Délmagyar logó

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 20°C | 31°C Még több cikk.

A Hét témája: félünk-e a kutyáktól?

Kecskemét - A hétvégi Veszprém megyei végzetes kutyatámadás kapcsán ezúttal arról kérdeztük a kecskeméti embereket, hogy ők félnek-e a kutyáktól, illetve volt-e már rossz tapasztalatuk.
Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, a kutyáknál előfordulhat, hogy hirtelen megváltozik kedélyállapotuk, és ilyen esetben akár rátámadhatnak az emberekre is. A Hét témája című rovatunkban ezúttal arra voltunk kíváncsiak, a kecskemétiek félnek-e az ember legjobb barátjától?

Lipka József
Lipka József
Lipka József
, hangszerész: - Sosem féltem a kutyáktól, még gyermekkoromban sem. A kutya egyébként meg is érzi, ha tartanak tőle. A munkám miatt elég sok idegen helyen járok, de szerencsére még sosem volt kellemetlen élményem kutyákkal kapcsolatban. Nekem egy labradorom van. Azért ezt a fajtát választottam, mert nyugodt, megbízható, és szereti a gyerekeket is. Az őrző-védő kutyákkal kapcsolatban azért van fenntartásom nekem is. Nem tudom, mi lehet az oka a kutyatámadásoknak, de úgy gondolom, nagyrészt az állattartók felelőssége egy-egy ilyen tragédia. Nem foglalkoznak eleget a kutyával. A legutóbbi esetben, amikor gyermekre támadt a kutya, lehet, hogy az volt a gond, hogy a kutya arra volt betanítva, hogy védje a területet.

Balogh Ádám Tibor
Balogh Ádám Tibor
Balogh Ádám Tibor
(10), tanuló: - Amikor kicsi voltam - 5-6 éves - benyúltam a kerítésen, hogy megsimogassam a saját kutyámat - Mazsit -, ekkor megharapta a vállamat. Nem vérzett, de azért fájt, úgy engedett el, hogy adtam neki egy pofont – meséli bátran. Doktorhoz sem kellett menni, de azért nagyon megijedtem. Azóta is megvan, nem történt semmi hasonló. Szerintem csak védte a házat… Összesen három kutyánk van. Nagyon szeretem a kutyákat ettől függetlenül. Azért még játékból meg szokott néha kergetni, meg belök a bokorba.

Kovács Tamás
Kovács Tamás
Kovács Tamás
(22), főiskolás: - nem félek egyáltalán, bár az ilyen szörnyű esetek után természetesen bennem is kialakul némi bizonytalanság, de ez gyorsan múlik. Nálam ismeretségi körben nem volt még gond egyik kutyával sem, én személy szerint nagyon kedvelem őket. Ha egyszer lesz saját házam én mindenképp szeretnék egy nagytestű kutyát, berni pásztort, vagy német juhászt. Szerintem nevelés kérdése főként, milyen lesz a kutyus természete.

Horváth Károly
Horváth Károly
Horváth Károly
, marketinges: - A szó klasszikus értelmében nem félek a kutyáktól, viszont tartani tartok, mert sose lehet tudni mikor érzi magát veszélyben vagy fenyegetve, és akkor nekitámadhat az embernek. Nekem is van kutyám, jól van nevelve, de amikor a szomszéd kutyusa tüzel, akkor inkább nem háborgatom, mert ilyenkor kicsit agresszívvá válik. Igazi házőrző nem ajánlatos senkinek betenni a lábát az udvarunkra, ha szabadon van engedve. Engem eddig egyszer harapott meg kutya, de az is a saját hibámból. Kisgyerekként meghúztam a farkát, amire válaszként visszamart. A nyoma évekig megvolt az arcomon, de mára teljesen eltűnt. Sokan egy harapás után félnek és tartanak az "ember legjobb barátjától", de bennem ez a félsz soha nem volt meg, hisz a saját hülyeségemnek köszönhettem, hogy Tomi kutyánk megkapott.

Olvasóink írták

  • 2. papsajt 2011. május 13. 10:52
    „"A kutya egyébként meg is érzi, ha tartanak tőle."

    Ez fontos!!!

    Aki fél tőle az követi a tekintetével, és folyamatosan a kutya szemébe néz. Ezt a kutyák fenyegetésnek tekintik!!!
    Aki fél az forduljon oldalt, ne csapkodjon, ne ordítson.”
  • 1. zoltanszabo 2011. május 13. 10:20
    „"Nincs a világon jobb lélekgyógyász az arcunkat nyalogató kiskutyánál.
    A kutya az egyetlen a világon ,aki jobban szeret téged saját magánál . "”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hogyan lesz a négylábú barátból ellenség?

Az elmúlt hétvégén egy hatéves kisfiú lett kutyatámadás áldozata Veszprém megyében. Mi késztet arra egy kutyát, hogy rátámadjon gazdájára? Tovább olvasom