Délmagyar logó

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 20°C | 34°C Még több cikk.

Hogyan vizsgálja a NAV az árukészletek eredetét?

Az adóvizsgálatok egy speciális témája az árueredet-vizsgálat, amely a könyvvezetés beszerzési oldalára koncentrál. Az áruk eredetét helyszíni ellenőrzések során tudja vizsgálni az adóhatóság. A lényegesebb szempontokat gyűjtötte össze egy szegedi könyvelőiróda.

A helyszíni vizsgálatokat az adóhatóság megbízólevéllel rendelkező ellenőrei végezhetik. Első lépésben leltározzák az árut, majd meghatározzák azok értékét. Az értékmeghatározást követően bekérik a származást igazoló bizonylatokat, okiratokat és ilyenkor azok eredetét, hitelességét is vizsgálhatják. A vizsgálat után és közben jegyzőkönyvet vesznek fel. Az eljárás, ellenőrzés végén záró jegyzőkönyv készül. Ha szükséges, akkor nyilatkozattételre, tanúvallomásra kérhetnek fel személyeket, kapcsolódó vizsgálatokat folytathatnak le, vagy újabb dokumentumokat, okiratokat kérhetnek be a vállalkozástól.

A leltár során nem feltétlenül veszik számba az összes árut, elképzelhető, hogy csak véletlenszerűen választanak ki áruféléket. Ilyenkor nyilatkozni kell arról, ha valamelyik áru nem a vállalkozás saját tulajdona, mert ezt a leltáríven is feltüntetik a revizorok, de ebben az esetben információt kell adni az áru eredetéről, és arról, hogy kinek a tulajdona.

A tapasztalatok alapján nem igazán az a probléma, hogy nem rendelkeznek az árukészlet eredetét igazoló dokumentumokkal a vállalkozások, sokkal inkább az, hogy ezek a bizonylatok vagy számlák hamisak, fiktívek. Erre könnyen rájönnek a revizorok, ha a számlák mellé szállítólevelet, szerződést, egyéb dokumentumot is kérnek. Információt ad számukra, ha a később bemutatott számlákon lévő tételek sorrendje, megnevezése pontosan megegyezik az adóhatóság által készített leltáríven található tételekkel, ebből arra következtetnek, hogy azok utólagosan, a leltár alapján készültek. Ilyenkor felkereshetik a számlát kibocsátó vállalkozást, és ott győződnek meg arról, hogy valóban ott állították-e ki a bizonylatokat. Amennyiben hiányosságot találnak az árueredet-vizsgálat során, a mulasztási bírság kiszabása mellett még szembe kell nézni újabb ellenőrzésekkel is, hisz ilyenkor a revizorok a bevallások utólagos vizsgálatát is elindíthatják.

A helyszíni vizsgálat során a nem megfelelő dokumentumokat (pl. működési engedély, készletnyilvántartás, bérleti szerződés) be is vonhatják a revizorok.

Tipp: valóban nem szerepel az Art (adózás rendjéről szóló trv.) rendelkezései között olyan, amely azt mondaná, hogy az árukról rendelkezni kell számlával. Azonban egyéb rendelkezésekből közvetetten levezethető ezen kötelezettség.

A cikk az EU-TAX Könyvelőiroda segítségével készült.

Olvasóink írták

  • 2. Las_46 2013. augusztus 01. 09:17
    „Azt, hogy az Art. pontosan mit ír elő, a készleten lévő termékek eredetének igazolásáról, nem tudom. Van viszont egy 2005. évi CLXIV. törvény a Kereskedelemről, melynek az 5. §-a a következőt írja elő: "5. § (1) A kereskedőnek rendelkeznie kell a forgalmazott termék - saját előállítású termék esetén a termékhez felhasznált nem saját előállítású termék - eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal. A kereskedő az ellenőrzést végző hatóság felhívására köteles az eredeti bizonylatokat, dokumentumokat öt napon belül bemutatni. "
    Szerintem ez elég egyértelmű, nem kell hozzá semmi "levezetés", tekintettel arra, hogy annak aki kereskedelmi tevékenységet végez, ezt a jogszabályt illene /illik ismernie!”
  • 1. békaügetés 2013. július 31. 12:05
    „A cserepes soron meg kellene már nézni a NAV-nak,hogy a bugyit áruló néni meg a lánya milyen vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik.A minap vettem náluk, mert 250 Ft adják darabját ,máshol 350 Ft,-nem kínainál-, számlát kértem ,rögtön azt mondta a nő, hogy adjam vissza, nem kell elvinnem,de számlát nem tud adni!!!Naaa akkor hogy is van ez !!!!!és ez a nö ott árul már igen régóta.A piac gazdájánál reklamáltam,azt mondta hogy őt nem érdekli,neki a sok helypénz a fontos.
    TALÁN RENDET KELLENE TENNI MINDENÜTT.TISZTELT NAV.Amikor jön az ellenőrzés, rádob a nő használt ruhákat a vadi új bugyikra és az ellenőrök azt látják hogy szegény assszony árulja a kiselejtezett ruháit.Napjába igen jelentős bevételre tesz szert,persze adót egy fillért nem fizet.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Navigátor

"Ezután nem volt más választásom, mint az, hogy megmutassam az embereknek, potenciális ügyfeleimnek,… Tovább olvasom