Délmagyar logó

2017. 10. 20. péntek - Vendel 9°C | 24°C Még több cikk.

Nem a fiatalok tartják el a nyugdíjasokat

Csongrád megye - A nyugdíjasokat nem a fiatalok tartják el – írja a nyugdíjas közgazdász. Seres István számokkal támasztja alá: a befizetett járulékaikból bőven telik az időskori pénzükre.
A legkülönbözőbb – néha teljesen szélsőséges – vélemények hangzottak el a nyugdíjrendszerről, de matematikai módszerekkel történő érvelés alig hangzott el – írja Seres István nyugdíjas szegedi közgazdász olvasónk. – Az én álláspontomhoz legközelebb Csath Magdolna egyetemi tanár véleménye áll, amelynek lényege, hogy tiszta, biztosítási jogviszonyon alapuló nyugdíjbiztosításnak van jövője. Határozottan állítom, hogy a nyugdíjbiztosítási rendszerbe nem szabad bevinni oda nem illő elemeket, mint például a gyerekek számát. Azonosulni tudok viszont Németh György nyugdíjszakértővel, hogy a nyugdíjrendszer feladata az aktív életszakaszban a megtakarítás és annak befektetése, a nyugdíjazás után pedig ezeknek az életjáradékká alakítása.

Mint a sima biztosító

A nyugdíjbiztosítás esetében a biztosítónak a társadalombiztosító számít, a veszélyközösség tagjai a biztosítottak, a biztosítási esemény pedig az előre meghatározott 62 életév. Az pedig nem igaz, hogy a fiataloknak kell eltartani azokat a nyugdíjasokat, akik a társadalombiztosítónak 40-50 éven keresztül igen nagy összegű biztosítási díjat fizettek, hiszen 1998-ban a társadalombiztosítási járulék még 31 százalék volt, és előfordult olyan időszak is, amikor 14 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot kellett fizetni.

Mit mutatnak a számok a 2011-es átlagos jövedelmek esetében? Képződik-e elegendő fedezet a későbbi, mondjuk 40 évnyi biztosítási jogviszony utáni nyugdíjfizetéshez? A KSH adatai szerint tavaly a havi átlagos bruttó jövedelem 213 ezer 100 forint volt, amelyből a munkáltató 10 százalékos nyugdíjjárulékot (havi 21 ezer 310 forint) vont le, és a munkáltató által fizetett 27 százalékos társadalombiztosítási járulékból 24 százalékot nyugdíjbiztosításra számoltak el (havi 51 ezer 144 forint). Ha a két összeget összeadjuk (72 ezer 454 forint), látható, hogy 40 év alatt a nyugdíjbiztosító 34 millió 777 ezer 920 forint biztosítási díjat szed be. Ha a biztosító a hozzá befolyt pénzt nyilván kellő hatékonysággal működteti (állampapírokba, jelzáloglevélbe, kötvényekbe, bankbetétekbe fekteti), havi tőkésítéssel könnyen elérhet 6 százalék kamat bevételt. Ebben az esetben az átlagos jövedelmű dolgozónknak az egyéni számláján, a járadék számításra vonatkozó képlet felhasználásával 144 millió 291 ezer 470 forint lesz.

Ebből kitűnik, hogy a tőkefedezeti rendszerrel bőven van fedezet a nyugdíjra még akkor is, ha a férfiak átlagos életkora 69, a nőké pedig 76 év. Ugyanakkor az is látszik, hogy a jelenlegi nyugdíjasok a felhalmozott tőkének még a kamatát sem kapják meg. Ugyanis a 144 millió 291 ezer 470 forint 6 százalékos kamata évente 8 millió 657 ezer 488, ami havonta 721 ezer 457 forintot jelentene, vagyis lényegesen magasabb összeget kellene kifizetni, mint a mostani átlagos havi nyugdíj. Ez esetben pedig már örökjáradékról beszélhetünk, hiszen a tőke örökre a biztosítónál marad.

Olvasóink írták

125 hozzászólás
  • 125. szub.jektiv 2013. január 29. 19:27
    „Az igazságos megoldás az lenne, ha nem kellene járulékot és adót fizetni.
    Azok, akik már fizettek, azoknak vissza kellene adni a befizetéseit, kamatostól.
    Ötven évre visszamenőleg.
    Ki kellene találni a gyűjtés módjat.”
  • 124. ivivan 2012. október 02. 15:24
    „"hát a jövedelme nagy részét letagadta volna, és a megtakarításaiból emelt fejjel élhetne. :-("

    Igen, most is sokan ezt csinálnák - én is - de ezzel a jelenlegi nyugdíjasokat ítélnénk lassú éhhalálra... Nincs jó megoldás sajnos. A most aktív korúaknak el kell fogadniuk, hogy a nyugdíjukat saját erőből kell kigazdálkodniuk, miközben a nyugdíjjárulékot levonják tőle :-(”
  • 123. macs 2012. október 02. 14:53
    „ivivan,
    ebben az egészben az a szomorú, hogy már volt egy rendszer, ami jól, rosszul, de működött és egyben egy megoldási lehetőséget jelentett. Szétvertük, ráadásul akkor, amikor a tőzsde mélyrepülésben volt, és most megy az egymás gyilkolászása, alázása, mert a probléma adott, és meg kell oldani.
    Az egyik ismerősöm azt mondta, már nem bírja azt a mocskolódást, amit mint nyugdíjasnak el kell viselnie. Amennyiben tudta volna mi vár rá, hát a jövedelme nagy részét letagadta volna, és a megtakarításaiból emelt fejjel élhetne. :-(”
  • 122. allegro 2012. október 02. 11:30
    „105. kokorcsin 2012.10.01. 15:50

    A 70-es, 80-as éveket én is végigéltem már, van fogalmam róla, igaz még gyerekként. Azért 1-2 kőműves, mester nálunk is volt mindig, azért akárhogy is, szakipari munkákhoz senki nem érthet a legnagyobb igyekezettel is. Kislányként segítettem a salakot felhúzni, a mennyezet kitöltésére, vagy mészoltásban stb. És nem vota házunk bevakolva csak középiskolás koromra. De akkor kaptam én magam is egy ilyen házat, szép nagyot, hogy erre mi pénzt, hiteleket rá kellett költeni, talán jobb lett volna, ha nem kapom. Főleg, hogy sokáig a keresetem felét a tandíjakra költhettem. Telt volna vakolásra, de akkor fontosabb volt újabb házakat és falakat venni, mert hogy mire az készen van, normálisan élhetően, az már nem számított. 1980-ban ismerőseim harmincéves korukra felépítettek egy emeletes házat, alig összeházasodtak, rá két év alatt, a kertből kiárulták a rávalót.
    De mástól is ezt hallottam, a 60-as években még könnyebb volt, egy-két évi tanítói fizetésből is megvolt a házra való.
    Tudom mi a fizikai munka, végigdolgoztam gyerekkoromat én is, felnőttként nem végzek annyit, mint akkoriban. Kertek, állatok,földek, háztartási munkák mellett 7-8.o-ban naponta eljártam irodákat takarítani esténként anyámmal - aki már másfél évtizede nincs közöttünk - felőrölte a sok munka és a velük járó idegeskedés - és kitűnő tanuló voltam mellette. Szüleim egyszer sem ültek mellém tanulni, és egyetlen különórára nem vittek, volt elég elfoglaltság. Ugyanezt folytatom felnőtt életemben is, mint gyerekként, munka mellett tanulok - folyamatosan.

    Érintőlegesen erről a témáról is, érdekes nézőpontok feszülnek itt, és a legtöbb igaz. Különböző korok és társadalmi-gazdasági feltételek a maguk előnyeivel és főleg természetesen a nehézségeivel, amelyek a feloldhatatlannak tűnő problémát okozzák generációkon átívelően. Mi emberek, de a kormányok is permanensen csak a jelennek élnek, ma akarja mindenki a legnagyobb hasznot magának - az ember önzősége ma is erős motivációs tényező - az átfogó perspektíva, amellyel döntéseinket meghoznánk hiányzik majd mindenkiből. A körülmények, a feltételek is erre kényszerítenek, szűkös forrásokból gazdálkodva nehéz előre tekinteni, csak az előttünk tornyosuló problémákat oldjuk meg, vagy csökkentjük esetleg újakat csinálunk magunknak - másokat - abban a rövid távban szerintem mindenki mégis igyekszik a tudása szerinti legjobbat tenni. A jövőbeli feltételeket pedig hajlamosak vagyunk ugyanolyannak tekinteni, ami ma van.
    A nyugdíjas is, aki pedig már végiggondolhatja hosszú távon is a történéseket, jobban, mint a fiatal, aki még nem képes a maga életében nagyobb távlatokat belátni - a nyugdíjasok pedig hajlamosak a múltban élni, múltbéli tapasztalataik erősen felülírják a mai tényeket, amelyeket kevésbé hajlandóak tudomásul venni. Pedig ahhoz ami ma van, igencsak hozzájárult minden korábban -aktív vagy akár inaktív - emberélet.

    Jó a cikk közzététele, mert előadhatta mindenki a maga nézőpontját, ebből lehetne előremutató és mindenki számára megnyugtatóbb megoldást kialakítani. Nem könnyű a legjobb elméletet sem az anyagi világba átültetni, amit a pénz erős együtthatóként megköt, következésképp az elméleteket is a pénzügyi adottságokra, lehetőségekre kell építeni, úgy ahogyan minden társadalmi-gazdasági cserében ez jelenti az egyenértékes szerepét. Ebben az adottságportfolióban kell megtalálni az optimumot, amely minden szereplő számára a maximumot kell, hogy jelentse.
    Pénz pedig csak munkával teremtődik, vagy nem, megint csak ide jutunk. Ami nem munkával hanem nyerészkedéssel vagy támogatásokkal stb. úgy gondoljuk, amögött is munka van, legfeljebb mások munkája. Miért nincs elég munka, miért nincs elég pénz a gazdaságban? A fizetések devalválódását garantálja, hiszen ha munkaerőből túlkínálat van, az a fizetések és a kereslet csökkenését vonja maga után. Egy ördögi kört beindítva. A szűklátókörű munkatevékenységek mellett újabb munkákat kell bevonni a fenntartható gazdasági működéshez. Az USA-ban ahol pénz van mindehhez, a szolgáltatások bővítése ad erre lehetőséget. Nálunk ez sem, sőt egyre inkább szűkülnek, amikor már a kocsmák is bezárnak a fizetősképes kereslet hiányában..Miközben a hosszú távú legalább emeréletben való üzleti - közösségi tervezésben helyt kellene hogy kapjon a létfeltételek minden tényezője, a klímatudasságon át a miből élünk meg kérdésköre, bőven volna mit tenni..persze ez ma is az erőforrások átcsoportosítását jelenti, sőt önkorlátozást, a tudatosság fokozását kell, hogy jelentse..aminek épp a fordítottja zajlik jelenleg. Talán az emberiség fejlődéstörténetének is van egy csúcspontja és onnantól vagy a fenntartásra törkeszik - erőfeszítésein múlik - vagy hanyatlásnak indul..mint minden más életgörbe. Ha mást akarunk, tenni kell érte, méghozzá mindenkinek. Az életösztön remélhetőleg mégis erősebb.”
  • 121. ivivan 2012. október 02. 11:27
    „Amúgy a számításait tovább víve, ha valóban ilyen nyugdíjrendszerünk lenne, akkor a betétállomány jelenleg kb 1 millió milliárd forintot kellene, hogy kitegyen! Ez kb 30 éves magyar GDP-nek felel meg! Orbán biztos ezt is einstandolta volna...”
  • 120. ivivan 2012. október 02. 09:00
    „119. Linka11

    Jah, nagyon remek a cikk :( Csak nem veszi figyelembe, hogy nem rakják félre a befizetéseinket - ahogyan a cikkben számolja - hanem a mindenkori nyugdíjasokat fizetik ki belőle. Így a fenti számolás marha jó, csak éppen nem a jelenlegi nyugdíjrendszerre, hanem a most megszüntetett magánnyugdíjrendszerre vonatkozik.”
  • 119. Linka11 2012. október 02. 07:43
    „118 ivivan
    Javaslom olvasd el még egyszer a cikket ugyanis ha elfogadjuk,hogy az átlag 144 Milliót fizetett be negyven év alatt
    akkor az átlag kifizetett nyugdíjjak bőven a kamatot sem merítenék ki.Ráadásul a befizetések folyamatosak voltak
    és nagy tömegűek, legalább hatvanöt éven át.Tehát az a lényeg,hogy nem szívességet tesz az állam amikor kifizeti
    a nyugdíjakat hanem vissza csöpögtet valamit a befizetéseinkből.De ez a kérdés még számszakilag is bonyolultabb,
    minthogy ilyen egyszerűen eljussunk az igazsághoz.”
  • 118. ivivan 2012. október 01. 22:34
    „116. Linka11

    Már írtam: az akkori nyugdíjasok zsebében. Miért, mit gondolsz, az akkori nyugdíjasok miből kaptak nyugdíjat?”
  • 117. kokorcsin 2012. október 01. 20:51
    „Bakker 18 válaszához kapcsolódva: először is a korhatár emelgetések miatt még nem vagyok nyugdíjas, csak nyugdíj közeli súlyos beteg ember. Rokkant nyugdíj sem jár, mert "csak beteg vagyok", megáldva jónéhány betegséggel és mozgáskorlátozottsággal. Elvtárs sem voltam, szabadgondolkodó vagyok, nem tartozom sehova sem.
    Egyébként nekünk sem nyolc óra volt a munkaidő, csak a hivatalos. Utána a férfiak, akik tehették másodállást vállaltak, sokszor este tízkor értek haza (a gyerekeiket sokszor csak alva látták). Hajnak négykor meg ébresztő volt, menni kellett dolgozni. Voltak abban az időben is olyan kötött munkahelyek, ahol legfeljebb a főnök mehetett el munkaidőben bármit intézni, a beosztottnak szigorúan dolgozni kellett. A falusi asszonyoknak a házi munka is nehéz volt, a kapálástól a gyereknevelésig minden beletartozott. Még olyan helyzet is volt a 70-es években, hogy a kútból húztuk fel a vizet, sparheten főztünk, magunk vágtuk a fát, kézzel mostunk, sorolhatnám ennek a kornak a nehézségeit. Már kisgyerekként dolgoztunk, mert segíteni kellett a szülőknek. Hát egy kis ízelítő ebből a "csodálatos" korból. Sajnos nem volt más választásunk, ha előre akartunk jutni. A házak nagy része akkor is kölcsönből épült, igaz kiszámíthatóbb volt, de mindig jöttek újabbak, mert bútor kellett, vezették a gázt, épült a szennyvízvezeték, stb. Szóval ez sem a kánaán volt.
    Én nagyon sajnálom a mai fiatalokat (nekem is vannak gyerekeim), volt munkanélküliség is, és nekünk kellett helytállni. Tulajdonképpen még mindig segíteni kellene, ha bírnánk - a gyerekeinket, a szülőket pedig muszáj, bármennyire nehéz is. Pedig mi sem vagyunk egészségesek. Valahol megfizettünk az igyekezetért.
    A nyugdíjról még annyit, hogy a mostani fiataloknak, amennyiben tehetik, hosszabb idejük van az öregkori megélhetésre felkészülni. Nekünk ezek a korhatár emelések nagyon hirtelen jöttek, amit még tetézett a munkanélküliség is.”
  • 116. Linka11 2012. október 01. 20:30
    „- Most már csak az a kérdés, kinek a zsebében vannak azok a milliárdok amiket itt kiszámolt Seres István ??!
    A Ratkó korszak gyerekeinek relatíve sok gyereke volt ,tehát mégis csak van befizető ! Megint csak azt kérdem,hol a pénzem ???!”
  • 115. Queenmargareth 2012. október 01. 18:26
    „ja, és, hogy miért csak ennyi szolgálat idő?mert nem találták elismertnek, hogy 14 éves korától dolgozott...
    Azt hitték a Kádár korszak nyugalmat hoz, hozott volna, ha még 15 évet fennmaradhat a rendszer, de ugye robbantani kellett, mert, hát így kívánták a nagyhatalmak.És most mi van?Haza megyek és a Szüleim udvarán nem beszélhetünk politikáról, mert beköpnek.És amit még elmondanak, hogy ilyen mocskos korban nem éltek pedig tényleg sok mindenen keresztül mentek.”
  • 114. Queenmargareth 2012. október 01. 18:13
    „Az én Szüleim 70 és 74 évesek.Írtam:Édesanyám gyermekeket nevelt, Édesapám a családfenntartó, ahogy elvárta volna az a szerencsétlen Varga is...Mi történt?42 év munkaviszony 57 e ft nyugdíj. Édesanyámnál bejött a "rendszerváltás" 50 évesen elment dolgozni egy iszonyat, bődület nehéz munkahelyre, az volt adott és most 19 és fél év után 30000 ft a nyugdíja. Egy gyermeket számoltak be Neki. De azt, hogy 20 éven keresztül vizet hordtunk, hogy kézzel mosott, hogy mit küzdöttünk az áramért, hogy a 4 gyermekén felül az unokák is a nyakába szakadtak a rendszernek köszönhetően, SENKI nem nézte. Pedig többet dolgozott, mint, aki irodában ült és egy gyermeket nevelt. Hogy miért nem diplomás? Mert valakinek a "kis" munkát is el kell végeznie!65 éves korig dolgozott. 5 éve nyugdíjas.Lehet elgondolkozni, kit, miért ítélünk és köpködünk...”
  • 113. ivivan 2012. október 01. 17:52
    „"Anno a Kádár korszakban megoldották"

    A Kádár korszakban voltak 30 évesek a Ratkó korszak gyerekei - volt aki fizette a pénzt a rossz egészségügyi ellátás miatti rövidebb várható élettartam miatt kevesebb ideig nyugdíjas rétegnek. Most mennek nyugdíjba a Ratkó korszak szülöttei, de nem követi Őket egy következő baby boom, ezért most nincs elég járulék fizető... Ráadásul a javuló egészségügyi ellátás miatt a várható élettartam majd 10 évvel hosszabb, ami bőven kompenzálja a nyugdíjkorhatár emelését, így a nyugdíjasok hosszabb ideig nyugdíjasok. Ez a szomorú igazság, sajnos.”
  • 112. Queenmargareth 2012. október 01. 17:39
    „111, igen erről viszont nem a fiatal és nem a nyugdíjas tehet. Anno a Kádár korszakban megoldották, itt még ezt sem tudták megoldani, mert ki-be fizetgess, megszüntetjük, bevezetjük stb.....”
  • 111. ivivan 2012. október 01. 17:23
    „"Fizettek ők annyit az államnak, mint a fene ugyanúgy, mint ahogy te fizetsz..."

    Jah, kérdés, hogy a mostani 30as korosztály kap-e még valaha nyugdíjat... Mert már ott tartunk, hogy több 60 fölötti van, mint 15 alatti - ami nem vetít előre semmi jót a jelenlegi nyugdíjrendszerrel kapcsolatban. Ha közülük valaki értelmes időben szeretne "nyugdíjba" menni (értsd 70 éves kora előtt), akkor bizony önmagáról kell gondoskodnia - miközben fizeti a brutális nyugdíjjárulékot, építi a házat, neveli a gyereket. Szép új jövő...”
  • 110. joniwalker 2012. október 01. 17:01
    „102. icipic 2012.10.01. 13:02

    Angliában ki lehet szerződni az állami kasszából azzal, hogy felmutatsz egy bizonyos összeget, ami külön gyűjtesz. Ez természetesen örökölető.A munkavállaló félretehet 5-6 ezer forintnak megfelelő fontot is, a lényeg, hogy gondoskodjon magáról. Ez a generáció még nem ment nyugdíjba, kíváncsi leszek majd az eredményére. Ha itthon lenne hasonló lehetőség, a fiatalok körében senki nem maradna az állami rendszerben.
    A franciáknál a munkáltatókat vonják be a rendszerbe. (csak érdekességképp hogy hány féle törekvés van Európaszerte)”
  • 109. Queenmargareth 2012. október 01. 16:57
    „94. nick77 2012.10.01. 08:22 kicsoda?saját magukat tartják el!!!A kisnyugdíjasok főleg. Fizettek ők annyit az államnak, mint a fene ugyanúgy, mint ahogy te fizetsz...Ha vannak Szüleid, kérdezd meg.”
  • 108. Bakker18 2012. október 01. 16:22
    „"Jogos járandóság és kegy"".....Egyre inkább oda kanyarodik ez a "világ"hogy bizony az!!!!!!!Ha továbbra is hagyjuk!!!!::))”
  • 107. ivivan 2012. október 01. 16:16
    „"Szerintem ez jogos járandóság és nem adomány, vagy kegy"

    Senki nem állította, hogy adomány vagy kegy (már persze rajtad kívül). Egyszerűen tény, hogy a mostani fiatalok befizetéséből fizetik a mostaniak nyugdíját. Ez nem kérdés.

    "annak idején a mai nyugdíjasok pénzét az akkori nyugdíjasoknak adták"

    Persze, csak más volt az arány: akkoriban 4-5 aktív emberre jutott egy nyugdíjas, most jó ha 2 aktív keresőre jut egy. És ez csak rosszabb lesz, hacsak nem történik valami.

    "bizonyos korosztályok előtt pedig emelgetik a korhatárt"

    Szerintem a mostani 30as korosztály 70 éves kora után fog nyugdíjba menni. 50 év munkaviszony után. Ez azt jelenti, hogy míg a most 80 évesek az életük felében sem dolgoztak (a most 80 éveseknél még ritka a 40 év fölötti munkaviszony - és nem ritka a 30 év alatti sem), addig a mostani 30as korosztály 80 évesen, 50 év munkaviszonnyal már közel lesz ahhoz, hogy életének 2/3-án át dolgozzon! Azért ez nagy változás fél évszázad alatt... Nem irígylem a mostani nyugdíjasokat (rájuk járt a rúd a világháborúval), de a most 30 évesek sincsenek jobb helyzetben.

    És a magánnyugdíj pénz lenyúlásával sajnos a most 20 évesekre is ez a jövő vár.”
  • 106. Bakker18 2012. október 01. 16:16
    „Bizonyára a szocializmusban is napi tíz tizenkét óra volt a munkaidő,és e mellett ment az építkezések zöme amit az ügyesek még a munka idejükben is tudtak csinálni...Itt nem az a gond hogy ki mit és hova fizetett,hanem van egy állítás mely szerint nem a "fiatalok tartják el a nyugdíjasokat"....Felhívom a becses kommentező figyelmét hogy mind ezek mellet ma is nevelni ruházni és etetni kell a gyermekeket,sőt még rezsit és más más költséget is fizetni illik ::))És ha az alacsony nyugdíjakat nézi,ugyan ki és hogy segít ma a fiataloknak????Érdemes lenne az egész életünk által fizetett járulékot visszakövetelni ettől a bagázstól,hisz a magánnyugdíjakat is szem rebbenés nélkül nyúlták le,persze ezt mi már "sokkal könnyebben tettük félre"::)))Örüljön hogy nyugdíjas lehet,és hogy van nyugdíja,a mi generációnknak ez már nem biztos hogy megadatik..ez itt a baj elvtárs::))))))))))(..kokorcsin::))))”
125 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

2000 forint a karaj, 300 a kenyér

Áfaemelés, növekvő alapanyagárak, aszály sújtotta mezőgazdaság – minden jel arra mutat:… Tovább olvasom