Délmagyar logó

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 4°C | 20°C Még több cikk.

Csongrádi borászok tanulmányútja

Nem a multiknak szállítja, hanem maga palackozza és adja el a bort az a három családi pincészet, amely csongrádi borászokat látott vendégül a minap. A csongrádiak arra keresték a választ, hogyan boldogulnak az Alföld más borvidékein a termelők. Kiderült, a csongrádi borok minőségével nincs gond – de majdnem minden mást újra kellene gondolni.
Három alföldi borászatban nézett körül egy autóbusznyi csongrádi borász: Szigetcsépén, a Gál Szőlőbirtokon, Ceglédbercelen, a Kökény Benő és Fia Borpincében – ott megtapasztalták a vendéglátást is – és Klément Györgynél, Cegléden. Ungerbauer György, a Csongrádi Hegyközség elnöke, a szakmai borút kezdeményezője elmondta: azért szervezte a túrát, hogy a csongrádi szőlőtermelők rádöbbenjenek arra, mi hiányzik Csongrádon, és mi az, amit másképp kellene csinálni.

– Sokan fejlesztésben gondolkoznak, ez állami, illetve EU-s támogatással valósulhat meg – mondta az elnök. – Hitel is kell, saját erőből nem tudnak a csongrádi szőlősgazdák előre lépni, ami pénzük van, üzemvitelre kell.

Murányi: kell a kombájn

Az önkormányzati képviselők közül ketten – Nagypál Sándor és Murányi László – vettek részt a borúton. Murányi László, aki maga is borászkodik, elmondta: – Örülök, hogy a feleségemmel együtt jelentkeztünk. Mi, csongrádiak, ne legyünk kishitűek, javítsunk a borkultúránkon, adottságaink jók, boraink szintúgy – a három borkóstolás után is ez a véleményem. Amiben gyengék vagyunk, az a kedves vendégfogadás. S szükség lesz a kombájnra, össze kell fogni!

Ungerbauer hangsúlyozta: nagy szakmai felkészültséggel „emberi léptékű pincéket" érdemes létrehozni. Aki erre vállalkozik, tudja, hogy milyen termékkel akar a borpiacon jelen lenni, s azt hol és milyen áron tudja majd eladni. Elgondolkodtató: a meglátogatott három kis borpince közül egyikben sem mondták, hogy a multiknak akarnak beszállítani. A bor saját névvel és saját forgalmazásban is elfogy, vevőre talál. A vevőket a borpincéhez csalogatják, nem viszi máshova a bort. Mindhárom helyen működik termelői borkimérés! Vannak palackozott nedűik is – maguk palackoznak. Az irányított erjesztést választották, mindenütt koracél-tartályokat használnak. Nem akarnak terméküktől gyorsan megszabadulni. Az élvonalbeli borászok legtöbbje azt vallja: akkor kell eladni a bort, amikor minőségét tekintve a legtöbbet ér. – Csongrádon beszélnek ugyan a borturizmusról, de annak előbb meg kellene teremteni a kereteit – mondta a hegyközség elnöke.

Alaposan megnézték Szigetcsépen – igaz, nem munka közben – a szőlőkombájnt is.

– Valóban propagálója vagyok a szőlőkombájnnak – mondta Ungerbauer György. – Programozni kell a szüretet. Korábban is szükség lett volna erre, a tész vagy a hegyközség szervezésében vásárolhattak volna közösen egy kombájnt. Ennek van jövője, nincs más út.
A csongrádiak meggyőző válaszokat kaptak kérdéseikre: nem rosszabb a minősége a szőlőkombájn által szüretelt szőlőnek sem, mint amit kézzel szedtek.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Éleződik a kábelverseny Csongrádon

Jövőre tovább élesedhet a csongrádi kábeltévé-szolgáltatók versenye, az ősszel indult Rubicom… Tovább olvasom