Délmagyar logó

2017. 02. 26. vasárnap - Edina -3°C | 10°C Még több cikk.

Magyarnak alkalmatlan

"Nem a rádióból hallottam, pedig ott hangzott el. Visszaidézése jutott el két fülembe, és bennem is maradt. Ünnepek idején jó, ha a nemzeti és nemzedéki összefogásra buzdít bennünket valaki. Az országgyűlés elnöke mondta többek között, hogy nem pártpolitikai alapon kell kötelezettséget vállalnunk a határainkon kívül rekedt magyarokkal.
Jó lett volna az eredeti adásra figyelnem, mert a hangsúlyok jobban eligazítanának."
Nem a rádióból hallottam, pedig ott hangzott el. Visszaidézése jutott el két fülembe, és bennem is maradt. Ünnepek idején jó, ha a nemzeti és nemzedéki összefogásra buzdít bennünket valaki. Az országgyűlés elnöke mondta többek között, hogy nem pártpolitikai alapon kell kötelezettséget vállalnunk a határainkon kívül rekedt magyarokkal.

Jó lett volna az eredeti adásra figyelnem, mert a hangsúlyok jobban eligazítanának. Csak sejtem, úgy kell értenünk, hogy okvetlen gondolnunk kell kívül rekedt testvéreink lelkének minden gubancára, de arra nem, hogy akármelyik politikai irányultság odakint rakott tüzeknél itthoni cupákjait sütögesse.

Úgy adódott egyszer, hogy Erdélyt járván akkor tettük tiszteletünket Tamási Áron farkaslaki sírjánál, amikor ott éppen halálának évfordulójára emlékeztek. Kijátszották a gyászolók éberségét, addig vonatoztatták a koporsót annak idején, amíg szét nem széledtek. Szép beszédek is elhangzottak ott jártunkkor, tőről metszett erdélyi tisztességgel, és olyan is, amelyik engem egy kicsit meghökkentett. Sütő András a tőle megszokott egészséges küldetéstudattal szólt, csöndesen, szépen, de annál nagyobb nyomatékkal. Azt is hangoztatta, ami Tamásitól eredt, és az ottaniak javában azóta is csordogál. Aki embernek hitvány, magyarnak is alkalmatlan. Ennek a mondatnak a fölidézése, azt hiszem, méltó fizetség volt oda kanyarodásunkért. Semmi más nincsen benne, csak magyarságunk.

Anyaországi szónok is volt. Szép ez a szó is: anyaország. Mi szülőföldnek mondjuk, mert itt születtünk, ők az anyát látják benne, országnyi méretben. Testéből-lelkéből valónak érzik magukat. Olyan erős kötődés ez a határainkon kívülre elcsatolt területek legtöbb lakójában, ha töredékét tudnánk visszaömleszteni a belül élőkbe, az is nagy nyereség lenne. Hazai búskomorságunkat vitte el a sír mellé ez a szónok, és azt ecsetelte, olyan borzalmas szelek járnak itthoni vidékeink fölött, nagyon-nagyon akarnának segíteni, de a politika nem engedi. Nem mondta ki, de én kiéreztem szavaiból: ne reménykedjetek, inkább velünk együtt sírjatok. Látjátok, véreink, milyen szépen tudunk mi siránkozni? Sírva szeretünk benneteket.

Sütő szavai fölemeltek, ez meg közelített a földbeveréshez. Mondanám, tizedrangú politikus az illető, de tizedrangja se illett ahhoz a helyhez, és ahhoz az alkalomhoz.

Ha most azt hallhatjuk Országgyűlésünk elnökétől, hogy a politikai szempontokat el kéne hagynunk a kívüliekről való gondolkodásainkból, és ezzel nagyon egyetértek, bennem a szépen faragott síremlék melletti két beszédből Sütő gyöngyszavai révednek elő, Tamási Áronra visszavezetve. A hitvány ember magyarnak is alkalmatlan.

Ismétlem, nem hallottam a Vasárnapi Újságban elhangzott beszélgetést, csak a rá való hivatkozást, de ha ez is elhangzott benne, egy
bakarasszal megtoldanám, a még tisztább lelki egészség irányába.

Karácsony hetében is, amikor szívesen beszélünk a szeretetről, az összetartozás erejéről. Nem lehetne ezt a nemes gondolatot itthon is kamatoztatnunk? Hogy határainkon belül se az egymásnak feszülő, sokszor eszeveszetten idétlen, undorítóan kicsinyes politikai csatározások borzolják lelkünket! Egy picinyke megértést legalább! Akármelyik oldalon áll is a hitvány ember, magyarnak alkalmatlan.

Legalább egy kicsinkét higgyünk Tamási Áronnak és Sütő Andrásnak. Ha itthon legalább becsülni tudnánk egymást, csak ezt vihetnénk kívülre is. Karácsonyi áhítatunk is tovább tartana.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nagy durranás

"Fekszem az ágyban, átpörgetem fejemben a napot, elképzelem a holnapot. Képek, karikák, pálcikák,… Tovább olvasom