Délmagyar logó

2018. 06. 19. kedd - Gyárfás 18°C | 27°C Még több cikk.

Vita az új polgári törvénykönyvről

A Jobbik a Ptk.-ba illesztette volna az előterjesztéseket. Szerintük az egész bírósági eljárás felborulhat egy-egy rosszul megfogalmazott szabály miatt.
14:10 -A társadalmi bűnmegelőzési stratégiáról szóló országgyűlési határozat hatályon kívül helyezését vitatták meg kedden a parlamentben.

Kontrát Károly: új bűnmegelőzési stratégiát fogadott el a kormány

A kormány által elfogadott új bűnmegelőzési stratégia miatt hatályon kívül kell helyezni a korábbi, tíz évvel ezelőtt az Országgyűlés által jóváhagyott stratégiát - közölte a plénummal a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Kontárt Károly felidézte, hogy a kormány a közbiztonság növelése és fenntartása, a bűnözés visszaszorítása, a bűnmegelőzés, illetve a bűnelkövetők elleni hatékonyabb fellépés erősítése érdekében szükséges cselekvési tervek elkészítésére létrehozta a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsot. A tanács kidolgozta a bűnmegelőzés új nemzeti stratégiáját, amelyet a kormány szeptember 18-án fogadott el - tette hozzá.

Az államtitkár szerint az új stratégia alapvető célja a közbiztonság megerősítése, a bűnözés csökkentése, a védelem biztosítása mindenki számára, az állampolgárok biztonságérzetének javítása. Ehhez kapcsolódóan kétévente cselekvési tervet kell készíteni - hangsúlyozta.

Kontrát Károly közölte, számos kormányzati szervnek van felelőssége a stratégia végrehajtásában, de jelentős feladatok hárulnak az egyházakra, a civil társadalomra is. Hozzátette: a régi stratégiával elért eredményeket az újjal továbbviszik, ott, ahol szükséges, megfelelő korrekciót hajtanak végre, mindehhez a szükséges anyagi forrást is biztosítják.

Képviselői felszólalások

A vitában a fideszes Vas Imre azt mondta, az új stratégiában elvégzik a megfelelő korrekciókat, majd hozzátette: olyan bűnmegelőzési politikára van szükség, amely tíz évre meghatározza a fő beavatkozási területeket és az ehhez szükséges eszközrendszert. Emellett kiemelten kell foglalkoznia a települések és közterületek biztonságával, a gyermek- és ifjúságvédelemmel, valamint a média és az internet veszélyeivel.

A jobbikos Staudt Gábor hangsúlyozta, hogy a jelenleg érvényes, 2003-ban elfogadott stratégiában a fő prioritások nem valósultak el, és jobb lenne, ha az Országgyűlés fogadná el az új stratégiát határozati formában.

Ezt követően a képviselő a 2012-es bűnözési statisztikák közül kiemelte, hogy nőtt a regisztrált bűncselekmények, vétségek, a fővárosban elkövetett bűnesetek száma, és ez nem azt jelzi, hogy jó irányba mennének a dolgok.

Harangozó Tamás (MSZP) szerint a stratégia Kövér László házelnök rendeleti kormányzásról alkotott "víziójának" kibontakozása, a kormány úgy gondolja, hogy nincs helye a nyilvános parlamenti vitának, egyeztetésnek.

Hozzátette: a bűnmegelőzés szempontjaira minden ágazatban figyelemmel kell lenni, a sikerhez széleskörű egyeztetésre van szükség. A kormány viszont a megfélemlítésben hisz és a hajléktalanság, az iskolakerülők ügyét is a rendőrökkel akarja megoldatni, sőt az sem derül ki, hogy hogyan akarja a civil szervezeteket bevonni a bűnmegelőzésbe.

Kontrát Károly államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva közölte, 2012-ben csökkent a regisztrált bűnelkövetők, a szándékos emberölések száma, valamint a vagyon elleni bűncselekményből származó kár. Szerinte az embereknek az a fontos, hogy eredményes legyen a stratégia, nem pedig az, hogy milyen jogtechnikai megoldással fogadják azt el.

A felszólalást követően az elnöklő Balczó Zoltán lezárta az általános vitát, majd a parlament keddi ülését is. A levezető elnök az Országgyűlés következő, várhatóan kétnapos ülését jövő hétfőre hívta össze.

13:40 - A Jobbik és az LMP vezérszónokainak felszólalásával folytatódott kedden az új polgári törvénykönyvvel (Ptk.) kapcsolatos törvényjavaslatok általános vitája az Országgyűlésben.

A Jobbik a Ptk.-ba illesztette volna az előterjesztéseket

Staudt Gábor (Jobbik) néhol aránytévesztettnek találta az előterjesztést, bírálva, hogy külön törvényekbe kerültek a most terítéken lévő kérdések.

Az átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatban megjegyezte: a hatályos jog a házastársaknak a közös megegyezéssel történő válásra csak akkor ad lehetőséget, ha a felek a vagyon megosztásáról is meg tudnak állapodni. Mint mondta, a szükségtelen nehezítő feltételt az új Ptk. már nem tartja fenn, de az átmeneti rendelkezések kizárják, hogy a kedvezőbb szabályt a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazzák.

Beszélt arról is, hogy a privatizáció során sok ingatlan került több száz ember osztatlan közös tulajdonába. Ilyen esetekben szinte lehetetlen beszerezni az összes érintett nyilatkozatát az ingatlan hasznosításához, megosztásához, így szerinte a törvény a lehetetlent követeli meg.

A szomszédjogokról szólva megjegyezte: az alapvető életviszonyokat meghatározó szabályozás ugyan részletesebbé vált, de úgy vélte, ez akár a Ptk.-ba is belekerülhetett volna.

Az LMP nem támogatja az új Ptk.-val összefüggő javaslatokat

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője vezérszónoklatában emlékeztetett, hogy képviselőcsoportja az új Ptk.-t sem tartotta elfogadhatónak, így az annak hatálybalépésével összefüggő törvényjavaslatokat sem.

A politikus felidézte korábbi ellenérveiket, amelyek szerint az új Ptk. nem tesz eleget a vele szemben támasztott egyik fő elvárásnak, hogy megvédje a közvagyont annak fosztogatóitól, vagyis hogy a korrupcióellenes küzdelem egyik fő fegyvere legyen. A kétharmados többség lesöpörte azt az LMP-s javaslatot, hogy "száműzzék Magyarországról az offshore-lovagokat" - fogalmazott.

Schiffer András kifogásolta továbbá, hogy a kormányoldal a civil kódexben is "a multik oldalára állt", nem erősítette a szövetkezéseket, és "süket és vak" a jövő generációk érdekeire, az erőforrások kimerülésének problémájára.

Ezt követően ismertette a most a Ház előtt fekvő javaslatokhoz benyújtandó LMP-s módosításokat, amelyek egyebek mellett a kft.-k törzstőkeemelésére vonatkozó szabályokkal kapcsolatosak.

Fidesz: egy hatalmas munka következő állomása az új Ptk.-val összefüggő javaslatok benyújtása

A fideszes Székyné Sztrémi Melinda felszólalásában egy hatalmas munka következő állomásának nevezte az Országgyűlés előtt fekvő, az új Ptk.-val összefüggő törvényjavaslatokat, köztük a kódex hatálybaléptetéséről szólót, továbbá a jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról, valamint a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló indítványt.

Szavai szerint az egyik cél az, hogy olyan átmeneti szabályokat alkosson a parlament, amelyek egyértelművé teszik, hogy az adott időpontban melyik jogszabály alkalmazandó.

A javaslatok közül kiemelte a gondnokolti nyilvántartási rendszer felülvizsgálatát és az új szabályok megalkotását. Ahhoz, hogy a gondnoksági reform eredményes legyen, egy működőképes nyilvántartási rendszert kell kialakítani - hangsúlyozta Székyné Sztrémi Melinda.

Frakciótársa, Patay Vilmos elmondta, több módosító indítványt is készül benyújtani a javaslatcsomaghoz. Ezek egyike szerint a szövetkezeti alapszabályok módosításához "túl óvatos" a 2015. június 15-ig "elnyújtott" határidő, ezért ennek megváltoztatását kezdeményezi majd. A kormánypárti képviselő azt is javasolja, hogy a jogi személyek átalakulásakor a tulajdonosoknak lehetőségük legyen a választandó forma mellett a típusválasztás szabadságát is biztosítani.

Jobbik: az egész bírósági eljárás felborulhat egy-egy rosszul megfogalmazott szabály miatt

Gyüre Csaba, a Jobbik képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogalkotónak pontosan meg kell határoznia, hogy a Ptk. mely része mikor lép hatályba, és azt hogyan kell alkalmazni a folyamatban lévő jogviszonyokban. Az egész bírósági eljárás felborulhat egy-egy rosszul megfogalmazott szabály miatt - hangsúlyozta.

A politikus elmondta, nem ért egyet a kft.-k törzstőkeemelésére vonatkozó előírásokkal. Szerinte nem szabadna kikötni, hogy az első társaságiszerződés-módosítással egyidejűleg meg kell emelni a tőkét hárommillió forintra.

A felszólalásokra adott válaszában Répássy Róbert igazságügyi államtitkár egyebek mellett azt hangsúlyozta, kellő idő áll rendelkezésre az új Ptk. hatálybalépésére. Hozzátette, olyan módosító javaslatokat a kormány nem támogat, amelyek intézményes szinten megváltoztatnák a kódex szabályait.

Ezt követően az ülést levezető Lezsák Sándor az együttes általános vitát elnapolta, amelyet az ülésnap végén zárnak le.

12:22 - Négy, az új polgári törvénykönyvvel (Ptk.) összefüggő törvényjavaslat általános vitáját kezdte meg kedden a parlament

Répássy: felülvizsgálják a gondnokoltakat

Minden gondnokság alatt lévő személyt felül kell vizsgálnia a bíróságnak a Ptk. jövő évi hatálybalépése után viszonylag rövid idő alatt - mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára.

Répássy Róbert expozéjában közölte, a 2014. március 15-én hatályba lépő Ptk. lényeges újítása, hogy a bíróság a cselekvőképességet általánosan nem, csak bizonyos ügyekre korlátozhatja, a gondnokságot bizonyos időközönként kötelezően felülvizsgálják. Áttekintik a gondnokoltak jelenlegi nyilvántartását is - tette hozzá. Kitért arra, hogy újdonság lesz az előzetes jognyilatkozat, amelynek nyilvántartását az Országos Bírósági Hivatal működteti. Ezt a nyilatkozatot a még cselekvőképes személy teszi, aki rendelkezhet személyi és vagyoni ügyei viteléről cselekvőképességének korlátozása esetére - fejtette ki.

Beszélt arról, hogy a most tárgyalt négy javaslat egyike teljeskörűen szabályozza a jogi személyek átalakulásának, egyesülésének, szétválásának szabályait. A társaságnak a létesítő okiratát elegendő lesz akkor módosítania, amikor egyébként is szerette volna - jegyezte meg, hozzátéve, a jogi személyekre vonatkozó szabályok nem vonatkoznak az egyesületekre és az alapítványokra, az ezekkel kapcsolatos kérdéseket a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályban rendezik. Répássy Róbert elmondta, áttekinthetően szabályozzák az ingatlantulajdonosok egymás közötti viszonyait is.

Az államtitkár elmondta, hogy a most tárgyalt törvényjavaslatok iránymutatást adnak, hogy az új rendelkezéseket mikortól kell alkalmazni, általános elv szerint az új szabályokat a Ptk. hatályba lépését követően keletkezett tényekre, jognyilatkozatokra kell alkalmazni.

A parlament négy javaslat együttes általános vitáját kezdte meg, ezek: a Ptk.-ról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről; egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról; a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról; a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló előterjesztés.

Fidesz: a javaslatok a jogrendszer koherenciáját biztosítják

Vas Imre (Fidesz) szerint a most tárgyalt előterjesztések biztosítják, hogy az új Ptk. hatályba lépése a jogrendszer koherenciája mellett menjen végbe.
Megismételve az államtitkár által kiemelt fontosabb szabályokat a kormánypárti politikus beszélt arról, hogy kft.-nek két év lesz törzstőkéjük hárommillió forintra emelésére. Szerinte kétszázezer cégnek kell törzstőkét emelnie, ez pedig azt jelenti, hogy sok kis kft. megszűnik.

Vas Imre szerint ez a szabály egy tisztulási folyamatot indít el a kft.-k között, mivel számos olyan cég is megszűnik, amely nem vagy csak adóoptimalizálásái céllal működött.

Kitért arra, hogy jogi személyeknél a létesítő okiratot például közkereseti társaságoknál 2015-ig, részvénytársaságoknál 2016-ig kell módosítani.
Általános szabály, hogy az új Ptk.-t a hatályba lépése után keletkezett vitákban, vagy tényekre kell alkalmazni - emlékeztetett.

MSZP: egy támogatás, három tartózkodás

Steiner Pál (MSZP) általános kifogásokat fogalmazott meg az új polgárjogi kódex miatt, szerinte ugyanis az embereknek fogalma sincs arról, hogy az új Ptk. milyen új, nagy változásokat jelent számukra. Ezzel összefüggésben a tájékoztatást hiányolta.

Azt mondta, a felkészülési idő nem jelent megfelelő választ a kft.-k problémáira, mert nem biztos, hogy a kisvállalkozásoknak van bevétele a törzstőke emelésre.

Az ellenzéki politikus elfogadja, hogy a gazdasági társaságokkal kapcsolatos szabályok bekerülnek az új Ptk.-ba, ezért a jogi személyekkel összefüggő törvényjavaslatot támogatják, de a másik három szavazásakor tartózkodni fognak. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy 2010-ben gondnokság alá helyezett embert csak 2018-ban vizsgálnak felül. Az élettársi és bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályok változása súlyosan korlátozza az ilyen kapcsolatokban élők jogait, ezért nem támogatják az előterjesztéseket - tette hozzá, megjegyezve, hogy ezeket a szabályokat a KDNP zsarolására rögzítették.

KDNP: a javaslat biztosítja a felkészülési időt

Rubovszky György (KDNP) emlékeztetett arra, hogy a felkészüléshez szükséges egyéves időszakot biztosítja a törvény, ezért fog márciusban hatályba lépni az új kódex. Kialakult gyakorlatnak tartotta, hogy az ügyvédi kamara a segédanyagokat készít tagjai számára, mint mondta, hasonlót a bírói hatalom is igényel.

A korlátolt felelősségi társaságokkal kapcsolatban életszerűtlennek nevezte, hogy a hárommillió forintos törzstőke gátja lenne a kisvállalkozások működésének, szerinte ez az összeg is kevés ahhoz, hogy komolyan vegyenek egy társaságot. Hozzátette: a cégbíróságok által törölt cégek nagy része alacsony törzstőkével rendelkezik.

A bejegyzett élettársi kapcsolatokkal kapcsolatban megjegyezte: azoknak jelenleg csak gazdasági vonatkozásai vannak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szülő és a gyermek között mindenképpen családi kapcsolat van, csupán az élettársi kapcsolatban lévő apa és anya nincs családi kapcsolatban. A gyermekelhelyezéssel kapcsolatos kérdések azonban a családjogi passzusba tartoznak - közölte. 

11:10 - A közútkezelői feladatok átadásáról, valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjáról szóló törvényjavaslatok általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.

Fónagy: a Magyar Közút fogja üzemeltetni az utakat

A közútkezelői és -üzemeltetési feladatokat a jövőben egységesen a Magyar Közút Nonprofit Zrt. (MK) látja el, míg az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő használatarányos útdíj beszedése az Állami Autópályakezelő Zrt. (ÁAK) feladata lesz - ismertette az erről szóló előterjesztést kedden a parlamentben a fejlesztési tárca államtitkára.

Fónagy János expozéjában közölte: a közútkezelési feladatok egységes szervezetbe vonása által az ÁAK tizenhat, míg a közútkezelő hetvenhét üzemmérnökségéből összesen tizenkettő válik megszüntethetővé, amely évente mintegy félmilliárd forintos költségcsökkenést eredményezhet. További három, a fejlesztések miatt felmerülő mérnökséget nem kell létrehozni, annak feladatait ugyanis a meglévők is el tudják majd látni.

Az államtitkár szerint a közútkezelés az utak hierarchiája és az utak tulajdonosi háttere miatt már-már áttekinthetetlenné vált. Ezt tovább bonyolítja az M5-ös és az M6-os autópályák koncesszióba adása. Eközben megváltozott a fizetési rendszer, a korábbi, az autópályákra vonatkozó matricás megoldást az úthálózat jelentős részére kiterjedő, használatarányos fizetés váltja fel.

Hozzátette: ennek egyszerűsítése, hogy az ÁAK a jövőben nem végez közútkezelést, az teljes egészében az MK-hoz kerül. Előbbi szervezet kizárólag díjbeszedést lát majd el. A közútkezelési feladatokat ellátókra a jövőben az MK kollektív szerződése lesz irányadó.

Manninger Jenő (Fidesz) szerint a közútkezelés egységesítése átláthatóbb gazdálkodást eredményez, ezért a törvényjavaslat támogatását javasolja.

Göndör István (MSZP) azt a kérdést tette fel: ha egyértelművé válik, hogy a Magyar Közútkezelő hatékonyabban látja el a feladatot, akkor a díjbeszedés és a fizetés ellenőrzése miért nem kerül át ehhez a társasághoz? Furcsának nevezte, hogy az ÁAK csupán a használatarányos útdíj rendszerének fejlesztésére, üzemeltetésére marad fenn. Az átalakítás irányával ugyanakkor egyet tudnak érteni - tette hozzá. Kifogásolta, hogy létszámcsökkentés várható, a dolgozók pedig rosszabb feltételekkel számolhatnak.

Völner Pál, a fejlesztési tárca államtitkára válaszában azt mondta: a díjbeszedés inkább informatikai tevékenység, így az profiljában eltér a közútkezeléstől.

A munkavállalókról szólva közölte: az átkerülők hozzák a maguk munkaszerződését és juttatásait, a létszámmal kapcsolatban pedig megjegyezte, a csökkentés, amelyet több éves távlatban prognosztizálnak, a természetes elvándorlással is megoldható, csoportos leépítés nem lesz.

Fónagy: a szövetkezeti hitelintézetek fejlődését célozza az integrációs alap létrehozása

A szövetkezeti hitelintézetek modernizálását és szavatoló tőkéjük biztosítását célozza a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjáról szóló törvényjavaslat - mondta a fejlesztési tárca államtitkára az előterjesztés általános vitájában.

Fónagy János expozéjában kifejtette: a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény alapján megindult integrációs folyamat végrehajtásához szükséges az elkülönített állami pénzalap létrehozása.
Hozzátette: az előterjesztés rögzíti az alap rendeltetését, bevételi forrásait, a teljesíthető kiadások körét és meghatározza a felhasználásért felelős személyek csoportját.

Hangsúlyozta: a teljes szektor haszonélvezője lesz az alap létrehozásának.
Beszámolt arról is, hogy az integrációhoz holland, osztrák és finn modellek szolgáltak alapul, amelyek sikere nemcsak abból fakad, hogy olcsóvá tették a kisvállalkozások hitelezését, hanem abból is, hogy hozzájárultak új típusú kisvállalkozói hálózatok kialakulásához.

Fidesz: a szektor modernizációja a cél

Az általános vitában felszólaló Balázs József (Fidesz) arról beszélt, hogy a törvény meghatározza az integrációs szervezet induló vagyonát és azt a vagyont, amelyet később a szervezet rendelkezésére kell bocsátani.
A jogszabály alkotójának szándéka a szövetkezeti hitelintézeti szektor újraszabályozása, modernizálása, hosszú távú működésének biztosítása és intézményi rendszerének garantálása - közölte.

Az MSZP módosítókat sem nyújt be

Tukacs István (MSZP) az integráció körülményeit bírálva kijelentette, hogy a takarékszövetkezeteknél - néhány kivételtől eltekintve - teljesen normálisan zajlottak a működési folyamatok.

A takarékszövetkezetek által létrehozott és tulajdonolt Takarékbankot a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank megjelenésével gyakorlatilag állami irányítás és befolyás alá veszi a kormány - jelentette ki.

Az MSZP nem támogatja a javaslatot, ahhoz módosító indítványt sem nyújt be - közölte.

Fónagy: a takarékszövetkezeti mozgalom folyamatosan leépült

A vitában elhangzottakra válaszoló Fónagy János államtitkár azt mondta, hogy a magyar takarékszövetkezeti mozgalom az elmúlt két-három évtizedben folyamatosan leépült, a korábbi négymillió tagjából csak mintegy százezer maradt. Eközben az üzleti részesedésük is jelentősen csökkent - emelte ki.

A takarékszövetkezetek legfontosabb mutatói, például a hitel-betét arány a magyarországi kereskedelmi bankokra jellemző 132 százalék helyett csak 55 százalék - folytatta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára.
Igaz, hogy csak három takarékszövetkezet dőlt be, de ez több tízmilliárd forintos tételt jelentett, ami az Országos Betétbiztosítási Alap jelentős részét elvitte - folytatta.

A Magyar Posta megjelenését az is indokolja, hogy a takarékszövetkezetek a vidék nagy hálózataként a mikro-, kis- és közepes vállalkozók bankja legyen - szögezte le.

10:34 - Az idősek világnapjáról emlékeztek meg kedden napirend előtt az Országgyűlésben, emellett szó volt a Magyar Gárdáról, egy győri beruházásról és a budapesti közlekedésről.

KDNP: az idősek nagy mértékben hozzá tudnak járulni a társadalom fejlődéshez

Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) az idősek világnapjáról emlékezett meg, véleménye szerint az idős felnőttek nagy mértékben hozzá tudnak járulni a társadalom fejlődéshez. Elmondta, hogy a Földön több mint hatszázmillió hatvan év feletti él, 2050-re az idősek száma elérheti a kétmilliárdot, így a következő időszak egyik legnagyobb kihívása ez a kérdés lesz. A kormánypárti politikus szerint az aktív időskor, vagyis az időskori kiteljesedés a meghatározó az időspolitikákban.

Felidézve a kormány időseket érintő intézkedéseit azt mondta: megmentették a nyugdíjkasszát, megőrizték a nyugdíjak vásárlóértékét, emellett volt rezsicsökkentés, bevezették a nők számára a kedvezményes nyugdíjat.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális és családügyért felelős államtitkára utalt arra, hogy 2009-ben egyezséget kötöttek az idősügyi szervezetekkel, az abban foglaltakat pedig teljesítették. Kitért arra, hogy az idei, 5,2 százalékos nyugdíjemelés vásárlóértéken közel 4 százalékos emelést jelent.

MSZP: a kormány vizsgálja meg a Jobbik feloszlatásának lehetőségét!

Nyakó István (MSZP) emlékeztetett arra, hogy a 2009-ben a bíróság feloszlatta a Magyar Gárda mozgalmat. A feloszlatás óta a Jobbik többször tanúbizonyságot tett, hogy támogatja ezt a mozgalmat - hangoztatta az ellenzéki képviselő, aki azt tudakolta, igaz-e az a mondás, hogy aki a Jobbikra szavaz, az Orbánt tartja hatalomban. Azt kérte, hogy a kormány vizsgálja meg, feloszlatható-e a Jobbik a Magyar Gárda támogatása miatt.
Az Országgyűlés levezető elnöke, a jobbikos Balczó Zoltán szerint a képviselő felszólalása tárgyi tévedéseket tartalmazott.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a szocialista politikus szánalmas kísérletet tett arra, hogy összemossa a pártokat. Kijelentette, a Fidesz-KDNP nem írt alá parlamenti dokumentumot a Jobbikkal, mint ahogy az MSZP tette ezt.

Véleménye szerint az MSZP-nek inkább arról kellene beszélnie, hogy nem működik együtt a vasárnap tüntetést szervező szervezettel. Szerinte a demonstráción történtek súlyosan sértették az emberi méltóságot.

Egy táblagépen felmutatott egy fotót, amelyen állítása szerint Török Zsolt, az MSZP szóvivője volt látható a vasárnapi tüntetésen. (Aznap a Szolidaritás szervezett megmozdulást Budapesten.)

Az államtitkár közölte, a Magyar Gárda az MSZP és az SZDSZ kormányzása idején jött létre, a jelenlegi kormány pedig törvényi eszközökkel lépett fel ellene.

LMP: kulturális örökséget rombolnak Győrben

Osztolykán Ágnes (LMP) arról beszélt, hogy a kormány szétverte a kulturális örökség védelméért felelős intézményrendszert, így nincs, aki megakadályozná, hogy a Fidesz-közeli cégek szétrombolják kulturális örökséget. Elmondta, hogy Győrben a Dunakapu téren egy kulturális emlékhelyet rombolnak le, hogy parkolóházat építsenek, a beruházó pedig a Közgép és a Strabag alkotta konzorcium.

Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára beszámolt arról, hogy a tervek szerint a téren feltárt erőd romfalait is bemutatják, a parkolók elrendezése további romfalak bemutatását is lehetővé teszi. A kormányhivatal által kiadott építési engedély rögzíti, hogy a garázsszinten régészeti feltárást kell végezni, és ennek bemutatása az eredeti tervek módosítását teheti szükségessé.

Fidesz: a kormány teljesítette az időseknek tett vállalásait

Kontur Pál (Fidesz) azt mondta, az elmúlt három év után kijelenthetik, hogy a kormány teljesítette az időseknek tett vállalásait, a válság ellenére megőrizte a nyugdíjak vásárlóértékét. Az intézkedések közül felsorolta az 5,2 százalékos nyugdíjemelést, a nők kedvezményes nyugdíját, a kommunista diktatúra kiszolgálói extranyugdíjának megvonását, az áldozatok nyugdíjának megemelését, a gyógyszerárak csökkentését, a szociális tűzifaprogramot.

Szerinte az idősek megélhetését ma ugyanazok - Gyurcsány, Bajnai és Mesterházy - veszélyeztetik, akik 2010 előtt, a bukott baloldal eltörölné a rezsicsökkentést, bevezetné a nyugdíjadót.

Soltész Miklós államtitkár elmondta, hogy 2013-tól a nyugdíjak adóznának az előző kormány intézkedése miatt, amelyet a jelenlegi kormány törölt el. Arról is beszélt az idősek világnapján, nem elég, hogy csak az anyagiakra figyelnek, bár az is nagyon fontos.

Jobbik: a fővárosi vezetés tervezett dugókat hozott létre

Volner János (Jobbik) bírálta a budapesti közlekedésszervezést. Szerinte Tarlós István főpolgármester és Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója úgy üzemelteti a fővárosi közlekedést, hogy tervezett dugók alakulnak ki. Hozzátette: Vitézy Dávidnak meggyőződése, minél nagyobbak a dugók, annál többen szállnak át a tömegközlekedésre.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt kérdezte a képviselőtől, miért gondolja, hogy egy fővárosi vezetőnek valamilyen személyi érdeke fűződik ahhoz, hogy rossz munkát végezzen. Véleménye szerint a verseny nem a kötött pálya és a közúti közlekedés között van, hanem az egyéni és a közösségi közlekedés között.

Korábban

Az Országgyűlés a mai ülésén elsősorban a jövő márciusban hatályba lépő polgári törvénykönyvhöz (Ptk.) kapcsolódó törvényjavaslatokat tárgyal, de a képviselők hozzászólhatnak a szövetkezeti hitelintézetek integrációs alapjának létrehozásához is.

A Ház ülése reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a közútkezelői feladatok átadásáról szóló törvényjavaslatról nyílik vita. Az előterjesztés a nyáron bevezetett, használatarányos elektronikus útdíj részletszabályain is módosít.

Az új Ptk.-val összefüggésben négy törvénymódosítást is tárgyal a ház. A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátaira, a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartására, valamint az egyes jogi személyek átalakulására, egyesülésére és szétválására vonatkozó javaslatok a részletszabályokat határozzák meg. A negyedik, az átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló indítvány az új törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazhatóságát pontosítja.

Napirendre kerül a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjának létrehozására tett kormányzati javaslat, amely a kabinet elképzelése alapján egy elkülönített állami pénzalap lesz. Célja, hogy vagyont bocsásson a takarékszövetkezeti integrációról szóló törvény nyári elfogadásával létrehozott Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének rendelkezésére, és teljesítse az ezzel kapcsolatos egyéb feladatokat. Ennek megfelelően az alap kedvezményezettje a takarékszövetkezeti szektor új integrációs szervezete lesz, amelyen keresztül az egész szövetkezeti hitelintézeti szektor a pénzalap kedvezményezettjévé válhat.

Olvasóink írták

  • 1. balihoho 2013. október 01. 15:58
    „A mostani kormány viszont tranzakciós illeték formájában csapolja a nyugdíjasok pénzét, legalábbis azokét, akik banki átutalással jutnak nyugdíjukhoz.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ab: nem alkotmányellenes a semmisségi törvény

A 2006-os őszi tömegoszlatásokkal kapcsolatos semmisségi törvény alkotmányellenességére irányuló… Tovább olvasom