Délmagyar logó

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 10°C | 16°C Még több cikk.

Hiú remények Iránnal kapcsolatban

A remélt iráni megegyezési készséggel kapcsolatban általános volt a csalódás a Münchenben vasárnap véget ért nemzetközi biztonságpolitikai konferencián, amely Afganisztánt illetően a korábbi célkitűzéseket erősítette meg.
Az iráni külügyminiszter müncheni - amúgy is homályos - ígéreteit még inkább felülírták a teheráni események, amelyek keretében Ahmadinezsád iráni elnök vasárnap utasítást adott az urándúsítás felújítására.

Manusehr Mottaki a bajor fővárosban még megismételte ugyan az államfő korábbi bejelentését arról, hogy Irán készen áll a külföldön történő urándúsításra. Jelezte ugyanakkor, hogy Teherán semmiképp nem hajlandó változtatás nélkül elfogadni a NAÜ erre vonatkozó ajánlatát, és azzal kapcsolatban feltételeket támaszt.

A bécsi székhelyű ügynökség még tavaly októberben javasolta, hogy Irán alacsony, 3,5 százalékos dúsítású uránkészletéből 1200 kilogrammot küldjön külföldre, elsősorban Oroszországba, ahol ezt 20 százalékosra dúsítanák. Onnan ezt Franciaországba szállítanák, ahol 12 hónapon belül fűtőanyagrudakat készítenének belőle a teheráni kutatóreaktor számára. A NAÜ szerint mindezzel Irán bizonyíthatná, hogy kizárólag békés célú programról van szó.

Mottaki utalt arra: országa ragaszkodik ahhoz, hogy a külföldön dúsítandó urán mennyiségét az iráni szükségletekhez igazítsák, és bele akar szólni a helyszínek kiválasztásába is. Szavai szerint országa csak akkor járul hozzá a külföldi dúsításhoz, ha annak megkezdésével egy időben már hozzájut fűtőelemekhez.

Az iráni állásfoglalást a legtöbb résztvevő, köztük James Jones amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Guido Westerwelle német külügyminiszter gyanakvással fogadta. Mindketten arra mutattak rá, hogy Teherán részről csak a tettek számítanak, és tényleges engedményekre van szükség.

Teheránt közvetve csak Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vette védelmébe, aki egy újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, hogy megérti Teherán biztonsági aggodalmait. Konferenciakörökben ugyanakkor általános volt a vélekedés, hogy Irán taktikázik, és időhúzásra játszik. Ezt erősítették meg a vasárnapi német lapoknak nyilatkozó szakértők is, akik úgy értékelték, hogy a külügyminiszter müncheni szereplése csupán azt bizonyította: Irán macska-egér játékot játszik a Nyugattal, és gyakorlatilag nem hajlandó az engedményekre. Az iráni magatartás egyes nyugati képviselőket annyira felbőszített, hogy a szankciók azonnali elrendelését, sőt a katonai beavatkozás megfontolását sürgették.

Münchenben a másik fő téma Afganisztán volt, és mind Kabul, mind a NATO a korábbról ismert és a közelmúltban tartott londoni konferencián is megfogalmazott célkitűzéseket erősítette meg. Hamid Karzai elnök kijelentette, hogy Afganisztán 2015-ig saját lábára kíván állni, azaz olyan helyzetbe akar kerülni, hogy képes legyen maga gondoskodni a biztonságról és a stabilitásról. Mindez magába foglalja a működőképes hadsereget és a rendőrséget, valamint az igazságszolgáltatást. Az elnök utalt arra: országában szeretné bevezetni az általános hadkötelezettséget. Karzai ismét állást foglalt a mérsékelt, együttműködésre hajlandó tálibokkal való megbékélés mellett, biztonságukat és társadalmi visszailleszkedésüket meghatározónak nevezve.

A NATO főtitkára kijelentette, hogy Oroszországot szorosabban be kell vonni az afganisztáni rendezésbe. "A problémát nem tudjuk egyedül megoldani Afganisztán határain belül" - fogalmazott a főtitkár, aki szerint a Pakisztánnal való együttműködés önmagában nem elegendő. Rasmussen - aki szerint a NATO-nak egyfajta globális biztonsági központtá kell válnia - emlékeztetett arra, hogy az atlanti szövetség mind politikai, mind katonai téren együttműködik Pakisztánnal. Ez azonban kevés - tette hozzá, utalva arra, hogy a rendezést célzó erőfeszítésekbe be kell vonni Oroszországot, sőt Indiát és Kínát is.

A konferencián közvetett vita alakult ki a napokban Moszkvában Dmitrij Medvegyev orosz elnök által aláírt új orosz katonai doktrínáról. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár úgy értékelte, hogy az új doktrína nem tart lépést a realitásokkal, és sérelmezte, hogy Oroszország a szövetség bővítését változatlanul fenyegetésnek tekinti. Szergej Ivanov orosz kormányfő-helyettes ezzel szemben a doktrína védelmi jellegéről beszélt, leszögezve: országa kész nukleáris fegyvert bevetni, ha támadás éri.

James Jones amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó megerősítette, hogy országa szerepet szán Romániának az új rakétavédelmi pajzsban. Az orosz külügyminiszter minderre felszólalásában nem reagált, egy interjúban viszont élesen bírálta azt. Lavrov müncheni beszédében az európai, illetve a nemzetközi biztonság oszthatatlanságára figyelmeztetett. Kijelentette, hogy egyetlen ország sem erősítheti biztonságát más országok biztonságának rovására.

Egyes felszólalók mind a NATO, mind az EU részéről nagyobb biztonságpolitikai hatékonyságot sürgettek. Karl-Theodor zu Guttenberg német védelmi miniszter például felvetette, hogy a NATO esetében nem mindig lenne szükség az egyhangúság elvére, míg külügyminiszter kollégája, Guido Westerwelle egy parlamenti ellenőrzés alatt álló európai hadsereget sürgetett. A konferencián Magyarországot képviselő Szekeres Imre honvédelmi miniszter az MTI-nek szintén úgy értékelte, hogy a nemzetközi biztonság fenntartása érdekében jóval aktívabb és kezdeményezőbb Európára van szükség.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

˝Lopakodó˝ repülőgépet próbált ki sikerrel Irán

Irán sikerrel próbált ki egy olyan harci gépet, amely láthatatlan a radarberendezések számára -… Tovább olvasom