Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Devizahitelek: elhalasztotta az ítélethirdetést az ÉRB Bank ügyében a Fővárosi Törvényszék

Öt, a devizahiteles törvénnyel kapcsolatos pert tartanak ma a Fővárosi Törvényszéken.
A bíróság elutasította a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét

A bíróság kedden elutasította a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet devizahiteles keresetét a magyar állam ellen indított perben.

A Fővárosi Törvényszéken a felperes takarékszövetkezet annak a törvényi vélelemnek a megdöntését kísérelte meg, amely szerint tisztességtelenek és érvénytelenek a szövetkezet általános szerződési feltételeiben a devizahiteles szerződések egyoldalú módosítását - a kamat-, díj- és költségemelést - lehetővé tevő kikötések.

A bíróság az első fokú ítélet szóbeli indoklásában kiemelte: a takarékszövetkezet által alkalmazott általános szerződési feltételek (ászf) nem feleltek meg a tisztességesség kritériumainak. Mivel a devizahiteleseket megsegítő törvényben rögzített hét alapelvből elég, ha egyet is megsértenek a pénzintézet által rögzített ászf-ek, így azok tisztességtelenek és így érvénytelenek.

A bíróság szóbeli indoklásában kitért arra: a Polgári Törvénykönyv korábbi rendelkezései, előírásai alapján elvárható lett volna, hogy a takarékszövetkezet még a fogyasztói kölcsönszerződésekre nyáron elfogadott jogszabály (a devizahiteleseket megsegítő törvény) előtt igyekezzen a tisztességesség elvét alkalmazni a fogyasztókkal kötött szerződései során.

A bíróság álláspontja szerint a takarékszövetkezet által egyoldalúan alkalmazott díj-, kamat- és költségemelések tisztességtelenek, ezért érvénytelenek.

A bíróság indoklása alapján a takarékszövetkezet szerződései a törvényben rögzített hét alapelvnek nem feleltek meg. Így például olyan általános elvek ászf-ben való megfogalmazása, mint "a kockázati tényezők változása" nem tettek eleget az objektivitás elvének.

A szerződések felmondásának lehetőségét tartalmazták ugyan a pénzintézet ászf-jei, de a felmondásra, illetve az azzal párhuzamos elszámolásra olyan rövid határidőt adott a takarékszövetkezet az ügyfélnek, hogy az valódi alternatívát nem jelenthetett a fogyasztó számára.

Elutasította a Lakiteleki Takarékszövetkezet keresetét a bíróság

Elutasította a Fővárosi Törvényszék a Lakiteleki Takarékszövetkezet magyar állam elleni keresetét kedden.

A szövetkezet a perben az általános szerződési feltételek tisztességességének megállapítását kérte.

Az ítéltet nem jogerős, ellene 8 napon belül lehet fellebbezni az ítélőtáblánál.

A bíróság egyben elutasította a felperes indítványát arról, hogy - a pert felfüggesztve - a törvényszék az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Bírósághoz forduljon.

A Lakiteleki Takarékszövetkezet üzletszabályzatának a vizsgálatakor abból indult ki a bíróság, hogy az abban szereplő - a kamat, a költségek és díjak egyoldalú módosítását lehetővé tevő - szabályok egy időpontban sem feleltek meg a feltételek tisztességtelenségét vélelmező törvény szabályainak.

Ha a törvényben szereplő hét követelmény közül akár csak egynek nem felel meg az egyoldalú módosítást lehetővé tevő kikötés, az már tisztességtelennek minősül és így nem dönthető meg a törvényi vélelem.

A bíróság ebben az ügyben is az átláthatóságot vizsgálta először. Az üzletszabályzat faltételei közül a törvényszék szerint egy olyan sem akadt, amelynek a változása esetén az ügyfél kalkulálni tudta volna a kamat - illetve a díj vagy költség - emelkedését, végső soron pedig azt, hogy miképpen változik a havi törlesztő részlete. A nem átlátható változók között szerepelt a refinanszírozási kamatláb, illetve a forrásköltség változás is.

A takarékszövetkezet szabályzata hiába vette át az egyoldalú szerződésmódosításról szóló kormányrendelet szövegét, azt nem töltötte meg tartalommal, így a szabályzat nem lett átlátható - indokolta elutasító határozatát a bíróság.

A CIB Bank keresetét is elutasította a törvényszék

Elutasította a CIB Bank Zrt. magyar állam ellen benyújtott devizahiteles keresetét kedden kihirdetett elsőfokú ítéletében a Fővárosi Törvényszék.

A bíró kiemelte: a bíróság nem fogadta el a CIB Bank azon érvelését, hogy az általa alkalmazott referenciakamatok nem tartoznak a Kúria jogegységi döntését törvénybe foglaló első devizahiteles törvény (2014. évi XXXVIII. törvény) hatálya alá. A bíróság szerint azok a törvény hatálya alá tartoznak, mivel felperesi döntésen alapultak, a bank a kamatokat, díjakat "saját elhatározása szerint" módosíthatta.

A bíróság megállapította, hogy a bank által alkalmazott szerződéses kikötések sértették az arányosság és az átláthatóság elvét, mert nem tartalmaztak az emelés mértékére vonatkozó szabályozást, az árazási elvek pedig nem voltak nyilvánosak a fogyasztók számára, akik így nem tudhatták, hogyan, milyen mértékben változnak az általuk fizetendő díjak.

Windisch László: az MNB kikényszeríti az elszámolási törvény végrehajtását

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ellenőrizni fogja a tisztességtelen egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés alkalmazása miatt a hitelfelvevőknek visszajáró összeg elszámolását, és eltökélt abban, hogy az elszámolási törvény pontos végrehajtását a rendelkezésére álló erős eszközökkel kikényszerítse. Az ügyfeleknek egyelőre nincs tennivalójuk, a bankoknak legkorábban jövő januárban kell megküldeniük a hitelfelvevők számára az elszámolást - nyilatkozta Windisch László, a jegybank alelnöke az MTI-nek.

A parlament múlt szerdán fogadta el az elszámolási törvényt, amely alapján a bankoknak el kell számolniuk ügyfeleikkel az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt keletkezett túlfizetéseket, az MNB-hez azonban már most több megkeresés érkezett a hiteladósoktól ezzel kapcsolatban. Windisch László hangsúlyozta, hogy az elszámolás kapcsán még korai panaszokkal felkeresni az MNB-t; az érintett ügyfeleknek most nincs más dolguk, mint megvárni, hogy a pénzintézetek elvégezzék a számításokat és megküldjék az elszámolásokat. Aki nem ért egyet az elszámolás tartalmával, annak elsőként - az elszámolás kézhezvételétől számított 30 napon belül - a pénzintézetet kell majd megkeresnie panaszával. Ha pedig a probléma így sem rendeződik megnyugtató módon, a törvény előírása szerint az MNB-nél működő Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) kell fordulnia. A PBT lesz jogosult eldönteni a vitát, függetlenül attól, hogy a pénzintézet tett-e alávetési nyilatkozatot a konkrét eset kapcsán - mondta az alelnök.

A törvény szerint a pénzintézeteknek a honlapjukon egyértelmű módon közzé kell majd tenniük, ha álláspontjuk szerint elszámolási kötelezettségüknek valamennyi ügyféllel szemben eleget tettek. Ha valaki e közzététel ellenére mégsem kapott elszámolást, pedig jogosultnak tartja magát erre, a közzétételtől számított 60 napon belül a pénzügyi szolgáltatónál kell panaszt tennie.

Az alelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy mindkét okból felmerült panasz esetében fontos a határidő betartása. Aki elmulasztja, később már nem élhet panasszal emiatt, kivéve, ha igazolja, hogy a panasz benyújtásában akadályoztatva volt, ilyen esetben az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül lehet az elszámolásra köteles pénzintézethez fordulni.

Windisch László elmondta, a devizaalapú hitelek esetében az elszámolás időpontja attól függ, hogy a pénzintézet indított-e keresetet általános szerződési feltételei (ÁSZF) tisztességességének megállapítására. A nem pereskedő bankoknak 2015. január 15-29. között, a pert indítóknak február 14-28. között - vagy legkésőbb a peres eljárás befejezésétől számított 60 napon belül - kell megküldeniük ügyfeleiknek az elszámolást. A forintos és ténylegesen devizában folyósított hiteleknél, ha a bank nem indított pert, 2015. április 16-30. között, ha pedig indított, augusztus 15-szeptember 30. között kell sort keríteni erre.

A forinthitelek esetében csak a 2010. november 27. előtt közzétett ÁSZF-ek, vagy ÁSZF-módosítások esetében áll fenn a tisztességtelenség vélelme. A bankok ezek esetében 2015. január 5-12. között indíthatnak pert az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességének bizonyítására.

A 2010. november 27. utáni ÁSZF-ek esetében - mivel már hatályban voltak az átlátható árazásról szóló törvényi rendelkezések - a törvény szerint nem áll fenn a tisztességtelenség vélelme. Az MNB azonban megköveteli ezeknek a szerződéses kikötéseknek a tisztességességét is. Ha tehát mégis úgy találja, hogy bár ezek az átlátható árazásról szóló jogszabály hatálya alatt születtek, de tisztességtelenek, közérdekű keresetet fog benyújtani a bírósághoz. Erre február 28-ig van lehetősége - mondta Windisch László.

Az alelnök az MTI-nek hangsúlyozta: az elfogadott devizahiteles törvények minden jogos igényt illetően rendezi az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés miatt felmerült problémákat. "Az MNB álláspontja az, hogy a törvény maximálisan figyelembe veszi az adósok érdekét. Egyes ügyvédi irodák, civil szervezetek viszont - vélhetően saját hasznuk érdekében - olyan eljárások, például kártérítési perek megindítására sarkallják a banki adósokat, amiből utóbbiaknak előnyük nem, csak többletköltségük származik" - hívta fel a figyelmet Windisch László.

Az alelnök kifejtette, az MNB arra törekszik, hogy az ügyfelek számukra átlátható elszámolást kapjanak. Célszerű volna ezért, ha a pénzintézetek az MNB, valamint az általuk alkalmazott árfolyamokat is visszamenőleg közzétennék honlapjukon. Ez azért is fontos, mert vita esetén az ügyfeleknek panaszukban meg kell jelölniük, hogy az elszámolás milyen téves adatot vagy számítási hibát tartalmaz. Az MNB is folyamatosan tájékoztatást nyújt majd honlapján az elszámolás legfontosabb tudnivalóiról, s menetéről. A tájékoztatásba a jegybank által életre hívott Civil Hálót - nonprofit pénzügyi érdekvédő szervezeteket - is bevonják.

Az alelnök emlékeztetett arra, hogy a folyamatban lévő pereket és a lakóingatlannal kapcsolatos végrehajtásokat felfüggesztették az ügyfelek érdekében, 2016. április 30-ig pedig moratórium van az egyoldalú kamatemelésre is. A törvény ezzel tiszta helyzetet teremt a devizahitelek további, remélhetőleg végső rendezéséhez - húzta alá.

Az alelnök az MTI-nek elmondta, hogy az elszámolás alapképletét tartalmazó MNB rendelet október elején jelenik meg, s hamarosan közzéteszik az elszámolás tartalmát meghatározó részletkérdéseket rendező további rendeletet is.

A Fővárosi Törvényszék elhalasztotta az ítélethirdetést az ÉRB Bank ügyében

Az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt.-nek a devizahitelezési általános szerződési feltételei tisztességességének megállapítása iránt indított perében a határozathozatalt október 13-ra halasztotta a Fővárosi Törvényszék keddi tárgyalásán.

Az alperes magyar állam ellen folyó elsőfokú perben a bíróság végzésben elutasította a felperes bank azon kérelmét, hogy a Fővárosi Törvényszék forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Bírósághoz.

A bank jogi képviselője ezt azzal indokolta, hogy hétfőn egy hasonló, de másodfokon tárgyalt ügyben az ítélőtábla felfüggesztette a pert és kérte az Alkotmánybíróságtól az alkalmazandó jogszabály felülvizsgálatát.

Az ügyvéd nem tartotta a magyar állam jogi képviselőjének a pervitelét célszerűnek és jóhiszeműnek. Kifejtette, hogy a bírósághoz beadott keresetükre először szeptember 24-én csak általánosságban reagált az alperes, konkrétan csak egy nappal a tárgyalás előtt, hétfőn tette meg ezt.

Az alperes magyar állam jogi képviselője a felvetésre úgy válaszolt, hogy szeptember 24-én valóban csak általános jelleggel reagáltak a bank keresetére, de hétfőn már annak minden pontjához hozzáfűzték az álláspontjukat.

A felperes bank még azzal is érvelt, hogy a méreténél fogva nem tudta befolyásolni a kamatainak és a költségeinek az alakulását. Példaként a refinanszírozási kamatlábat és az MNB alapkamatot hozta fel a jogi képviselő.

Az alperes véleménye szerint viszont a bank piaci szerepe nem releváns az ügy megítélésében.

Korábban írtuk:

Az állam ellen indított polgári perekben a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma várhatóan ítéletet hirdet a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet, a Lakiteleki Takarékszövetkezet, az FHB Ingatlanlízing Zrt., és a CIB Bank Zrt. ügyében, és elkezdi az Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. ügyének tárgyalását.

A bíróságnak arról kell döntenie, hogy tisztességesek-e a magyar állam ellen pert indító pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség- vagy díjemelést - lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.

A bíróság a múlt péntekig első fokon összesen 59 ítéletet hozott, ebből 56 felperesi keresetet utasítottak el teljesen. Három esetben részben helyt adtak a keresetnek. Egy pénzintézet visszalépett, három pert - az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, valamint az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam ellen indított perét - pedig felfüggesztettek azért, mert a bíró az Alkotmánybírósághoz fordult.

Hétfőn a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult az EvoBank Zrt. magyar állam ellen indított perében, és felfüggesztette a tárgyalást az Ab eljárásának végéig. A pénzintézetek magyar állam ellen indított keresetei közül az EvoBanké volt az első, amelyet másodfokon tárgyalt az ítélőtábla.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Visszatérnek az 50-es évek a mezőgazdaságba?

Csongrád megyéből 40-en vettek részt a a mezőgazdasági társas vállalkozások budapesti tüntetésén. Tovább olvasom