Délmagyar logó

2017. 02. 24. péntek - Mátyás 5°C | 12°C Még több cikk.

Nem csak a Mercedesre figyel az új rektorhelyettes

– A Daimler a nagyvállalatokhoz hasonlóan alapvetően provinciális, azaz igényeit közvetlen környezetéből szeretné kielégíteni. Igaz ez a beszállított alkatrészekre, a munkaerőre és a képzésére is – mondja Palkovics László professzor, a Kecskeméti Főiskola új, stratégiai rektorhelyettese, aki mindhárom kar érdekeit szem előtt tartva kíván dolgozni.
Közel 1200 hallgatót vett fel a 2010/2011-es tanévre a háromkarú Kecskeméti a Főiskola, legtöbben, közel 600-an a GAMF-ra jelentkeztek, ahol a legnépesebb a gépészmérnöki és a mérnökinformatikus szak, 238, illetve 202 „gólyával". A Tanítóképző 367 elsőévessel indul, a Kertészeti Főiskolai Kar 220-szal, ebből 44-en a mesterképzésre jelentkeztek.

Szeptembertől új, stratégiai rektorhelyettes dolgozik az egyetemen, Palkovics László professzor az autós szakmából érkezett, s portálunknak az elmúlt év végén – némi vihart kavarva – úgy nyilatkozott, hogy felhígult a mérnökképzés Magyarországon.

–Javult már a mérnökképzés színvonala?
– Ennyi idő alatt sem a véleményem, sem az oktatás minősége nem változhat érdemben. Úgy gondolom, általában nincs mérnök, a világ ennél sokkal bonyolultabb, meg kell tanulni egy szakmát rendesen. Azzal, hogy terméktervező mérnök, nehéz mit kezdeni. Az nem jó, ha ifjú szakembereinknek széles, de sekélyes az ismerete. Ha egy gépészmérnök megkapja a maximális színvonalú képzést, ahhoz – úgy gondolom – elég plusz 5-10 százalék energia, hogy projektet tudjon irányítani, hiszen megvan hozzá a biztos szakmai alapja.

Dr. Palkovics László stratégiai rektorhelyettes.
Dr. Palkovics László stratégiai rektorhelyettes.

– Ön nem csak a mérnökképzés színvonaláért, a hallgatók létszámáért is aggódik.
– Úgy gondolom, jogosan, a 18-22 éves korosztály az elkövetkező években folyamatosan csökkenni fog, és mint oly sok helyen, ezen a területen is érvényesül a az ország erős Budapest központúsága, valamint a neves intézményekhez, például a BME-hez történő ragaszkodás. Ez komoly kihívás elé állítja a Kecskeméti Főiskolát, azzal együtt, hogy egyeztetés szintjén alakul már a járműipari kompetencia centrumok elképzelése, vagyis az öt járműipari pólusban – Győrben, Veszprémben, Budapesten, Miskolcon és Kecskeméten – működő felsőoktatási intézmények megosztják egymás között azokat a területeket, ahol erős kompetenciát kívánnak építeni és együtt is működnek. Ám miután három kar rektorhelyetese vagyok, a Szegedi Tudományegyetemmel is szorosabb kapcsolatot szeretnék.

– Az érkező hallgatók felkészültségével sincs minden rendben. Egyetért ezzel?
– Sajnos, szinte eltűnt a matematika és a fizika oktatása a középiskolákból, érzékelhetően gyengébb az alap, mint korábban. Nem akarjuk és nem is tudjuk ezt a hiányt kompenzálni, időlegesen azonban kezelni kell. Szerencsére látom a szándékot, hogy visszakerüljön a középiskolákba a matematika és a fizika, erősödjön ezen tárgyak oktatásának színvonala. A felvételit illetően valamelyest javult a helyzet a tavalyihoz képest, bár ez még nem szignifikáns.

– Érződött már az épülő Mercedes gyár hatása a GAMF karon?
– Természetesen erősödik a Mercedes hatása, ám továbbra is nagyon tudatos marketing kell hozzá, hogy fennmaradjon, sőt növekedjen az érdeklődés. Ezt mindenképpen segíti, hogy jövő szeptembertől szeretnénk elindítani a járműmérnökképzést. És ebbe az irányba nagy lépés az, hogy járműképzési tananyag fejlesztésére 256 millió forintot nyert a Kecskeméti Főiskola vezette konzorcium, közösen az AIPA-val és a BME-vel. A projektindító értekezleten már mondtam, hogy a Mercedes-Benz humánerőforrás vezetőit meglepte az autógyár működéséhez szükséges megfelelő felsőfokú szakembergárda hiánya. A Kecskeméti Főiskolára hárul az a feladat, hogy kielégítse ezeket a piaci elvárásokat és igényeket. A járműmérnökképzés indításával olyan szakembergárda végez majd az intézményben, amely nem csak a Mercedes-Benz, hanem a beszállítóik és a többi járműipari vállalkozás számára is piacképes.

GAMF.
GAMF.

– Sokan attól félnek, nem magyarországi beszállítókkal dolgozik majd a Mercedes. Ön osztja ezt a véleményt?
– Nem, illetve közép és hosszú távon semmiképpen. A Daimler a nagyvállalatokhoz hasonlóan alapvetően provinciális, azaz igényeit közvetlen környezetéből szeretné kielégíteni. Igaz ez a beszállított alkatrészekre, a munkaerőre, azok képzésére és számos szolgáltatásra is. Úgy vélem, a Daimler az alkatrészek jelentős részét a régióból kívánja beszerezni, növelve ezzel a betelepülő beszállítók számát. Nem csak a Mercedesnél, beszállítóinál is növekszik a mérnökigény a technológia működtetésén túl a termékfejlesztésre is, ezeket friss vagy átképzett mérnökökkel kell kielégíteni – és ebben nagyon fontos szerepe lesz a Kecskeméti Főiskolának. A közvetlen környezetből beszerezni elv érvényes a gyártáshoz szükséges, de kiszervezett műszaki támogató tevékenységre is, ez erősítheti pozíciónkat.

– Képes lesz ezeknek a kihívásoknak megfelelni a Kecskeméti Főiskola?
– Minden el fogunk követni , hogy éljünk a lehetőséggel. Minősített oktatókat és kutatókat kell alkalmazni, felsőoktatási és akadémiai intézetektől, az iparból, sőt, külföldről is. Haza szeretnénk hívni a doktori fokozatot szerzett kecskeméti „illetőségű" kollégákat, és ez ügyben már sikerről is beszámolhatók: két minőségi szakember átigazolt a főiskolához. Mindez persze forrásigényes és természetesen nem működik hallgatók nélkül, azaz eladhatóvá kell tenni az egyetemet. A győri példát látva ezt a Daimler támogatását igénybe vevő tudatos marketinggel lehet leghatékonyabban elérni. A főiskolát és az itteni oktatást népszerűsítő kampány akár már az általános iskolában elkezdődhet, s ebbe a programba a Tanítóképző Kar feltétlenül integrálandó.

– Megosztana velünk valamit a rektorhelyettesi jelzőből, a stratégiából?
– A poszt létrehozásának célja, hogy legyen egy szakember, aki máshonnan, máshogyan látja a képzést az egész intézményt. 5-10-20 éves célokat kell megfogalmazni. A legrövidebb időtáv feladata, hogy a Kecskeméti Főiskola képes legyen a képzési igényt kielégíteni, versenyképes legyen, ne tudóst, hanem szakmájához értő mérnököt képezzünk. A 10 éves távon már érdemi K+F tevékenységnek is ki kell alakulnia, hogy ez húzza majd az oktatást. 20 év múlva pedig Közép-Kelet-Európa meghatározó egyeteme lehet a kecskeméti.

– Nagy rendezvényre készül a Kecskeméti Főiskola szeptember 24-én, megtudhatnánk valamit a részletekről?
– Az ipar és a felsőoktatás találkozik majd, itt lesz az Audi, a General Motors, a Suzuki a ZF Hungária és még sorolhatnám. Az már felsorolt öt járműipari képzést folytató egyetem arra kíváncsi, arról szeretne egyeztetni, hogy mit vár el az autóipar, a beszállítói ágazat a mai magyar felsőoktatástól. Hatékony párbeszédben bízunk és kormányzati részvételre is számítunk.

Dr. Palkovics László

1984-ben kezdte egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán, ahol 1989-ben szerzett mérnök diplomát. 1989 és 1991 között az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága doktori ösztöndíjas programjának résztvevője volt, itt szerzett doktori címet. Mestereinek Bokor Józsefet, Stépán Gábort és Michelberger Pált tartja.

Doktori címének megszerzése után a BME Közlekedésmérnöki Kar Gépjárművek Tanszékén tanársegédként kezdett el dolgozni, majd 1992-ben adjunktusi, 1994-ben docensi és tanszékvezetői kinevezést kapott. Mindössze harmincöt éves korában, 2000-ben vehette át egyetemi tanári kinevezését. A tanszéket 2002-ig vezette. Közben 1993 és 1994 között a Kanadai Kutatási Tanács (Canadian Research Council) Gépjárműtechnológiai Központjának kutatója volt. Szintén 1994-ben lett az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (SZTAKI) tudományos munkatársa.

1995-ben lett a Knorr-Bremse német fékrendszereket gyártó cég magyarországi leányvállalatának kutatás-fejlesztési intézetének elektronikus rendszerekkel foglalkozó fejlesztési igazgatója. 2001 és 2003 között az európai elektronikai fejlesztés igazgatója volt Németországban, majd 2003-ban európai kutatási és rendszerfejlesztési igazgatóvá nevezték ki.

1993-ban védte meg a műszaki tudományok kandidátusi, 1998-ban az MTA doktori értekezését. 2000-ben habilitált. 2007-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává. Korábban már tagja lett az MTA Gépszerkezettani Bizottságának. Kutatási területei a gépjárművek dinamikája és stabilitása, a szabályozott gépjárműrendszerek, az intelligens jármű- és útrendszerek, ill. az alkalmazott szabályozáselmélet.

Díjai, elismerései
Széchenyi-díj (2001)
Bánki Donát jubileumi díj (2009)

Forrás: Wikipedia
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Balesethelyszínelői verseny Kecskeméten

A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Baleset-megelőzési Bizottsága meghirdette az „I.… Tovább olvasom