Délmagyar logó

2018. 05. 27. vasárnap - Hella 17°C | 28°C Még több cikk.

Kényszerű szomszédolás

"Nem egy kis luxusért, jókedvükben járnak már át az emberek shoppingolni, hanem egyre inkább kényszerből."

Nemigen tudom a mai húszéveseknek elmagyarázni, mit is jelentett a hetvenes években, a mi gyerekkorunkban kishatárátlépővel átruccanni Jugóba. Ez az ország az emlékeikben sem létezik, a nosztalgiázva mesélt anekdotákon is csak elnézően, udvariasan mosolyognak.

Rizses csoki, PEZ cukorka, cigirágó, eurokrém, Jugoton-lemez, nyugati farmer, minőségi mosópor, Adidas sportcucc, rumpuncs, Caesar konyak. Bevásárlás előtt forró burek reggelire a szabadkai piacon. Ezek jutnak hirtelen eszembe, miért is jártunk át úgy harminc-harmincöt éve a szomszédba. Meg beugrik a gyomorgörcs is a határon, ahol nagy szerencse kellett ahhoz, hogy épp az ismerős vámos legyen szolgálatban.
Neki sem volt miért félrenéznie, inkább csak abban különbözött a kollégáitól, hogy mosolygott, emberi hangon köszönt, és biztosak lehettünk benne: nem kekeckedik, nem pakoltat ki fölöslegesen mindent a kocsiból tételes vámvizsgálatra. Illegális dolgokat sosem hoztunk, legfeljebb az akkori fogalmak szerint nálunk luxusnak számító cikkeket. Azokat a nyugatiasabb Jugoszláviában már meg lehetett kapni.

Romániába akkoriban még nem jártunk bevásárolni, később, a Ceausescu-rezsim utolsó éveiben inkább mi csempésztük át Székelyföldre hátizsákos turistaként a Bibliát és a tiltott könyveket, fogamzásgátló tablettát, gyermektápszert és más, a „Kárpátok géniuszának" nem tetsző dolgokat.

Tanulságos elemzést lehetne készíteni abból, csak az elmúlt néhány évtizedben hányszor és hogyan változott a szomszédolás jellege itt, a hármas határ mentén. Voltak évek, amikor sokan önmagában abból meg tudtak élni, hogy átalakított üzemanyagtartályban hordták Szerbiából a benzint vagy a gázolajat. Ma már jóval bonyolultabb a képlet; kiegyenlítettebbek az árak, kevésbé nagy üzlet a seftelés.

A begyűrűző globális hatások és a megszorítást tagadó, de azért a terheket szép csendben a többségre, a leginkább kiszolgáltatott kiskeresetűekre és nyugdíjasokra áthárító gazdaságpolitika következtében elszabadulni látszanak a hazai élelmiszerárak. Nem egy kis megengedhető luxusért, jókedvükben járnak már át az emberek shoppingolni, hanem egyre inkább kényszerből. Mert amikor számolnak, kiderül: egy szombati kiruccanással, ha okosan, nagyobb tételben vásárolnak alapvető élelmiszereket – cukrot, olajat, lisztet – az üzemanyagköltséggel kalkulálva is megtakaríthatnak pár ezret.

Sokaknak pedig épp ez a néhány ezer forint segíthet túlélni a következő havi fizetésig, nyugdíjig.

Olvasóink írták

  • 3. pistike27 2011. március 08. 12:28
    „vannak akik azt hiszik csak nekik van joguk véleményt irni szerintük azok akik nincsennek tisztában a helyesirás összes csinnyával - binnyával azoknak illik hallgatni . Véleményem szerint nem a helyesiráson kell lenni a lényegnek hanem a tartalmon. Ezért joga és ha tud kötelessége véleményt mondani illetve irni annak is akinek 4 elemije van , mivel az jobban érzi a gondokat mint az akinek esetleg egyetemi képzettsége - a z egyszerű nép régen elveszett volna ha nem tudna megérzéseire támaszkodva helyesen gondolkodni és cselekedni. ÉN köszönöm a kritikákat amelyekkel engem illetnek, de higyjék el nekem fogalmam sincs arról mi az a igekötő, ikesige,meg ehhez hasonló nyelvtani szabályok és nem érzem annak hiányát sem a mindennapi életemben. Kérem azon bedeszkázott látókörűeket, hogy ne a helyesirásra reagáljonak hanem a tartalomra - az újságcikk tartalmára és esetleg a hozzászolások tartalmára, de figyelembe véve azt, hogy a lényegnek nem az egymásközti vitán kell alapulni , köszönöm a megértésűkt.. Mivel jól ismerem az elmúlt 50 év történelmét a határ mindkét oldalán , teljesen lényegtelen, hogy melyik határra gondolunk, nyugodtan állithatom hogy az egyszerű nép nagyon sokat köszönhetett annak, hogy megtalálta a kiskaput és mindig a lezárt kapukon is megtalálta a lehetőséget az egyéni boldogulásra. Nagyon sok falu annak köszönheti felvirágzását minden oldalon. Ma amikor már mondhatjuk szabadon mozoghat a lakosság mindkét oldalon ezt a lehetőséget, nem csak kihasználni - segiteni is kell ezáltal minden állami vezetőnek ezt figyelembe véve kell határozatokat hozni minden oldalon, ez és az ilyen szabadon átjárható határ nagymértékben csökkenti a nacionalizmust, mivel a lakosság meggyőződik saját szemével, hogy a túloldalon sem falják fel az óda érkerző idegeneket Ma is mint mindig kikel használni az adott lehetőségeket és ott vásárolhat mindenki ahol olcsóbb, akár tetszik ez akár nem !! üdvözlettel !”
  • 2. tuskóhopkins 2011. március 07. 12:38
    „1, unknown, az újságíró pontosan fogalmaz, csak át kell gondolni. A kiskeresetűek meg a jobb módúak közt épp az a különbség, hogy a nehezedő viszonyokat a gazdagabb nem érzi (akkora) tehernek, mint akinek meg kell gondolnia, hogy cukrot is vegyen-e a tej meg kenyér mellé.”
  • 1. unknown 2011. március 07. 08:51
    „Ez csak azért tűnik így, mert sokan, nagyon sokan, kb. 4 milliónyian vagyunk ebben a nagyon érzékeny helyzetben: "...A begyűrűző globális hatások és a megszorítást tagadó, de azért a terheket szép csendben a többségre, a leginkább kiszolgáltatott kiskeresetűekre és nyugdíjasokra áthárító gazdaságpolitika következtében ..." A szerencsésebb jobb módon élőkre is áthárul a teher, ők sem kapnak semmit olcsóbban, kedvezménnyel. Az újságíró ezért fogalmaz rosszul, át nem gondolva a tényleges helyzetet.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sovány vigasz

"Mindig lesznek szélhámosok, meg jó szándékú, de fejszéjüket túl nagy fába vágó vállalkozók." Tovább olvasom