volt a felperes szerint az első hallásra kedvezőnek tűnő 1,9 százalékos kezelési költség, amelyről csak később tudta meg, hogy minden évben a teljes hátralékra vetítve meg kell fizetnie.

A devizaadós ezzel kapcsolatban szóvá tette, hogy számára érthetetlen, milyen kezelési költséget számított fel a bank, ha nem is kezelte a pénzét, továbbá elfogadhatatlannak tartotta azt is, hogy a bank nem engedte, hogy devizában törlesszen, viszont felszámolta a vételi és eladási árfolyam különbözetét.

A középkorú, egy éve munkanélküli férfi, aki fél éve nem tud törlesztőrészleteket fizetni, elmondta, hogy az utóbbi időben a szerződés felmondásával fenyegették, illetve kérdőre vonták, hogy miért nem vesz részt a devizahiteleseket megsegítő kormányzati programokban. A felperes azonban úgy véli, hogy valójában a hitelt forintban vette fel és csak forintban fizethette vissza, ezért a programok nem rá vonatkoznak.
Az elsőrendű felperes bírói kérdésre hangsúlyozta: az eljárással a jogrend helyreállítása a célja, mert úgy érzi, több ponton is becsapták és kárt okoztak neki. Benyomása szerint a bank szerződéskötés előtt igazából nem is a jövedelmi viszonyaira, hanem a fedezetül felajánlott ingatlan értékére volt kíváncsi.

Ezzel összefüggésben Bense László Erik ügyvéd, a felperesek képviselője az MTI érdeklődésére úgy vélekedett: a banknak tisztában kellett lennie azzal, hogy devizahiteles ügyfelei valójában milyen nehézségekre számíthatnak majd a törlesztés során.

Az alperes jogi képviselője a tárgyaláson a kereset elutasítását kérte és hivatkozott egy kúriai állásfoglalásra, mely szerint a válság előtti devizahitelek nem voltak jó erkölcsbe ütközőek, társadalmi rosszallást nem váltottak ki. A bank ügyvédje megjegyezte, hogy a felperesek számára nyitva állt az a lehetőség is, hogy forinthitelt vegyenek fel, az árfolyamváltozások miatti felháborodásuk jelen helyzetben érthető, de ettől még egy szerződés nem lesz jó erkölcsbe vagy jogszabályba ütköző.
A Fővárosi Törvényszék kezdeményezi, hogy a vidéken élő felpereseket a lakóhelyükhöz közelebbi bíróságokon hallgassák meg, de még így sem valószínű, hogy a 68 devizahiteles ügye idén befejeződhet, hiszen az első tárgyaláson egy felperes meghallgatása zárult le, a következő tárgyalás pedig júniusban lesz.

Olvasóink írták

  • 7. igazságkereső 2013. március 06. 18:05
    „Bebizonyosodott, hogy ezek a hitelek hírből sem látták a svájci frankot, a magyarországi bankok csaltak ezzel az elnevezéssel.Közgazdászok írták meg erről szakmai véleményüket, sőt néhány jogász is leírta, hogy ez közönséges banki trükk, amit a bankok az ügyfelek irányában végrehajtottak! Swap ügyletekről szól a történet, de ezeknek semmi köze nincs az ügyfelek által kért, de a bankok által ilyen-olyan alapúnak elnevezett hitelekhez! Tehát csalássorozatról szól itt a történet és itt az ideje a mielőbbi visszamenőleges és végleges rendezésnek! Minden más csak mellébeszélés, hiszen olyan kitűnő közgazdászok és jogászok írták meg erről a szakmai véleményüket, mint Makkos Albert, Lentner Csaba, Lóránt Károly, Varga István és kifejtette erről a véleményét még Róna Péter is a sajtóban és televízióban, ahol elmondta, hogy indexálási trükk az egész, amit a magyarországi bankok hajtottak végre ügyfeleik súlyos kárára 2003 óta!! Nem kell itt senkinek sem mellébeszélni, különösen nem okosabbnak látszani, tűnni a fenn nevezett szakértőknél!! A Magyar Bankszövetség miért nem intézkedik tagbankjainál a csalássorozataik visszamenőleges és végleges rendezése érdekében?!!”
  • 6. ivivan 2013. március 04. 23:26
    „5. Mozimasiniszta

    Nekem sokkal közvetlenebb tapasztalatom van, lévén nekem is van frank hitelem. Minket egyáltalán nem toltak a frank hitel irányába, egyszerűen közölték, hogy forint hitellel a havi törlesztő durván a duplája egy 20 éves hitelnél. Hát nyilván mindenki a frank hitelt választotta, ahogy mi is. Nem titkolták az árfolyam kockázatot, mindenki tisztában volt vele, hogy a frank hitel kockázata az árfolyam.
    Azért volt magas a forint hitel kamata, amiért most is az: az ország kockázata magas, ezért magas kamatot kell fizetni a bankoknak is (ezt próbálja most letörni az MNB a sorozatos alapkamat csökkentéssel, de egyelőre kevés eredménnyel - bár kétségtelen, hogy a forint nem gyengült számottevően ennek hatására, viszont nem is erősödött, aminek épp a deviza hitelesek isszák a levét)
    Az, hogy annó mindenki lakást vett annak volt köszönhető, hogy az olcsó frank hitellel kevesebbre jött ki, mint az albérlet. Megkockáztattuk - nem volt az kötelező, a nálunk sokkal gazdagabb németeknél az emberek többsége úgy éli le az életét, hogy soha nem vesz saját lakást.

    Sajnálom, de nem értek egyet azzal, hogy ez bármilyen politikai töltetet öltsön - ez tisztán gazadsági kérdés volt. Akkoriban egyetlen politikus sem tiltakozott a dolog ellen - sőt, sorban vették föl a frank és euró alapú hiteleket. Az pedig, hogy ez földönfutóvá tett embereket nem a politikusok hibája - egyszerűen sokan vettek föl messze az erejükön felül hiteleket (sok esetben "elfelejtették" a második, ne adj Isten harmadik hitel felvételekor megemlíteni a korábbi hiteleket - a központi nyilvántartás előtt ez elég volt ahhoz, hogy a bankot átverje) - az ajánlott szint az, hogy a törlesztő részlet ne lépje át a család havi jövedelmének 20-30%-át; ehhez képest voltak, akik 70-80%-ig vállalták be. Persze most ennek a bátorságnak isszák a levét.

    Ne érts félre: sajnálom Őket, de nem a bankokat kell hibáztatni, amikor valaki 19-re lapot kér és aztán besokall...”
  • 5. Mozimasiniszta 2013. március 04. 18:14
    „4#-es ! saját, két közvetlen tapasztalatom : a lányom , és egy fiatal munkatársam lakásvásárlási hitele kapcsán -
    s z á n d é o s a n csak a CHF-es hitel felé tolták az ügyfeleket, azért adták magas kamatra a forint hitelt hogy akinek
    égető szüksége volt a lakásra ebbe az utcába szoruljon be ! Az eljövendő csőbehúzás aljas szándékán túl, a legnagyobb aljasságuk a lakáshelyzet miatt majdhogy földönfutó helyzetben lévő fiatalokból, totálisan földönfutókat csináltak- esetleg már kisgyerekeikkel együtt - mindezt a cucillista bagázs meg gyurcsány-bajnai tasikolása mellett !!!
    ezeket akarják az agyamentek újból hatalomba segíteni ?”
  • 4. ivivan 2013. március 04. 17:39
    „3. igazságkereső

    Ne aggódj, olvasok sok mindent - sőt, nekem magamnak is van frank hitelem.

    "nagy átverés volt a devizahitelezés"

    Épp most volt egy cikk: eddig a frank hitel kevesebben volt, mint az ugyanakkor felvett forint hitel lett volna, szóval egyelőre még nyerőben vannak a frank hitelesek.

    "a bank egy összegben kérné a hitel visszafizetését"

    Pontosan! Természetesen frankban, hiszen Ő abban folyósította! Ráadásul nyilván a kamatot is felszámolná...

    "a bank továbbra is 10- 20 évig a nem is létező deviza eladási árfolyamán kérné a havi törlesztést"

    A vételi és eladási árfolyamkülönbözet alig tesz hozzá a dologhoz. Egy átlagos adós esetén a különbözet max ezer forint havonta.

    "hiszen nyilván azt lehet komolyan venni e témában akik közgazdászi és jogászi végzettségükkel foglalnak állást"

    Mármint, csak azok, akik neked adnak igazat? Merthogy egy jópár közgazdász szerint az ilyen perek bukásra vannak ítélve - ahogy a cikkben is olvasható: "hivatkozott egy kúriai állásfoglalásra, mely szerint a válság előtti devizahitelek nem voltak jó erkölcsbe ütközőek". Lényegében nincs esély egy ilyen per megnyerésére, úgyhogy a szerencsétlennek nem csak a hitelt kell majd fizetnie tovább, de még a per és ügyvédi költségeket is.

    Számold ki, hogy a 16-18-20%-os THM-es forint hitel vagy az 6-9%-os THM-es frank hitel volt jobb az elmúlt 6-7 évben...”
  • 3. igazságkereső 2013. március 04. 17:14
    „#2. ivivan! Szoktál újságot olvasni?! Olyan országos napilap féléket?! Valószínű, hogy nem, mert akkor nem írtad volna a másoktól is másolt szavakat "...senki nem tartott pisztolyt...stb",mert komoly közgazdászok ( Róna Péter, Makkos Albert, Lentner Csaba közgazdászok és Pásztor Pál ügyvéd!! ) írták meg, hogy nagy átverés volt a devizahitelezés! Az első mondatot meg arra utal, hogy egyáltalán nem tudtad értelmezni a cikkben írtakat, nos akkor én segítek Neked: a bank egy összegben kérné a hitel visszafizetését, ha semmissé nyilvánítanák a szerződést és azért lenne jobb, mert újabb hitel felvétele kedvezőbb számára, mintha a bank továbbra is 10- 20 évig a nem is létező deviza eladási árfolyamán kérné a havi törlesztést! A süketeléseket pedig akár be is lehetne fejezni, hiszen nyilván azt lehet komolyan venni e témában akik közgazdászi és jogászi végzettségükkel foglalnak állást, nyilvánítanak véleményt a banki devizacsalások, indexálási trükkök következményeiről! Nem gondolod, vagy nem gondoljátok?!!”
  • 2. ivivan 2013. március 04. 16:50
    „Csak nekem furcsa, hogy egy összegben ki tudná fizetni a hitelt, ha esetleg a végén semmissé nyilvánítanák a szerződést, de a törlesztő részleteket nem tudja fizetni már fél éve? Valaki itt kérem nem mond igazat...

    1. igazságkereső

    A forint hitel az forint hitel, forint kamattal. A frank hitel meg frank hitel (amit esetleg forintban folyósítottak) frank kamattal. Senki nem tartott a fejéhez pisztolyt, hogy fel kell a hitelt vennie. Nem igaz, hogy "kénytelen volt devizahitelért folyamodni" - dönthetett volna úgy is, hogy nem veszi föl a hitelt. Nyilván azért nem volt jogosult a forint hitelre, mert a jövedelméhez képest a devizahitel törlesztő részlete túl magas lett volna. A mostani árfolyamnál is csak 10-20%-al magasabb a törlesztő, mint forint hitel esetén lett volna, tehát ha forint hitelt vett volna föl, akkor rögtön az elején a mostani magas törlesztőt kellett volna fizetnie, nem csak az utóbbi 1-2 évben.”
  • 1. igazságkereső 2013. március 04. 15:47
    „Ha a Fővárosi Törvényszék lekéri interneten ( http://www.pszlf.com/index.php?option=com_content&wiew=article...) akkor el lehetne olvasni ebben cikkben, hogy Róna Péter közgazdász szerint ugyanakkor érdemes volna a svájci frank alapú hitelezést hibás termékké nyilvánítani, így az igazságszolgáltatás kártérítést állapíthatna meg a hiteleseknek.
    A svájci frank hitelezés Ausztria nyugati felén kezdődött, ahol sokan Lichtensteinbe járnak dolgozni, ezért svájci frankban kapják a fizetésüket. Ott ez logikusnak is tűnt. De az osztrák bankok hamar belátták, hogy ez rendkívül veszélyes, abba is hagyták rövid időn belül- mondta Róna Péter. De akkor a magyarországi bankok miért nem hagyták ezt abba, különösen, hogy a magyarországi bankok ilyen-olyan alapúnak elnevezve forintban folyósítottak és az ügyfelek forintban is törlesztenek?!! Nem más ez, mint banki trükk, machináció, de miért fél a Fővárosi Törvényszék ebben a kérdésben kimondani azt, ami egy bíróság már egyszer kimondott Dr.Bihari Krisztina ügyvéd jelenlétében, hogy ".. nem tekinthető svájci frankos hitelnek az a hitel, amelyet forintban folyósítottak és forintban is törlesztenek...."!! Ergo: adódik a kérdés: mi folyik ebben az országban, csak nem a bankok fogságában vergődik a hazai igazság-és jogszolgáltatás?!!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Varga: készül az újabb munkaerő-piaci akcióterv kidolgozása

A bérből és fizetésből élő támogatásáról a miniszterelnök évértékelőjében beszélt. Tovább olvasom