Délmagyar logó

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 21°C | 34°C Még több cikk.

Az ENSZ megfigyelő állammá minősítette Palesztinát

Az ENSZ Közgyűlése csütörtökön "nem tag megfigyelő állam" szintre emelte a világszervezetben Palesztina státusát.
Schulz: az ENSZ-szavazás nem helyettesíti a tárgyalásos politikai megoldást

Az ENSZ Közgyűlésében tartott szavazás semmiképpen sem helyettesítheti az átfogó, tárgyalásos, politikai megoldást, amely a palesztin és az izraeli fél számára is elfogadható - tudatta péntek hajnalban közzétett kommünikéjében az Európai Parlament (EP) elnöke.

Martin Schulz leszögezte: az EP határozott álláspontja az, hogy csak békés, erőszakmentes eszközökkel lehet tartós és igazságos békét teremteni a Közel-Keleten. Felidézte, hogy a parlament legutóbbi határozatában kiállt amellett, hogy a Palesztin Nemzeti Hatóság kapjon "nem tag megfigyelő" státust az ENSZ-ben, így a palesztinok igényei nagyobb figyelmet kaphatnak, és jobban érvényesülhetnek.

"Az Európai Parlament határozottan kiáll a kétállami megoldás mellett, az 1967-es határok alapján, Jeruzsálemmel mint mindkét állam fővárosával, annak érdekében, hogy Izrael Állam és egy független, demokratikus és életképes Palesztin Állam egymás mellett élhessen békében és biztonságban" - hangzik Schulz közleménye. Az EP elnöke azt is világossá teszi, hogy az ENSZ Közgyűlésében tartott szavazás semmiképpen sem helyettesítheti az átfogó, tárgyalásos úton elért politikai megoldást, amelyet mindkét fél elfogad.

A politikus egyúttal Izraelt és a palesztinokat is arra szólítja fel, hogy mindent tegyenek meg a béketárgyalások újraindítása érdekében.

Az izraeli politikusok értékeltek

Izraeli politikusok értékelték a palesztinok ENSZ-státusának felértékelését, és annak okait keresték.

Cipi Livni volt külügyminiszter, a Kadima párt egykori vezetője, jelenleg a Tnua (Mozgalom) nevű új centrista párt elnöke szerint az izraeli kormány meg tudta volna akadályozni a palesztin ENSZ-státus "nem tag megfigyelő állam" szintre emelését, ha tárgyalt volna a palesztinokkal.

Livni az izraeli közszolgálati rádió péntek reggeli műsorában stratégiai támadásnak nevezte a palesztin lépést, amelynek alapján Rámalláh a hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) fordulhat. Livni úgy vélekedett, hogy a palesztinok állami elismeréshez jutottak tárgyalások és az izraeli álláspont figyelembe vétele nélkül, ezzel Izrael induló pozíciói romlottak a jövendő egyezkedéseken.

Az ENSZ megfigyelő állammá minősítette Palesztinát. Fotó: MTI/EPA/AP (galéria)

Zaháva Gal-On, a baloldali liberális Merec párt vezetője szerint Izraelnek érdekében áll a palesztin állam létrejötte, és Jeruzsálemnek támogatnia kellett volna az ENSZ-ben a palesztinok kérését. Gal-On - szintén a rádióban elhangzott - véleménye szerint a palesztinok ENSZ-státusának felértékelése is jelzi, hogy a kormánynak tárgyalásokat kell kezdenie a palesztinokkal. "A döntéssel pofont kapott az elzárkózó izraeli külpolitika" - tette hozzá.

Jaakov Peri, a január végi választásokon induló, Jes Atid (Van Jövő) nevű új centrista párt politikusa úgy nyilatkozott a rádiónak, hogy a kormány kötelessége a palesztin viszály megoldása, és az ehhez vezető egyetlen út a visszatérés a tárgyalóasztalhoz. Peri szerint az egyezkedés késedelméért az ürügyeket kereső palesztinok a felelősek, de a kormány is mulasztott az utóbbi négy évben a politikai kezdeményezés elmaradásával, ami az ENSZ-szavazást eredményezte.

Szilván Salom volt külügyminiszter, jelenlegi miniszterelnök-helyettes szerint Mahmúd Abbász palesztin elnök nem teljesíti elődjének, Jasszer Arafatnak az oslói egyezményben vállalt kötelezettségét, az egyoldalú lépésékről való lemondást. Salom azt nyilatkozta a rádiónak, hogy az egyezmény megszegése Izraelt is felhatalmazza az egyoldalú lépésekre, például a Jeruzsálem és Maale Adumím teleptömb közötti összeköttetés megteremtésére 1967-ben elfoglalt kelet–jeruzsálemi területen.

A palesztinok ünneplik, Izrael bírálja a határozatot

A palesztin területeken örömünnep, Izraelben bírálatok fogadták csütörtök este, hogy az ENSZ Közgyűlése nagy többséggel megszavazta azt a határozatot, amely a világszervezetben "nem tag megfigyelő állam" szintre emelte a palesztinok státusát, burkoltan elismerve ezzel Palesztina államiságát.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök nyilatkozatot adott ki, amelyben elsősorban Mahmúd Abbász palesztin hatósági elnök beszédét bírálta, mert az szerinte "ellenséges és mérgező" hangvételű volt, "nem olyan ember felszólalása, aki békét akar". A kormányfő úgy ítélte meg, hogy a felszólalás "tele volt Izrael-ellenes hazug propagandával".

Az ENSZ megfigyelő állammá minősítette Palesztinát. Fotó: MTI/EPA/AP (galéria)

Megismételte azt a korábbi állásfoglalását is, hogy a határozat a gyakorlatban semmin nem változtat. "Nem lesz palesztin állam olyan intézkedések nélkül, amelyek garantálják Izrael állampolgárainak biztonságát" - szögezte le Netanjahu.

Az izraeli kommentárok visszatérő eleme az is, hogy a palesztinok a határozat indítványozásával megszegték a közel húsz évvel ezelőtt kötött megállapodást, amely szerint a palesztin állam létrejötte nem lehet egyoldalú kezdeményezés eredménye, csakis kétoldalú béketárgyalások szülötte.

Az izraeli nyilatkozatnak fenyegető elemei is voltak. Netanjahu hangoztatta, hogy "levonják a következtéseket" Abbász beszédéből, továbbá nem fogják hagyni, hogy a palesztin területek (a Gázai övezet és a Jordán folyó nyugati partján elterülő Ciszjordánia) "az iráni terror támasza legyen".

Az ENSZ megfigyelő állammá minősítette Palesztinát. Fotó: MTI/EPA/AP (galéria)

A New York-i szavazáson 138 ország támogatta a határozatot, ellene csak 9 küldöttség szavazott, köztük Izrael és az Egyesült Államok. Az ENSZ 41 tagállama - köztük Magyarország - tartózkodott a voksoláson.

A palesztin területeken már Abbász beszéde alatt örömünnep kezdődött, amely a szavazás eredményének ismertetésekor érte el tetőfokát. A helyi lakosság a levegőbe leadott lövésekkel, örömujjongással, hálaadással üdvözölte az államiság közvetett elismerését.

Korábban

A Palesztina államiságát elismerő határozat mellett 138, ellene pedig 9 küldöttség szavazatott. Az ENSZ 41 tagállama - köztük Magyarország - tartózkodott a voksoláson. Az ellenszavazók között volt az Egyesült Államok, Kanada és Izrael; Európából egyedül Csehország tartozik ebbe a csoportba.

A világszervezet közgyűlése bő egy évvel azután szavazta meg a Vatikánéhoz hasonló megfigyelői állami státust a palesztinoknak, hogy kudarccal végződött Mahmúd Abbásznak, a Palesztin Hatóság elnökének arra irányuló kísérlete, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsával teljes jogú tagállamként ismertesse el az általa képviselt közösséget.

A palesztinoknak így nem lesz ugyan szavazati joguk az ENSZ-ben, de az új, magasabb státusuk lehetővé teszi számukra, hogy részt vegyenek a világszervezet több szakosított szervezete, a többi között a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) munkájában.

Az ENSZ megfigyelő állammá minősítette Palesztinát. Fotó: MTI/EPA/AP (galéria)

Az ENSZ Közgyűlése pontosan 65 évvel ezelőtt, 1947. november 29-én szavazta meg, hogy a történelmi Palesztina területén egy arab és egy zsidó állam jöjjön létre. Az arab államok azonban elutasították a felosztást, és a rendezésről azóta sem született megállapodás.

Abbász palesztin elnök a szavazás előtt arra kérte a világszervezet közgyűlését, hogy állítsa ki Palesztina "születési bizonyítványát".

Ron Prosor, Izrael ENSZ-nagykövete a tanácskozáson megerősítette, hogy országa békében szeretne élni a palesztinokkal, de azt is bejelentette, hogy a palesztin államiságról szóló határozatot nem szavazza meg.

A voksolás után nyilatkozva Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a tartós rendezést célzó kétoldalú tárgyalások felújítására szólított fel. Hangot adott annak a véleményének, hogy a palesztinoknak joguk van saját, független államhoz, de Izraelnek is joga van ahhoz, hogy szomszédjaival békében és biztonságban éljen.

Az ENSZ megfigyelő állammá minősítette Palesztinát. Fotó: MTI/EPA/AP (galéria)

Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet a közgyűlés határozata után felszólította a feleket, hogy haladéktalanul újítsák fel béketárgyalásaikat. Mint mondta, az Egyesült Államok ezekhez segítséget fog nyújtani, de felszólított mindenkit a térségben, hogy tartózkodjon a további "provokatív cselekedetektől". Rice szerint egyébként a közgyűlési határozat újabb akadályt gördített a béke útjába.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter csütörtökön "szerencsétlennek és kontraproduktívnak" nevezte a közgyűlés határozatát.

"Világosan értésre adtuk, hogy csakis a felek, az palesztinok és az izraeliek közötti közvetlen tárgyalások vezethetnek el a békéhez, amelyet mindkét fél megérdemel" - mondta a külügyminiszter. Clinton szerint ez a két nép számára létrehozott két államot feltételez, egy életképes és független Palesztinát, amely békében és biztonságban él egymás mellett a zsidó és demokratikus Izraellel.

Olvasóink írták

  • 3. Mozimasiniszta 2012. november 30. 15:20
    „1#-2# + 1 pont !”
  • 2. Beroesz 2012. november 30. 11:37
    „Szép is lett volna, ha a pont a független palesztin államot (Arab Állam megnevezéssel) létrehozó ENSZ elutasítja egy maga által kreált állam jelentkezését.

    Az amerikai és izraeli megszólalók érvei irrelevánsak, hiszen az ENSZ-ben való megjelenésnek nem feltétele egy állam békés természete, jelenleg is ücsörögnek idegen országok területét megszállva tartó országok (Marokkó + Nyugat-Szahara, Izrael + Golán-fennsík, Örményország + Karabah), saját lakosságukat gyilkolászó államok (Szíria, Szudán) vagy csak natúrban a agresszív természetű államok (Észak-Korea, Egyesült Államok) képviselői a közgyűlésben.

    Korábban nem volt szokatlan, hogy az Egyesült Államok a jogaikért joggal küzdő elnyomott kisebbségek mellé állt, például Koszovóban, Kelet-Timoron, Dél-Szudánban. A demokratikus világ szégyene, hogy a palesztinok érdekében nem hajlandó nyomást gyakorolni az összes ENSZ-határozatot figyelmen kívül hagyó Izraelre úgy, ahogy azt korábban megtette más esetekben.

    Magyarországra nézvést pedig kifejezett szégyen, hogy az egész üggyel mindössze a saját antiszemitizmusát a palesztinok érdekvédőjének álruhájába bújtató Jobbik foglalkozik. Ugyanígy szégyenteli a magyar tartózkodás, röstelkedő, szemlesütő eloldalgás saját elveink mellől.”
  • 1. bánki 2012. november 30. 08:29
    „Nem értem a magyar tartózkodást !

    ,,A többségi arab lakosság nyomására 1939-ben a brit kormány nyilatkozatban korlátozta a bevándorlási lehetőségeket, a következő öt évre összesen 75 000 ember kaphatott csak letelepedési engedélyt, korlátozták a földvásárlási lehetőségeket, és kilátásba helyezték egy izraeli-arab közös kormányzású független állam létrehozását Brit-Palesztinában 10 éven belül. Ez az intézkedés tovább mélyítette az arab-izraeli konfliktust. A két nép közötti és a britekkel szembeni feszültség csúcspontja az 1946. július 22-én a palesztinai brit főhadiszállás, a King David Hotel ellen elkövetett 91 halálos áldozatot követelő robbantás volt, nagyban hozzájárult az ENSZ 1947-es közgyűlésére kidolgozott és beterjesztett Palesztin rendezési terv elfogadásához. Ez alapján egy arab és egy izraeli állam jött volna létre, míg Jeruzsálem a konfliktusok elkerülése végett ENSZ igazgatás alá került volna. "

    Viszont értem és egyet értek a Jobbik álláspontjával !”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az idei népszámlálás szerint 254 ezer magyar él Szerbiában

A szerbiai népszámlásás szerint 39 400-zal kevesebb magyar él a határon túl, mint 2002-ben. Tovább olvasom