Délmagyar logó

2017. 01. 20. péntek - Fábián, Sebestyén -9°C | 0°C Még több cikk.

Lemondott a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője

Távozik tisztségéből Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának (SZMK) szóvivője.
A felvidek.ma hírportál értesülése szerint a civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának koordinációs bizottsága pénteken ülésezett Somorján, s áttekintette a parlamenti választások után kialakult helyzetet.

Petőcz Kálmán, a kerekasztal eddigi szóvivője az ülésen bejelentette: elfogadta Rudolf Chmelnek, a kormány emberjogi és kisebbségügyi elelnökének felkérését egy minisztériumi tisztségre, s miután a két tisztségét összeférhetetlennek tartja, távozik szóvivői posztjáról.

Hrubík Béla, a koordinációs bizottság tagja, a Csemadok elnöke a hírportált arról tájékoztatta, hogy az SZMK tagjai eszmecserét folytattak arról, hogyan is kellene értelmezni a Híd elképzeléseit a kisebbségi kormányhivatalról, "de okosabbak nem lettek". Petőcz Kálmán is csak annyit tudott mondani, hogy a hivatal szerkezetét még ki kell alakítani.

Az SZMK koordinációs bizottsága továbbra is ragaszkodik a kisebbségek jogállását rögzítő törvényhez, a kisebbségek nyelvhasználati jogait bővítő törvénymódosításhoz és a kultúrák finanszírozását rögzítő törvényhez. A testület legközelebb szeptemberben Révkomáromban ül össze, amikor megvitatja a szlovákiai magyar oktatás és felsőoktatás helyzetét. Ezen az ülésen választják meg az SZMK új szóvivőjét is.

Rudolf Chmel jelöléséről az emberi jogi és kisebbségügyi kormányfőhelyettesi tisztségbe továbbra is megoszlanak a vélemények. Chmel pozícióba juttatása miatt Gyurovszky László, a Híd alapító tagja kilépett a pártból. Gyurovszky inkább Bastrnák Tibort szerette volna látni a kisebbségekért felelős kormányalelnöki poszton.

„Az történt, hogy nem egyeztünk meg egy jelölésen, ő pedig azt mondta, ezáltal a magyar kisebbség szenved hátrányt“ - jelentette ki Bugár Béla Híd-elnök a SITA hírügynökségnek nyilatkozva. Megjegyezte, nem ért egyet Gyurovszky véleményével.

Bugár elmondta: telefonon beszélt Gyurovszkyval, aki azt ígérte neki, hogy segít, ha szükség lesz rá, de nem akar a párt tagja maradni. „Ez az ő döntése, én nem akarom kommentálni ezt tovább“ - közölte a pártelnök. Hozzátette, szerinte csak Gyurovszky egyéni véleményéről van szó, nincs szó párton belüli ellentétekről.

Chmel kinevezését a kisebbségügyi kormányalelnöki tisztségbe a Sme című szlovák liberális lap sem tartja jónak. A tekintélyes újság Autonómia vagy vályú című szombati kommentárjában azt írja: nehéz elhinni, hogy Gyurovsky távozása mögött csak Chmel kinevezése állna. Úgy látja: a háttérben valószínűleg az áll, hogy összeomlott Bugár Béla sokéves együttműködése Világi Oszkárral, a Mol kezében lévő pozsonyi Slovnaft vezérigazgatójával, akinek Gyurovszky közeli munkatársa volt. A Sme szerint ez az együttműködés addig működött jól, amíg mindketten a Fideszhez kapcsolódtak. "Ez Bugár esetében már nem érvényes" - jegyezte meg a szerző, Peter Morvay. Szerinte igaza van Gyurovszkynak, hogy Chmel nem alkalmas erre a posztra.

"Valóban nem lesz képes, sőt nem is fogja akarni megvívni a harcot az új törvényekért és intézményekért, amelyek végre átlátható és biztonságos modellt teremtenének a kisebbségi kultúrák pénzeléséhez és működéséhez" - véli Morvay. "Kérdés, hogy nem éppen ezért választották-e ki őt erre a tisztségre, hogy a világos szabályok megfogalmazására biztosan ne kerüljön sor" - mutat rá a szerző.

Az oktatásügyi és a kulturális tárcától átvett jogkörök alapján Chmel hivatala valamiféle "nem hivatalos kisebbségi és kulturális autonómiává" alakul át, amely irányítaná a nemzetiségi intézményeket és iskolákat, beleértve finanszírozásukat is. Ez teljes mértékben rendben is lenne, hiszen a kisebbségi autonómia különféle formái szinte minden civilizált országban működnek - fejti ki az újság. Úgy véli, az ilyen autonómia azonban szilárd törvényes alapot követel, hogy léte ne függjön a mindenkori koalíciós megállapodásoktól. És szükség van átlátható szabályokra és struktúrákra is, nehogy ez az autonómia a kisebbségi politikai elitek eszközéül szolgáljon.

"Az ilyesmi kialakítására azonban a szlovák oldalon nincs meg a készség. Más okok miatt a világos szabályok a Híd kisebbségi politikusainak sem hiányoznak. Nekik inkább megfelel, ha Chmel hivatala a támogatások szétosztására szolgáló vályú lesz a tőlük teljes mértékben függő klienseknek. Úgy, ahogy ez a hivatal Chmel elődei idején is működött Csáky (Pált) is beleértve" - zárja írását a Sme.

Olvasóink írták

  • 1. Lugas6 2010. július 17. 19:38
    „A Bugár Béla alapította párt lehetőséget adott a szlovák nacialistáknak az oszd meg és uralkodj politika hathatós megvalósítására. Sajnálom Bugár Bélát, mert a szándéka éppen a két nép kibékítése lett volna. Azonban úgy látom, a HÍD-ban többségbe kerültek azok, akik a látszat politizálással siklatják ki a szép elveket. Ha ez így folytatódik, akkor a Hídat támogató magyarok végtére visszapártolhatnak a szlovákiai magyarok pártjához és legalábbb a következő választásokon egységesebben tudnak majd fellépni a kulturális autonómiájuk megvalósítása érdekében.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Életbe lépett a szlovák állampolgársági törvény

Életbe lépett szombaton a módosított szlovák állampolgársági törvény, amely szerint egy másik ország… Tovább olvasom