Délmagyar logó

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 4°C | 21°C Még több cikk.

Szakikat faragnak

JEGYZET - "A diákok valódi munkahelyen valódi munkatapasztalatot szerezhetnének."

Német modellként emlegetik azt a rendszert, amelyet idehaza már ősztől bevezetnek a szakképzésben. Lényege, hogy az elméletet az iskolákban, a gyakorlatot jórészt az üzemekben tanítanák, a közismereti tárgyak rovására. Három év alatt kikupálnák a jövő szakmunkásait, akik már 17 évesen a munkaerőpiacon találják magukat.

Mindegy, minek nevezzük az új modellt, mindenesetre nem árt emlékezni rá, hogy kábé így működött a rendszerváltás előtti Magyarországon is a szakik okítása. A szakmunkásképzőbe járók többsége ugyanis a szocialista nagyvállalatoknál gyakorolt. A nagyipar leépülésével azonban nemcsak a munkahelyek, hanem a szakmunkástanulók gyakorlati képzési helyei is megszűntek, vagy beszorultak az iskolai tanműhelyekbe. Az előző kormány ezek korszerűsítését integrált intézményekben, úgynevezett TISZK-ekben próbálta megoldani, több-kevesebb sikerrel. Emellett bevezette a tanulószerződés intézményét is, ez viszont nem volt túl népszerű a vállalatoknál, mert támogatta ugyan az állam, a túlzott adminisztráció azonban elrettentette a munkaadókat.

Most mintha visszamennénk a 20–30 évvel ezelőtti gyökerekhez, mivel nem állapot, hogy Magyarországon jelenleg harmadannyi gyakorlati órát írnak elő, mint a német szakképzési rendszerben. S míg Németországban – olvasom az interneten – egy asztalostanuló 4200 órán át tanulja a szakmát, addig Magyarországon csak körülbelül 1500-at fordíthat rá. Ráadásul a szakiskolai képzésben továbbtanulók aránya a rendszerváltás idején még több mint 44 százalékos volt, ma mintegy 20 százalék. A szakiskolával ma sok diák semmire se megy, akárcsak bizonyos diplomát adó képzésekkel, egyedül a szülők örülnek annak, hogy jó helyen van a gyerek.

A duális képzés nagy előnye lenne tehát, hogy a diákok valódi munkahelyen valódi munkatapasztalatot szerezhetnének, és az üzemek is kinevelhetnék maguknak leendő munkatársaikat. Az úgynevezett általános műveltséggel azonban biztosan gondok lesznek. Meg lehet tanítani a gyerekeket kalapálni, falat rakni, de az állandóan változó munkaerő-piaci helyzethez nem lesznek képesek alkalmazkodni, ha nehezen tudnak írni-olvasni. Ahhoz, hogy áfás számlát tudjanak kiállítani, és „eladhassák" magukat, leendő cégüket a piacon, több kell 3 éves képzésnél.

Olvasóink írták

  • 3. jistván 2011. július 27. 11:20
    „Az alapfokú műveltségről meg annyit annyit bennünket az általános iskolában olyanra is megtanítottak,hogy hogyan kell egy csekket kitölteni, az ipari iskolában igen is törődtek a tanulok műveltségével.Mi még jártunk színházba, operába és tudja kedves Klára nagyon sokunkban meg is maradt a színházba járás, múzeumba járás öröme mi még olvasni is megtanultunk a gyerekeink látták ,hogy mi olvasunk ők is az olvasok táborát gazdagítják,az unokáink is olvasnak mert azt látják otthon.Sajnos hogy a mai gyerekekről ilyen rossz véleménye van a magyarázat is egy szerű.Tudja régen azt mondták a szüleink a gyereknek,ha nem tanulsz nem baj fiacskám jó leszel segédmunkásnak vagy jobb esetben kőművesnek.Mit mond ma a szülő a kínkeservesen le érettségizet gyermekének nem baj a tanár képzőbe már 33 ponttal fel vesznek. Tudja majd akkor lesz az oktatásunk olyan szinten,hogy ne kelljen ilyen dolgokkal foglalkozni ha majd a tanár képző főiskolában vagy az egyetemre hasonló pontszám kell mint egy jogásznak,orvosnak vagy mérnöknek jelentkezőknek.”
  • 2. jistván 2011. július 27. 10:32
    „Kedves Klára !
    Lehet hogy a német szakoktatás magas fokon áll,de csak egy példa a német esztergályosnak ha az esztergakés éle kipattan akkor a diszpécser elviszi az élezőhöz meg élezi ,majd egy másik szakmunkás méretre állítja, a diszpécser vissza viszi, az esztergályosunk vissza rakja a gépbe és elkezd dolgozni,Szemben a magyar esztergályos kiveszi a kést a gépből meg köszörüli vissza teszi a gépbe és folytatja a munkát.Ezért volt az tíz -húsz évvel ezelőtt,hogy a világon bárhol szívesen alkalmazták a magyar szakmunkásokat, mert három némettel ért fől.Volt szerencsém egy pár német szakmunkással dolgoznom akik a saját területükön profik voltak,de hogy durván fogalmazzak ha egy csavar balmenetes volt ahhoz már másik ember kellet mert a 4200 órába csak a jobb menetes csavar kitekerését tanulta meg míg a másik csak a bal meneteset. Tudja Klára az a legnagyobb baj.,hogy az igazi szakemberek már ki öregedtek akik ma is tudják azok csinálják akik meg nem tudják azok meg tanítják.”
  • 1. jq 2011. július 27. 08:27
    „Írni-olvasni-számolni már az általános iskolában megtanulnak. A burkolóval nem a középkori festők művészetéről szeretnék beszélgetni, hanem azt szeretném, hogy szépen csempézze ki a fürdőszobámat.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Trendi analfabéták

"Trendi lesz az írástudatlanság, mint ma a párducmintás műköröm? Aligha." Tovább olvasom