Délmagyar logó

2017. 02. 23. csütörtök - Alfréd 5°C | 15°C Még több cikk.

Csongrád kíméli a nyaralók gazdáit

Csongrád - Jóval többet költenek Csongrádon a Körös-torok fenntartására és fejlesztésére, mint amennyi közvetlen bevételt hoz az üdülőterület. Javulhatna a mérleg, ha nyolc év után megemelné az önkormányzat az épületek után fizetendő idegenforgalmi adó mértékét, de nincs szándékában.
Annak ellenére sem terveznek adómódosítást a városházán, hogy valójában a vidéki üdülőtulajdonosoknak kedveznek ezzel, hiszen az érintett 370 nyaraló közül mindössze 60 a csongrádiaké.

Mindenki rendezett körülményeket szeretne a Körös-torokban, de a városvezetés nem gondolja úgy, hogy ezért az üdülőtulajdonosok is áldozhatnának. Fotó: Tésik Attila

Nagyvonalúan bánik a Körös-torok – többségében vidéki – üdülőtulajdonosaival a csongrádi önkormányzat. Miközben 2000 óta nem változott a nyaraló épületek után fizetendő idegenforgalmi adó mértéke, amit négyzetméterenként évi 400 forintban állapítottak meg nyolc évvel ezelőtt, egyre többet költött és költene a városfejlesztésben kitörési pontként kezelt üdülőterületre. Korábban beszámoltunk róla, hogy 2004-ben közel kétmillió forinttal, 2005-ben pedig már több mint négymillióval kellett hozzájárulnia a városnak az üzemeltető városgondnokság Körös-toroki kiadásainak fedezéséhez. A bevételnövelés reményében vezették be tavaly a kötelező szemétszállítást a torokban, de ez korántsem hozott olyan eredményt, ami orvosolta volna a hiányt.

Gondnoki rendszer

– Senkiben nem merült fel, hogy emelnünk kellene az épületek utáni idegenforgalmi adót, én sem javasoltam ilyet – mondta Bedő Tamás. A polgármester szerint az évtized első felében nem is lett volna indokolt, hiszen az önkormányzat nem fejlesztette a területet. Hozzátette, mióta bevezették a gondnoki rendszert, javult a befizetési morál, ezért fel sem vetődött a nyolc éve változatlan adómérték emelése.

Az önkormányzat kimutatásai szerint az elmúlt három évben – vagyis a 2005–2007 közötti időszakban – mindössze 12 millió forint folyt be az épületek után fizetendő idegenforgalmi adóból, a vendégéjszakák után pedig 3 millió forint, de utóbbinak csak egy része származott a Körös-torokból. Szintén közvetlen bevételi forrást jelentett az önkormányzat számára a büféudvar és a kemping bérbeadása, ebből évente mintegy ötmillió forint származik.

Ami a fejlesztési kiadásokat illeti, 2005 óta 30 milliót fordított Csongrád Körös-toroki pályázatainak önrészére. Ezekből épült sétány, út és csapadékvíz-elvezető rendszer az üdülőterületen, de a partél közvilágítását és az új szociális helyiségeket is ebből állították föl.

– 2007-ben január elseje és szeptember vége között több mint 15 millió forintot költöttünk a Körös-toroki üdülőterület fenntartására, illetve ugyaninnen 10,7 millió forint bevétel folyt be a területhasznosítási és parkolási díjakból – nyilatkozta lapunknak Bodor János. A városgondnokság vezetője hozzátette: idén nem volt árvíz, ami után takarítani kellett volna, illetve a 2007-es volt az elmúlt évtized legjobb szezonja. Bodor János szerint az ideinél jobb színvonalon is lehetne üzemeltetni a Körös-torkot, és erre igény is mutatkozik a város és a nyaralótulajdonosok részéről, de ehhez több pénz is kell.

Olvasóink írták

  • 1. Varga Ádám 2007. december 03. 09:22
    „Csongrád város jegyzője még két napig várja a hozzászólásokat a körös toroki házirendtervezethez. Én írtam is neki egyet:

    Tisztelt Berkes István Jegyző úr

    Önök még októberben megtartottak egy szezonértékelő fórumot a Körös-torokot illetően, ahová meg is hívták 370 üdülő tulajdonosát. Csak azt ne felejtsék el, hogy nem csak ők járnak oda, pláne, hogy a nyaralók nagy része ki sem látszik az árvízi mocsokból tehát nem is használják. Gondolom pont ezek tulajdonosai voltak a fórumon. Kik ott az üdülőtulajdonosok? Gondolom ha meghívták őket, tudják is hol laknak. Kérem, hogy nézzék meg mennyi köztük csongrádi lakos. Biztos meglepő eredményre számíthatunk, de ennek tükrében biztos jobban tudják mérlegelni, hogy kinek az érdekeit képviselik. A Délmagyar mai számában 60 csongrádi tulajdonost írtak.

    Mérlegeljünk:

    1, oldal:
    Üdülőtulajdonosok:
    -300 fő töredéke megy el egy fórumra amit az Ő érdekükben tartanak és személyesen meghívják, tehát nem is érdekli Őket mi van ott.
    -A nyaralók nagy része lakatlan, koszos, a két évvel ezelőtti árvíz óta nem lett letakarítva és festve, csak az összképet rombolja.
    -Akik befáradtak, azok egy része is a több szórakozási lehetőségért lobbizott.
    - 80%-uk nem is Csongrádi, Önök pedig a Csongrádi Önkormányzat a csongrádi érdekek képviseletében.

    2, oldal:
    A szórakozni vágyók:
    - Csak becsülni lehet de aki volt már lent egy átlagos szombat éjjelen az tudja, hogy simán elérheti az 1000 főt is. (fényképek a www.koros-torok.hu oldalon)
    -Csinosak, tiszták, illatoznak, nem úgy mint az elhagyatott nyaralóépületek.
    -Nincs köztük ellentmondás, egyhangúan mindenki szórakozni akar.
    -Szerintem 90%-uk biztos csongrádi, Önök pedig a Csongrádi Önkormányzat a csongrádi érdekek képviseletében.


    Egyértelmű hol áll a mérleg.

    Engedje meg jegyző úr, hogy sok sok szórakozni vágyó ember nevében a következőket kérjem:

    -Végleg töröljék el a 4-órai limitet! Szépen el fog mindenki szálingózni haza és egyszer csak elcsendesedik. Teljesen fölösleges csak azt érik el vele, hogy az emberek összeverekednek a taxiért. Szerintem ezt a rendőrség is díjazná, mert ahol hirtelen van nagy embertömeg az csak pánikot szül. (Egy fél ötös buszról is gondoskodhatott volna az aki kitalálta a négyórás bulivégét)
    -Végleg töröljék el a csendes hétvégéket, mert agyrém. A Körös-toroki szombat esték az egyetlen olyan dolog a városban ami rendszeresen sok embert vonz.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nagyvonalú Csongrád a nyaralótulajdonosokkal

Csongrád - Jóval többet költenek Csongrádon a Körös-torok fenntartására és fejlesztésére, mint… Tovább olvasom