Délmagyar logó

2018. 07. 21. szombat - Dániel, Daniella 19°C | 30°C Még több cikk.

Kecskeméten mutatják be a Seuso-kincset

Kecskeméten, a Cifrapalotában mutatják be a Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítását, a késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüst leletegyüttesét, a Seuso-kincset január 30. és február 18. között.
Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a kiállítás kecskeméti megnyitóját megelőző sajtótájékoztatóján elmondta: a tárlaton a látogatók nem csupán 14 tárgyat láthatnak majd, hanem kiérlelt kiállítási koncepcióval, mondanivalóval találkozhatnak. A Seuso-kincs darabjai révén jól szemléltethető, hogyan élt a késő romai korszak elitje, milyen elképesztő gazdagság jellemezte, milyen műveltségi eszmék és milyen mindennapi világ fogta körbe az életüket - mutatott rá. Kiemelte, a Seuso-kincset az eddigi három kiállítási helyszínen már több mint 60 ezren látták, legutóbb Kaposváron 22 ezren nézték meg.

A tárlat fontos értékének nevezte, hogy minden helyszínen hozzárendelik a korszak néhány kiemelt tárgyát, hogy jól érzékelhető legyen az a környezet, amely ugyanebben az időszakban keletkezett az ország különböző régióiban. Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere hangsúlyozta, hogy a Kecskeméti Katona József Múzeum látogatottsága, elismertsége és a Cifrapalota a maga kulturális örökségével méltó helyszínévé teszi a várost a Seuso-kincs dél-alföldi bemutatására. Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója kiemelte, hogy számos kísérőprogramot szerveznek a kiállítás mellé, egyebek mellett csütörtökönként előadásokkal, illetve filmvetítésekkel, Seuso-napokkal készülnek.

A látogatókat Szegedről és Békéscsabáról is várják, ahol már meg is kezdték a kiállítás népszerűsítését. Beszélt arról is, hogy a hat helyszínen megvalósuló tárlatsorozat egységes arculata mellett lehetőséget kaptak az adott korszak legértékesebb, saját leleteinek és műtárgyainak a bemutatására is. Így a látogatók elé tárják azt a szabadszállási aranydíszes üvegpoharat, ami kalandos körülmények között az 5. század elején kerülhetett a földbe, hiszen egy lefejezett holttest mellett találták. A frissen feltárt leletek közül pedig annak a hun nemzetségfőnek a torzított koponyás sírjából előkerült értékeket állítják ki, aki nagy valószínűséggel valamelyik hun nagyfejedelemnek, akár Attilának a hadseregébe tartozhatott a 420-440-es években.

A Seuso-kincs a római császárkor késői szakaszából származó kincslelet. Nevét a vadász- vagy Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta. Darabjai egy ünnepi lakomakészlet jellegzetes tartozékai, köztük tisztálkodáshoz és szépítkezéshez használt edényekkel. Tulajdonosa - feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve - a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthette el. A ma ismert együttes tizennégy nagyméretű használt ezüstedényből és egy rézüstből áll, amelyben az ezüstedényeket elrejtették. A Seuso-kincset az 1970-es években találták meg a Balatonhoz közeli Kőszárhegy környékén, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. A magyar kormány a Seuso-kincs első hét darabját 2014-ben, a második felét idén nyáron szerezte vissza. A leletegyüttest az elmúlt év augusztus végéig a parlamentben lehetett megnézni. A késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincse Székesfehérvár, Zalaegerszeg és Kaposvár után, az országos körút negyedik állomásaként lesz látható Kecskeméten.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ittasan ütötte el az idős nőt, otthagyta az autóbejárón

Ittasan ütötte el az idős nőt, otthagyta az autóbejárón
Cserbenhagyta az elütött asszonyt Kecskeméten. Soha ne vezessenek ittasan! Soha! Tovább olvasom