Délmagyar logó

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 26°C Még több cikk.

Kiskorú szövőlányokkal csatáztak a végrehajtók

DélmagyArchív 1930: Revolver, pofonok, fojtogatás a hőstettek között. Az egész "csirkebandát" feljelentették hatóság elleni erőszak miatt.
A Gábor szőnyegüzem egyike volt azoknak a szegedi vállalkozásoknak, amelyek még munkát tudtak adni a gazdasági válság idején. A tulajdonos család Tápén és Somogyi-telepen (ma Petőfi telep) 80 munkásnak adott kenyeret. 1930-ban 210 pengő fényűzésiadó-hátralék miatt küldte az üzem nyakára végrehajtóit az adóhivatal.

Ha egyszer megírják a szegedi adóvégrehajtások könyvét, a sok megadó történet közül kiütközik majd az, amikor a Gábor szőnyegüzem kiskorú szövőlányai valóságos csatát vívtak öt férfi végrehajtóval.

1930. január 30-án délelőtt 11-kor a Kárász utcai Gábor szőnyegüzembe betért öt férfi. Anélkül, hogy bárkit megkérdeztek volna, pakolni kezdték a kirakatban lévő szőnyegeket.

A végrehajtók akcióját látva, az üzem vezetője, Gábor Ilona kérte, hogy hívhassa fel a fivérét. Ezt azonban nem hagyták, sőt az egyik szövőlány kezét megragadták, amikor a telefonhívásra válaszolt. A vita egyre hevesebb lett, a férfiak 20 szőnyeggel készültek távozni, amikor az üzem szövőlányai az ajtó elé álltak és közölték: addig nem engednek ki senkit, amíg a főnök meg nem érkezett.

... és revolvert szegezett a kiskorú lány arcához. Délmagyarország 1930. február 1.
... és revolvert szegezett a kiskorú lány arcához. Délmagyarország 1930. február 1.

 

Ekkor aztán elszabadult a csata. Az egyik bőrkabátos alak (Lantos Árpád végrehajtó) revolvert vett elő és azzal fenyegette az ajtó előtt álló Szabó Erzsi szövőlányt:

Ha nem eresztetek ki, agyonlőlek benneteket!

Mivel nem ért el hatást, felpofozta a lányt. Erre általános verekedés kezdődött a közegek és a kiskorú lányok között. Az újság szerint Horváth Katalin szövőleányt úgy gyomron ütötték, hogy a gépek közé esett, Dobó Júliának az egyik közeg a torkát kapta el és fojtogatni kezdte, egy másikat le akarták hajítani az emeletről, Kiss Rózsit pedig úgy megütötték, hogy a földön fekve maradt és haza kellett szállítani. „Védtük a kenyerünket és az üzemet!" mondták a lányok később a Délmagyarországnak izgalomban és egymást túlkiabálva.

A végrehajtók egyike ezután a túlerőt látva elszaladt rendőrért. Az államrend nagyobb dicsőségére Komlódi István őrmester jelent meg az üzemben, és kijelentette, hogy „ilyen csirkebandával" nem áll szóba.

Közben az egyik tulajdonos is megérkezett, de nem sikerült elérnie, hogy a végrehajtók igazolják magukat. Rendőri segédlettel az öt férfi elvitte a 20 szőnyeget, anélkül, hogy akciójukról írást hagytak volna. Távozás közben, a lépcsőházban találkoztak a mit sem sejtő másik tulajdonossal, akit Vozárik Sándor végrehajtó így köszöntött: - Majd én megtanítom magát! A tulajdonos ezután a fojtogatott lánnyal együtt bejelentést tett a szegedi rendőrségen.

A Délmagyarország utánanézett, vajon a végrehajtók mit jelentettek az egészről. Kiderült, Vozárik Sándor és Lantos Árpád végrehajtók, Szentpáli Győző becsüs, Fehér Lajos és Kószó István napszámosok voltak az ütközet résztvevői. A jelentés szerint, miközben ők a beszállítást „foganatosították", Gábor Ilona a teremben dolgozó mintegy 70-80 munkásnőt fellázította, azok pedig két markos segédközeget földre teperve, elszedték a szőnyegeket. Részlet a végrehajtók jelentéséből:

Nyolc darabot tudtunk testi épségünk veszélyeztetésével elszállítani. Midőn a rendőri karhatalommal távozni készültünk, ránk zárták az ajtót és csak úgy tudtunk kijönni, hogy az egyik ajtó ablaktábláját kiütöttük. Tekintve, hogy testi épségünkben lettünk veszélyeztetve és személyes szabadságunkban megsértve és többször össze-vissza ütve, kérjük nevezettek ellen a bűnvádi eljárás megindítását.

És így is lett. A végrehajtók az üzem összes munkásnőjét feljelentették. 1930. március 20-án a Délmagyarország arról adott hírt, hogy a szövőlányok között hatóság elleni erőszak miatt indítottak vizsgálatot, ahelyett, hogy fegyelmi eljárás indult volna a végrehajtók ellen. A rendőrség megkezdte a lányok kihallgatását, akik persze felháborodottan fogadták a gyanúsítást. Végül 18 szövőlány került bíróság elé.
 

Az üzem minden munkásnőjét feljelentették. Délmagyarország 1930. március 20.
Az üzem minden munkásnőjét feljelentették. Délmagyarország 1930. március 20.

 

Az ügy további hullámokat is vetett, Vozarik ugyanis azt vallotta, hogy Gábor László hivatali eljárás közben megütötte őt, ami a megvádolt szerint nem volt igaz, ezért rágalmazással visszavádolta őt. Később kiderült, annyiról volt szó, hogy a békéltetni igyekvő Gábor kezét Vozarik vállára tette.

A lányok ellen felhozott vádat 1931. októberében mégis elejtette el bíróság. A tárgyaláson a 18 lány számára három sor padot kellett a terembe helyezni. Dr. Cseh Ernő ügyész a jobbára még akkor is kiskorú lányok megbüntetését kérte, a bíróság azonban azt állapította meg, hogy Vozarik és társai törvényellenesen jártak el a lefoglalásnál, így a lányok nem követhették el a hatóság elleni erőszakot.
 

Közel 2 éves eljárás után mentették fel a lányokat. Délmagyarország 1931. október 25.
Közel 2 éves eljárás után mentették fel a lányokat. Délmagyarország 1931. október 25.

 

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Polgármester Úr, most vegyen múmiát!

DélmagyArchív 1927: Különben elmegy a város a szerencséje mellett és 87 évig várhat, amíg múmia… Tovább olvasom