Délmagyar logó

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 2°C | 12°C Még több cikk.

Juhász Gyula pere a fajvédő ügyvéddel

DélmagyArchív 1925: A költő, aki "befurakodott a nemzetbe". Juhász Gyula: "Futni hagytak", és én nem futottam.
1924 szeptemberében „Nem akarunk többé" című vezércikkéért Juhász Gyulát perbe fogta a szegedi fajvédő lap, az Új Nemzedék főszerkesztője, Dobay Gyula ügyvéd. 

Juhász Gyula vezércikke. Szeged 1924. szeptember 17.
Juhász Gyula vezércikke. Szeged 1924. szeptember 17.

1924-ben a korábban betiltott Délmagyarszág helyén liberális, polgári-radikális lapként a Szeged jelent meg. Juhász Gyula a lap vezércikkíró belső munkatársa volt (Móra Ferenccel együtt). Publicisztikája a szegedi fajvédők szeptember 14-iki népgyűléséről szólt, amelyen végső leszámolásról, belső ellenségről, nemzetgyilkosokról, hazaárulásról, gyomorba tiprásról és polgárháborúról beszéltek a szónokok. A szélsőjobbos retorika egyik-másik fordulata a Lenin-fiúk szájából is elhangozhatott volna.

A fajvédők gyűléséről. Szeged 1924. szeptember 16.
A fajvédők gyűléséről. Szeged 1924. szeptember 16.

Juhász Gyula ezért a vezércikkben fehér bolsevistáknak nevezte a gyűlés résztvevőit. Aligha kellett proletárnak lenni 5 évvel a világháború után ahhoz, hogy szavait jól értse az ember:

Demokratikus nyugati államokban a fogalmaknak és eszméknek az a kusza zavara, az elemi igazságoknak az a példátlan fogyatéka, amely ezeknek a néptelen népszónokoknak beszédeiből árad, hangos hahotára fakasztaná a hallgatóságot, ha egyáltalán szóhoz juthatnának (…)

Rendet, munkát, jogot, szabadságot, igazságot és békességet, demokráciát és humanitást akarunk! Nem vért, nem könnyet, nem új romokat és nem új áldozatokat! Jólétet akarunk és haladást akarunk. Nem akarunk többé bolsevistát látni. Se vöröset, se fehéret, se zöldet, se feketét!

Nikoláj és Nyakolaj

Dobay Gyula ügyvéd 1919-ben a Szegeden szerveződő Horthy-hadsereg idején néhány hónapig menekültügyi kormánybiztos volt, majd a Szegedi Új Nemzedék című szélsőjobbos lap főszerkesztőjeként tevékenykedett.

Egyben dilettáns író is volt, élményeiből Nikoláj címmel színdarabot írt, amelynek előadását a Hétfői Rendkívüli Újság című hétfői lap (a Délmagyarország társlapja, szerkesztő: Ligeti Jenő) szerint Dobay viszonzásul kapta az új színigazgatótól, mert támogatta nevezését.

Leleplezés a Nikolájról. Szeged 1924. február 2.
Leleplezés a Nikolájról. Szeged 1924. február 2.

Nyakolaj, az erénycsősz. Délmagyarország 1925. szeptember 27.
Nyakolaj, az erénycsősz. Délmagyarország 1925. szeptember 27.
Juhász Gyula később a Nikolájt „Nyakolaj" néven tette nevetségessé szatírájában.

A feljelentést 1925. május 26-án tárgyalta a szegedi törvényszék. Eddigre a Szegedet már betiltotta a belügyminiszter, és a lap rövidesen újra Délmagyarország címmel jelenhetett meg.

Dobay sértőnek találta, hogy fehér bolsevistának, népszerűtlen, levitézlett népvezérnek nevezték. Kijelentette, hogy megbocsát, ha Juhász Gyula bocsánatot kér. A költő ezt visszautasította.

Az ember, aki befurakodott a nemzetbe

Juhász Gyula visszautasítja a kioktatást. Délmagyarország 1925. május 27.
Juhász Gyula visszautasítja a kioktatást. Délmagyarország 1925. május 27.

Dobay felindult, kiáltó hangon így jellemezte Juhász Gyulát:

Az az ember a szegedi demagógia vezére, ez az ember szétverette a magyarságot a Széchenyi-téren, ez az ember Szegeden Munkásszínpadot létesített, ezt az ember kiutasították a városházáról hazafiatlan magatartásáért, ez az ember a csőcseléktől pénzt fogadott el, ez az ember a forradalom alatt vezetni merte a szegedi színházat, ez az ember, aki befurakodott a nemzetbe, ez írt rólam ilyen dolgokat.

Mire Juhász Gyula csöndesen:

Az a szerény megjegyzésem volna csupán, hogy kereszténységről és magyarságról engem ne oktasson ki a Nikoláj szerzője -, engem a Petőfi Társaságban igazolt az „Ocskay brigadéros" költője és a Danton szerzője is.

(Itt Juhász Gyula a kormányhű Herczeg Ferenc és Pekár Gyula írókra utalt, akik támogatták felvételét a Petőfi Társaságba.)

Végül a költőt bűnösnek mondta ki a bíróság és 3 millió koronára ítélte. Mindketten fellebeztek, az ügy 1925. augusztus 26-án a királyi ítélőtábla elé került.

A tábla előtt. Délmagyarország 1925. augusztus 27.
A tábla előtt. Délmagyarország 1925. augusztus 27.

Magyar költő vagyok, tudok úgy magyarul, mint Dobay

Dobay újabb vádakat vett elő Juhász Gyula ellen: felhozta, hogy a költő nevével a forradalmi listán találkozott „előkelő helyen", de ő futni hagyta. Dobay szerint Juhász szerkesztette Dettre népbiztos beszédét, és a színház népbiztosa akart lenni (ilyen poszt nem is volt 1919-ben).

Ez az ember nem érdemel kíméletet, tisztán a rosszindulat vezette, hitvány, nyomorult pénzért írt.

Végre Juhász Gyula is megszólalt:

- Nagyon csöndes és rövid leszek, mondta. Én nem gyűlölöm Dobay Gyulát, nem is ellene írtam a cikket, ha olvasni tudna, látná ő is. Azt már régen tudtam, hogy a Nikoláj szerzője nem tud írni, de hogy olvasni sem…
Az elnök figyelmezteti Juhászt, hogy az nem tartozik ide, mire Juhász csak ennyit mond:
- Magyar költő vagyok, tudok úgy magyarul, mint Dobay, tudom, hogy mit jelent, amit írok!

A tábla alaki okokból visszaküldte az ügyet a szegedi törvényszékre, majd 1926. április 27-28-án tárgyalta újra.

A tábla második tárgyalása. Délmagyarország 1926. április 28.
A tábla második tárgyalása. Délmagyarország 1926. április 28.

A Kőnighimnusz Király-König Péternek

Ezen a tárgyaláson Dobay eléggé sunyin megjegyezte, hogy Juhász Gyuláról akkor hallott először, amikor Szegeden 1918. október 30-án a királylátogatásra Királyhimnuszt írt. A szegedi Kossuth-szobor körül Juhász Gyula egyike volt azoknak, akik azonnali békekötést követeltek.

A költő erre így reagált:

Én most egyelőre egy lényegtelen dolgot szeretnék elintézni: valóban írtam Királyhimnuszt az októberi forradalom előtt, de ezt szeretett sógorom, König Péter kérésére és zenéjére szereztem és ez így nem annyira Király-himnusz volt, mint inkább Kőnighimnusz. (Derültség.)

A táblabíróság felmentette Juhász Gyulát, majd a Kúria döntése révén 1926. október 14-én zárult le végleg az ügy.

A felmentő ítélet. Délmagyarország 1926. október 14.
A felmentő ítélet. Délmagyarország 1926. október 14.

A Kúria indokolásában osztotta a tábla véleményét, mely szerint a közéleti szereplést űző egyén tűrni tartozik a kritikát és ha ez a kritika gúnyos és epés is, az nem érinti a szereplő egyén társadalmi megbecsülését. 

Juhász Gyula publicisztikája a Délmagyarország 1925. szeptember 1-jei számában.
Juhász Gyula publicisztikája a Délmagyarország 1925. szeptember 1-jei számában.
Petőfi eljövendő országáról álmodom

Az ügyről Juhász Gyula a Délmagyarország 1925. szeptember 1-jei számában publicisztikát is írt.

"Pénzért ír hazafias verseket a Magyarságnak - mondotta rólam a bíróság előtt a Nikoláj
szerzője. Pardon, én nem írok hazafias verseket! Hazafias verseket írt Hazafi Veray János és írna a Nikoláj szerzője, én magyar verseket írok, mint ahogy magyar verseket írt Ady Endre, akit halálba hajszoltak az idegen érdekek háborújában megvadult és elvakult gyászmagyarok. És oda írok, ahova nekem tetszik, nem ahova ők parancsolják."

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megtanultunk tárcsázni, de elvesztettük a telefonos kisasszonyt

DélmagyArchív 1930: Nincs több udvarlás és bosszús beszólás. Kezdetben egy biciklis küldönc olcsóbb… Tovább olvasom