Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 8°C

Magyarország katonákat küldene a Baltikumba

A Magyar Nemzet azt írta, hogy a Baltikumba még az ősszel száz magyar katona mehet egy NATO-hadgyakorlat keretében.
Több felajánlást is tesz Magyarország a csütörtökön kezdődő walesi NATO-csúcson az ukrajnai harcok miatt kialakult helyzet kezelésére, így katonákat küld a Baltikumba, javasolja a pápai bázisrepülőtér fejlesztését, és felajánlhatja a magyar honvédelmi költségvetés megemelését is - írta keddi számában a Magyar Nemzet, meg nem nevezett információira hivatkozva.

Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter kedd délelőtt Twitter-oldalán azt írta: "magyar csapatok a balti országokba és a védelmi költségvetés növelése", majd csatolta a Magyar Nemzet cikkének a linkjét.

A Magyar Nemzet azt írta, hogy a Baltikumba még az ősszel száz magyar katona mehet egy NATO-hadgyakorlat keretében, az Oroszország miatt veszélyeztetettnek vélt régió megerősítésére. A NATO pápai bázisrepülőterének fejlesztését a szövetség külügyminiszterei által még júniusban jóváhagyott szövetségi készenléti akcióterv részeként javasolja majd a magyar kormány - fűzték hozzá.

A cikkben kifejtették: a NATO állásfoglalása szerint a Krím Oroszország általi annektálása és az azóta tett orosz katonai lépések biztonsági fenyegetést jelentenek az euroatlanti térségnek, és erre hosszú távú intézkedésekkel kell reagálni. Az akcióterv egyik eleme a NATO gyorsreagálású erőinek megerősítése Európában, ezenkívül új parancsnokságokat és bázisokat akarnak létrehozni az Ukrajnához közeli európai országokban - sorolták. Rámutattak: ez elsősorban a három balti államot, Lengyelországot és Romániát érintheti, továbbá a NATO tervezi a kelet-európai tagállamokban már meglévő katonai bázisainak infrastrukturális megerősítését is. Ennek megvalósításához javasolja Magyarország a szövetség C–17-es szállítógépeinek otthont adó pápai repülőtér fejlesztését - írták.

A Magyar Nemzet úgy tudja, Magyarország felajánlást tehet arra is, hogy emeli a honvédelmi költségvetést. A NATO-ban eddig a legradikálisabb álláspontot ezzel kapcsolatban a britek fogalmazták meg. Eszerint minden tagállamnak tíz éven belül el kellene érnie, hogy a GDP két százalékát honvédelmi célokra fordítsa, ebből pedig húsz százalékot haditechnikai modernizációra kell költenie - magyarázták.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Péntekig döntenek Brüsszelben az Oroszország elleni új uniós szankciókról

Az Európai Unió tagállamainak kormányai péntekig döntenek az Oroszország elleni új szankciókat… Tovább olvasom