Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Szerdán mutatják be az Új Széchenyi Terv vitairatát

Az Új Széchenyi Terv vitairatot ismerteti, és bocsátja társadalmi vitára Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter szerdán Budapesten, a Marriott szállodában.
Az első Széchenyi Tervet 2000-ben dolgozta ki és fogadta el az első Orbán-kormány. A terv 2001. január 15-én indult azzal, hogy az akkori Gazdasági Minisztérium 55 pályázatot hirdetett meg 100 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.

"A Széchenyi-terv programjainak megvalósítására két év alatt példátlanul nagy összeg, 626 milliárd forint központi beruházási forrás áll a gazdasági szereplők, az önkormányzatok és kistérségek rendelkezésére. Talán nem köztudomású, hogy a Széchenyi-terv álma Orbán Viktor miniszterelnöktől származik, és mint új gazdasági minisztert, egy éve engem bízott meg azzal a feladattal, hogy ezt az álmot, víziót egy középtávú nemzeti fejlesztési tervbe foglaljuk" - mondta Matolcsy György, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere egy interjúban 2001-ben.

A 2001 és 2006. közötti évekre kitekintő, középtávú fejlesztési program hat fő - a vállalkozáserősítés, a turizmus fejlesztés, a lakásprogram, a regionális gazdaságfejlesztés, az energiatakarékosság és az aktív foglalkoztatás - programterületet ölelte fel, és mintegy 60 alprogramot tartalmazott. Ezt egészítette ki az állami autópálya-építési program.

A terv azonban gyakorlatilag csak az első Orbán-kormány alatt működött, a következő Medgyessy-kormány alatt fokozatosan megszűnt, bár a kezdetekben még annak folytatását ígérték. "A Széchenyi-terv számos vonulata ma is van, most is él" - mondta 2004-ben Medgyessy Péter miniszterelnök, hozzátéve, hogy "az előző kormány Széchenyi tervét felváltó, új vállalkozásfejlesztési programok nem osztogatásra, hanem a vállalkozások piacképesebbé tételére építenek". Az egyik politikai kifogás a tervvel szemben az elosztás szubjektivizmusa volt, míg a másik, hogy a vállalkozások hosszúlejáratú hitelekkel történő támogatása hatékonyabb eszköz a vissza nem térítendő támogatásoknál.

Így végül is az egyetlen elem, amely a tervből tartósan fennmaradt a Széchenyi Hitelkártya maradt, amelyből a 2002-es indulás óta több mint 125 ezret adtak ki, s így több mint 726 milliárd forint kedvezményes kamatozású forgóhitelhez jutottak a vállalkozók.

Az első Széchenyi Terv a 2001-2002. időszakra a költségvetésben meghatározott állami társfinanszírozással 2001-ben 295,9 milliárd forinttal, 2002-ben 330,8 milliárd forinttal rendelkezett.

Az Ecostat 2002-ben az első Széchenyi Terv várt gazdasági hatásairól készített kiadványa szerint - amely többnyire a 2001. évet vizsgálta, mivel a 2002. májusában bekövetkezett kormányváltással a gazdaságpolitikai prioritások és a megvalósítás eszközrendszere módosult - 2001 végéig mintegy 14 ezer pályázatot minősítettek, és ebből 11 ezer, a pályázatok közel 80 százaléka kapott támogatást.

A legtöbb pályázat, 4.450 az energiatakarékossági program keretében érkezett, amelyek együttesen 3,7 milliárd forint támogatást kaptak, egy pályázó átlag 800 ezer forint támogatásban részesült.

A fejlesztési terv legjelentősebb programja a vállalkozáserősítő program volt, amelynek keretében mintegy 4 ezren nyertek összesen 47,7 milliárd forintnyi támogatást, vagyis pályázóként mintegy 12 millió forintot. Az Ecostat tanulmánya szerint a második legjelentősebb program a turizmus-fejlesztés volt, ahol 1.600 pályázó között 30 milliárd forint támogatást osztottak, egy pályázó közel 20 milliós támogatást kapott főleg szállodai kapacitások bővítésére.

A lakásprogramban főleg önkormányzatok vettek részt, amely lényegében bérlakások építését szolgálja. A program közel 30 milliárd forint támogatást kapott és a feltételezések szerint összesen mintegy 40 milliárd forintnyi lakásberuházást segít elő, ami mintegy 8 ezer 60 négyzetméteres bérlakás építését teszi lehetővé.

Az első Széchenyi Terv másik két programja - a regionális gazdaságfejlesztési és az aktív foglalkoztatási - 3-4 milliárd forintot támogatást kapott.

Az Ecostat 2002. évi tanulmánya szerint a visszatérítés nélküli támogatások a beruházások teljes költségének egy részét tették ki, amely a vállalkozáserősítő programoknál a támogatás hatszorosát, a turizmusfejlesztési, a regionális gazdaságfejlesztési és az energetikai programnál pedig a támogatás 3-4 szeresét kitevő beruházást indított el, a lakásprogramnál ez az arány másfélszeres volt.

Olvasóink írták

  • 1. jq 2010. július 29. 08:33
    „Esetleg lehetne írni egy cikket arról, mi volt a szerdai bemutatón, mert valamivel jobban érdekel annál a fontos hírnél, hogy Romániában biciklipumpával verték agyon egymást, vagy hogy Grúziában egy macska kutyát szült...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ismét elnapolták a leányfalui ír gázoló tárgyalását

Ismét elnapolta kedden a dublini felsőbíróság Francis Ciarán Tobin, a Leányfalun két gyermeket… Tovább olvasom