Délmagyar logó

2017. 04. 27. csütörtök - Zita 10°C | 24°C Még több cikk.

Bécsben is megemlékezést tartottak a magyarok

Az 1848-49-es szabadságharcra emlékeztek szombaton este Bécsben az ausztriai magyar szervezetek.
A már hagyományos március 15-i emlékünnepélyt az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, a bécsi magyar nagykövetség és a bécsi Collegium Hungaricum szervezte, a Közép-burgenlandi Magyar Kultúregyesülettel, valamint ausztriai magyar gyülekezetekkel és civil szervezetekkel együttműködésben.

A kulturális intézet épületében megtartott emlékünnepélyen a mintegy kétszáz egybegyűlt előtt Deák Ernő, a Központi Szövetség elnöke rövid köszöntőjében sajnálkozásának adott hangot a Magyarországgal szemben az osztrák sajtóban a közelmúltban megjelent éles bírálatok miatt. "Ilyen helyzetekben, amikor az ember úgy érzi, magára marad, vissza kell nyúlni a közös gyökerekhez" - mondta. Felidézte, hogy 1848 márciusa az osztrák és a magyar nép testvériségének időszaka is volt, a március 13-i bécsi és a 15-i pesti forradalomban egy "közös Duna menti sors" mutatkozott meg - mondta. Reményének adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy a magyarság megtalálja a - mint fogalmazott - sokszor hiányzó összetartozást.

Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét Szalay-Bobrovnitzky Vince nagykövet olvasta fel. "A forradalom és szabadságharc emlékezete azért is fontos számunkra, mert hűen összegzi magyarságunk minden fontos pillérét: nemzeti büszkeségünket, önálló nyelvünk és kultúránk tiszteletét, szabadságszeretetünket" - állt a kormányfő köszöntőjében. Magyarország a megújulás hónapjait éli - írta a miniszterelnök. Felidézte, hogy a kormány első intézkedései között bevezette a nemzeti összetartozás napját, és megkönnyítette a határon túl élő magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését. "Az új alkotmány végre méltó helyen és méltó formában fogalmazza meg nemzeti hitvallásunkat, fejezi ki összetartozásunkat és Magyarország felelősségét a nemzet valamennyi tagja iránt" - írta.

Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója ünnepi beszédében az államalapítás kora után a "második legsikeresebb évszázadként" méltatta a XIX. századot, s a század nagy átalakulási folyamatában 1848. március 15-ét döntő eseményként jellemezte. Kiemelte, hogy bár a március 15-i pesti eseményekben az akkori 12 milliós magyarságból csak 20 ezren vettek részt, történelmi és szimbolikus jelentőségű nap volt. Ezt, bár egy évvel később a harctérről írt egyik levelében "kis pesti lármának" nevezte a március 15-i eseményeket, Kossuth Lajos is felismerte, és a Honvédelmi Bizottmány elnökeként 1849-ben nemzeti ünneppé nyilvánította a pesti forradalom évfordulóját.

Az ünnepélyen bécsi magyar gyerekek, fiatalok adtak elő ünnepi műsort.

Az ünnepség előtt szintén a hagyományoknak megfelelően koszorút helyeztek el Bécsben Bessenyei György szobránál a Weghuber parkban.

Március 13-án vasárnap a miklóshalmai (Nickelsdorf) hősi emlékműnél tart megemlékezést az Ausztriai Független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszervezete. Az alsóőri (Unterwart) magyarokat kedden várja közös ünneplésre a Magyar Média- és Információsközpont (UMIZ). A Felsőausztriai Magyarok Kultúregyesületének ünnepségét március 19-én rendezik meg.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tízezren tűntek el Minamisanriku kikötőváros lakosai közül

Az északkelet-japáni Minamisanriku kikötőváros lakosai közül tízezren tűntek el a pénteki földrengés… Tovább olvasom