Délmagyar logó

2017. 11. 19. vasárnap - Erzsébet 0°C | 8°C Még több cikk.

Cséfalvay: Közép-Kelet-Európa a kontinens gazdasági motorjává válhat

Ehhez Magyarországnak is újra kell gondolnia erősségeit és méginkább magasabb hozzáadott értékű termékekkel és szolgáltatásokkal kell bekapcsolódnia a globális termék- és értékláncokba.
Közép-Kelet-Európa és benne Magyarország Európa ipari magjává vált az utóbbi években, és van esély arra, hogy ez a térség a kontinens gazdasági motorjává lépjen elő - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára szerdán Budapesten.

A Magyar Üzleti Vezetők Fórumának (HBLF - Hungarian Business Leaders Forum) rendezvényén az államtitkár kiemelte, hogy ehhez Magyarországnak is újra kell gondolnia erősségeit és méginkább magasabb hozzáadott értékű termékekkel és szolgáltatásokkal kell bekapcsolódnia a globális termék- és értékláncokba.

Cséfalvay Zoltán szerint az ehhez szükséges adottságai megvannak Magyarországnak: a gazdaság átalakítása megtörtént, rugalmas a munkaerőpiac, és jó az infrastruktúra.

Az államtitkár felidézte Mark Carney korábban, még kanadai jegybankelnökként tett kijelentését arról, hogy Kanada sikerének, "válságállóságának" titka a nyitottság, a gazdasági rugalmasság, és a pénzügyi stabilitás.

E három tényező Kelet-Közép-Európában is megvan, Magyarországon is - mondta Cséfalvay Zoltán. Hozzátette: a nyitottságot jól példázza, hogy a külföldi működő tőke összállománya a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva a visegrádi államok közül Magyarországon a legmagasabb, 80 százalék. A magyar rugalmasságra példaként említette a munkaerő-piacot, és felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a vállalatok többsége is így gondolja.
Cséfalvay Zoltán a pénzügyi stabilitás kapcsán kiemelte: Magyarországon 1990 óta gyakorlatilag soha nem volt 3 százalék alatt a költségvetési hiány, az utóbbi években azonban sikerült leszorítani a deficitet.

A rugalmasságot, a nyitottságot és a pénzügyi stabilitást vizsgálva Európa három nagy térségre oszlik: vannak a központi államok (például Németország, Skandináv államok), amelyek jelentős reformokat hajtottak végre az elmúlt években, Dél-Európában ezzel szemben nagyon lassan haladnak a reformok mind a pénzügyi stabilitás, mind az adósság csökkentése, mind a nyitottság szempontjából. A harmadik csoport pedig Közép-Kelet-Európa benne Magyarországgal, amely Európa műhelyévé vált - mondta el Cséfalvay Zoltán.

Hangsúlyozta: az ipar hozzájárulása a GDP-hez 24 százalék Magyarországon, az építőiparral együtt pedig 27 százalék. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban (EU) bevett fogalomként használják az újraiparosítást, és az EU célja hogy a jelenlegi 17 százalékról az évtized végére 20 százalékra növeljék az ipar GDP-hez való hozzájárulását.

Cséfalvay Zoltán kiemelte: az OECD egy friss tanulmánya szerint az idetelepült globális értékláncokban a magyar, hazai hozzáadott érték 60 százalék, ezen belül körülbelül 16 százalék a beszállítók által hozzátett érték. Ezen a területen a térségbeli versenytársak talán Magyarország előtt járnak - vélekedett az államtitkár.

Kifejtette: partnereket kell találni a magasabb hozzáadott értékű termeléshez, és jó kapcsolatokra van szükség az üzleti szektorral, a kormány ezért is köt stratégiai együttműködési megállapodásokat a Magyarországon működő nagyobb cégekkel.

Cséfalvay Zoltán szerint ahhoz, hogy a térség és Magyarország műhelyből gazdasági motorrá váljon, meg kell erősíteni a kutatás-fejlesztést (k+f) és az innovációt. Magyarországon a GDP-arányos k+f ráfordítások az elmúlt évtizedben egy százalék körül alakultak, de 2010 óta emelkedik ez az arány; 2012-ben már 1,3 százalék volt.

Mint mondta bár Magyarország az innovációs teljesítmény alapján az európai középmezőnyben van, Európában első a kockázati tőke befektetések GDP-hez mért arányában, ami uniós átlag háromszorosa.

Cséfalvay Zoltán szerint a startup cégek kedvező helyszíne Magyarország, és a lendületes vállalkozói kultúra elindulása is szerepet játszhat abban, hogy a fiatalok itt képzeljék el jövőjüket. A migráció kapcsán megemlítette, hogy a német statisztikai hivatal adatai szerint 54 ezer magyar ment ki Németországba, de ebből 28 ezren visszatérek, vagyis kétirányú folyamatról, munkaerő-piaci migrációról van szó, nem pedig arról, hogy sokan "elmenekülnek" Magyarországról.

Az államtitkár kiemelte: a cégeket arra kell ösztönözni, hogy ne csak Közép-Európában és Magyarországon gyártsanak, hanem itt is fejlesszenek, tervezzenek, fedezzenek fel.

Kérdésre válaszolva Cséfalvay Zoltán elismételte, hogy a következő, 2014-2020-as tervezési időszakban mintegy 24 milliárd euró uniós forrás érkezik Magyarországra, amelynek 60 százalék gazdaságfejlesztésre fordítják majd.

Olvasóink írták

  • 2. pala1964 2013. október 03. 13:07
    „ez a motor-hasonlat akár igaz is lehet, hiszen a társág tagállamai le vannak maradva, olcsóak, így ígéretesek a befektetési lehetőségek... csak annyi a kár, hogy e tekintetben mi magyarok nem ebbe a régióba tartozunk, hanem a Balkán legszebb(?) hagyományait ápoló államok közé... hogy miért? mert a ´húzóágazat´ közmunka ugyan (nagyon) olcsó, de nem a piac által szükségesnek ítélt területekre fókuszál, és mert részben emiatt iszonyat alacsony a hozzáadott-értéke”
  • 1. JungHeinrich 2013. október 02. 14:48
    „:-DDD”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

GfK: múzeumok, színházak, egyetemek között is van márkaverseny

A reprezentatív kutatás során 800 embert kérdeztek és 800 márkához gyűjtöttek adatokat egyebek… Tovább olvasom