Délmagyar logó

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 19°C | 29°C Még több cikk.

OGY - Elfogadták: csatlakozunk az új uniós fiskális paktumhoz

Ismét elhalasztják a dohányboltok állami kézbe adó törvényjavaslat országgyűlési zárószavazását, a gazdasági bizottság támogatta a hungarikum törvényt és a különadó törvény módosítását.
19:58 - Támogatta a parlament hétfőn az uniós fiskális paktumhoz való csatlakozást. A képviselők a határozathozatalok között egyebek mellett arról is döntöttek, hogy megszűnik a bizonytalan adójogi helyzet intézménye.

Az LMP ügynöknevekkel tiltakozott az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló javaslat leszavazása miatt

Az Országgyűlés többsége elutasította az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló LMP-s törvényjavaslat tárgysorozatba vételét. Az indítvány tárgyalását az ellenzéki pártok támogatták, a kormánypárti képviselők többsége azonban ellenezte. Tizenkilenc fideszes és öt kereszténydemokrata politikus (köztük Balog Zoltán, Bencsik János, Gulyás Gergely és Hoffmann Rózsa) ugyanakkor igennel szavazott, 28 kormánypárti politikus (mások mellett Halász János államtitkár és Wittner Mária) pedig tartózkodott.

Az LMP képviselői - mint közölték - tiltakozásul fideszes kötődésű közéleti személyiségek és kormánypárti országgyűlési képviselők egykori fedőnevét mutatták fel tábláikon.

Határozat a Magyarország és Németország közötti 1992-es partnerségi szerződés évfordulójáról

Az Országgyűlés egyhangúlag - 359 igen szavazattal - határozatot fogadott el a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság közötti, a baráti együttműködésről és az európai partnerségről szóló szerződés aláírásának 20. évfordulója alkalmából. A szavazást az ülésteremből követte figyelemmel Németország budapesti nagykövete is.

Expozéjában Balla Mihály, a külügyi bizottság fideszes elnöke azt mondta: Magyarország Németország megbízható partnere volt és marad.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy Németország döntő szerepet játszott abban, hogy Magyarország euroatlanti integrációja sikeres lehetett. Orbán Viktor az elkövetkező egy hónapban kétszer is Németországba - Frankfurtba és Münchenbe - látogat - tette hozzá.

A Magyarországi Iszlám Tanács egyházkénti elismerését javasolja a Ház

A Magyar Iszlám Közösségből és a Magyarországi Muszlimok Egyházából álló Magyarországi Iszlám Tanácsot ismerheti el egyházként az Országgyűlés, miután a képviselők elfogadták a fideszes Demeter Zoltán módosító indítványát.

Eredetileg, a vallásügyi bizottság indítványa alapján a Magyar Iszlám Közösség szerepelt volna annak a 17 felekezetnek a listáján, amelyeknek - a tavaly elismert 14 egyházon túl - a testület javasolta megadni az egyházi státuszt. Demeter Zoltán módosító indítványának elfogadásával azonban ehelyett a Magyarországi Iszlám Tanács szerepel a listán. A politikus ugyanis jelezte, hogy a Magyar Iszlám Közösség és a Magyarországi Muszlimok Egyháza 2011 végén kezdeményezte a Magyarországi Iszlám Tanács létrejöttét, amelyben a két autonóm egyház közös szervezet keretein belül kíván megjelenni.

A parlament más módosító javaslatot nem fogadott el. A törvénymódosításról, az elismert egyházak körének bővítéséről jövő héten szavazhat a parlament.

19:16 - Megszűnik a bizonytalan adójogi helyzet intézménye

A parlament hétfőn úgy döntött, hatályon kívül helyezi az adózás rendjéről szóló törvény azon rendelkezéseit, amelyek a bizonytalan adójogi helyzetre vonatkoznak.

A bizonytalan adójogi helyzet mindössze az év eleje óta létező jogintézmény. Bevezetéséről a fideszes Rogán Antal javaslatára döntött az Országgyűlés tavaly novemberben.

A gazdasági bizottság elnöke akkor úgy érvelt, ez lehetőséget teremt a jóhiszemű adózóknak arra, hogy az adókötelezettségeik esetleges megsértéséhez kapcsolódó jogkövetkezmények - az adóbírság és a mulasztási bírság - alól mentesüljenek, feltéve, hogy adóbevalláskor jelzik, nem biztosak benne, hogy helyesen értelmezik a jogszabályokat. A bejelentés díja a befizetett, illetve visszaigényelt adó fél százaléka, de legalább 100 ezer és legfeljebb 5 millió forint volt.

Az Országgyűlés hétfőn a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény elfogadásával szüntette meg az új adójogi intézményt. Ezt az alkotmányügyi bizottság módosító indítványa kezdeményezte, amely szerint az év eleje óta eltelt rövid idő alatt is egyértelműen igazolódott, hogy "az adózók még nincsenek felkészülve egy ilyen vagy ehhez hasonló intézményre", illetve hogy az adóhatóság szolgáltatásai mellett nincs és nem is lehet helye az adózási szabályok között.

18:29 - Csatlakozunk az új uniós fiskális paktumhoz

Támogatta az Országgyűlés, hogy Magyarország csatlakozzon az új uniós fiskális paktumhoz. Martonyi János külügyminiszter erről szóló előterjesztését hétfőn fogadta el a parlament.

A 2013. január 1-jén életbe lépő szerződést - amelynek tartalmáról január végén állapodtak meg az európai uniós állam- és kormányfők - az Európai Tanács március 1-jén és 2-án esedékes ülésén írják majd alá a csatlakozó tagállamok vezetői.

A kormánypártok és az MSZP képviselői igennel voksoltak a - Jobbik kérésére - név szerinti szavazáson, az LMP-s politikusok tartózkodtak, a jobbikosok pedig nemet mondtak a határozati javaslatra.

A szavazás közben jobbikos képviselők egy "Mégis gyarmat leszünk" feliratú transzparenst mutattak fel.

A határozati javaslathoz a kormány háttéranyagként benyújtotta a teljes szerződés végleges szövegét is. Eszerint az aláírók - a tizenhét euróövezeti ország és a vállalásokhoz csatlakozó más EU-tagállamok - államháztartásuk szerkezeti hiányát a bruttó hazai termékhez (GDP) képest legfeljebb 0,5 százalékon tartják. Kivételt képeznek azok az országok, amelyek a GDP 60 százalékánál jóval kisebb belső államadóssági rátával rendelkeznek, mert esetükben a strukturális hiány az 1 százalékot is elérheti. A szerződés értelmében minden állam automatikus kiigazítási mechanizmus életbe léptetését helyezi kilátásba arra az esetre, ha a rájuk vonatkozó középtávú célkitűzéstől, illetve az ahhoz vezető korrekciós pályától jelentősen eltérnek (erre a szerződés csak rendkívüli körülmények okán ad lehetőséget).

Az aláíró országoknak a megállapodás szerint alkotmányukba vagy más törvényükbe kell foglalniuk a költségvetési fegyelemre vonatkozó utalást. Ez utóbbit az Európai Bíróság lesz hivatott ellenőrizni akár már egy tagállam kérésére is, és ha valamely ország tartósan nem teljesíti vállalt kötelezettségét, pénzbírsággal sújtható.

A paktum arról is szól, hogy az a szerződő fél, amely túlzottdeficit-eljárás alatt áll, költségvetési és gazdasági partnerségi programot léptet életbe, részletes leírást adva a túlzott hiány hatékony és tartós kiigazításához szükséges strukturális reformokról. A program és a vele összhangban álló éves költségvetési tervek végrehajtását az Európai Tanács és az Európai Bizottság követi nyomon.

Nemzeti állampapír-kibocsátásuk tervezésének jobb összehangolása érdekében a szerződő felek előzetesen jelentik a tanácsnak és a bizottságnak állampapír-kibocsátási terveiket.

Orbán Viktor miniszterelnök egy héttel ezelőtt a parlamentben azt mondta: a fiskális paktum minden pontja elfogadható Magyarországnak. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány tavaly decemberben nem mondott automatikusan igent a "kidolgozatlan, homályosan megfogalmazott európai pénzügyi paktum tervezetére", időközben azonban elérte, amit akart, vagyis hogy az új közös költségvetési szabályok csak az euróövezeti országokra legyenek kötelezők, a többi államra pedig csak azután, hogy csatlakoznak az eurózónához. A másik fontos eredménynek azt tartotta, hogy a paktum szövege nem utal az adóharmonizációra, az ugyanis véleménye szerint ellentétes az ország érdekeivel.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője február 10-én közölte: a kormány kérdéssel fordul az Alkotmánybírósághoz, azt tudakolva, hogy az új EU-s szerződés majdani ratifikálása feles vagy kétharmados többséget követel-e meg a parlamentben.

17:08 - Az e-cigarettákól és a felsőoktatási keretszámokról is szó volt az azonnali kérdések között az Országgyűlés hétfői ülésén. A kérdések között többek között a szociális ellátottak helyzete, a gyógyszerfelírás szabályai is terítékre került.

A KDNP az e-cigaretták szabályozását javasolta

A kereszténydemokrata Pálffy István szerint szabályozni kellene az e-cigaretták kereskedelmét, hiszen a dohányzást tiltó törvény nem vonatkozik füst helyett vízpárát eregető cigarettákra. Feltette a kérdést: mikor dől el, hogy milyen szabályozás alá esik ez a termék?

Azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a terméket csak gyógyszertárban, gyógyászati segédeszközként árusítsák.

Szócska Miklós államtitkár azt mondta, hogy a dohányzásról leszokókat segítő termék esetében valóban lépni kell, de ezt megfontoltan fogja tenni az egészségügyi kormányzat. Azt is elmondta, hogy a népszerű cigarettafajta az ízesített patronjaival a rászokást is segítheti.

LMP: szakszerűtlen és törvénytelen, ami tandíjügyben történt

Karácsony Gergely (LMP) szerint szakszerűtlen és törvénytelen, ahogy az oktatási kormányzat meghatározta az államilag finanszírozott felsőoktatási keretszámokat, mert a jelenleg még érvényben lévő törvény szerint a keretszámokat az esedékesség előtt egy évvel kell meghatározni, és azok egy-egy szak esetében legfeljebb 10 százalékban módosíthatók.

Hoffmann Rózsa államtitkár azt hangsúlyozta, hogy minden olyan képzési ágra nagyobb összeget fordít az állam, amelytől a gazdaság fellendülése várható. Szerinte elindult egy egészséges folyamat, hiszen egyre több cég és önkormányzat köt szerződést hallgatóival. Visszautasította a vonatkozó szabályozás szakszerűtlenségét is, mert, mint mondta, olyan szakemberek dolgoztak rajta, akik több évtizedes gyakorlattal rendelkeznek.

MSZP: sokan hullhatnak ki a szociális ellátásból

Az első kérdést feltevő Harangozó Tamás (MSZP) azt mondta, hogy emberek tömegeit fenyegeti az a veszély, hogy kihullanak a szociális ellátórendszerből. Példaként említette, hogy legalább 30 nap foglalkoztatási jogviszonyt kell igazolni ahhoz, hogy bárki segélyt kaphasson.

Feltette a kérdést, hogy mi lesz azokkal, akik sem munkához, sem közmunkához nem jutottak és most nem kaphatnak támogatást sem.

Halász János államtitkár válasza elején hangsúlyozta, a szociális biztonság megteremtése nem csak az állam felelőssége, annak működéséhez az ellátottak aktív együttműködésére is szükség van. Szavai szerint ebbe a rendszerbe illeszkedik a harminc napnyi aktivitás, mint feltétel, amelynek célja, hogy a támogatott is tegyen meg minden saját helyzete rendezésének érdekében. Elmondta azt is, hogy a harminc napos jogviszonyt többféleképpen is meg lehet szerezni.

Fidesz: hogyan lesz takarékosabb a gyógyszerfelhasználás

Hollósi Antal Gábor (Fidesz) arra volt kíváncsi, hogy a gyógyszerfelírás és kiváltás szabályainak módosítása hogyan segíti elő a takarékos gyógyszerfelhasználást.

Halász János válaszként közölte, hogy olyan szabályzókat akarnak kialakítani, amelyek az egymással helyettesíthető gyógyszerek esetében elősegítik a fogyasztói árak csökkentését. Az így megtakarított pénzen más gyógyszerek és egészségügyi ellátások finanszírozását tudják megoldani.

Hangsúlyozta, hogy a helyettesítés felajánlása csak egy lehetőség, a beteg kérheti a drágább gyógyszer felírását is.

LMP az agrár Start közmunkaprogramból

Szabó Rebeka és Szél Bernadett (LMP) az agrár Strat közmunkaprogram előkészítéséről kérdezett. A kérdést ismertető Szél Bernadett azt mondta, hogy az értékteremtő mezőgazdasági tevékenységeket néhány növényre és állatra korlátozták, az erdőgazdálkodást pedig kizárták és teljesen figyelmen kívül hagyták a helyi adottságokat is. Azt sem lehet tudni, hogy a megtermelt árukat hogyan értékesítik majd illetve hogyan lehet felhasználni a közétkeztetésben - tette hozzá.

Tállai András önkormányzati államtitkár válaszként közölte, hogy az erdészeti tevékenységet nem zárták ki a körből. Egyúttal hangsúlyozta, hogy amikor a kistelepülések pályáznak, akkor természetes módon felmérik a saját adottságaikat. Hozzátette, korábban nem volt olyan kezdeményezés, amelynek során a közfoglalkoztatásból értékteremtő munkát akartak létrehozni, ezért a képviselő türelmét kérte, mert még a munka elején járnak.

A Baranya megyei múzeumok támogatását sürgeti a Jobbik

Németh Zsolt (Jobbik) kijelentette, hogy nem érkezik sürgősen százmillió forint a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága kezelésében lévő tíz intézménynek, akkor azok közül többet is be kell majd zárni. Szavai szerint ha nem kapják meg sürgősen a kormányzati segítséget, akkor Pécs elveszítheti turisztikai vonzerejét.

Rétvári Bence a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy a megyei önkormányzatoktól átvett intézmények közül 34 tartozik a Baranya Megyei Intézményfenntartó Központhoz (BAMIK), és ezek finanszírozására a központ 3,3 milliárd forinttal rendelkezik.

Hangsúlyozta, az integráció lehetővé tette, hogy minden intézmény esetében egységessé váljon a gazdálkodás, amelyen belül minden múzeum vagy képtár működtetését biztosítani fogják.

16:51 - A munkahelyek számának alakulásáról, a tűzoltóság államosításáról, a nemzeti ünnephez kötődő a közterület használatról volt szó többek között az azonnali kérdések órájában hétfőn a parlamentben.

MSZP: mit tett a kormány az állásukat elvesztők érdekében?

Lukács Zoltán úgy fogalmazott: ha az ígért 1 millió új munkahelyet lebontják, ebben a ciklusban 400 ezer új álláshelynek kellene létrejönnie, ehhez képest azonban ezrek szűnnek meg. Példaként említette a Malév és Nokia esetét, s mint mondta, csak a közigazgatásból több ezer embert küldtek el az elmúlt hónapokban.

Czomba Sándor államtitkár azt válaszolta, az köztudott, hogy több új munkahely van. Komoly problémát az jelenthet, ha egy-egy térségben egy olyan nagyfoglalkoztató, mint a Nokia a telephelyét áthelyezi. Nem a magyar kormány felelőssége, hogy 2300 embernek megszűnik a munkahelye, a cég döntött így - tette hozzá.

Jobbik: mi az oka a tűzoltóság államosításának?

Bertha Szilvia felidézve a tűzoltóság átalakításának egyes állomásait azt kérdezte: mi a valódi ok? Emlékeztetett, hogy január 1-től a katasztrófavédelem szervezetileg is "bekebelezte" a tűzoltóságokat. Szerinte felmerül a kérdés, hogy semmibe véve a lakosság biztonságát, nem tudatos bosszúról van-e szó a tűzoltók elmúlt évi, kormány elleni fellépése miatt.

Tállai András államtitkár azt mondta, meglepő, hogy a tűzoltóságot és a katasztrófavédelmi szakembereket megpróbálja szembe állítani. 2000 óta a szakmai felügyeletet az OKF és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok látják el - közölte, hozzátéve: a katasztrófavédelem integrációja beleillik az uniós folyamatokba. Megjegyezte: szeptemberben a Jobbik minden tagja és a képviselő is megszavazta az átalakításokat.

LMP: mire készül március 15-én a kormány?

Szabó Tímea felidézte, hogy a napokban bejelentettek egy rendezvényt a rendőrségen, pár nap múlva azonban ezt elutasították hatáskör hiányában. Amikor utánanézett, azt tapasztalta, a KIM, a fővárosi önkormányzat és az állami szervek minden használható közteret lefoglaltak egy hétre. Szerinte a gyülekezési jog jogszerűtlen korlátozása merül fel. Jelezte: alkotmányjogi panasszal élnek, és Strasbourgig is elmennek ebben a kérdésben.

Rétvári Bence államtitkár egy régi latin regulát idézett: "aki gyorsabb az időben, az erősebb a jogban". Valóban hosszú rendezvénysorozat lesz március 15-én - mondta, hozzátéve: február 17-én egyeztetést tartottak a KIM-ben és megnyugtatóan rendezték a helyzetet. Az LMP bejelentése később érkezett, de nyilvánvalóan törekednek arra, hogy mindenkinek méltó lehetőséget biztosítsanak a nemzeti ünnepen. Hozzátette: ha botrányt akar az LMP, akkor pert indít és Strasbourgban megy. Ha ünnepelni akar, akkor 100 méterrel odébb megy - fogalmazott.

Fidesz: hogyan segíti a kormány a Nokiától elbocsátottakat?

A fideszes Molnár Attila, Komárom polgármestere arra kérdezett rá, milyen intézkedéseket tesz a kormány, hogy kezelje a Nokiától elbocsátott emberek helyzetét?

Emlékeztetett arra, hogy amikor a cég tavaly ősszel a kolozsvári gyárát bezárta, tudható volt, hogy Magyarországon is változás lesz, az itteni bezárás is felmerült, így sikernek tekinthető, hogy a cég mégis itt maradt, és továbbra is 2100 embert foglalkoztat, amellyel a térség legnagyobb munkaadója.

Czomba Sándor államtitkár megerősítette, hogy mivel mégsem zárt be a Nokia Komáromban, "valóban azt mondhatjuk, hogy ebből a szempontból egy sikertörténet". Mint mondta, a kormány megtesz mindent a probléma kezelésére, de a Start munkaprogram mellett elsődleges a versenyszférában való munkahelyteremtés.

MSZP: csökken a munkahely keresés támogatása

A szocialista Ipkovich György azt bírálta, hogy a munkahely keresés támogatása az eddigi 28 ezer 500 forintról 22 ezer 800 forintra csökken. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a támogatást elsősorban az 50 év feletti, egykori pedagógusok, köztisztviselők veszik igénybe. Arra kérdezett rá: mit üzen a kormány ezeknek az embereknek, hogyan lehet ekkora összegből megélni?

Czomba Sándor államtitkár válaszában azt mondta, hogy a szocialista kormány 2009-ben 200 ezer munkanélkülit hagyott ellátatlanul, és további 200 ezer élt 28 ezer 200 forintból.

Mint mondta, a kormány egyik legfontosabb feladata az államadósság csökkentése, ezért türelmet kért azoktól az emberektől, akiknek jelenleg ennyit tud kifizetni.

Jobbik: a kommunizmusnak nem voltak áldozatai:

Kulcsár Gergely (Jobbik) arról beszélt, hogy Sárándon két önkormányzati képviselő í56-os kopjafát állíttatott a kommunizmus áldozatainak emlékére a község főterén, ám a település szocialista polgármesterének kezdeményezésére egy helyi rendelet később kimondta: nem szerepelhet az emlékműn a kommunizmus szó. Arra kérdezett rá: a kormány miért nem emeli fel a szavát olyan esetben, amikor valaki tagadja a kommunizmus bűneit?

Rétvári Bence államtitkár azt mondta: nem ismeri a település viszonyait, de az í50-es években semmilyen más ordas eszme nem szedte áldozatát, csak a kommunizmus. "Aki ezt tagadja, bűncselekményt követ el" - mondta, ugyanakkor azt javasolta: a településnek házon belül kell rendeznie a kérdést, azért van az önkormányzatiság, hogy az állam ne szóljon bele ezekbe a dolgokba.

16:11 - A munkaerőpiaci helyzetről, a szervátültetettek gyógyszerellátásról, a Malév csődjéről és a gyermekszületésekről is szó volt hétfőn az Országgyűlésben az interpellációk között.

LMP: a kormány kivérezteti az országot

Scheiring Gábor (LMP) arról beszélt, hogy Magyarországon a versenyszférában tömeges a leépítések, a fizetésképtelen cégek száma folyamatosan nő, a negatív folyamatokat pedig az állam nem mérsékli, hanem fokozza például a pedagógus, a katasztrófavédelmi, vagy a honvédségi leépítésekkel. Mindezt szerinte egy hibás elképzelés rossz végrehajtása miatt: ugyanis a kormány az adóversenyre épít a munkahelyteremtés területén, de "ott képtelenség Ázsiával felvenni a versenyt". Az LMP szerint ezzel szemben a kormánynak csökkentenie kellene az adóterheket és célzottan csökkentenie kellene a járulékokat az alacsony végzettségűek és a leghátrányosabb kistérségek esetében, valamint azonnal vissza kellene állítani a progresszív adózást. "Mikor veszik már észre, hogy kivéreztetik az országot" - tette fel a kérdést Scheiring Gábor.

Czomba Sándor államtitkár válaszában leszögezte: 2011 utolsó negyedévében 46 ezerrel dolgoztak többen mint egy évvel korábban és a regisztrált álláskeresők száma is csökkent. A szaktárca pedig a munkahelyteremtés és -megőrzés területén is pályázatok kiírásával és a támogatási összegek növelésével kívánja legalább a válság előtti állapotot megőrizni. Hozzátette: nem lehet azért bírálni a kormányt, mert semmit nem tett, bár "tény, hogy komoly erőfeszítések kellenek az eddigi pozíciók megtartásához is".

Scheiring Gábor nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 195 igen és 85 nem szavazattal megtette azt.

Az MSZP a szervátültetettek gyógyszerellátásról

Tukacs István (MSZP) a szervátültetett betegekről beszélt. Nekik, mint mondta, precíz gyógyszeres kezelésre van szükségük a műtétek után és ezt veszélyeztetheti, hogy gyógyszereik az úgynevezett "terápiás fix" csoportba kerültek, ahol a termékek árát negyedévente szabják meg "vaklicittel" és akár az is előfordulhat, hogy a betegeknek negyedévente új gyógyszerre kell átállniuk. A szocialista politikus azt kérdezte a szaktárcától, hogy veszélyezteti-e a gyógyszerellátásukat ez a változás?

Halász János államtitkár válaszában hangsúlyozta: az előző kormányok idején sokkal rosszabb volt a helyzet és a kormány most ezt próbálja helyrehozni. Hozzátette: a negyedéves árversenyt az előző kormány vezette be, a mostani kormány csak ezt változtatta meg fél évre, ami kedvezőbb a betegek számára.

Tukacs István válaszában leszögezte: az államtitkár nem válaszolt az általa feltett kérdésekre, így a választ nem fogadta el.

Az Országgyűlés ezzel szemben 193 igen 94 nem szavazattal megtette azt.

Jobbik: a nemzetgazdasági miniszter felelőssége a Malév csődjében

Rozgonyi Ernő (Jobbik) arról beszélt, hogy szerinte a nemzetgazdasági miniszternek posztjából adódóan politikai és erkölcsi felelőssége is van a Malév csődjével kapcsolatban. Szerinte Németh Lászlónénak a légitársaság leállása után ki kellett volna állnia a nyilvánosság elé és meg kellett volna magyaráznia történteket, vázolnia kellett volna az elképzeléseiket, "esetleg le kellett volna mondania", de a tárcavezető ezzel szemben "eltűnt".

Németh Lászlóné nemzetgazdasági miniszter válaszában ismertette a Malév csődjéhez vezető döntéseket és okokat. Hangsúlyozta: mivel ő csak tavaly decemberben lépett hivatalba, ezért szerinte "nem túl méltányos", hogy a jobbikos politikus őt hibáztatja a Malév leállásért. Hangsúlyozta: a minisztérium jelenleg egy olyan intézkedéscsomag kidolgozását végzi, amely az ország és az utasok számára a legkevésbé hátrányos, másrészt pedig egy új, budapesti központú légitársasághoz keres tőkeerős befektetőt az európai bizottság követelményeinek szem előtt tartása mellett. Szerinte ugyanis mindenképpen szükség van egy kizárólag üzleti alapon szerveződő, de a nemzeti érdekeket szem előtt tartó légitársaságra.

Rozgonyi Ernő a miniszteri választ nem fogadta el, de az Országgyűlés 196 igen, 90 nem, és 8 tartózkodó szavazattal igen.

Jobbik: egyre kevesebb gyermek születik

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felszólalásában arról beszélt, hogy a kormány kommunikációjával szemben egyre csökken a magyarországi újszülöttek száma: 2011 első negyedévében 36 ezerrel kevesebb gyermek született mint egy évvel korábban, ez pedig 2,8 százalékos fogyás. Szerinte ennek az is lehet az oka, hogy a kormány a tehetősebbeket támogatja a szegényebbek és a középosztály helyett.

Szatmáry Kristóf államtitkár válaszában hangsúlyozta: a születő gyermekek száma igenis növekszik, a gyermekvállalási kedv nő 2010 közepe óta, ez pedig 2011 közepétől a születésszámban is látszik. Hozzátette: a 10 év alatt egymillió új munkahely mintájára 10 év alatt egymillió újszülöttet szeretne a kormány.

Z. Kárpát Dániel nem fogadta el az államtitkári választ. Az Országgyűlés 201 igen 96 nem ellenében igen.

15:32 - A rokkantnyugdíjasok utazási kedvezményeiről, egy nyékládházi szövetkezetről és a Gripenek bérleti szerződéséről is szó volt az interpellációk során.

MSZP: mi lesz a rokkantnyugdíjasok nyugdíjasstátuszával?

Tóth Csaba (MSZP) azt akarta megtudni, hogy az átalakításokat követően mi lesz a rokkantnyugdíjasok nyugdíjasstátuszával. A szocialista politikus azt mondta, hogy március végétől csak Budapesten körülbelül 47 ezer ember veszíti el azt a lehetőségét, hogy nyugdíjasbérletet vehessen a BKV-nál.

A képviselő elengedhetetlennek nevezte, hogy a rokkantnyugdíjasok és a megváltozott munkaképességűek továbbra is jogosultak maradjanak az őket korábban megillető kedvezményekre.

Halász János, az erőforrásminisztérium államtitkára elöljáróban leszögezte, hogy a nyugdíjasok minden kedvezménye megmarad és azok is megkapják a kedvezményeket, akik később mennek majd nyugdíjba. Szavai szerint akkor lenne nyugodt, ha kijelenthetné, hogy minden nyugdíjas az elmúlt évtizedekben végzett munkája alapján kap ellátást, de ezt egyetlen felelősen gondolkodó politikus sem teheti meg. "És hogy miért, azt önök, szocialisták tudják a legjobban, mert szétlopták és eladósították az országot" - mondta.

Kijelentette, azért változik sok minden a budapesti tömegközlekedéssel kapcsolatban, mert a BKV-t a "Demszky-Hagyó féle vezetés szétrabolta". Leszögezte, hogy a nyugdíjrendszer átalakítására, a megváltozott munkaképességűek ellátórendszerének egységesítésére az államadósság csökkentése miatt volt szükség. Tóth Csaba 2002-2010 között egyetlen esetben sem tett fel aggódó kérdéseket a rokkantnyugdíjasok ügyében - jegyezte meg.

Az ellenzéki politikus, aki a választ nem fogadta el, jelezte, hogy az elmúlt két ciklusban nem volt parlamenti képviselő. A Ház végül 221 igennel 80 nem ellenében döntött a válasz elfogadásáról.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese (b) és Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője beszélget az Országgyűlés plenáris ülésén. MTI Fotó: Beliczay László
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese (b) és Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője beszélget az Országgyűlés plenáris ülésén. Fotó: MTI/Beliczay László

Egy szövetkezet ügyében emelt szót a Jobbik

Varga Géza (Jobbik) egy mese kereteibe ágyazva mondta el felvetését, amely szerint szövetkezetbe tömörült nyékládházi gazdák gyümölcsösei egy ügyvéd és egy stróman segítségével egy osztrák vállalkozás tulajdonába kerültek. A politikus azt kérte, hogy a gazdák, akik közül többen a karzaton foglaltak helyet, öt évvel kitolhassák az idén március 1-jén lejáró bérleti szerződéseiket.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszát azzal kezdte, hogy komoly kérdésről van szó, az Országgyűlés viszont "nem valami mesedélután és ez a helyzet sem valami meseszerű". Hozzátette, a képviselőt félretájékoztatták, mert a valóságban arról van szó, hogy egy állami gazdaság vezetői, néhány dolgozó bevonásával, évtizedekkel korábban, az állami földön telepítettek egy ültetvényt.

Elmondta, hogy az ültetvény művelői között 2000-ben megszületett az elképzelés, hogy megpróbálják megvásárolni a területet, de erre csak 2006-ban került volna sor. Hozzátette, hogy mellettük viszont egy másik vevő is jelentkezett, aki a nyilvános pályázaton a földhasználók 33 milliós ajánlatával szemben több mint 70 millió forintot fizetett. Elmondta, hogy a bérlőknek joguk volt kitölteni a bérleti szerződésben kikötött időt, de ez az ügy már a magánemberek ügye. Sem a miniszterelnöknek sem a vidékfejlesztési miniszternek nincs arra lehetősége, hogy két magánszemély között kikényszerítse a szerződés meghosszabbítását - zárta válaszát.

A képviselő a választ nem fogadta el, de a Ház 209 igennel, 79 nemmel és egy tartózkodással megtette azt.

Fidesz: milyen előnyökkel jár a Gripen-szerződések meghosszabbítása?

Kocsis Máté (Fidesz) azt kérdezte, hogy milyen előnyök származnak abból, hogy meghosszabbították a Gripen vadászrepülőgépek bérleti szerződését.

A politikus azt mondta, hogy élt a lehetőséggel és betekintett az eredeti szerződésbe és annak módosításába is. Szavai szerint ekkor meggyőződött arról, hogy a szerződésmódosítás Magyarország számára minden szempontból előnyökkel jár.

Hende Csaba honvédelmi miniszter leszögezte, hogy a légtér védelméhez elengedhetetlenül szükség van korszerű vadászgépekre, ezért is döntött az akkori kormány 2001-ben a beszerzésről. A Gripenek mellet érvelve elmondta, hogy tavaly egy román repülő megsértette a légteret, de a határsértéstől számított négy percen belül sikerült azonosítani és elfogni a határsértőt.

Hangsúlyozta, hogy 2003-ban úgy módosították a szerződést, hogy az duplájára növelte a terheket, ráadásul ezek a terhek aránytalan módon jelentkeznek a 2012-2016 közötti időszakban.

Leszögezte, hogy az anyagi kényszer és a katonai képességek növelése, fenntartása is a szerződés módosítását igényelte. Hangsúlyozta, hogy a szerződés módosításával a védelmi képességek nőnek, ráadásul 2016 helyett 2026-ig biztosították a légtér védelmét, miközben a terhek is csökkennek a 2012-2016 közötti időszakban.

Az összköltség 45 százalékos növekedéséhez 95 százalékos teljesítmény- és szolgáltatásnövekedés járul - összegzett.

A politikus a választ elfogadta.

14:36 - A megélhetési költségekről, az agrárium helyzetéről, egy a cukorbetegeket érintő rendeletről, a végtörlesztés ellenzéki elutasításáról, valamint ötpárti egyeztetésről egyaránt szóltak a napirend előtti felszólalások, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Jobbik: erősödnek a törésvonalak a társadalomban

A jobbikos Volner János azt kifogásolta: "több fideszes politikus is igyekezett megerősíteni", hogy meg lehet élni 47 ezer forintból. A képviselő azt ajánlotta, hogy a Fidesz politikusai beszélgessenek az emberekkel, mert, mint mondta, sokaknak a fagyhaláltól kell félniük, mert nincs pénzük tűzifára.

Szerinte egyre inkább elszakadnak egymástól a felső és az alsó társadalmi rétegek, és kettészakad a középosztály.

Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) egészségügyért felelős államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén. MTI Fotó: Beliczay László
Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) egészségügyért felelős államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén.
Fotó: MTI/Beliczay László

Czomba Sándor államtitkár azt mondta: a fideszes képviselők tisztában vannak a magyar valósággal, ő saját választókerületében, a beregi térségben beszélget az emberekkel.

"Soha, senki nem állította azt, hogy 47 ezer forintból jól meg lehet élni" - jelentette ki, hozzátéve: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mindössze annyit mondott, hogy a Start munkaprogramban résztvevők esetében kifejezetten szerény, de biztonságos megélhetés felé vezeti azokat, akik korábban 28 ezer 500 forintból, "rejtélyes módon," de meg tudtak élni.

Az államtitkár arra szólította fel a szocialistákat, hogy "amit 8 év alatt elsíboltak, tegyék vissza", hogy a leginkább rászorulók megsegíthetők legyenek belőle.

LMP: a kormány elárulta a magyar vidéket

Az LMP-s Szabó Rebeka szerint a kormány elárulta a magyar vidéket, komoly csatákat vesztett a munkanélküliség és az államadósság ellen, és "most az agrár nagytőke ellen is". Kijelentette: bár készült vidékstratégia, "de jöttek a nagybirtokos lobbisták és azt ment a kukába".

Szerinte a magyar vidék nem visel el újabb átverést, és a munkanélküliséget növeli az, ha a külföldi élelmiszeripar felvevőpiacává válunk.

Fazekas Sándor miniszter válaszában azt hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a vidék felemelése mellett. Szerinte a családi gazdaságok felemelését szolgálja a nemzeti földalap, a moratórium meghosszabbításával a kormány megvédte a földet a külföldiek felvásárlásától, és könnyített az alkalmi munkavállalás adminisztrációján is, ezzel megkétszereződött a számuk az elmúlt évben.

Említést tett a földalapú támogatások kifizetésének előrehozataláról is, és azt is kijelentette: hamarosan ágazati stratégiák is készülnek.

MSZP: a cukorbetegek emberi méltóságát sérti a kormányzat

A szocialista Nemény András arra hívta fel a figyelmet, hogy egy, a cukorbetegeket érintő rendelettel még egy határt lépett át a kormányzat: az egészséges, emberhez méltó élethez való jogot sérti.

Kifogásolta, hogy egy miniszteri rendelet bizonyos egészségügyi értékekhez köti egyes készítmények ingyenességét. Mint mondta, ez az érték sokaknak tarthatatlan, sőt egészségtelen is. Azzal sem értett egyet, hogy a tárca mindezt az érintettek és a szakmával történő egyeztetés nélkül alkotta meg.

Szócska Miklós államtitkár ezt cáfolta, és azt hangsúlyozta, hogy a szakma javaslatára döntöttek a lépés mellett. Egyben visszautasította, hogy az ellenzék politikai kommunikációs célból riogasson egy betegcsoportot.

Kijelentette: ha egy terápia eredménytelen, tovább kell lépni, ezt célozza a rendelet.

KDNP: ellenzékiek nem támogatták, de igénybe vették a végtörlesztést

Stágel Bence (KDNP) a szocialista kormányok egyik legsúlyosabb örökségének nevezte a lakosság jelenetős, devizában történő eladósodását, amin szerinte jelentősen segített a rögzített árfolyamú végtörlesztés. Emlékeztetett arra, hogy az LMP és az MSZP jelentősen bírálta az intézkedést, ennek ellenére számos politikusuk élt vele.

Hozzátette: az általuk bírált intézkedésé mintegy 160 ezer család terhein könnyített.

Rétvári Bence államtitkár válaszában úgy fogalmazott: vannak, akik más döntést hoznak a parlamentben, és mást otthon. Említést tett Karácsony Gergely LMP-s, valamint Tóth József, Gőgös Zoltán, Iváncsik Imre szocialista képviselőkről és Vadai Ágnesről, a Demokratikus Koalíció politikusáról, akik éltek a lehetőséggel, annak ellenére, hogy pártjuk ellenezte azt.

Fidesz: ötpárti egyeztetés a pártfinanszírozásról

A fideszes Lázár János arra emlékeztetett felszólalásában, hogy ötpárti egyeztetésre hívta a frakciókat a választási eljárási törvényről valamint a kampány- és pártfinanszírozásról. Reményét fejezte ki, hogy az idei év talán legérzékenyebb kérdéseiben sikerül megegyezésre jutni.

Elmondta azt is, hogy a kampányfinanszírozás kérdésében a Fidesz kész ötpárti egyeztetés témájává tenni Puch László, Tóbiás Jószef és Mesterházy Attila szocialista képviselők javaslatát. "Álláspontjaink közelebb állnak, mint azt korábban gondolták" - jelentette ki a politikus.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén. MTI Fotó: Beliczay László
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén.
Fotó: MTI/Beliczay László

14.32 - A költségvetési bizottság támogatta a különadó törvény módosítását

A költségvetési bizottság tárgysorozatba vette, és általános vitára alkalmasnak minősítette Rogán Antal (Fidesz) javaslatát a különadó törvény módosítására, amely szerint a vissza járó adót állampapírban utalhatná az állam a cégeknek.

A testület a jobbikos képviselők tartózkodása mellett, a többiek támogatásával hozta meg a döntést hétfői ülésén.

Rogán Antal - Boldvai László (MSZP) kérdésére válaszólva - elmondta, hogy a Magyar Bankszövetség egyet ért a javaslattal.

A bizottság - négy szocialista igennel, a jobbikos képviselők tartózkodásával, és a többi képviselő nem szavazatával - elutasította Veres János és Szekeres Imre (MSZP) javaslatait a fiskális paktum preambulumának módosítására. Ezek közé tartozott az, hogy az adóharmonizáció mellé az adóalap harmonizációt is bevette volna azok közé a kivételek közé, amelyek nem hoznak létre új kötelezettségeket az országnak.

Ódor Bálint, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára azzal indokolta a kormány nemleges álláspontját, hogy a társasági adóalap harmonizáció része az adóharmonizációnak.

Veres János véleménye szerint Írország nem támogatja az adóharmonizációt, de az adóalap harmonizációhoz hozzájárul. Ódor Bálint ehhez hozzáfűzte: az adóharmonizációt Magyarország sem támogatja.

Schiffer András (LMP) a gazdasági stabilitásról szóló sarkalatos törvényből javasolta kivenni az egykulcsos adóról szóló szabályt. A javaslatot a szocialista és jobbikos képviselők is támogatták, de a kormánypárti többség elutasította.

A tömegközlekedés támogatására beterjesztett ellenzéki javaslatok mindeggyikét elvetette a testület.

Szilágy György (Jobbik) az ágazat cégeinél az áfát 27 százalékról 5 százalékosra csökkentené.

Több szocialista képviselő javasolta, hogy amíg nem születik megállapodás az IMF-el egy olyan hitel programról, amely ezen cégek átalakítását finanszírozza, a költségvetés finanszírozza a cégek működését.

Az államháztartási, és a számvevőszéki törvény módosítását javasolta Nyikos László (Jobbik). Az elsőt azért, hogy az önkormányzatok éves beszámolóit, a másodikat pedig azért, hogy a kormányzati szervek beszámolóit auditálja egy független szervezet. Miután az önkormányzatok auditálását nem vállalja az ÁSZ, a bizottsági elnök kormány-szervezetre bízná azt, míg a kormányzati szervek auditálása az ÁSZ feladata lenne.

Mindkét javaslatot csak a szocialista és a jobbikos képviselők támogatták.

Végül Nyikos László a Fradi pálya visszavásárlásának számvevőszéki vizsgálatára tett javaslatot. Székács Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára szerint erre nincs szükség, mert az ügyletet amúgy is megvizsgálja az ÁSZ. Veres János azzal támogatta a javaslatot, hogy a visszavásárlás nem a hatályos jogszabályok szerint történt, és ügyészségi feljelentés született az ügyben. A kormánypárti elvetette a javaslatot.

14.12 - A gazdasági bizottság támogatta a hungarikum törvényt

Az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottsága általános vitára alkalmasnak tartotta A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényjavaslatot.

A hétfői ülésen a testület többsége ugyanakkor elutasította az unió monetáris paktumának magyar támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott szocialista módosító indítványokat.

A hungarikum törvényről a szaktárca főosztályvezető-helyettese, Andréka Tamás elmondta, hogy annak célja a nemzeti értékek védelme, azonosítása, megőrzése. Hozzátette: a hungarikumok körébe javasolt termékekről, szolgáltatásokról, szellemi értékekről a Hungarikum Bizottság dönt majd. A legkiválóbb hungarikumnak minősített magyar javak a hungarikum védjegy viselésére is jogot nyernek.

Birinyi József, a Hungarikum Szövetség elnöke szerint a törvényjavaslatban megfogalmazott minősítő rendszert több szintűvé kéne tenni. Hozzátette, hogy a rendszer hosszú távú fenntarthatósága érdekében külön költségvetési soron kellene szerepeltetni annak működtetési költségeit.

13. 24 - A költségvetési bizottság tárgysorozatba vette és általános vitára alkalmasnak minősítette Rogán Antal (Fidesz) javaslatát a különadó törvény módosítására, amely szerint a vissza járó adót állampapírban utalhatná az állam a cégeknek.

A testület a jobbikos képviselők tartózkodása mellett, a többiek támogatásával hozta meg a döntést a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága hétfői ülésén.

A bizottság - a négy szocialista igenével, a jobbikos képviselők tartózkodásával, és a többi képviselő nem szavazatával - elutasította Veres János és Szekeres Imre (MSZP) javaslatait a fiskális paktum preambulumának módosítására. Ezek közé tartozott az, hogy az adóharmonizáció mellé az adóalap harmonizációt is bevette volna azok közé a kivételek közé, amelyek nem hoznak létre új kötelezettségeket az országnak.

Az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottsága általános vitára alkalmasnak tartotta A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényjavaslatot.

A hétfői ülésen a testület többsége ugyanakkor elutasította az unió monetáris paktumának magyar támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott szocialista módosító indítványokat.


13.23 - Az LMP tartózkodik az uniós paktumról való szavazáskor

Az LMP tartózkodik az uniós fiskális paktummal kapcsolatos szavazás során, mert a párt véleménye szerint a megállapodás nem húzná ki Európát a slamasztikából és nem segítené a Magyarországhoz hasonló helyzetű országok felzárkózását sem - jelentette be hétfői, parlamenti sajtótájékoztatóján Scheiring Gábor.

Az LMP gazdasági kabinetjének vezetője szerint a paktum csak "egy toldozgatás-foldozgatás lenne és az európai válságot így nem lehet kezelni". Tartózkodásukat azzal indokolta, hogy a megállapodás a "semminél több, tűzoltásra alkalmas", ezért nem utasítják el azt.

A politikus kijelentette, pártjuk olyan Európában gondolkozik, amelyben a közösen választott intézményeket demokratikus módon lehet ellenőrizni, miközben minden európai állampolgár számára garantálják az esélyegyenlőséget.

Szerinte a gazdasági válság aránytalanul nagy mértékben sújtotta Kelet- és Dél-Európa országait. Hozzátette, elutasítják azt az elképzelést, amely szerint a válságért kizárólag a kelet- és dél-európaiak lennének a felelősek, mint ahogy azt is, hogy ezekben az országokban "megszorító csomagok érik a megszorító csomagokat".

Scheiring Gábor szerint az EU-t is sújtó válság valójában annak a gazdasági modellnek a hibáiból fakad, amelyik bebetonozza a periféria országainak versenyhátrányát, illetve a központi államok versenyelőnyét. Szavai szerint ez a rendszer "állandó függőségben tartja" a kelet- és dél-európai országokat.

Az ellenzéki politikus úgy értékelte, hogy Orbán Viktor "eljátszotta azt a politikai tőkét", ami lehetővé tette volna, hogy részt vegyen az uniós folyamatok alakításában. "A folyamatos kalandorpolitika kényszerzubbonyhoz vezet" - fogalmazott. Egyúttal elhibázottnak nevezte a Jobbik kilépésre vonatkozó elképzelését is, amelyet öngyilkos politikának nevezett. Véleménye szerint mélyebb európai együttműködésre lenne szükség a válságból való kilábaláshoz.

1
3.08 - Az európai ügyek bizottsága elutasította a fiskális paktumhoz kapcsolódó módosításokat

Az Országgyűlés európai ügyek bizottsága hétfői ülésén elutasította azokat a kapcsolódó módosító javaslatokat, amelyeket szocialista képviselők az európai uniós pénzügyi szerződésről szóló országgyűlési határozathoz nyújtottak be. Veres János és Szekeres Imre (MSZP) azt ajánlották, hogy módosítsák annak az országgyűlési határozati javaslatnak a preambulumát, amely arról szól, hogy Magyarország aláírja a fiskális paktumot. Az MSZP által javasolt változtatások értelmében a szöveg tartalmazná, hogy "a magyar Országgyűlés 1990 óta minden összetételében következetesen állást foglalt", hogy Magyarország erős és egységes, az európai értékek mellett elkötelezett unióban érdekelt, amely hozzájárul az ország felzárkózásához.

Kiegészítenék a szöveget továbbá azzal, hogy az új szerződés nem teremt új kötelezettségeket az adóalap-harmonizáció tekintetében, és kihagynák belőle az utalást arra, hogy "az Európai Unióban Magyarország az elsők között foglalta alaptörvényébe az államadósságfék követelményét".

A bizottság minden kapcsolódó módosító javaslatot elutasított.
Ódor Bálint, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára az ülésen azt mondta, a kormány szerint az eredeti szövegtervezet koherens, minden fontos tartalmi elemre kiterjed, ezért nem tartják indokoltnak annak megváltoztatását.

Az Európai Tanács állam- és kormányfői idén január végén állapodtak meg a fiskális paktum tartalmáról és a tervek szerint a tagállamok az Európai Tanács március 1-2-ai ülésén alá is írják az új kormányközi szerződést. A kormány február 8-án tárgyalta meg a szerződés végleges szövegéről szóló előterjesztést, annak elfogadását azonban az Országgyűlés támogatásához kötötte.

Az Országgyűlés hétfőn szavaz a fiskális paktum magyarországi aláírásáról. Orbán Viktor kormányfő múlt hétfői, napirend előtti felszólalásában támogatást kért az erről szóló határozati javaslathoz, szerinte ugyanis a dokumentum minden pontja elfogadható Magyarországnak. Az ezt követő vitában a kormánypártok mellett az MSZP is támogatta a szerződés elfogadását, míg a Jobbik és az LMP fenntartásokat fogalmazott meg.

10.21 - Múlt héten a Fidesz javaslatára már egyszer lekerült az Országgyűlés napirendjéről a végszavazásra váró előterjesztés, amely szerint a dohány-kiskereskedelem joga kizárólagosan az államé lenne, a dohánytermékeket pedig csak meghatározott számú, koncessziós szerződés alapján működő dohánybolt árulhatná.

Az alkotmányügyi bizottság hétfőn - 19 igen szavazattal 5 nem ellenében - támogatta a javaslathoz érkezett zárószavazás előtti módosító javaslatot, amelyet Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője nyújtott be.

Ezek után kért szót ügyrendi kérdésben a fideszes Vas Imre, aki jelezte, hogy a zárószavazás elhalasztását kérik. Arra hivatkozott, hogy ki akarják kérni az Európai Unió véleményét, amelytől függően akár további zárószavazás előtti módosító indítványokat is benyújthatnak.

13.00 - Általános vitára alkalmasnak találta hétfőn az alkotmányügyi bizottság azt a Fidesz-KDNP-s törvényjavaslatot, amelynek elfogadásával a parlament közkegyelmet adna mindazoknak, akik ellen büntetőeljárás indult az LMP tavaly december 23-i, az Országház épületénél tartott demonstrációján való részvétel miatt. 

A tárgysorozatba vételt és az általános vitára alkalmasságot csak a kormánypárti bizottsági tagok támogatták, ellene szavaztak a szocialisták és a jobbikos képviselők, Salamon László, a testület KDNP-s elnöke pedig tartózkodott. Az MSZP-s Bárándy Gergely kijelentette: "politikai utasításra" állítottak elő tüntetőket és országgyűlési képviselőket, a mostani javaslat célja pedig az, hogy megmeneküljenek a felelősség elől azok, akik az utasítást adták. Mint mondta, "saját fülével hallotta" a rendőrök rádióforgalmazását, amely szerint "képviselőket elő lehet állítani, őrizetbe lehet venni, ez az utasítás a legfelsőbb helyről jött".

Vas Imre fideszes képviselő visszautasította, hogy a rendőrség politikai utasításra cselekedett volna. Szerinte Bárándy Gergely a képviselői jogállásról szóló törvényt hallotta, amely szerint tettenérés esetén, személyi szabadságot korlátozó intézkedés hozható, akármilyen bűncselekményről van szó.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás úgy vélte, sem szabálysértést sem bűncselekményt nem követtek el, akik a demonstráción részt vettek, ezért a közkegyelemről szóló javaslat jogilag problematikus.

Salamon László, a testület KDNP-s elnöke saját véleményeként azt fogalmazta meg, hogy "nem a gesztus ellen van", de egy-két tucat ember miatt ő nem alkotna törvényt, hiszen egyéni kérelemre a köztársasági elnök adhat kegyelmet.

LMP-s képviselő nem volt jelen a bizottsági ülésen, ugyanakkor korábban azt közölték, hogy az LMP nem kér a közkegyelemből, mert úgy látja, a párt politikusai és aktivistái nem követtek el bűncselekményt, amikor tavaly december 23-án a Parlament bejárataihoz láncolták magukat.

Olvasóink írták

  • 5. Voober 2012. február 21. 00:23
    „Ügynökmúlt :)”
  • 4. booo 2012. február 20. 19:46
    „Az egész nagyon szánalmas! Az OGY részben aláírta Magyarország végítéletét a paktum elfogadásával, még egy dolog lesz, hogy a magyar termőföldeket megvásárolhatják a külföldiek és innen kezdve NEM LESZ MAGYARORSZÁG !”
  • 3. Egyolvasó 2012. február 20. 18:19
    „"..Az LMP szerint a kormány kivérezteti az országot"

    És mi ezzel a gond? A disznót is kivéreztetik a feldolgozás előtt.”
  • 2. roxper 2012. február 20. 18:07
    „"Halász János államtitkár válasza elején hangsúlyozta, a szociális biztonság megteremtése nem csak az állam felelőssége, annak működéséhez az ellátottak aktív együttműködésére is szükség van."

    Nem akarok mögé látni, de tartok tőle, hogy így fogják szétbarmolni a nyugdíjrendszert is...!

    "Hozzátette, korábban nem volt olyan kezdeményezés, amelynek során a közfoglalkoztatásból értékteremtő munkát akartak létrehozni, ezért a képviselő türelmét kérte, mert még a munka elején járnak."

    Ahhoz képest, hogy viktátor az évértékelőben márc elejei tanévnyitóról beszélt, viszont állítólag a munka elején járnak és türelmet kérnek az több, mint vicc! :D

    "Czomba Sándor államtitkár azt válaszolta, az köztudott, hogy több új munkahely van."

    Nem tudom hogy sikerült kikozmetikázni a mutatót, már ennyit nyomott rajta az őszi közmunka, hogy nincs mínuszban?

    Na nem is olvasom tovább, mert szánalmas az egész kormány és nem butítom magam...!”
  • 1. Beroesz 2012. február 20. 14:49
    „Hehehe... Amikor a cigaretta-kereskedelem monopóliumáról van szó, akkor egyből ki kell kérni az EU véleményét, hát persze... :-) Amikor a multiadókról meg a bankok megfenyítéséről volt szó, akkor senki nem akarta az EU-t kérdezgetni, most pedig hirtelen fontos lett.

    Ez a tüdőrákgyár-lobbi hatása.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vizsgálják a magyar támogatás megvonását

Az Európai Bizottság a tervek szerint hamarosan dönt arról, hogy javasolja-e az EU-tagállamoknak… Tovább olvasom