Délmagyar logó

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 26°C Még több cikk.

OGY: Az ügynökkérdésről faggatták Orbán Viktort

Elmaradt Orbán Viktor napirend előtti felszólalása hétfőn a parlamentben. A kormányfő Az új európai szerződésről címmel beszélt volna.
22:59 - Részletes vitákkal zárta munkáját a parlament hétfő este. A képviselők egyebek mellett a Malév és a Budapest Airport privatizációját vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslathoz érkező módosító indítványokat is megvitatták.

Folytatódott a vita a Malév-bizottság felállításáról

Szocialista és jobbikos képviselők ismertették módosító indítványaikat a Malév-bizottság felállításáról szóló részletes vitában.

Az MSZP-s Józsa István egyebek mellett arra tett javaslatot, hogy a vizsgáló bizottság ne csak a 2010 előtti időszakot, hanem a Malévnak a második Orbán-kormány alatti működését is tekintse át, hiszen a légitársaság ekkor ment csődbe.

Szilágyi György (Jobbik) cinikusnak nevezte, hogy a kormánytöbbség a vizsgálóbizottság létrehozásával kimondaná, hogy a jelenlegi kabinetnek nincs köze a Malév leállásához.

Budai Gyula fideszes képviselő, elszámoltatási kormánybiztos előterjesztői zárszavában közölte, változtatás nélkül fenntartja indítványát.

A Jobbik eltörölné a kiemelt jelentőségű beruházások gyorsításáról szóló törvényt, az LMP tájékoztatási kötelezettséget írna elő a hatóságoknak

Jobbikos képviselők azt szeretnék elérni, hogy a parlament helyezze hatályon kívül a kiemelt jelentőségű beruházások gyorsításáról szóló, az előző ciklusban az MSZP, az SZDSZ, a Fidesz és az MDF egyetértésével született jogszabályt. A kormány ezzel szemben tovább rövidítené a természetvédelmi és a környezetvédelmi hatósági eljárások, környezeti hatásvizsgálatok, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások hosszát.

Bödecs Barna jobbikos képviselő módosító javaslatukat indokolva azt mondta: a törvény sérti a jogegyenlőség elvét, különbséget tesz ugyanis a különböző gazdasági szereplők között. Véleménye szerint ha rövidítik az eljárási határidőket, azt egységesen kell megtenni.

Az LMP azt javasolja, hogy a kiemelt beruházások engedélyezésekor a környezetvédelmi hatóságnak - az eljárás kezdetén - tájékoztatnia kelljen azokat a hatásterületen működő környezetvédő egyesületeket, amelyek ezt kérik.

Schiffer András ezt arra hivatkozva szorgalmazta a kiemelt jelentőségű beruházások gyorsításáról szóló törvénymódosítás részletes vitájában, hogy az említett szervezetek a részvételi demokrácia elvének megfelelően ügyfélként bekapcsolódhassanak az eljárásokba.

A politikus hozzátette: módosító javaslatuk célja a kármentés, az LMP álláspontja szerint azonban a 2006-ban elfogadott jogszabályt hatályon kívül kellene helyezni. Mint mondta, a bürokrácia csökkentésére más eszközöket kell bevetni.

Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára válaszul jelezte: a kormány egyik módosító javaslatot sem támogatja.

MSZP: a kormány számoljon be a vörösiszap-katasztrófát követő kártalanításról!

A kolontári vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófáért viselt felelősség feltárását célzó vizsgálóbizottság jelentéséhez csak egy módosító javaslat érkezett. Szocialista képviselők - mint Göndör István és Józsa István elmondta - azt kezdeményezik, a kormány számoljon be a Magyar Kármentő Alapról szóló rendelet végrehajtásáról, illetve a többi között a kárenyhítésről szóló kormányhatározatban foglaltaknak, így a támogatási folyamat átláthatóságára és a közpénzekkel való takarékos gazdálkodásra vonatkozó elvárások teljesítéséről.

A levezető elnök mindhárom javaslat részletes vitáját lezárta.

NAPIREND UTÁNI FELSZÓLALÁSOK

Napirend után a jobbikos Korondi Miklós vasútvonalak bezárásokról emlékezett meg, megjegyezve, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány öt évvel ezelőtt szüntette meg a közlekedést több szárnyvonalon.

Párttársa, Ferenczi Gábor Horthy Miklóst méltatta annak apropóján, hogy március 1-jén volt 92 éve annak, hogy a politikust kormányzóvá választották.

A képviselők kedden reggel 9-kor folytatják munkájukat.

21:39 - A Volánbusz az iskolapéldája annak, hogyan lehet egy jól működő, 100 százalékos állami tulajdonban lévő céget tönkretenni - mondta előterjesztői expozéjában Budai Gyula (Fidesz), akinek előterjesztését a cég reorganizációját vizsgáló bizottság felállításáról hétfőn kezdte el tárgyalni a Ház. A kormánypárti politikus által kezdeményezett testület felállítását valamennyi frakció támogathatónak tartja, ugyanakkor az ellenzéki képviselők a javaslatban foglaltakkal szembeni fenntartásaiknak is hangot adtak.

Budai Gyula: jelentős veszteség érte az államot a Volánbusznál végrehajtott privatizációval

Budai Gyula (Fidesz) szerint vizsgálóbizottságnak kell áttekintenie, hogy kik döntöttek azokról a privatizációkról, amelyek 2005 és 2008-ban valósultak meg a Volánbusz Zrt.-nél, és azt is, ki határozta el az eladott nyolc, nagy értékű ingatlant szinte azonnali visszabérlését.

A politikus ezek között említette a szentendrei pályaudvart, a gödöllői és az érdi műszaki telepet, és arra is kíváncsi volt: a fóti műszaki telep értékesítése során milyen szerepe volt a Wallis Rt.-nek. "Melyek azok a politikai kapcsolatokból áttranszferált gazdasági kapcsolatok, amelyek az értéken aluli árusításhoz vezettek?" - tette fel a kérdést.

Kifogásolta, hogy mintegy 5,5 milliárd forintnyi értéktől "szabadult meg az állam", az értékesítő pedig a vevők tulajdonosi hátterét sem vizsgálta. Ennek következménye, hogy offshore cégekhez kerültek az ingatlanok, a kiszervezett járatok, akik "száz milliókat vittek ki az országból". Arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyik offshore cég hátterében felfedezhető Pekli Ferenc, a Volánbusz korábbi vezérigazgatójának a neve.

A politikus mindebben a szocialista kormányok szerepét hangsúlyozta, de felvetette az akkori pénzügyminiszter, a Volánbusz akkori vezetése, az ÁPV Rt., valamint a nemzeti vagyonkezelő akkori vezetésének felelősségét is. Emlékeztetett arra, hogy a cég stabilizálásáról 2003-ban született döntés "régi jó szocialista módszer" alapján, vagyis nem fejlesztéssel, hanem ingatlaneladással, kiszervezéssel.

Kijelentette, hogy a privatizációk nem feleltek meg a törvényi előírásoknak, mind a gazdálkodás, mind a közpénzek átlátható felhasználása sérült.

Plenáris ülés LMP-s aláírásgyűjtő ívekkel. fotó: MTI (galéria)

MSZP: boszorkányüldözést folytat Budai Gyula

A szocialista Göndör István felszólalásában úgy fogalmazott, Budai Gyula boszorkányüldözést folytat, hiszen indok nélkül sároz be embereket a Volánbusz reorganizációjával összefüggésben.

Az ellenzéki politikus azt mondta, az MSZP ennek ellenére támogatja a testület felállítását, ahogy korábban sem álltak egyetlen vizsgálóbizottság létrehozásának útjába sem. Ellentétben a Fidesszel, amely 1998 és 2002 között egyetlen vizsgálóbizottság felállítását sem engedte - fűzte hozzá Göndör István, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi kormánytöbbség a Malév utolsó két évének vizsgálatát sem teszi lehetővé.

Jobbik: már a visszaélés gyanúja is indokolja a vizsgálóbizottság felállítását

A jobbikos Bödecs Barna frakciója nevében egyetértett a vizsgálóbizottság felállításával, ezt ugyanis szerinte már csak a visszaélés gyanújának felmerülése is indokolja. Frakciótársa, Szilágyi György arra hívta fel a figyelmet, hogy a Volánbusz átvilágításának tapasztalatai a BKV finanszírozásának megoldásában is fel kell használni.

LMP: nem szabad közpénzt bízni offshore cégekre

Az LMP szintén támogathatónak tartja a vizsgálóbizottság felállítását - közölte Scheiring Gábor, a párt képviselője. Mint mondta, pártja azért is fontosnak tartja a testület létrehozását, mert elfogadhatatlannak tartják az offshore cégek bevonását a közpénzek felhasználásába. Az LMP-s politikus kritizálta ugyanakkor, hogy a javasolt vizsgálat nem terjed ki arra, hogy a Volánbusznak az együttműködés helyett miért kellett versenyeznie a vasúti közlekedéssel.

Budai: a szocialista kormányok felelőssége vetődik fel

Budai Gyula a vita végén elmondott zárszavában azt mondta, a Volánbusz ügyében a vagyongazdálkodási feladatokat ellátó szervezetek vezetőinek és irányítójának, vagyis a többségi tulajdonost képviselő pénzügyminiszternek a felelőssége vetődik fel. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezt a testületnek racionális, gazdasági szempontokat mérlegelve kell majd megállapítania.

Az elszámoltatási kormánybiztos a szocialista képviselők bekiabálásaira válaszolva úgy fogalmazott, 2014-ig még "lesz egy pár javaslata vizsgálóbizottság felállítására" olyan kérdésekben, amelyekben szerinte "sárosak".

Az ülést levezető elnök ezt követően lezárta az általános vitát.

19:50 - A kormánynak április 15-ig jelentést kell készítenie arról, hogy a 2006 őszén bizonyítottan törvénytelenül fellépő rendőrök, valamint az intézkedéseket irányító rendőri vezetők közül hányan szolgálnak ma is a rendőrség állományában. A dokumentumnak arra is ki kell térnie, hogy közülük a kormányváltás óta hányan láttak el, illetve töltenek be jelenleg rendőrségi vagy állami vezetői feladatot, beosztást.

Az erről szóló, az Országgyűlés emberi jogi bizottsága által kezdeményezett, és Balsai István miniszterelnöki megbízottnak a 2006. őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló jelentéséhez fűzött módosító indítványt hétfőn a kormánypártok mellett a Jobbik és az LMP is megszavazta a parlamentben. Az MSZP-s és a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselők viszont nem vettek részt a voksolásban.

A módosító javaslat elfogadásával a Ház arra is felkéri a kormányt, hogy április közepéig jelentésben foglalja össze, a 2006. szeptember 19-e és 22-e között, valamint október 23-án lezajló tömegdemonstrációkon a védtelen és békés polgárokkal szemben törvénytelenül fellépő rendőrök felelősségre vonása érdekében milyen intézkedések történtek, hány rendőrrel szemben indult fegyelmi- és büntetőeljárás, és azok milyen eredménnyel zárultak.

A kormánynak jelentést kell készíteni arról is, hogy a 2006. őszi jogsértő rendőri intézkedések miatt alkotmányos, illetve személyhez fűződő jogaikban sérelmet szenvedő kárvallottak kártérítése, kártalanítása megtörtént-e.

A Balsai-jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslatról - amely egyebek mellett szükségszerűnek tartja Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök politikai és jogi felelősségének vizsgálatát, illetve úgy ítéli meg, hogy a 2006. őszi eseményekkel összefüggésben felvetődik a terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is - jövő hétfőn dönt a parlament.

19:17 - Egyszerűsödnek a fegyvertartás szabályai

Az Országgyűlés 278 igen szavazattal, 19 nem és 30 tartózkodás mellett hétfőn elfogadta a lőszerekről és a lőfegyverekről szóló törvény módosítását, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter közösen kezdeményezett.

A jogszabály több könnyítést is hoz a vadászoknak és a sportlövőknek. A korábbi tiltást feloldva engedélyezik például a házilagos lőszerszerelést és -újratöltést azoknak, akik eredményesen elvégezték a szükséges tanfolyamot. A szerelést csak a kereskedelemben kapható hivatalos eszközökkel lehet végezni, és kizárólag saját célra.

Az 57 ezer vadásznak és több ezer sportlövőnek fontos változás az is, hogy ha a rendőrség bevonja egy vadász fegyvertartási engedélyét, akkor arról kötelező hivatalosan értesítenie az illetékes vadászati hatóságot. Eddig ezt az adatvédelmi törvény nem tette lehetővé, illetve az értesítési kötelezettséget csak a törvénynél alacsonyabb szintű végrehajtási rendelet tartalmazta.

Változik azon bűncselekmények és szabálysértések köre, amelyek elkövetése miatt a lőfegyvertartási engedélyt bevonják, és csökken az az idő, ameddig valaki nem kaphat fegyvertartási engedélyt, ha szerepel a bűnügyi nyilvántartásban, vagy szabálysértést követett el. Szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítéstől számított tizenkettő helyett nyolc évig tart a korlátozás. Lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés esetén pedig kettő helyett másfél évig tart a tilalom.

Egyszerűbb lesz az új fegyver vásárlása, ha valakinek már van fegyvertartási engedélye. A törvény hatályba lépése után már nem kell a rendőrségtől előzetesen megszerzési engedélyt kérni, a fegyvert külön engedély nélkül meg lehet vásárolni, majd azt bemutatva a rendőrségen bejegyzik a megszerzést a fegyvertartási engedélybe. Eddig a vadásznak minden vásárláskor külön engedélyt kellett kérnie, illetve igazolnia kellett, hogy nem szerepel a bűnügyi nyilvántartásban.

Plenáris ülés LMP-s aláírásgyűjtő ívekkel. Fotó: MTI (galéria)

A jogszabályhoz végrehajtási rendelet is kapcsolódik: az egyik legjelentősebb változás az lesz, hogy ezután a fegyvertartási engedély visszavonásig érvényes, vagyis megszűnik az a jelenlegi gyakorlat, hogy ötévente meg kell újítani. Visszaállítják a méltányosságot: a rendőrségnek lesz mérlegelési lehetősége, és kisebb súlyú vétség esetén nem kell kötelezően bevonnia a fegyvertartási engedélyt.

A sportlövőknél eltörlik a megvásárolható és tartható fegyverek mennyiségére vonatkozó korlátozást, illetve mérséklik azt az időt, amennyit a sportlövőnek tagként el kell töltenie az egyesületben ahhoz, hogy saját fegyvert vehessen.

Egyszerűsödik az ideiglenes fegyverátadás adminisztrációja. Eddig a rendőrségre kellett menni ezzel a szándékkal, ezután a fegyvertartási engedéllyel rendelkezők magánokiratban, két tanú közreműködésével megoldhatják az átadást úgy, hogy megjelölik célját és időtartamát.

Egyszerűbbé válik a lőfegyver szállítása: most a vadász akkor sem hagyhatja felügyelet nélkül a fegyverét, ha az például a lezárt kocsijában van, ezért ugyanis bevonhatják a fegyvertartási engedélyét. A jövőben viszont a vadász ott hagyhatná az autóját akkor, ha fegyvere például a lezárt csomagtartóban van.

Változnak a fegyvertárolás szabályai is. Most a fegyvert ürítve, biztonsági zárral ellátott lemezszekrényben kell tárolni. Fontos feltétel az is, hogy a tárolás helye az állandó lakcím szerinti ingatlan legyen. Ezt követően a szabályok lehetővé teszik majd, hogy a vadász a fegyvert egy normál, de biztonsági zárral ellátott szekrényben tárolja, és például vadászházban is tárolhatja fegyverét a megfelelő feltételek mellett addig, amíg ott tartózkodik.

A törvény szerint a lőfegyvertartási célok a következők lehetnek: önvédelem, munkavégzés, filmgyártás, céllövészet, oktatás, sportlövészet, személy- és vagyonvédelem, valamint vadászat. Filmgyártási céllal csak olyan szervezetnek engedélyezhető lőfegyvertartás, amely az erről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

A parlament Pintér Sándor zárószavazás előtti módosító javaslatának elfogadásával arról is határozott, hogy a filmgyártási célra rendelt lőfegyverekre vonatkozó új előírásokat azonnal hatályba lépteti. Ezt a belügyminiszter azzal indokolta, hogy a Magyarországon megvalósítani tervezett nagyszabású filmes produkciók zökkenőmentes lebonyolítása biztosítható legyen.

A törvény egyes rendelkezései a kihirdetését követő napon, más paragrafusai május 1-jén lépnek hatályba.

18:05 - Közkegyelmet kaptak a decemberi LMP-tüntetés résztvevői

A parlament hétfőn elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely közkegyelmet ad mindazoknak, akik ellen büntetőeljárás indult az LMP tavaly december 23-i, az Országház épülete körül tartott demonstrációjában való részvételük miatt.

LMP: a kormány önmagának akar közkegyelmet adni

Az LMP véleménye szerint a kormány nem az LMP képviselőinek és aktivistáinak, hanem önmagának és a rendőrségnek akar közkegyelmet adni - mondta az Országgyűlés döntését megelőző, a Parlament déli kapujánál, több LMP-s aktivista társaságában tartott sajtótájékoztatóján Jávor Benedek.

A frakcióvezető emlékeztetett arra, hogy december 23-án a párt képviselői, több aktivistával közösen odaláncolták magukat a Parlament bejárataihoz. Szavai szerint ezzel az ellen a "demokráciaromboló intézkedéssorozat" ellen tiltakoztak, amiről hétfőn szavazott a Ház.

Hozzátette, hogy az "Orbán-kormány rendőrsége" a személyi szabadság megsértésének "teljesen képtelen" gyanújával előállította az aktivistákat és a képviselőket, akiket a Gyorskocsi utcába szállítottak.

Véleménye szerint az előállítás "egy zsigeri dühreakció" volt a kormány és a rendőrség részéről. A politikus hozzátette, "amint az első roham elmúlt" és az illetékes "vérnyomása kicsit lejjebb szállt", rájöttek, hogy súlyos hibát követtek el. Hozzátette, hogy a közkegyelmi törvénnyel ezt a hibát akarják orvosolni, mert a jogszabálynak az az egyetlen célja, hogy a kormány önmagának és a rendőrségnek közkegyelmet adhasson.

Jávor Benedek azt mondta, a döntéshozók így akarják elkerülni, hogy az eljárásokat vagy bűncselekmény hiányában szüntessék meg, vagy a bíróság előtt bukjanak meg a vádak. Kijelentette, a kabinet nem szeretné, hogy a nemzetközi médiában olyan hírek szerepeljenek, amelyek szerint Magyarországon egy teljes képviselőcsoport mentelmi jogát függesztették el.

Hangsúlyozta, hogy akciójuk során kimondták, vállalják annak összes jogi következményét.

A frakcióvezető szavaival egyetértett aktivistájuk, Eisenbeck Tamás is, aki azt mondta, tisztában volt azzal, hogy december 23 - án szabálysértést követett el. A fiatalember felháborítónak tartotta, hogy személyi szabadság megsértésével vádolják, de azt is nehezményezte, hogy ezután egy olyan bűncselekmény miatt kap közkegyelmet, amit - véleménye szerint - el sem követett. Leszögezte, hogy ő továbbra is vállalja tette következményeit.

A Ház igen 226 igen szavazattal, 40 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadta el a nyolc kormánypárti politikus - köztük Lázár János fideszes és Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető - által kezdeményezett indítványt.

Eszerint nem indítható, illetve nem folytatható büntetőeljárás azok ellen, akik 2011. december 23-án a Parlament bejáratainál - az aznapra tervezett szavazások elleni tiltakozásul - leláncolták magukat. Mentesül továbbá a büntetés végrehajtása, valamint a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mindenki, aki ellen ezért személyi szabadság megsértése miatt szabtak ki büntetést. A közkegyelem kiterjed a tiltakozó akcióval összefüggésben elkövetett szabálysértésekre is.

A kormányoldal kezdeményezését a december 23-i megmozdulást szervező LMP, valamint az ahhoz később csatlakozó Demokratikus Koalíció (DK) és MSZP is visszautasította, mondván, nem kérnek kegyelmet. Képviselőik nem is vettek részt a hétfői szavazásban.

17:46 - A Ház elfogadta a médiahatóság 2010. évi beszámolóját

A 2010. évi médiahatósági munkájáról szóló beszámolót fogadott el az Országgyűlés hétfőn. A beszámoló - amelyet 234 igen szavazattal, 92 nem szavazat mellett fogadta el a Ház -, az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT), valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 2010. évi tevékenységét egyaránt érinti.

A médiatanács által beterjesztett dokumentumban a többi közt az szerepel, hogy az ORTT az adott évben május 14-éig működött, az új törvényi szabályozás alapján felálló médiatanács pedig október 12-én kezdte meg működését. A jogelőd testület határozatképtelensége miatt öt hónapon át szünetelt a döntéshozatal, a médiatanácsnak azonban sikerült az ügyhátralékot három hónap alatt feldolgoznia - szerepel a dokumentumban.

A testület az év végéig több mint 800 határozatot hozott, amelyek csaknem felében, azaz 400 esetben döntött jogsértések elbírálásáról, 300 esetben határozott frekvenciák, 70 esetben pedig támogatások ügyében.

Az ORTT és a Médiatanács 2010-ben összesen 6 pályázati felhívást bocsátott ki, összesen mintegy 700 millió forint keretösszegben. A pályázók magazinműsorok készítéséhez, műszaki fejlesztésekhez, gyermekműsorok, rádiójátékok készítéséhez, médiaelmélettel és médiaismerettel foglalkozó publikációk kiadásához nyerhettek támogatást.

A csaknem 500 oldalas dokumentum bemutatja a többi között a panaszbizottság munkáját, amely 2010-ben működött utoljára. A beérkezett 69 panasz közül 26 állampolgároktól, 18 pártoktól, 19 civil szervezetektől, kettő önkormányzatoktól érkezett, további négy egyik kategóriába se sorolható.

A hír- és politikai műsorok tájékoztatási gyakorlatát vázoló fejezet szerint a tévénézők több mint 31 százaléka az RTL Klub híradóját nézte, csaknem ugyanennyien követték a TV2 Tények című műsorát, míg az MTV1 Híradóját 14,7 százaléknyian figyelték. A legnézettebb magazin a TV2 Naplója volt, ezt követte az RTL Klub Házon kívül, majd az MTV1 Az Este című műsora.

A rádiós és televíziós műsorfigyelés során 1510 vizsgálatot folytatott le az érintett testület, több mint 11 ezer műsoróra elemzésével. A legtöbb normaszegést (44 százalék) a TV2 követte el 2010-ben, az RTL Klub részaránya 21 százalék, míg a harmadik helyen álló MTV1-é 11 százalék, a Duna TV-é pedig 10 százalék. A rádiók közül a Kossuth Rádió részaránya volt a legmagasabb (3,73 százalék) az összes normaszegésen belül. A legtöbb normaszegés a burkolt reklám tilalmát hágta át.

17:38 - A fővárosi Margit kórház önállóságáról, a Malév felszámolásáról, a BKV-ról és az eszközkezelőről volt szó többek között az azonnali kérdések és kérdések között hétfőn a parlamentben.

KDNP: lesz önálló Margit kórház?

Bús Balázs arról beszélt, hosszas egyeztetés után örömmel értesültek, hogy Óbuda ellátási körzetét a Honvéd kórházhoz kapcsolják, és ennek eredményeként egy könnyebben megközelíthető, és jobb infrastrukturális adottságú intézményben kapnak majd szakszerű ellátást a betegek. Kérdések azonban még mindig maradnak: mi lesz a korábban több ezer beteget ellátó Margit kórház sorsa hosszú távon? Egy független, jól működő Margit kórház jelenthet megoldást - emelte ki a kereszténydemokrata politikus, hozzátéve: érdemes lenne olyan döntést hozni, amely erősíti a magyar egészségügybe vetett hitet.

Szócska Miklós államtitkár kiemelte: lesz önálló kórházi képviselet, törekvésük, hogy ez az időpont minél hamarabb eljöjjön. Tudja, hogy a hatékony betegutak kialakításáról gondoskodni kell, de úgy kapták meg az intézményeket, hogy nem került leválasztásra az önálló Margit kórház. Ezt rövid időn belül megteszik - ígérte.

LMP: egyre gyanúsabb a Malév felszámolása

Scheiring Gábor arról beszélt, hogy a fejlesztési tárcánál egyre szaporodnak a gyanús ügyek, és a Malév felszámolása is egyre gyanúsabb. Miért bízta a szaktárca zárt ajtók mögött a légitársaság felszámolását egy "mutyigyanús társaságra"? - kérdezte. A vagyonfelügyelő Varga Jenőnek nincs irodája a felszámoló cég épületében, a felszámolási bizniszben lett milliárdos, és Pintér Sándor volt cégével gründolt közös vállalkozást - sorolta, hozzátéve: szoros szálak fűzik ahhoz a mikro vállalkozáshoz, amely a Malév elleni felszámolást elindította. Milyen érdekköröket képviselt? - firtatta, majd megjegyezte: erős a gyanú, hogy itt valami súlyos mutyi készülődik.

Fónagy János államtitkár válaszában kiemelte: fizetésképtelen helyzet rendezésére a stratégiailag kiemelt jelentőségű szervezetekre vonatkozó különleges felszámolási szabályokat kell alkalmazni. Ennek egyik eleme a rendkívüli moratórium, amelynek alapján a társaság speciális védelmet élvez. A csődtörvény alapján a kormány rendeletében vagyonfelügyelőként, illetve felszámolóként állami tulajdonú társaságot jelölt ki. A bíróság 2012.február 14-én jogerőre emelkedett végzésével felszámoló biztosként Varga Jenőként jelölte meg - fűzte hozzá.

Plenáris ülés LMP-s aláírásgyűjtő ívekkel. Fotó: MTI (galéria)

KÉRDÉSEK

Az MSZP a BKV-ról

Pál Tibor azt hangoztatta, Budapest nem Tarlós Istváné, nem Rogán Antalé, és nem is a kormányé, hanem a szabad polgároké. Hozzátette: az a hatalmi játék, amit a közlekedési vállalattal játszanak, életveszélyes. Ha nem biztosítják a forrásokat a járművek karbantartásához, s fáradt vezetők szállítják az utasokat, megnő a balesetveszély - mondta az ellenzéki képviselő, és azt kérdezte: hajlandó-e kormány arra, hogy a BKV finanszírozásával kapcsolatos kérdést kivonja hatalmi játszmáiból?

Cséfalvay Zoltán államtitkár úgy válaszolt, hogy a 2002-es kevesebb mint 20 milliárdról 2009-re 125 milliárdra nőtt a cég adósságállománya. Az állam egy csődközeli vállalatot pedig nem támogathat az adófizetők pénzén, ezért szükséges a vállalat átalakítása - szögezte le, majd kiemelte: az adósságot csökkenő pályára kell állítani, és tavaly volt az első év, amikor az nem nőtt a BKV-nál.

Fidesz: hogyan csökkentik a szállópor koncentrációt?

Bartos Mónika kiemelte: az utóbbi időben a levegő szennyezettsége az egészségügyi határértéket többször is átlépte. A képviselő azt kérdezte, hogyan kívánják csökkenteni a szállópor koncentrációt?

Illés Zoltán államtitkár kérte, ne használják a szállópor kifejezést, mert nem ez okozza az egészségügyi károsodást, hanem a járművekből, égető-berendezésekből származó szilárd, kisméretű anyag. Arról, hogy mit kellene tenni azt mondta, a kamionok arányos útdíját bevezetni az egész országban, tömegközlekedés előnyét biztosítani, dugódíjat életbe léptetni a fővárosban . "Erről egy kormányprogram szól, kiváló minőségben, ezt fogjuk csinálni" - ígérte.

LMP: miért csúszik az eszközkezelő?

Vágó Gábor arról szólt, hogy március 1-én lejárt a kilakoltatási moratórium, és elindul a kényszerértékesítés. Az ígéretek ellenére azonban nem működik az eszközkezelő, bár telefonszáma, igazgatója szóvivője van, de hiába érdeklődnek az érintettek, mikor kapnak segítséget - fogalmazott.

Fónagy János kiemelte: az eszközkezelőről szóló törvény szerint a kormány rendeletben határozza meg a bérlő szociális helyzetére tekintettel érvényesíthető lakbér értékét, és az ingatlanok bérlők közötti cseréjének feltételeit. Jelenleg e rendelet megalkotása, és a törvény módosítanák előkészítése zajlik. A nemzeti eszközkezelő működése addig is biztosított, a források felhasználása esetén továbbiak bevonását kezdeményezik majd. Év végéig 25 ezer ingatlan megvásárlásához szükséges fedezet rendelkezésre áll - jelezte.

Jobbik: hogyan pótolják a kieső vonatokat?

Bödecs Barna azt mondta, ha igaz, hogy vasúti járatritkításokat terveznek, akkor érintett vonalakon napi 2-3 járatpár maradna. Kitért arra, hogy egyes hírek szerint a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény július 1-i hatályba lépésekor átfogó díjemelés, vagy a menetdíj-kedvezmények megnyirbálása várható. Milyen szolgáltatásokkal pótolják-e a kieső vonatokat, átjárhatóvá teszik-e a díjszabást legalább a bérletes utasok számára? - sorolta.

Fónagy János azt mondta, hogy tervezett intézkedések között szerepel a közösségi közlekedés intézményrendszerének felülvizsgálata, és a közúti és vasúti menetrendek összehangolása. Utóbbi érdekében elengedhetetlen a kapacitások felülvizsgálata - mondta.

17:02 - Az ügynökkérdésről faggatta a miniszterelnököt a Jobbik hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában. Orbán Viktor azt felelte, a kormánypárti frakció szándékai egyértelműek a kérdésben, a módszereken megy a vita. Emellett a Köztársasági Őrezred működésére, valamint az állami földbérlet pályázataira is rákérdeztek ellenzéki képviselők. A Fidesz a sportigazgatóságok sorsáról érdeklődött.

MSZP: tett-e javaslatot a Köztársasági Őrezred ideiglenes védelemre?

A szocialista Göndör István arra várt választ, hogy a jelenlegi kormány regnálása alatt a Köztársasági Őrezred vagy a Terrorelhárítási Központ (TEK) tett-e javaslatot közjogi méltóságok vagy mások ideiglenes védelmére a miniszterelnöknek. Mint mondta, erre ezen szerveknek törvényileg joguk van.

A képviselő azt mondta, úgy tudja, voltak, akik éltek a személy- és gépkocsi-biztosítással.

Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában azt mondta, hogy az őrezred és a TEK a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el mind a közjogi méltóságok, mind az ideiglenes védelem esetében. Kijelentette: ideiglenes védelemről a Köztársasági Őrezred nem intézkedett.

LMP: hazugság volt a kormány ígérete a földhöz jutásról

Az LMP-s Szabó Rebeka hazugságnak nevezte a kormány azon ígéretét, hogy földhöz juttatja azokat, akik helyben abból kívánnak megélni. Kifogásolta, hogy földbérlet-pályázatokon beígért 65 ezer hektárnak eddig alig a felét hirdették meg, eredmény pedig eddig csak négy esetben született.

A képviselő azt is sérelmezte, hogy ezen a nagybirtokosok élveznek előnyt, a pályáztatás folyamata pedig nem átlátható. Mindennek szerinte a helyben élő családi gazdák megerősítése helyett a klientúraépítés az eredménye. Említést tett a pályázaton jól szereplő Búzakalász 66 Kft.-ről, amelynek Felcsút polgármestere az ügyvezetője, aki a miniszterelnökkel kapcsolatban áll.

Budai Gyula, a vidékfejlesztési tárca államtitkára szerint a képviselő és pártja "fantomokat kerget", és az általuk kifogásolt "oligarchák vagy zöldbárók" ellen még egyetlen bizonyítékot sem tettek le.

Szerinte nem most, hanem az előző kormány működése alatt folyt klientúraépítés, ezért azt javasolta az ellenzéki politikusoknak, hogy előbb ismerjék meg a pályáztatás rendszerét, amelyet kritizálnak.

Fidesz: mi lesz a megyei sportigazgatóságok sorsa?

Bánki Erik (Fidesz) arról érdeklődött, mi lesz a megyei sportigazgatóságok sorsa. Mint kifejtette: a megyei sportigazgatóságok korábban komoly támogatásokat kaptak a megyei közgyűlésektől, éves szinten nagyjából tízmillió forintot. Az önkormányzati törvény módosításával azonban a sportfeladatok ellátásának kötelezettsége kikerült a megyei közgyűlések feladatköréből, ugyanakkor az átmeneti területfejlesztési törvény előírja a közgyűléseknek a megyei sportszervezési feladatok ellátását, konkrét forrásokat azonban nem biztosít erre - hívta fel a figyelmet a kormánypárti politikus.

Válaszában Czene Attila sportállamtitkár közölte: a sport támogatása helyi feladat, ugyanakkor a települési önkormányzat maga határozza meg, hogy mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el. Az államtitkárság javaslata szerint a sportköltségvetési források döntő része felett rendelkező Magyar Olimpiai Bizottságnak kell foglalkoznia a helyi sport szervezeti és intézményi rendszerével.

MSZP: mi lesz a háziorvosokkal?

Garai István Levente (MSZP) "Mi lesz veletek, háziorvosok?" című azonnali kérdésében arról beszélt, hogy az elmúlt hónapokban több olyan kormányzati intézkedési terv látott napvilágot, amely az alapellátásban dolgozókat és a betegeket is lehetetlen helyzetbe hozza. Folyamatos a forráskivonás, a szakemberhiány, és szétrombolják a gyógyszerkasszát - sorolta kifogásait az ellenzéki képviselő, aki azt kérdezte, hogyan tervezi a kabinet megállítani az orvosok és szakdolgozók elvándorlását.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár válaszában a saját munkáját a chilei bányamentési feladatokhoz hasonlította, majd felsorolta a háziorvosokért tett kormányzati lépéseket, példaként említve a praxisok megerősítését.

Plenáris ülés LMP-s aláírásgyűjtő ívekkel. Fotó: MTI (galéria)

16:33 - Orbán az ügynökkérdésről

Komoly vita folyik az ügynökmúlt feltárásának módszeréről a kormánypárti frakcióban, azonban "a szándékok egyértelműek" - mondta Orbán Viktor hétfőn a parlamentben egy jobbikos képviselő azonnali kérdésére válaszolva. A miniszterelnök jelezte egyúttal, készek megvitatni, hogy a Romániában alkalmazott módszereknek milyen haszna lenne Magyarországon.

LMP az ügynökkérdésről

Az LMP véleménye szerint a Fidesz továbbra sem akar az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról tárgyalni - mondta hétfőn az MTI-nek Schiffer András. A politikus úgy gondolja, a nagyobbik kormánypárt attól fél, hogy kiderül, az 1990 utáni politikai és gazdasági életet, a Fidesz holdudvarát is kínos módon "hálózták be" a "túlélő" állambiztonsági hálózatok.

A jobbikos Mirkóczki Ádám felszólalásában azt mondta, Magyarország az utolsó posztkommunista ország, ahol a mai napig nem lehet tudni, hogy kik kikről mit jelentettek, és mit tettek az állambiztonsági szolgálat megbízásából. "Úgy tűnik azonban, hogy ez a szégyen a második Orbán-kormányra is rá fog égni" - fogalmazott az ellenzéki politikus, aki szerint a kormányoldal akadályozza, hogy az igazság napvilágra kerüljön.

Válaszában Orbán Viktor miniszterelnök kifejtette: a megoldás mikéntjéről komoly vita zajlik a kormánypárti frakcióban, és "amíg a vitát nem zárjuk le, addig nem is tudunk előállni olyan megoldási javaslattal, amely megfelelne azoknak a szempontoknak, amelyeket ön felvetetett".

Rámutatott ugyanakkor, hogy a saját magára vonatkozó iratokat bárki megnézheti az irattárban.

A jobbikos képviselő viszonválaszában azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy ha valaki megkapja az iratot, azt nem hozhatja nyilvánosságra, "ezért nem ér úgymond semmit". Emlékeztetett továbbá arra, hogy például Románia február végén meghozta a maga lusztrációs szabályát.

"Nagy kérdés, hogy mire várnak. Önök arra várnak-e vajon, hogy a károsultak és a károkozók kihaljanak, hogy ne legyen semmilyen, még csak morális szintű következménye sem? Vagy van egy sokkal nagyobb aggályom: (...) az igazság az, és azért van ez a tutyimutyi helyzet, mert a Fidesz és holdudvara tele van volt besúgókkal vagy ügynökökkel. Kérem, cáfoljon meg!" - mondta a miniszterelnöknek Mirkóczki Ádám.

Erre reagálva Orbán Viktor úgy fogalmazott: "mifelénk az ilyet nem cáfolni szokták, hanem visszautasítják. Én is ezt fogom most tenni. Minden ilyen feltételezést, amelynek nincs ténybeli alapja, a leghatározottabban - a politikai közösségünk nevében - vissza kell utasítsak".

A Romániában elfogadott lusztrációs törvényről szólva a kormányfő azt mondta: tanulmányozzák, szerintük is időszerű megvitatni, hogy van-e haszna a Romániában alkalmazott módszereknek Magyarországon. Jelezte, nyitottak erre a vitára, de kétségeik vannak afelől, hogy a román megoldás száz százalékban alkalmazható-e Magyarországon.

A kormánypárti frakcióban "a szándékok egyértelműek, a módszereken zajlik vita", de amint megtalálják a törvényesség próbáját kiálló módszert, azt a Ház elé fogják tárni - zárta szavait Orbán Viktor.

A román képviselőház múlt kedden fogadott el törvényt a volt román kommunista tisztségviselők átvilágításáról. A jogszabály öt évre eltiltja a közélettől azokat, akik a Román Kommunista Pártban vezető funkciókat töltöttek be központi és megyei szinten. E jogszabály esetében ügydöntő jogkörrel rendelkező képviselőház 167 támogató szavazattal és négy tartózkodással fogadta el a törvényt. A román parlament már korábban megszavazta ezt a törvényt, de annak egy bizonyos részét korábban alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította az alkotmánybíróság. Máté András, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselőjének javaslatára a jogszabályba bekerült az a rendelkezés is, amely szerint a lusztráció az egykori kommunista ügyészekre is kiterjed.

16:24 - A Malév csődjéről, az egészségügyi dolgozók bére és a bölcsődei férőhelyek is napirendre kerültek a hétfői interpellációk során a Házban. Az azonnali kérdések között a Jobbik az állami földbérlet kérdésére kérdezett rá a miniszterelnöknél.

MSZP: mi lesz a Malévnak kölcsönzött dolgozókkal?

Simon Gábor (MSZP) azt mondta, hogy a Malév csődjével 2600 embernek szűnt meg a munkája, de a leállás további negatív hatásokat is okozott, mert a Malév leányvállalatainál is megkezdődtek a drasztikus leépítések.

A politikus azt kérdezte, hogyan találnak új munkát a cég dolgozói. Egyúttal arra is kíváncsi volt, hogyan segíti a kormányzat, hogy a munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül alkalmazott Malév dolgozók ugyanolyan elbírálásban részesüljenek, mint a cég többi alkalmazottja.

Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta, hogy a cég nem a 2011-es tevékenysége, hanem a tetemes adósság, a felelőtlen privatizáció és a visszavásárlás miatt ment csődbe. Hangsúlyozta, hogy a Malév a tavalyi utolsó negyedévben mintegy hétmilliárd forint többletbevételt termelt az előző esztendő azonos időszakához képest

Elmondta, hogy a végkielégítésekre várhatóan kilencmilliárd forintot kell kifizetni és ebből mintegy egymilliárd forint terhelheti a bérgarancia alapot. Hozzátette, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók követeléseit csak akkor lehet kielégíteni a bérgarancia alapból, ha magát a kölcsönző céget számolják fel.

A politikus nem fogadta el a választ, a Ház viszont 182 igennel, 45 nemmel és 37 tartózkodással megtette azt.

Plenáris ülés LMP-s aláírásgyűjtő ívekkel. Fotó: MTI (galéria)

Az egészségügyi bérfejlesztésről kérdezett az MSZP

Tukacs István (MSZP), aki "Itt a piros, hol a piros" címmel mondta el a felszólalását, arra volt kíváncsi, hogy mikor kerül sor az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók bérfejlesztésére, azt miből finanszírozzák és annak mekkora lesz az összege.

Halász János államtitkár szerint a politikusnak el kellene ismernie, hogy "az egészséggel való tiltott itt a piros, hol a pirosozást Önök szocialisták játszották hosszú évekig". Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kabinet viszont lépésenként változtatja meg a helyzetet, amelynek során első körben a rezidensek részére vezettek be támogatási formákat.

Hozzátette, hogy az egészségügyi ágazat bérfejlesztésének alapja a népegészségügyi termékadóból illetve a rendszerszintű megtakarításból rendelkezésre álló összegek megfelelő része képezheti.

A képviselő a választ nem fogadta el, de a parlamentben ülők 189 igennel 79 nem ellenében megtették azt.

A bölcsődei férőhelyek bővítéséért emelt szót a Jobbik

A gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a demográfiai mutatók pozitív irányba mozduljanak el - kezdte felszólalását Duró Dóra (Jobbik).

A képviselő hangsúlyozta, hogy a bölcsődék kihasználtsága 130 százalék körül mozog, de eközben a kormány megnyitotta azt a lehetőséget, amely alapján az önkormányzatok havi több tízezer forintot kérhetnek a bölcsődei ellátásért.

Halász János válaszként leszögezte, hogy a kormány több a családokat megerősítő, a gyermekvállalást segítő intézkedést hozott. Példaként említette, hogy szélesebb körben és nagyobb összegben vehető igénybe a gyermekek után járó kedvezmény, a kismamák ki tudják váltani a Start-bónuszkártyát, melynek alapján munkaadójuknak egy éven keresztül nem kell járulékokat fizetnie. Hozzátette, hogy 2011-től a gyes újra a gyermekek három éves koráig jár és bevezették az örökbefogadói gyes-t is.

Végül azt mondta, hogy 2012 október 1.-jétől módosultak a bölcsődei, óvodai és a családi napközikben történő gondozásért fizetendő térítési díj szabályai. Szavai szerint ezzel a különböző jövedelemviszonyokat figyelembe vevő igazságosabb finanszírozási rendszert alapoztak meg.

Duró Dóra nem fogadta el a választ. A Ház viszont 172 igennel 76 nemmel megtette azt.

AZONNALI KÉRDÉSEK

Jobbik: miért nem lép fel a kormány a mezőgazdasági maffiacsoportok ellen?

A jobbikos Balczó Zoltán idézett a korábbi mezőgazdasági államtitkár, Ángyán József azon nyilatkozatából, amelyben a volt államtitkár távozásának okát magyarázta egy honlapon. Eszerint a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazott célok megvalósítását "mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok", "spekuláns oligarchák" akadályozzák, akik mindent vinni akarnak a földből.

Hozzátette: ezen érdekcsoport azt akarja, hogy az állami földterületeket a meghirdetett irányelvekkel össze nem egyeztethetően adják bérbe, ezzel pedig a helyi közösségeket és a családi gazdaságokat lehetetlenítik el.

Feltette a kérdést: az államfő kinek az oldalán áll és a kormány miért nem lépett fel határozottan ezen maffiacsoportok ellen?

Orbán Viktor kormányfő válaszában azt mondta: a mezőgazdaságban visszaéléseket elkövető maffiacsoportok ügyében három dolgot tett a kormány. Beazonosította és felszámolta azokat, akik illegális állatkereskedő hálózatot működtettek, és akik tevékenységére "kis híján ráment" a hazai marhaexport.

Más csoportok az áfacsalásokra szakosodtak - mondta, hozzátéve: emiatt már az Európai Unióhoz fordult a kormány, hogy egyes növények esetében bevezethesse a fordított áfát.

Kifejtette azt is: a harmadik érdekkör élelmiszerhamisításra szakosodott, ennek kereskedelmét is megpróbálja visszaszorítani a kormány.

Elmondta: a földek bérbeadása esetében a szempontok között szerepelt, hogy a helyben lakók jussanak földhöz, akik összesen legfeljebb 1200 hektáron gazdálkodnak, és csak akkor vehetnek bérbe földet az államtól, ha állattartást is vállalnak.

Orbán Viktor úgy látta: "ahol föld van, ott vita is van", ezen vitákat pedig nem érdemes behozni a parlamentbe. Kijelentette azt is: nem egyetlen lépéssel érhető el, hogy a nagybirtokok aránya a kicsik javára csökkenjen.

Plenáris ülés LMP-s aláírásgyűjtő ívekkel. Fotó: MTI (galéria)

15:43 - A szülészetek sorsa, a felsőoktatás, a Képcsarnok ügyei és az IMF tárgyalások is szóba kerültek a parlamentben a hétfői interpellációk során.

MSZP: meddig folytatja a kormány a "népnyúzást?"

Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány mindenkitől elveszi a forrásokat, aki kiskeresetű és kiszolgáltatott, miközben pedig a megélhetés egyre drágul. Emlékeztetett rá, hogy két évvel ezelőtt az MSZP kormányzása idején aki részt vett a közfoglalkoztatásban az a jelenlegi 47 ezer forint helyett 60 236 forintot keresett, aki pedig nem, az a jelenlegi 22 800 helyett 28 500 forintban részesült. A szocialista politikus azt kérdezte a kormánytól, hogy miért mélyítik a társadalmi feszültségeket és miért csökkentik a foglalkoztatásra és segélyezésre fordítandó összegeket?

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában leszögezte: 2009-ben az előző kormány 143 milliárdjával szemben a jelenlegi 268 milliárdot fordít szociális ellátásra, ráadásul amíg az MSZP kormány ebből mindössze 51, addig a jelenlegi kabinet több mint 130 milliárd forintot költ közfoglalkoztatásra. Hangsúlyozta: többen dolgoznak a közfoglalkoztatásban és a magánszférában is mint az előző kormány alatt, csak az állami alkalmazottak száma csökkent. A kormány célja, hogy az emberek munkán keresztül tudjanak megélni - tette hozzá. Az államtitkár szerint ráadásul "álságos", ha egy havi több millió forintot kereső képviselő "szegény embert játszva" próbál együtt érezni.

Gúr Nándor nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 193 igen és 77 nem szavazattal elfogadta azt.

Jobbik: mi lesz a szülészetekkel az egészségügy átalakításakor?

Gyenes Géza (Jobbik) az egészségügyi átalakítás szülészetekre gyakorolt hatásáról kérdezett. Az ellenzéki politikus szerint ugyanis szakmai szempontok kizárásával döntött a kormány egyes szülészetek bezárásáról.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár válaszában leszögezte: a fekvőbeteg struktúrát májusig alakítják át, vagyis pontos struktúra még nincsen, ha bárhol hibázott a kormány, azt szívesen kijavítja. Hangsúlyozta: intézmény nem szűnik meg, de funkciót válthat, a kormány célja, hogy az új rendszer igazságosabb és jobb legyen a jelenleginél.

Gyenes Géza nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 186 igen és 74 nem szavazattal megtette azt.

KDNP: mi változik Hoffmann Rózsa brüsszeli látogatása után?

Michl József (KDNP) arról beszélt, hogy Hoffmann Rózsa a múlt héten Brüsszelben járt és ott megbeszéléseket folytatott a felsőoktatással kapcsolatban és azt kérdezte az államtitkártól, hogyan változik a felsőoktatásról szóló hazai és nemzetközi kommunikáció a látogatás után?

Hoffmann Rózsa válaszában megköszönte a kérdést, amely szerinte rávilágított arra, hogy a felsőoktatást csak Európával közösen lehet megújítani. Elmondta azt is: az elmúlt időszakban problématérkép készült a felsőoktatásról, amely világosan rámutatott a megoldandó gondokra. ezek közül is az egyik legsúlyosabb a demográfiai probléma. Szerinte ugyanakkor az új felsőoktatási törvény kiutat mutat. Ismertette: ezekről a problémákról és megoldási lehetőségekről tájékoztatta múlt héten az uniós oktatási biztost.

Michl József elfogadta az államtitkári választ.

Fidesz: mi lesz a Képcsarnok kiállítóhelyeivel

L. Simon László (Fidesz) arra emlékeztetett, hogy 2010-ben a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány helyett létrejött a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit kft. Hozzátette, hogy a közalapítvány által tulajdonolt Képcsarnok kft. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonába kerül majd. Hangsúlyozta, hogy a Képcsarnok átadása még várat magára és félő, hogy mire az megtörténik, a kft. csődbe megy.

Halász János államtitkár hangsúlyozta, hogy napokon belül benyújtják a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány megszüntetési kérelmét, így az új tulajdonos belátható időn belül pontos képet kap majd a kft. helyzetéről. A Képcsarnok egyelőre nincs a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vagyonkezelésében - jelentette ki. Hozzátette, hogy a napokban viszont vagyonelszámolót neveztek ki, akinek feladata az alapítványi vagyon megőrzése.

A képviselő a választ elfogadta.

Plenáris ülés LMP-s aláírásgyűjtő ívekkel. Fotó: MTI (galéria)

LMP: milyen feltételeket támaszt az IMF

Scheiring Gábor (LMP) azt mondta, hogy még mindig nem kezdődtek meg az IMF-fel folytatott tárgyalások és azt sem lehet tudni, hogy pontosan mi lesz a megállapodások ára. A képviselő megjegyezte, felröppentek hírek arról, hogy az IMF mit vár el a megállapodásokért cserébe. "Megszorítások a közszférában, a közösségi közlekedés racionalizálása, kiszámíthatóbb költségvetési politika és a Költségvetési Tanács visszaállítása" - sorolta a politikus, aki hangsúlyozta, hogy nem fogadható el olyan feltétel, amelyik megszorításokkal és leépítésekkel járna.

A tárgyalásokat vezető Fellegi Tamás, tárca nélküli miniszter, válaszként azt mondta, január óta folyamatosan konzultálnak az IMF és az EU szakembereivel. Ezt annak érdekében teszik, hogy a tárgyalások minél hamarabb elindulhassanak és azok jól elő legyenek készítve. Hozzátette, hogy a megállapodás feltételeit kevéssé aktuális latolgatni, mert a kormány még arról sem kapott hivatalos értesítést, hogy melyek a formális tárgyalások elkezdésének pontos előfeltételei.

A magyar delegáció vezetőjeként kijelentette, hogy minden olyan feltételt készek elfogadni, amelyek teljesítése az ország hosszú távú stabilitását és versenyképességét erősíti, de a nemzeti érdekek és a nemzeti szuverenitást védelmét továbbra sem adják fel.

A képviselő a választ nem fogadta el, vele ellentétben a Ház viszont 185 igennel, 78 nem és egy tartózkodás ellenében megtette azt.

15:10 - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helyzetéről, az LMP népszavazási kezdeményezéséről, egy új európai kiegyezésről, valamint az uniós tagságunkról volt szó a napirend előtti felszólalások között, a parlament hétfői ülésén. Az Országgyűlés honlapja szerint Orbán Viktor miniszterelnök Az új európai szerződésről címmel beszélt volna napirend előtt, végül azonban nem került sor a felszólalásra.

MSZP: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye is Magyarország része

A szocialista Veres János a pénteken, Nyíregyházán tartott demonstráció célkitűzéseire hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a résztvevők a többi közt a közmunka által nyújtott lehetőségek beszűkülése, az így szerezhető jövedelem csökkenése, a mérséklődő foglalkoztatás vagy a szociális támogatások beszűkülése miatt tiltakoztak.

Mint mondta, a demonstrálók kifogásolták azt is, hogy elmaradt a méltányos kárenyhítés a 2011-es fagykárok miatt. A képviselő kijelentette: a kormánynak tudnia kellene, hogy ez a térség is az ország része.

Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint a kabinet külön figyelmet szentel erre a megyére, a többi közt az önkormányzati közfoglalkoztatási program teljes keretének 10 százaléka jutott ebbe a megyébe, a kistérségi mintaprogramok 20 százaléka játszódott le itt, vagyis Szabolcs megye "felülreprezentált a támogatások terén". Rámutatott arra is, hogy források valóban eltolódtak a közmunka irányába, szociális segélyre pedig kevesebb forrás jut.

LMP: meg kell adni az embereknek a válaszlehetőséget

Az LMP-s Jávor Benedek szerint az embereknek kell dönteniük arról, milyen modellt képzelnek el az ország számára: a skandináv vagy szlovén utat, vagy a dél-amerikai utat. Mint mondta, pártja ezért kezdeményez népszavazást négy kérdésben. Ezek a tankötelezettség korhatárával, az álláskeresési járadékkal, a szabadság kiadásával, valamint a próbaidő kérdésével foglalkoznak.

Jávor Benedek úgy fogalmazott: "aki kiszolgáltatottságon alapuló összeszerelő országot tart kívánatosnak, az haladhat tovább az orbáni úton, aki azonban prosperáló országot akar, az aláírja a kezdeményezést".

A képviselő a felszólalása után pártja aláírásgyűjtő ívét letette Orbán Viktor miniszterelnök elé, az ülést megelőzően pedig három LMP-s képviselő, Vágó Gábor, Szabó Tímea és Scheiring Gábor a parlament főemeletén várta az érkező politikusokat, akiknek a párt népszavazási kampányának aláírásgyűjtő íveit akarták átadni, arra kérve őket, hogy ha egyetértenek a kezdeményezéssel, akkor saját ismerőseik és választóik között ők is gyűjtsenek majd támogató aláírásokat.

Plenáris ülés LMP-s aláírásgyűjtő ívekkel. Fotó: MTI (galéria)

KDNP: új európai kiegyezésre van szükség


Pálffy István (KDNP) szerint új európai kiegyezésre van szükség, olyan megállapodásra, ami Nyugat és Kelet között, a centrum és a periféria között jöhet létre. A politikus ezt azzal támasztotta alá, hogy Magyarországon a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) a 93 százaléka a bruttó hazai terméknek (GDP), vagyis a megtermelt jövedelem 7 százaléka azonnal külföldre vándorol.

Szerinte a keletről nyugatra tartó tőketranszfer nyertese például Ausztria, amelynek bankjai és élelmiszerláncai számára Magyarország jövedelmet termel.

Németh Zsolt államtitkár a hétvégi, brüsszeli tárgyalásról szólva elmondta, hogy a költségvetési paktum mellett még más, fontos napirendi pontok is szóba kerültek. Ezek között említette az arab tavaszt, valamint Szerbia tagjelölti státuszának kérdését. Arról is beszélt, hogy Románia és Szerbia között olyan megállapodást jött létre, ami a kisebbségek kérdésében a kollektív jogokra épül.

Jobbik: népszavazás kell az uniós tagságunkról

Európai uniós tagságunkat firtatta napirend előtti felszólalásában hétfőn Vona Gábor, aki emlékeztetett a Békemenet jelszavára: "Nem leszünk gyarmat".

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában kijelentette: eddig azt gondolta, hogy a Jobbik támogatja a kormány politikáját azon pénzügyi célok elérésében, amelyek egyrészt az ország érdekét szolgálják, másrészt elvárhatók egy uniós tagállamtól. Az ország által vívott európai uniós harc éppen erről a kérdésről szól - mondta, hozzátéve: az unió olyan államadósság-csökkentést vár, ami káros lenne a magyarok számára, "ezért nem vagyunk hajlandók azon az úton haladni, amit az unió kívánatosnak tartana".

Fidesz: egy erős országnak szüksége van az állampolgárait megvédeni képes törvényhozásra

Kocsis Máté arról beszélt, hogy egy demokratikus erős országnak szüksége van olyan törvényalkotásra, amelynek köszönhetően az állam képes megvédeni az állampolgárait. Az elmúlt jó néhány évben a közbiztonság drasztikus állapotba került, számos elkövető tettét rendre minden súlyosabb következmény nélkül úszta meg - fejtette ki a fideszes politikus, majd felidézte a háromcsapásról szóló törvényjavaslat benyújtását.

Kitért a további szigorításokra is, és többek között kiemelte: nem állja meg a helyét, hogy a ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztés alkotmányellenes lenne - fűzte hozzá. A büntetőtörvénykönyv szigorítása a veszélyes bűnözők elleni minden eddiginél szigorúbb fellépés jegyében történt.

Rétvári Bence parlamenti államtitkár kiemelte: nem a bűnözők, hanem a sértettek pártján kíván a kormány állni, ezt már a kormányzás elején világossá tették. A törvénytisztelők számára szeretnének garanciákat beépíteni, a bűnöző életmód semmiképpen nem lehet jövőkép, amire a jövőt alapozni lehet - hangsúlyozta. Felsorolva az egyes kormányzati intézkedéseket kitért arra, hogy a nagyobb és ezért a büntetőeljárásokat eldugító ügyeknek a megoldására hárommilliárdot kaptak a bíróságok és egymilliárdot kapott pluszforrásként az ügyészség, amelyből korrupcióellenes csoportot állítottak fel, már eddig is 3200 új rendőr állt szolgálatba, és júniusig ez a szám még ezerrel bővül majd.

Olvasóink írták

  • 4. lukrecia 2012. március 05. 18:24
    „Ugynokkerdes; Olyan errefele nincs , a politika valtozatlan csak neha masok a szereplok.
    Moszkvaban sincs ugynokkerdes , Putyin tudja miert. Nalunk sem lehet ez kerdes.”
  • 3. racionalitás? 2012. március 05. 17:10
    „agyilkag zoknik....szárnypróbálgatása...ha nem jön be a roma...mint fegyver...el fognak tünni...remélem....nem méltóak a képviseletre.”
  • 2. roxper 2012. március 05. 16:21
    „Ja persze, csomó fontos kérdésről nem lehetett népszavazást kiírni, majd pont egy ilyen bohózatról fogunk szavazni??? Pár éve már az emberek 85% az IGEN mellett döntött, ezt vegyék tudomásul és maradjanak csendben!”
  • 1. t680822g 2012. március 05. 16:12
    „Eddig se voltam róluk nagy véleménnyel, de úgy látszik megőrültek ezek a szélsőségesek... Ha kilépünk az EU-ból, itthagyom ezt a szemétdombot... Csináljanak amit akarnak....”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lakóház égett Körömben

Lakóház égett Körömben, személyi sérülés nem történt, mert a háziak épp nem tartózkodtak otthon -… Tovább olvasom