A konjunktúrakutató gyorselemzésében a Malév leállásának idegenforgalmi hatásával foglakozik, és nem érinti a költségvetési támogatások kérdését. Az elemzés szerint - 2009-2010-es adatok alapján - az idegenforgalmi többlet 108 milliárd forinttal csökken a folyó fizetési mérlegben.
Az elemzés szerint a Malév kiesésével az idegenforgalmi mérleg többletének negyede azonnal elvész, a GDP-re gyakorolt negatív hatás pedig pedig mintegy 0,3-0,5 százalékra rúghat.
Az MNB adatai szerint a múlt év első háromnegyedében 473 milliárd forint többlet jelent meg a folyó fizetési mérleg idegen forgalmi során, alig 9 milliárddal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. 2010-ben 616 milliárd forint idegenforgalmi többletet könyvelt el Magyarország a fizetési mérlegében.
A Kopint-Tárki elemezésében rámutat arra, hogy a működési tevékenységét 2012. február 3-án beszüntető Malév helyét részben külföldi légitársaságok veszik át, míg a kereslet egy része más repülőterekre terelődik, különösen az átszálló utasok esetében.
A légi utaztatási tevékenység az idegenforgalmi bevételek és kiadások tételeiben jelenik meg, a külföldieknek értékesített Malév jegyek az export oldalon bevételként, a belföldieknek eladott nem-Malév repülőjegyek import oldalon kiadásként szerepelnek.
Az intézet számítása szerint az eredmény-kimutatások alapján 1999 és 2010 között a Malév által eladott jegyek összértékének átlagosan 74 százaléka - évi mintegy 80 milliárd forint - származott külföldi értékesítésből, amit az export oldalon számolnak el. Ez átlagosan a teljes idegenforgalmi bevétel 8,4 százaléka volt.
A Malév üzemelés leállása után több külföldi légitársaság is jelezte, hogy nagyobb kapacitást csoportosított át Magyarországra, illetve néhány héten belül több járat is indul Budapestre illetve onnan. Az ezekre a járatokra értékesített jegyek kétszeresen is rontják az idegenforgalmi mérleget - mutat rá a Kopin-Tárki. Eegyrészt a külföldiek által vásárolt jegyek értéke kiesik az exportbevételből, amely azonnal 8,4 százalékkal csökken. Másrészt a belföldi utasok jegyvásárlása ezentúl a kiadási - azaz az import - oldalon fog megjelenni. A vizsgált időszak átlagát tekintve ez 7 százalékos - évi mintegy 28 milliárd forint - növekedést jelent az idegenforgalmi importban.
Az idegenforgalmi többlet tehát két irányból is csökken; egyrészt az eddig nem rezidensek által vásárolt jegyekből származó bevételek eltűnnek az exportból, másrészt a rezidensek által vásárolt jegyek külföldön kerülnek kibocsátásra, ez pedig az importot növeli - írja elemzésében a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt.
17°C
Hozzászólok! 
