Délmagyar logó

2018. 05. 23. szerda - Dezső 16°C | 27°C Még több cikk.

Kelet-Európa környezeti borzalmai

Európa - Az ajkai zagytározó gátjának átszakadása csak egy a vasfüggöny leomlása óta eltelt több mint két évtized kelet-európai környezeti borzalmai közül.
Elhagyott bányák fertőzik nehézfémmel a folyókat Romániában, egy magyarországi gyár évi több mint 100 ezer tonna mérgező anyagot bocsájt ki, Szlovákia keleti részén rákkeltő PCB-vegyületekkel (poliklórozott bifenilekkel) fertőzött a föld: az ajkai zagytározó gátjának átszakadása csak egy a vasfüggöny leomlása óta eltelt több mint két évtized kelet-európai környezeti borzalmai közül.

Az iszapömlés arra is felhívta a figyelmet, hogy a régió számos országában bármelyik pillanatban történhetnek hasonló katasztrófák.

Bár az EU-csatlakozási folyamat során Bulgária, Románia, Szlovákia, Csehország és Magyarország is sokat javított a környezetvédelem helyzetén, a kevésbé látványos ökológiai kockázati tényezők túlélték az európai normák diktálta "takarítást".

Kolontár felülről: feltámadásra várva. Fotó: MTI (galéria)

"Ijesztő, hogy nem tudtunk ennek a veszélyforrásnak a létezéséről, és az is, hogy még számos ilyen létezhet. Vajon hány ilyen időzített bombaként működő gyár és iparihulladék-tároló van még?" - tette fel a kérdést a múlt hétfői szerencsétlenség kapcsán Andreas Beckmann, a Természetvédelmi Világalap (WWF) Duna-Kárpátok Programjának igazgatója.

Egyes környezetvédők arra figyelmeztettek, hogy az almásfüzitői timföldgyár zagytározója sem elég biztonságos, és ha az ott tárolt, 1945 óta felhalmozódott 12 millió tonna iszap kiömlik, az a magyarországi ivóvízkészlet nagy részét veszélyeztetné. Szintén fenyegetést jelent az ivóvízre a Borsodchem kazincbarcikai üzeme, amely évi 100 ezer tonna dioxin tartalmú PVC-porral mérgezi a természetet. Ugyanez az anyag került nagy mennyiségben levegőbe az olaszországi Seveso városában 34 évvel ezelőtt, amikor egy gyár felrobbant. A toxikus melléktermék több száz állatot pusztított el, és a város nagy részét lakhatatlanná tette.

Szlovákiának is megvannak a maga mérgezőanyag-problémái. Az ország keleti felében, egy nagy területen a föld még mindig fertőzött a hűtőberendezésekben és generátorokban használt PCB-vegyületekkel, amelyek az emberi szervezetbe kerülve májrákot és más súlyos betegségeket okozhatnak.

Kolontár felülről: feltámadásra várva. Fotó: MTI (galéria)

A magyarországi események aggodalmat keltettek a bulgáriai kormány tisztviselőiben is, akik több tucat iparihulladék-tároló gátjainak vizsgálatát rendelték el. A sokszor nehézfémmel szennyezett hulladékot is tartalmazó gyűjtőhelyek hajlamosak a szivárgásra és az átszakadásra. Bulgáriában már történt is ilyen baleset: 1966-ban a zgorigradi ólom- és rézfeldolgozó üzem tározójának falai átszakadtak, a kiömlő iszapáradat 488 ember halálát okozta, és senki földjévé változtatta a környék nagy részét.

A kisebb szivárgások sem ritkák a balkáni országban. Múlt tavasszal rézérchulladékot tartalmazó iszap ömlött egy víztározóból a Topolnica folyóba, kiirtva annak halállományát.

A fémfertőzött tározók máshol is okoznak problémát. Romániában az egész Duna-deltát veszélyezteti a rozsdás iszappal teli tulceai gyűjtőmedence esetleges kiömlése. A szivárgások és a medencéből eredő légszennyezés már így is tizedeli a környék halait és madarait. A Duna-deltát, amely több mint 300 madárfajnak és 45 halfélének ad otthont, az ENSZ a világörökség részévé nyilvánította.

Kolontár felülről: feltámadásra várva. Fotó: MTI (galéria)

A romániai hatóságok már bevezettek óvintézkedéseket a tulceai tározót illetően. Ezt nemcsak az ajkai iszapömléshez hasonló eset veszélye tette sürgetővé, hanem az a tény is, hogy az elmúlt két évtized legborzasztóbb ökológiai katasztrófái Romániában történtek. A 2000-es nagybányai (Baia Mare) ciánfertőzés, amely halak tonnáit ölte meg, nem a legsúlyosabb volt a szerencsétlenségek közül. A kiskapusi (Copsa Mica) koromgyárról készült képek 1989-ben az egész világot megrázták: a gyár kéményeiből ömlő, mérgező feketekorom mindent elborított: házakat, földeket, legelő juhokat és a település lakóit egyaránt. Az üzemet négy évvel később bezárták, de a légszennyezettség miatt a környéken még mindig hét évvel kisebb a várható élettartam, mint az ország többi területén. Románia 100 millió euró támogatást hívhat le az EU-alapokból a szennyezett vidékek megtisztítására.

A kelet-európai országok közös természeti kincse, a Duna, többször is jelentősen szennyeződött a rendszerváltás óta. Az egyik legsúlyosabb eset Szerbia NATO-bombázásakor történt, amikor a rakéták eltaláltak egy műtrágyagyárat és vinil-klorid-gyártó üzemet, valamint a pancsovai (Pancevo) olajfinomítót Belgrád mellett. Az üzemekből higany, dioxinok és más halálos szennyeződések kerültek a folyóba. A Száva partján található obrenovaci széntüzelésű erőmű jelenleg is veszélyezteti a Duna élővilágát is, mivel a folyók egymásba torkollanak. Az erőmű környékén a levegőben található feketeszén-koncentráció az év egyharmadában jóval meghaladja az egészséges határértéket.

Az iparihulladék-tározók helyzete Horvátországban sem teljesen megoldott, jelenleg kilenc helyszín vár a veszélyes szemét eltakarítására. Az egyik ilyen a Split közelében, Vranjicban található, évek óta bezárt azbesztgyár gyűjtőmedencéje, amelyben 7000 köbméternyi azbesztet tárolnak a mai napig.

Olvasóink írták

  • 17. achilleus 2010. október 13. 09:21
    „A szocibanda újabb disznóságai, Kapolyival az élen, aki sáros az iszapügyben is, az MTA szégyenének legújabb károkozása:
    2010-10-13 08:00 - Újabb hatmilliárd forintot kell kifizetnie a Vértesi Erőműnek a Kapolyi László szocialista nagyvállalkozó cégével 2008-ban kötött előnytelen szerződések miatt - közölte tegnap a társaság. A Vértesi Erőmű korábbi vezetése - tulajdonosi felhatalmazás nélkül - még 2008-ban több milliárd forint értékben kötött a Kapolyi érdekeltségébe tartozó System Consulting Zrt.-vel áramvásárlási szerződést - olvasható a Magyar Nemzetben. A cég azonban időközben elállt áramvételi szándékától, így a korábban kötött megállapodásokat az erőmű kénytelen volt felmondani. Emiatt viszont az érintett áramkereskedők egy része pert indított a Vértesi Erőmű ellen."

    Az áram árában sajnos nemcsak a lidik, evelyn26-ok és egyéb szoci-mal-milliárdos-fanok fizetik, hanem mindenki.”
  • 16. keiner 2010. október 13. 09:16
    „http://www.delmagyar.hu/belfold_hirek/a_who_szakertoket_kuld_magyarorszagra/2183398/
    Mert összefüg.
    Igen jozko, én is így látom.”
  • 15. jozko 2010. október 13. 07:50
    „Ásással, bányászással évmilliók alatt kialakult hidrogeológiai rendszer borolt fel, főleg ilyen térségben.
    Emlékezz a tapolcai tavasbarlang esetére!

    Elméletileg a földbe rekultiválással vissza lehetne tenni azt, amit onnan kibányásztak /vagy annak a környezetet nem szennyező maradványát/, de ezzel is felbolydol a talajszerkezet.

    Az engedélyezett /és engedélyezett formában még nem is környezetkárosító/ tározók viszont -manipulálva-
    sokmindent eltüntetnek!
    Zavarosban jó halászni!

    A maszek vakond-túrák gyorsan megbuknának, a környezeti vizek és monitor-kutak elárulnák az elásott szennyezőanyagot!
    Nagyobb a "biztonság" az engedély mögé bújva...
    Mármint a méregkeverők biztonsága.

    Ez csak az én fantáziám terméke.
    Bármilyen hasonlóság, a valágban megtörtént esetekkel csak véletlen egybeesés lehet!”
  • 14. franzvon 2010. október 13. 05:19
    „Azért nem ástak, mert a zaggyal töltött lyukat lefelé bővíteni már nem lehet, töltést emelni meg igen.
    Eleve túlhajszolhatóvá tervezték a tározót.”
  • 13. Lacimaci 2010. október 13. 02:37
    „Javaslom végre elkezdeni a vagyon elkobzásokat ha önként nem ajánlják fel az érintett harácsoló milliárdosok. Mit szólnának a felelősök ha a halálos áldozatok családjai választhatnának kit végezzenek ki a felelősök családjaiból. Kártéritéssel tartoznak az ország állampolgárainak is a terület használhatatlanná tétele miatt is. Érdekes módon az ország államadosságát mindannyian fizetjük és még adakozzunk is az áldozatoknak sőt még elvárják hogy a unio is beszálljon, micsoda pofátlanság.”
  • 12. .suhym. 2010. október 12. 23:27
    „http://www.magyarhirlap.hu/belfold/a_jo_elvtarsbol_a_hulladekipar_fohercege_lett.html”
  • 11. y-akta 2010. október 12. 21:29
    „Jahhh! Hogy nem volt vészforgatókönyv, mert azt soha nem kérték az üzemeltetéshez. ÁÁÁ! Totál marhának néznek mindenkit! Az nekem is eszembe jutott, hogy miért nem ásták a tározót? De biztos volt valamilyen komoly politikai érdek az ásás és a falépítés között. Nem tudom, tanulnak-e az esetből, mert mégiscsak emberek, hátha szégyellik magukat, vagy ilyesmi. Bár kétlem.
    Jozoko: akkor miért pár 100 méterre egy településtől épült, sőt a domborzat miatt szépen elárasztott a cucc egy másik települést is, meg még 1000 kérdésem lenne, mint laikus.
    Tisztára, mint az ártérbe épült hipmarket. Nem ugyanaz a cég? Vagy itt mindent 1-2 ember irányít? Mert az az érzésem támadt.”
  • 10. franzvon 2010. október 12. 21:28
    „O.K.
    jozko, frakk, ti legalább gondolkodtok.
    De miért nem ástak????
    Miért kellett ezt a trutyit emelgetni????”
  • 9. frakk 2010. október 12. 21:18
    „Ideje lenne arról is beszélni milyen nagy pénzek forognak a veszélyes anyagok gyűjtése, megsemmisítések körül. Bizonyos esetekben milyen megsemmisítések történnek. Gondolok itt a felhígításokról majd , csatorna , és folyóvizekbe engedése ügyében. Ezek az esetek sok esetben teljesen titokban maradhatnak. A gyártás folyamán a leadott vizsgálandó minták már hasonlítani sem hasonlítanak a tényleges vizsgálandó anyagokra..”
  • 8. frakk 2010. október 12. 21:12
    „Ezzel a szerencsétlen emberrel most elvitetik a balhét. Milliárdos létére is csak stróman a dologban, mert az über milliárdosok mögötte Offshoreban tartják a lóvét.”
  • 7. jozko 2010. október 12. 21:10
    „FRANZVON:

    Csak a véleményemet mondom /más területen szerzett tapasztalatokkal/:

    Egy ilyen veszélyes-anyag tározó létesítéséhez elméletileg körültekintő vizsgálatokat kell végezn: talajmechanikai, szilárdsági, vízzáró-áteresztő képességi,hidrogeológiai, stb.
    Elemezni kell a földrengés és időjárási katasztrófák esélyét, közeli lakott területekre ható közvetlen , termőhelyekre, élővizekre gyakorolt veszélyt, esetleg felmerülő nemzetközi kifogásokat.
    Fontos szempont még a gazdaságosság /szállítás, újrahasznosítás i költségek optimalizálása/

    Természetesen mindegyiknek megfelelni lehetetlenség, de mégis...
    Hatakmas pénzek hegyeket mozgatnak meg...
    A meglévő lehetőség viszont aranybánya....

    Pontosan szinte lehetetlen ellenőrizni, mit , mikor, mennyi, honnan származó veszélyes anyagot süllyesztettek el benne...
    Elméletileg ez mind szabályozva van. de ....
    És vannak cégek, amelyek hatalmas pénzeket képesek fizeni a felhalmozódott veszélyes hulladékaik eltüntetéséért...

    Így mutat az egyébként szinte veszélytelen vörösiszap galvániszapra, vegyipari melléktermékekre, nukleáris hulladékokra jellemző laborképet időnként!
    Persze ezt nem állítom, nincsenek a kezemben mérési eredmények!
    Csakhát a rozsda nem egy bonyulult mérgező vegyület!

    Vannak itt sokkal okosabbak, akik részleteiben el tudják magyarázni!
    Én csak figyeltem ,tanultam kémiát /és egy időben volt némi beleszólásom egy országos nagyvállalat ügyeibe-nem vegyipar!”
  • 6. franzvon 2010. október 12. 20:25
    „6!
    O.V. aszonta-most nem a portáslegény viszi el a balhét.”
  • 5. antikos 2010. október 12. 20:22
    „Tényleg kik a valódi tulajdonosok??? De komolyan... Mert, hogy nem ez a szerencsétlen flotás, az biztos...”
  • 4. franzvon 2010. október 12. 20:12
    „Miért nem ástak, magasítás helyett???????”
  • 3. Szilágyi_Zsolt 2010. október 12. 19:30
    „És? Magyarország nem Kelet-Európa.”
  • 2. franzvon 2010. október 12. 19:27
    „Bocsi, de ide is betenném kérdésemet, hátha egy "okoska" elmagyarázza:

    Én azt nem értem, ezt az iszapot miért kellett egyre magasabban tárolgatni,s sérülékeny gáttal tákolni.
    Amennyi földet kitúrtak valahonnan a gátépítéshez-abból kijönne egy akkora lyuk,ami földfelszín alatti szinten tartaná a trutymót-s nem kellene folyton rettegni...

    Szeretettel várnám a megtisztelő magyarázatot...”
  • 1. szikrataposo 2010. október 12. 18:54
    „milyen erdekes hogy hirtelen mennyi veszelyes gyar neve kerult fel egy listara.ez elott el sem ismertek volna a cikkben emlitett adatokat a veszelyes anyagokrol”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megdobta Obamát, hogy olvassa el a könyvét

Philadelphia - Nem merénylő, hanem Barack Obama egyik türelmetlen híve hajított könyvet az… Tovább olvasom