Délmagyar logó

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | 1°C

Vendégmunka

"Nem is olyan rég – na jó, úgy tíz éve – szinte kuriózumnak számított, ha valaki tőlünk Nyugatra talált munkát magának, és történetesen nem bárban táncolt egy fényes cső mellett ..."
Nem is olyan rég – na jó, úgy tíz éve – szinte kuriózumnak számított, ha valaki tőlünk Nyugatra talált munkát magának, és történetesen nem bárban táncolt egy fényes cső mellett, vagy a kulisszák mögött tekergett, hanem tényleg gyerekekre vigyázott, kertészkedett a ház körül, avagy felszolgált egy pubban. Aztán egyre többen vágtak bele a kalandba, az uniós csatlakozás óta pedig már annyian keresik kenyerüket, szerencséjüket a németeknél, az angoloknál, az íreknél, hogy szinte nincs olyan tágabb baráti, családi kör, amelyik ne tudna legalább egy vendégmunkást felmutatni.

Miért is mennek a fiatalok? Ha történetesen egy frissen végzett orvosról van szó, ő azért, hogy sok pénzt keressen. Az itthon kínált kezdő bér többszörösét, sőt sokszorosát teheti zsebre külhonban. Az már nem az ő gondja, hogy mennyibe került itthon a képzése, a tudásával pedig, mondjuk, a magyar helyett a svéd betegeket szolgálja majd. Természetesen a legtöbben nem így kapnak zsíros állást, hanem úgy, hogy mosogatják a fazekat egy étterem konyhájában.

Hogyne számítana izgalmas vállalkozásnak egy huszonéves számára – akinek gyakran fogalma sincs róla, hogy mit kezdjen magával, hogyan helyezkedjen el – a külföldi munkavállalás. Igaz, ott sem fenékig tejfel, mert gyakran hónapokat toporog a várólistán, mire állást kap. A jól hangzó 300-400 ezer forintos kereset itthon hangzik igazán jól. Ha 500 forint egy kiló kenyér, ha negyven kilométerre ötezret kell lecsöngetni a buszsofőrnek, ha az albérlet 80 ezer, akkor már ott van a vállalkozó szellemű dolgozó, ahol a part szakad. Persze, nyelvtanulás szempontjából sem utolsó egy ilyen túra. Csiszolhatja az angolt a lengyel és az indiai vendégmunkással egy-két korsó Guinness mellett.

Bulinak, világlátásnak mindenképpen jó. Bizonyára csak azért élcelődtem, mert az utóbbi időben olyanokkal beszélgettem, akiknek nem igazán jött be a dolog. Keveseknek sikerül megfogni az Isten lábát odakint.

Ahogy a lapunk írásában megszólaló szegedi rádiós megjegyzi, a britek számára kevésbé kényelmes munkát végzik a külföldiek: takarítanak, mosogatnak, felszolgálnak, kiszolgálnak.

Jut eszembe: ismerek ízes beszédű gyergyói embert, aki brigádjával (románok, magyarok együtt) itt dolgozik. Két-három havonta mennek haza a családhoz. Igaz, nevetséges bérrel szúrják ki a szemüket, de az náluk, Romániában még mindig jónak számít. És mit nem mondott: gyakran a munka alját végeztetik el velük. Ők zokszó nélkül megcsinálják.

Olvasóink írták

  • 7. Godskill 2007. november 11. 06:57
    „Tisztelt Sandor!

    Szerintem egyaltalan nem elfogult a blog bejegyzes.En 25 eves fejjel friss diplomaskent jottem ki Angliaba dolgozni.2 nyelvet beszelek meg az angolon es termeszetesen a magyaron kivul.Munka? Nehezen de lehet talalni de sajnos mar nem arrol szol a kinti munka lehetoseg mint evekkel ezelott.Ennek egyetlen oka van megpedig az hogy jonnek a Lengyelek es mig nalunk a romanok addig ok itt kint mindent elvallalnak.Es hogy miert? Egyszeru az ok, Ok azert dolgoznak hogy a csaladjuknak tudjanak valami kis apropenzt haza kuldeni es emelett pedig nyomorognak.Persze, persze nem ugy mint otthon.Vegyuk alapul azt hogy a minimal ber kornyeken amit en keresek az 960font netto ami forintalisan 370ezer forint.Igen most jon amit emlitett en egy szobaert, hangsulyozom egy szobaert fizetek 100ezer forintot havonta.A rezsi benne van. ;-) .
    de meg igy is marad mondjuk ki negyed millio amibol aztan vigan el lehet lenni.
    De dolgozni azt nagyon kell, hatalmasak az elvarasok es sajnos nem lehet a szemukre vetni hogy fizessenek tobbet mert hat azt mondjak hogy a lengyel majd akkor megcsinalja hellyettem.
    Szoval nehez.
    Tegyuk hozza en Cambridge-ben vagyok Anglia egyik legdragabb varosaba.(majd jol mutat az oneletrajzban)
    A szalloda ahol ejszakai portas vagyok a kovetkezo Felix hotel.
    Persze nem arrol szol mint otthon hogy ulunk a recepcion meg alszunk egy kicsit majd amikor a villamos csenget kettot akkor felebredunk es haza megyunk.
    De en haza megyek.
    Marasztalni akartak/akarnak karacsonyra es szilveszterre.mondtam nekik hogy karacsony otthon szilveszter itt.de nem nekik ez keves.Majdnem bele is mentem de megkerzdeztem azert hogy ugye a karacsony az extra penz ha mar bennt kell lennem.Nem.Extra szunnap. haha
    na azert nem maradok.
    udv”
  • 6. triatlonos 2007. november 05. 19:19
    „Tisztelt Sándor!
    Úgy gondolom, hogy ha már igy megszólittatot, akkor legalább egy pár szót, legalább annyit, hogy nem úgy gondolom!”
  • 5. levente 2007. november 01. 14:33
    „Higgyek el vegre: amig turistakent racsodalkozunk a nyugati arakra, tenyleg sok. Itt elve, az itteni fizetesbol csodak csodaja: megis tudok felretenni eurot. Szazaval.

    Hollandiaban nem 500. 300tol lehet talalni. 480ert hiperbarnafullmagvasuberextraluxuskenyeret arulnak.
    Khm. Otthon mennyi is mostansag?

    Eljatszott mar a gondolattal, hogy 350E Ftot kezhez kap minden honapban a napi 8 oras munkajaert?
    Ha feltetelezzuk, hogy nagyjabol hasonloak az arak (marpedig ritkan jelentosen dragabbak az elelmiszerek es tisztalkodasi szerek, tomegkozlekedest szinten munkaltato fizeti, itt rengeteg a vonatkedvezmeny, sokkal tobbfele, mint otthon), es valoban fizessunk akar 100E Ftot egy albiert.
    Tyuuu de cudar rossz lenne!
    Leforditom: 3szoros fizetes mellett akar meg a duplaarak is bevallalhatoak lennenek, nem?

    Bocs, de ziccer: hetfon irt az index azokrol az elso fecske magyarokrol, akik Romaniaban dolgoznak. Managerek, mernokok is. Bukarestben. Nagyobb fizetes, alacsonyabb arak. Fuj. Sz@r lehet nekik.

    A keplet egyszeru: mielott barki elindul, gondolja vegig, hogy hova, mikor, miert, kb mennyi penzre lesz szuksege az elso fizetesig es +10% a varatlan kiadasokra. Nem art a munkavallalasi, betegellatasi stb szabalyokrol alaposan tajekozodni indulas elott.

    100 mindenki Amerikaba ment, 30-40eve a panelokba tanyarol, falurol. Akkor az volt a trendi. Az sem jott be mindenkinek. Rendszertol fuggetlenul.

    Viszont egyvalamit fontos lenne eszrevenni:
    ez a vilag mar sematizalhato. Ma nem ket hatas (vasfuggony ket oldala) feszul egymasnak a vilagban, hanem ezerfele, egymasnak ellentmondo, megis egy helyen es egy idoben egymas mellett letezo jelensegek. Nem, nem lehet oket 1200 karakterben egy se fule, se farka tarcaban osszefoglalni. Megis, az onmagat kinalo parhuzamok helyett a sokfeleseg bemutatasa kozelebb allna az igazsaghoz. Kar, hogy nyomtatasban csak a falusi bolt elott kesergo 70 eves Mari neni horizontja es stilusa elerheto, az elozo, kepet arnyalo hozzaszolasok nem.”
  • 4. triatlonos 2007. november 01. 08:56
    „Tisztelt Sándor!
    Bizonyára van igazság az Ön által leirtakban, de az a rész kimaradt az irásából, hogy miért jó itthon. Kétszeresen is érintett vagyok - mivel a háromból két fiam külföldön van - és attól tartok, hogy nem is fognak hazajönni. Az egyik biokémikusként kutató, az igaz, hogy sokba került a képzése, és a végén az ösztöndiját is nehezen tudta kifizetni az SZBK - pedig a fiam állitása szerint világszinvonalú az eszközellátottság - pénzhiány miatt pedig nem működik megfelelően. A másik fiam pedig pont akkor érettségizett, amikor az a "nagyformátumú közjogi méltóság" kijelentette, hogy akinek nem tetszik, annak el lehet menni! Együtt néztük a TV-t, és Ő akkor azt mondta, ha igy van, akkor én megpróbálom! Bizonyára tudja, hogy nem könnyű ilyen esetben a szülő dolga, és hallani sem akartunk róla, de a végén meggyőztük magunkat, és mérlegeltük, hogy mikor teszünk jót a gyerekünknek.Itthon minden a feneke alá volt téve - nem elkényeztetve, de nem volt önálló - külföldön pedig csak magára számithat, és megváltozott. Főiskolára jár, és annyit dolgozik, ami az önfenntartásához szükséges - havi 40 óra - tanulja a kis skandináv ország nyelvét, mert azon a nyelven szeretné az egyetemen elvégezni azt a szakot, ami élete álma.”
  • 3. Holler Ferencné 2007. október 31. 22:31
    „Szerintem is elfogult a cikk,kellene azokról is írni, akik boldogulnak és - igaz nagyon kemény munkával -, az otthoni fizetés többszörösét tudják félretenni miután kifizették a lakásbérletet, élelmiszert, számlákat, stb.
    Nyelvtudás és/vagy szakértelem nélkül tényleg nehéz boldogulni és sokan vannak olyanok is, akik feladják, mert dolgozni azt kell!!!!”
  • 2. Tary Tibor 2007. október 31. 17:45
    „Hat volna mit mondani, de legyen eleg annyi elfogult a cikk es hianyzik a kello tajekozottsaga VFS.- nek. En jan. eleje ota dolgozom Iro.- ban es egeszen maskent latok dolgokat mint O- otthonrol.
    Az arak es berek viszony nem olyan, mint az O irta.
    Minden jot!”
  • 1. Keszég Ferenc 2007. október 31. 11:48
    „Tisztelt Sándor!
    Természetesen nem minden fehér és fekete.Sok az árnyalat,ez is úgy tűnik az érintettek egy bizonyos hányadára érvényes.A Klinikán, ahol dolgozom, három szakorvosunk vette a vándorbotot és költözött ki Svédországba,igaz komoly nyelvi előkészítés után. Eggyikőjük már kölcsönt is kapott kertesházra.
    Ők bizony megkeresik az itteni bérük hétszeresét!(7) Míg én, szintúgy az egészségügyben a 2002évi béremnél egy forinttal sem kapok többet.Abban gondolom egyetértünk, az sem jó az országnak, hogyha minden fiatal elmegy,itt akkor ki marad? (!)
    üdvözlöm Feri”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyászos hétfő

"A baleseti statisztika egy darab halálos szerencsétlenségnek tartja azt a tömegkarambolt is,… Tovább olvasom