Délmagyar logó

2017. 01. 24. kedd - Timót -7°C | 2°C Még több cikk.

Húsz perc

"A kecskemétiekkel nem volt gond, közülük sokan Budapesten dolgoznak tovább – mondta természetesen a KSH új, hárommegyés igazgatója arra a felvetésünkre, hogy a Szegedet központként kijelölő átszervezés után nem lehetett könnyű munkát találni mindenkinek. A távolságra gondolt, ami sztrádán valóban nem sok Kecskemét és Budapest között.
Húsz perccel nekünk is rövidebb lesz, mindjárt."
A kecskemétiekkel nem volt gond, közülük sokan Budapesten dolgoznak tovább – mondta természetesen a KSH új, hárommegyés igazgatója arra a felvetésünkre, hogy a Szegedet központként kijelölő átszervezés után nem lehetett könnyű munkát találni mindenkinek. A távolságra gondolt, ami sztrádán valóban nem sok Kecskemét és Budapest között.

Húsz perccel nekünk is rövidebb lesz, mindjárt. Nem sok idő, de ha ezen múlik, hogy elalszanak a gyerekek, mire hazaér a családfenntartó, vagy nem, akkor ez bizony nagyon fontos. Különösen akkor, ha reggel korán is kell kelnie – s jobb híján marad az esti meg a hajnali puszi. Ismerek kétlányos családapát, aki naponta igázik Szeged és Budaörs között, de minimum négyszer megy egy héten. Tőle halottam először, hogy gyorsabb, ha Ópusztaszer felé kerülünk, s Kisteleknél hajtunk rá a 75-ösre. Tényleg, különösen a csúcsidőben.

Halálút – mondják sokan joggal a hosszanti vályúkkal nehezített, keskeny és forgalmas Szeged–Félegyháza szakaszra, és tényleg nem is kellett nagyon sietni ahhoz, hogy tragédia történjen. Elég volt egy szembejövő, fáradtsággal küzdő, elbóbiskoló kamionos és egész családokat vártak hiába haza a hozzátartozók. Halálút volt a tőkebefektetőknek is, akik egyszer még vállalkoztak a szegedi útra, másodszor azonban már csak a legelszántabbak jöttek. Kecskemét meg elment. Infrastrukturális fejlődésben annyira megelőzte Szegedet, hogy félő volt, veszélybe kerül régióközponti szerepünk is. Figyelmeztető jelek bőven akadtak, olyan méretű és gazdasági befolyású vállalkozások döntöttek Kecskemét javára, hogy az is menekülőre fogta, akinek itt kellett volna maradnia.

Húsz perccel rövidebb pesti út – esetleg esti mese –, kevesebb félelem és stressz, sokkal több bizakodás – ezt már biztosan hozza nekünk a sztráda, a többi meg jórészt rajtunk múlik majd.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pisa – megkettőzve

"Az olasz városról akarok most szólni, jobban mondva ferde tornyáról, ne magyarul tessék tehát… Tovább olvasom