Délmagyar logó

2017. 02. 24. péntek - Mátyás 5°C | 12°C Még több cikk.

Változatlan maradt az alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfőn 9,5 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot - jelentette be Simor András, az MNB elnöke.
Az indoklás szerint a magyar gazdaság idén jelentős visszaesésen megy keresztül, amit a belső keresletet visszaszorító hatások erősítenek fel, és az infláció is rövid távon nagyobb mértékben megemelkedik. Magyarország kockázati megítélésének javulása teremthet lehetőséget az alapkamat csökkentésére - mondta Simor András.

A magyar gazdaság 2009-ben jelentős visszaesésen megy keresztül, és az infláció az évközi adóváltozás nyomán rövid távon nagyobb mértékben megemelkedik - ezzel indokolta a Monetáris Tanács azt, hogy nem csökkentette a 9,5 százalékos alapkamatot. Meggyőző többség döntött így, fél százalékpontnyi kamatmetszést javasoló indítvánnyal szemben.

A globális recesszióra több körülmény erősít rá Magyarországon: a foglalkoztatás romlása, a fogyasztás csökkenése és a banki hitelezés visszafogása, amelyek a belső kereslet további csökkenését vonják maguk után - mondta Simor. Jó hír viszont, hogy a gazdaság alkalmazkodásával együtt jár a megtakarítások növekedése, a fizetési mérleg hiányának mérséklődése - tette hozzá.

Az MNB számára talán legfontosabb árstabilitásra ható infláció az elmúlt két hónapban meghaladta a 3 százalékos célt, de ezek jórészt egyedi hatásoknak, a feldolgozatlan élelmiszerek drágulásának tudhatók be - mondta az MNB elnöke. Az alapkamatot befolyásoló kockázati megítélésben először némi javulás következett be, aztán ez szinten maradt az MT szerint. Magyarország kockázati megítélésének javulása teremthet lehetőséget az alapkamat csökkentésére - fejtette ki Simor András.

Egy londoni elemző néhány napja azt nyilatkozta, hogy Magyarországnak jövőre további 10-15 milliárd dollár hitelre lesz szüksége. A Független Hírügynökség kérdésére Simor András azt válaszolta: a nemzetközi intézmények által odaítélt 20 milliárd eurós hitelkeret nagyobbik részét a magángazdaságnak szánták, a bankok helyébe lépve a finanszírozásban. Most azonban azt látják, hogy a bankok finanszírozási tevékenysége folyamatos, ezért az MNB elnöke nem érzi úgy, hogy a pénz szűkössége miatt aggódni kellene. Az viszont fontos lenne, ha az államkötvények kibocsátása mielőbb elindulhatna - tette hozzá.

A személyét ért támadásokra Simor András annyit válaszolt: az MNB elnökét nem lehet úgy támadni, hogy ne támadnák magát a független jegybankot, és ezzel ne okoznának kárt. A lemondását követelő megnyilatkozásokról csupán annyit jegyzett meg, hogy a pénzügyi és az árstabilitás megőrzése minden idejét kitölti, és feladatait szeretné megoldani.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyorshajtás: újra van kibúvó

Több mint egy évvel az objektív felelősség bevezetése után kiderült: nem büntethető az üzembentartó,… Tovább olvasom