Gyűjtse össze az érdekes cikekket a címek mellett lévő később elolvasom ikonokkal!

Szeged - delmagyar.hu

2014. 12. 18. csütörtök - Auguszta

Még több

Itt vagyok: Nyitólap > Külföldi hírek > Szorosabb lett az orosz gyűrű a Krímben

Szorosabb lett az orosz gyűrű a Krímben

Katonai teherautókból álló konvoj érkezett Szimferopolba. Jacenyuk az Egyesült Államokba készül, hogy megvitassa a krími helyzetet.

MTI - 2014.03.06. 05:12
Megosztás: Facebook Twitter E-mail
Vasánap

Kijev abban bízik, hogy két héten belül aláírják a megállapodást az EU-val

Az ukrán kormány abban bízik, hogy március 17-én vagy 21-én aláírják az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási és szabadkereskedelmi megállapodás politikai részét - mondta vasárnap Andrij Descsicja ideiglenes ukrán külügyminiszter az 1+1 helyi televíziónak adott interjújában.

Az uniós külügyminiszterek tanácsa a tervek szerint március 17-én fog ülésezni, négy nappal később pedig az EU állam- és kormányfői tárgyalnak.

A megállapodás politikai részének remélt aláírási dátumát egy héttel azután jelentette be Kijev, hogy az orosz csapatok gyakorlatilag teljesen átvették az ellenőrzést a többségében orosz ajkú Krím félszigeten.

A tömegtüntetéseket - amelyek végül Viktor Janukovics elnök bukásához vezettek - eredendően az váltotta ki, hogy Janukovics 2013 november végén - az utolsó pillanatban - felfüggesztette az Európai Unióval tervezett társulási szerződés aláírásának előkészítését.

Újabb katonai repülőteret zártak körbe oroszbarát egyenruhások a Krímben

Újabb katonai repülőteret zártak körbe oroszbarát, katonai egyenruhás fegyveresek vasárnap a Krímben - adta hírül az ukrán védelmi minisztérium. A 80 fős csapatot mintegy félszáz civil is támogatta.

A repülőtér Szaki falu közelében van. Az egyenruhás megszállók elvágták a hozzá vezető utat, és a repülőtér leszállópályája mentén géppuskafészkeket alakítottak ki. A csupán botokkal felfegyverkezett civilek megpróbáltak betörni a légiirányítók épületébe - mondta az ukrán védelmi minisztérium szóvivője telefonon a Reuters brit hírügynökségnek.

Az amerikai képviselőház elnöke sürgette az amerikai gázexport engedélyezését

Az amerikai képviselőház elnöke a hét végén sürgette, hogy Barack Obama amerikai elnök haladéktalanul engedélyeztesse a földgáz exportját annak érdekében, hogy csökkenjen az Egyesült Államok barátainak Oroszországtól való függősége Európában és szerte a világon.

John Boehner republikánus házelnök a visegrádi négyek, Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia kérésére reagált.

"Remélem, hogy Obama elnök figyelembe veszi ezt a szövetségeseinktől érkezett felhívást és arra használja majd +tollát és telefonját+, hogy utasítsa az energiaügyi minisztert a függőben lévő földgázexport-engedélyek haladéktalan jóváhagyására és hogy mindent megtesz, ami lehetséges barátaink Oroszországtól való függőségének csökkentése érdekében Európában és szerte a világon" - állt a házelnök közleményében, amelyet a szenátus demokrata többsége vezetőjének, Harry Reidnek is elküldtek.

Kárpátaljai motorosok tüntetnek Ukrajna területi egységének és békéjének megőrzése mellett Ungváron. Fotó: MTI/Nemes János (galéria)

Az elnök tollának és telefonjának felhasználására vonatkozó fordulattal John Boehner Barack Obamának arra az ígéretére utalt, hogy idén a korábbinál gyakrabban él majd a rendeletkiadás eszközével.

Boehner a héten a The Wall Street Journalben arról írt, hogy az Egyesült Államoknak bőséges földgázkészletei vannak, ám éles ellentétben Oroszországgal, az amerikai kitermelés és kivitel alig közelíti meg a lehetőségeket. A házelnök szerint erről legnagyobb részben az amerikai energiaügyi minisztérium tehet, mert a tárca által alkalmazott engedélyeztetési eljárás "gyötrelmesen lassú" és az a de facto földgázkiviteli tilalommal egyenértékű egy olyan helyzetben, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök "boldogan kihasznál geopolitikai céljainak finanszírozása érdekében".

A V4-országok washingtoni nagykövetei a pénteken elküldött közös levelükben sürgették a képviselőház elnökétől és a szenátusi demokrata többség vezetőjétől az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) európai exportjának engedélyezését. Szapáry György magyar, Ryszard Schnepf lengyel, Petr Gandalovic szlovák és Peter Kmec szlovák nagykövet hangsúlyozta az Egyesült Államok közép- és kelet-európai szerepvállalásának fontosságát, különösen az energiabiztonság és a megbízható földgázellátás területén.

"Az energiabiztonság nemcsak a mindennapokat meghatározó kérdés régiónk több millió polgára számára, hanem az egyik legfontosabb biztonsági kihívás is, amellyel Amerika szövetségeseinek ma szembe kell nézniük Közép- és Kelet-Európában. Ráadásul az Egyesült Államok LNG-exportja nemcsak a visegrádi országok estében, hanem a szélesebb térségben is kezelné az energiabiztonsági gondjait" - állt a washingtoni nagykövetek által a kongresszus vezetőihez intézett üzenetben.

A magyar V4-elnökség kezdeményezésére megfogalmazott levelet több amerikai és európai sajtóorgánum is ismertette.

Az amerikai gázexportot csak azoknak az országoknak az esetében nem kell a kormány által külön is engedélyeztetni, amelyek szabadkereskedelmi megállapodást kötöttek az Egyesült Államokkal.

A V4-nagykövetek rámutattak: azért fordulnak segítségért, mert az általuk képviselt régióban a gázpiaci verseny és az energiabiztonság "létfontosságú aspektusa a nemzetbiztonságnak", valamint a térség "geostratégiai stabilitásának és függetlenségének". Ennek kialakulása az Egyesült Államok kulcsfontosságú érdeke is.

A nagykövetek hangsúlyozták, üdvözlendő lenne, ha az amerikai gáz megjelenne Közép- és Kelet-Európában, s a régió számára kritikusan fontos időszakban történne, ha a kongresszus fellépne az LNG-export előmozdításáért Amerika szövetségesei számára.

Hodorkovszkij beszédet intézett ezrekhez a kijevi Függetlenség téren

Putyin ellenes beszédet mondott vasárnap Kijevben Mihail Hodorkovszkij, az egykori dúsgazdag orosz olajmágnás a Függetlenség terén. Szavait ezrek hallgatták.

"Megmutatták nekem, hogy mit műveltek itt a téren hatóságok. Mindent az orosz hatóságok beleegyezésével tettek - több mint száz ember halálát és több mint ötezer sebesülését okozva" - idézte a Reuters brit hírügynökség Hodorkovszkijt, akit egy időben Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legádázabb politikai ellenlábasának tartottak. Mivel nem hódolt be Putyinnak, több évet töltött börtönben adócsalás miatt, majd néhány héttel a téli olimpia előtt szabadult elnöki kegyelemmel. Rögvest külföldre, Németországba távozott. Kijevbe a hét végén érkezett.

"Láttam furnérlemez pajzsaikat, melyekkel dacolni próbáltak a golyókkal. Sírhatnékom támadt, annyira szörnyű volt" - mondta Hodorkovszkij elérzékenyülőn remegő hangon. Hozzátette, hogy az államilag ellenőrzött orosz médiában felállított kép, amely a tüntetőket veszélyes szélsőségeseknek bélyegezte, hamis volt.

"Az orosz propaganda hazudik, mint mindig. Nincsenek itt se fasiszták, se nácik. Nincs belőlük több, mint Moszkva, vagy Szentpétervár utcáin. Itt csodálatos emberek vannak. Olyanok, akik kiálltak a szabadságukért!" - mondta az orosz Hodorkovszkij.

Szavai jó eséllyel kihozhatják a sodrából Putyint, mivel erősen cáfolják a hivatalos orosz álláspontot, miszerint neofasiszták fenyegetik Ukrajnában az oroszokat. Moszkva ennek örvén próbálja igazolni esetleges krími invázióját. Az orosz elnök amúgy még mindig tagadja, hogy orosz fegyveres erők vannak a Krímben.

"Azt akarom, hogy tudjátok, van egy másik Oroszország is. Vannak emberek, akik a letartóztatások, a hosszú börtönévek ellenére háború ellenes tüntetésekre mennek Moszkvában, emberek, akiknek az orosz és ukrán nép barátsága fontosabb még a saját szabadságuknál is!" - mondta.

Hodorkovszkij mielőtt Ukrajnába érkezett volna, felajánlotta, hogy közvetít a krími válságban, ám egyelőre nincs jele, hogy bárki kapott volna ajánlatán.

Közel tízezer oroszbarát tüntető vonult utcára Donyeckben

Közel tízezer oroszbarát tüntető követelte az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazás kiírását az ország keleti részén fekvő Donyeckben vasárnap. Vitalij Klicsko, az Ütés (Udar) párt vezetője a demonstráció miatt arra kényszerült, hogy lemondja részvételét egy gyűlésen, amelyet az ukrán egységért fellépők szerveztek.

A május 25-re kiírt, előre hozott elnökválasztás egyik esélyesének számító egykori világbajnok ökölvívó sajtótájékoztatóján egyebek mellett "a szakadárok provokációival szembeni egység szükségességéről" beszélt Donyeckben, amely a Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnököt támogatók fellegvára. A politikus elítélte az orosz média "agymosását" és azokat az Oroszországból érkezőket, akik szerinte az új kormánnyal szembeni ellenséges megmozdulásokat szítják.

Kárpátaljai motorosok tüntetnek Ukrajna területi egységének és békéjének megőrzése mellett Ungváron. Fotó: MTI/Nemes János (galéria)

A Moszkva-barát demonstrálók dél körül kezdtek gyülekezni a Lenin téren, ahol már szombaton is több ezren tüntettek. A megmozdulás részvevői orosz zászlókat lengettek, a kommunista pártot éltették, miközben azt skandálták, hogy: "Oroszország!", "Donyeck, orosz város!" és "Putyin elnök!". A tömeg végül egyperces néma csenddel adózott a kijevi februári tüntetésekben életüket vesztett rendőrök emlékének.

"Nem akarunk belépni sem a NATO-ba, sem az Európai Unióba, nem támogatjuk a kijevi kormányt: senki nem választotta meg őket, magukat jelölték ki" - mondta az egyik résztvevő, mielőtt kitűzték volna az orosz lobogót a helyi rendfenntartó erők központjára.

Klicsko a történtek miatt lemondta tervezett délutáni részvételét egy, a tértől mindössze néhány száz méterre megrendezett gyűlésen.

A keleti Luganszk városában sem volt nyugodt a hangulat, oroszpárti tüntetők ezrei rohamozták meg a megyei adminisztráció székhelyét, majd elzavarták hivatalából a nemrég kinevezett kormányzót.

Merkel Putyinnak: jogsértő a népszavazás a Krím félszigeten

Németország szerint ellentétes az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal a tervezett népszavazás a Krím félsziget hovatartozásáról - jelentette ki a német kancellár az orosz államfővel folytatott vasárnapi telefonbeszélgetés során. Angela Merkel a török kormányfővel és a kínai elnökkel is egyeztetett vasárnap, törekvései a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című lap szerint arra irányulnak, hogy kialakuljon egy széles nemzetközi koalíció, amely az eddiginél erősebb nyomást gyakorol Moszkvára.

A német kormány közleménye szerint Angela Merkel a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetésben sajnálatát fejezte ki azért, hogy továbbra sem sikerült előrelépni az ukrán válságban közvetítő nemzetközi összekötő csoporttal kapcsolatban.

Angela Merkel hangsúlyozta, hogy sürgősen érdemi eredményre kell jutni az összekötő csoport megalakításának ügyében.

A testület létrehozását a kancellár javasolta az orosz elnökkel egy héttel korábban folytatott telefonbeszélgetésén. A német kormány akkori tájékoztatása szerint Putyin elfogadta a javaslatot. Az elképzelés szerint a csoport feladata a politikai párbeszéd megkezdése lenne.

Angela Merkel csütörtökön a rendkívüli EU-csúcs után azt mondta, hogy az unió további szankciókat vezethet be Oroszország ellen, amennyiben a következő napokban nem történik előrelépés az összekötő csoport ügyében. A lehetséges büntetőintézkedések között említette az utazási korlátozásokat és bankszámlák befagyasztását.

A német kancellár vasárnap a török kormányfővel és a kínai elnökkel is tárgyalt telefonon.

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnökkel közös nyilatkozatot adtak ki, amely szerint egyetértenek abban, hogy feltétlenül meg kell védeni Ukrajna szuverenitását, területi és politikai egységét. Egyetértettek abban is, hogy rövid időn belül tárgyalnia kell Ukrajnáról az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Miniszteri Tanácsának és az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának, vagyis a három nemzetközi szervezet döntéshozó testületének.

Recep Tayyip Erdogan a nyilatkozat szerint közölte a német kancellárral, hogy Törökország kész részt venni a nemzetközi összekötő csoport munkájában, mozgósítva az Ukrajnához és Oroszországhoz fűződő kapcsolatait, és kihasználva lehetőségeit a kapcsolatfelvételre a krími tatárok közösségével.

Angela Merkel és a kínai államfő, Hszi Csin-ping beszélgetésén egy sor aktuális kérdést áttekintettek. A kancellár tájékoztatta partnerét az ukrajnai válság politikai rendezését célzó erőfeszítésekről is. Hszi Csin-ping a német kormányfővel egyetértve kiemelte, hogy a párbeszéd útján kell keresni a megoldást és be kell tartani a nemzetközi jog előírásait - áll Steffen Seibert kormányszóvivő közleményében.

A német kormány vasárnapi kommünikéi alátámasztják a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című lap értesülését, amely szerint Berlin összekötő csoport alakításáról szóló ajánlat alapján folytatja tovább a párbeszédet Moszkvával, ezzel párhuzamosan pedig kísérletet tesz egy minél szélesebb nemzetközi koalíció megszervezésére, amely nagyobb erővel gyakorolhat nyomást Oroszországra.

A FAS a német külügyminisztériumból származó értesülésekre hivatkozva azt írta, hogy nem durva szankciókról, hanem "okos ellenintézkedésekről" van szó, amelyek "ráébreszthetik Moszkvát, hogy mi minden forog kockán".

A stratégia első lépései között rendkívüli ülésre hívhatják össze az EBESZ és az Európa Tanács döntéshozó testületét, valamint az uniós külügyminiszterek tanácsát. A megbeszélések témája szankciók előkészítése arra az esetre, ha Moszkva nem változtat az ukrajnai válságra vonatkozó politikáján - írta a frankfurti lap.

Szorosabb lett az orosz gyűrű a Krímben

Még szorosabbra vonták az orosz haderők vasárnap a Krímben gyűrűjüket, jóllehet az Egyesült Államok arra intette Moszkvát, hogy az ukrán terület bekebelezésével bezárul a diplomácia ajtaja.

Vlagyimir Putyin orosz elnök állításával ellentétben orosz reguláris erők tevékenykednek a Krímben - mondta vasárnap a brit külügyminiszter.

Nyolcvannál több katonai teherautóból álló, feltehetően orosz katonai konvoj érkezett Szimferopolba - jelentette vasárnapra virradóra az ukrán média, amely szerint a teherautók katonákat szállítottak. A teherautókon nem voltak ugyan rendszámtáblát, de a konvoj oroszországi illetékességét elárulta az, hogy az orosz katonai közlekedésrendészet személygépkocsija kísérte, és annak volt rendszámtáblája. Orosz katonák elfoglaltak vasárnap reggel egy ukrán határőrposztot a Krímben, és egymás után építik ki az őrhelyeket a Perekopi-földszorosban - jelentette az Unian ukrán hírügynökség.

Az ukrán hadsereg csupán a szokásos módon gyakorlatozik, nincsenek olyan tervek, melyek az ország fegyveres erőit a Krím térségébe küldenék - idézte vasárnap Ihor Tenyuh ukrán védelmi minisztert az Interfax orosz hírügynökség.

Több ezer oroszbarát tüntető rohamozta meg vasárnap a kelet-ukrajnai Luganszk városában a megyei adminisztráció székhelyét, elzavarták hivatalából a nemrég kinevezett kormányzót és a tetőre kitűzték az orosz zászlót.

Donyeckben több ezer tüntető követelte az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazás kiírását. Emellett megakadályozták az ukrán egységért fellépők gyűlését, amelyen Vitalij Klicsko, az Ütés (Udar) párt vezetője is felszólalt volna.

Az Egyesült Államok nem fogja elismerni a Krím félsziget csatlakozását Oroszországhoz, ha a régió lakosai így döntenének a március 16-án megrendezendő népszavazáson - jelentette ki vasárnap Tony Blinken amerikai helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó.

A Krími Autonóm Köztársaság vezetésének döntése a félsziget Oroszországhoz csatlakozásához a nemzetközi jogon alapszik és a terület lakosságának törvényes érdekeit képviseli - közölte az orosz államfő uniós vezetőkkel folytatott telefonbeszélgetése során. Vlagyimir Putyin Angela Merkel német kancellárral és David Cameron brit kormányfővel vitatta meg a Krím félsziget parlamentjében csütörtökön hozott határozatot.

Németország szerint a tervezett népszavazás a Krím félsziget hovatartozásáról ellentétes az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal - mondta Merkel Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése során.
Ukrajna egy talpalatnyit sem hajlandó átadni saját földjéből Oroszországnak - jelentette ki vasárnap Kijevben Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő.

Meghatározatlan időre - technikai okokra hivatkozva - beszüntette a Krím félszigetre a vonatjegyek elővételi árusítását vasárnap az Ukrán Államvasutak (Ukrzaliznica), de az érvényes jeggyel rendelkező utasokat eljuttatja úti céljukba. A krími célállomású vonatok menetrend szerint indulnak.

A NATO főtitkára követeli az orosz csapatok visszavonását a Krím félszigetről. Anders Fogh Rasmussen a Bild című német lapnak nyilatkozva - a cikk hétfőn jelenik meg - hangsúlyozta, hogy nem lehet megváltoztatni az európai határokat.

Szóba sem jöhet a NATO esetleges katonai beavatkozása a Krím félszigeten - mondta vasárnap a cseh védelmi miniszter. Martin Stropnicky szerint senki sem gondolhatja komolyan, hogy a krími helyzetet esetleg egy NATO-akcióval lehetne megoldani. Rámutatott: Ukrajna nem tagja a NATO-nak, így az engedélyt egy beavatkozáshoz az ENSZ Biztonsági Tanácsának kellene megadnia. Oroszország a BT állandó tagjaként vétójogával élve minden ilyen döntést könnyen meghiúsít.

Ha a Krím félszigeten a jövő héten valóban megtartják az Oroszországhoz történő csatlakozásról szóló népszavazást, annak eredményét a Cseh Köztársaság nagy valószínűséggel nem ismeri el - ezt Bohuslav Sobotka, cseh miniszterelnök mondta vasárnap megismételve: Csehország legitimnek tartja a jelenlegi ukrán kormányt.

Moszkva mintegy 1,1 milliárd rubelt (7 milliárd forintot) folyósít az ukrajnai Krími Autonóm Köztársaságnak - közölte vasárnap egy orosz parlamenti képviselő Szimferopolban.

Kárpátaljai motorosok tüntettek vasárnap Ungváron Ukrajna területi egységének és békéjének megőrzése mellett, és tiltakoztak krími társaik szakadárokat támogató megnyilvánulásai ellen.

Érdekes információk kaptak nyilvánosságot Szerhij Akszjonovról, a Krím új kormányfőjéről. Akszjonov politikai karrierjének hirtelen beindulása előtt kisstílű üzletember, egyesek szerint közönséges bűnöző volt, akit a helyiek csak az 1990-es években ráragadt gúnynevén, "Koboldként" emlegettek. Két héttel ezelőtt még csupán egy oroszbarát törpepárt homályos múltú vezetője volt, mára azonban kormányfősége mellett a terület orosz megszállásának arcává vált. Akszjonov szombaton a szedett-vedett új krími hadsereg - egy 30 főből álló, jelenleg a menetelést gyakorló fegyveres egység - parancsnokaként is tetszelgett Szimferopolban.

Az UNIAN hírügynökség hírt adott arról vasárnap, hogy Kijevbe érkezett Mihail Hodorkovszkij volt orosz olajmágnás, akit Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legádázabb politikai ellenlábasának tartottak, és aki több évet töltött börtönben adócsalás miatt, majd néhány héttel a szocsi téli olimpia előtt szabadult elnöki kegyelemmel.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt (UMDP) betiltását kéri „ukrán- és népellenes" tevékenység címén az ukrán főügyészségtől a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt Kárpátalja megyei szervezete, amely mindenekelőtt Gajdos István magatartását bírálja az „ukrán nép szabadságért és nemzeti méltóságért vívott küzdelme" idején.

Moszkva több mint egymilliárd rubelt folyósít a Krími Autonóm Köztársaságnak


Moszkva mintegy 1,1 milliárd rubelt (6,7 milliárd forintot) folyósít az ukrajnai Krími Autonóm Köztársaságnak, amelynek törvényhozása néhány nappal ezelőtt népszavazást írt ki jövő vasárnapra az Oroszországhoz történő csatlakozásról - közölte vasárnap egy orosz parlamenti képviselő Szimferopolban.

Az orosz kormány nagyszabású, nagyjából 40 milliárd rubeles (247,1 milliárd forint) keretet szándékozik biztosítani a Krím félsziget infrastrukturális és ipari fejlesztéseire - mondta Pavel Dorogyin, az orosz Állami Duma ipari bizottságának alelnöke az Interfax orosz hírügynökség szerint.

"Mindenekelőtt a védelmi ipar és a szerszámgépipar támogatásáról, valamint a tengeri flotta, az orosz Fekete-tengeri Flotta egységeinek karbantartásáról van szó. Ezek kézzelfogható intézkedések" - tette hozzá.

A krími hatóságok március 16-ára népszavazást írtak ki az Ukrajnához tartozó, de orosz többségű terület Oroszországhoz csatlakozásáról. Az ügyvivő ukrán államfő illegálisnak nevezte a referendumot, Rusztam Tyemirgalijev krími miniszterelnök-helyettes pedig közölte, hogy Kijev lekapcsolta az ukrán államkincstár krími részlegének számítógépes rendszerét, és zárolta az autonóm köztársaság számláit.

A népszavazás bírálói azzal érvelnek, hogy törvénytelen volt a kezdeményezés, mivel a parlamentet az oroszbarát képviselők tartják ellenőrzésük alatt, az orosz félkatonai egységek pedig a kaszárnyáikba szorították be az ukrán hadsereg tagjait a félsziget teljes területén.

Washington nem fogja elismerni a Krím Oroszországhoz való csatlakozását

Az Egyesült Államok nem fogja elismerni a Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozását, ha a régió lakosai így döntenének a jövő héten megrendezendő népszavazáson - jelentette ki vasárnap Tony Blinken helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó.

A többségében oroszok lakta Krímben március 16-án tartanak népszavazást arról, hogy az Ukrajnához tartozó félsziget Oroszország részévé váljon-e.

A helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó a CNN amerikai hírtelevízióban kijelentette, hogy Oroszország fokozott nemzetközi nyomás alá kerül majd a krími népszavazás következtében.

"Először: ha megtörténik a Krím annektálása, azaz egy olyan referendum, amely Ukrajnából Oroszországba helyezi át a Krímet, akkor azt nem fogjuk elismerni és a világ nagy része sem" - hangoztatta Blinken.

"Másodszor: a nyomás, amelyet eddig is gyakoroltunk (Moszkvára), a partnerekkel és a szövetségesekkel egyeztetve, növekedni fog" - tette hozzá.

Emlékeztetett rá, hogy az eddigi szankciók életbe léptetésekor az amerikai elnök és az Európai Unió is jelezte, hogy csak az első lépések történtek meg.

"Egy nagyon rugalmas és nagyon kemény mechanizmust léptettünk életbe a nyomás, s szankciók fokozása érdekében" - fogalmazott Tony Blinken.

Barack Obama amerikai elnök korábban bejelentette, hogy a Krímben megtartandó referendum sérti a nemzetközi jogot és az ukrán alkotmányt.

Washington a héten vízumtilalmat jelentett be a krími orosz intervenció felelőseivel szemben és befagyasztotta az érintettek amerikai számláit. Az intézkedések Vlagyimir Putyin orosz elnökre nem terjednek ki.

A NATO főtitkára az orosz csapatok visszavonását követeli

A NATO főtitkára követeli az orosz csapatok visszavonását a Krím félszigetről. Anders Fogh Rasmussen a Bild című német lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy nem lehet megváltoztatni az európai határokat.

A Bild hétfői számában megjelenő interjúból vasárnap közölt részletek alapján a NATO-főtitkár szokatlanul élesen bírálta Moszkvát a Krím félszigettel kapcsolatos politikája miatt. "Elvárjuk, hogy Oroszország teljesítse nemzetközi kötelezettségeit, vonja vissza csapatait (a Krímről) és ne ártsa bele magát az Ukrajna más régióiban zajló folyamatokba. A 21. században senkinek sem szabad megpróbálni új határokat húzni Európa térképén" - mondta Anders Fogh Rasmussen.

Hozzátette, hogy Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel folytatott csütörtöki megbeszélésén biztosította partnerét arról, hogy "a NATO Ukrajna oldalán áll".

Az atlanti szövetség főtitkára nagyra értékelte, hogy a kijevi vezetés a válság békés megoldása mellett kötelezte el magát, és "az ukrán hadsereg a hatalmas nyomás ellenére visszafogott magatartást tanúsított".

Kiemelte, hogy "a nemzetközi közösség latba veti diplomáciai és politikai súlyát a békés megoldásért. A NATO, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Európai Unió és más szereplők közös erőfeszítéseket tesznek" a válság rendezéséért - mondta Anders Fogh Rasmussen a Bildnek.

Betiltatná az UMDP működését a Szabadság párt

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt (UMDP) betiltását kéri „ukrán- és népellenes" tevékenység miatt az ukrán főügyészségtől a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt Kárpátalja megyei szervezete.

A pártszervezet az Oleh Mahnickij ukrán főügyésznek írt beadványában közölte, hogy megvizsgálta az UMDP-nek és alapító elnökének, Gajdos Istvánnak az „ukrán nép szabadságért és nemzeti méltóságért vívott küzdelme" idején folytatott tevékenységét, és kéri a párt ukrán- és népellenes tevékenység folytatása címén történő betiltását.

Bizonyítékként a dokumentum Gajdosnak a „forradalmi" események során az UMDP nevében tett nyilatkozatait és a hatalompárti tüntetésekre felbérelt zavarkeltőkből verbuvált csoportok szervezésében vállalt tevőleges szerepét említi – adta hírül vasárnap a Novini Zakarpattya című kárpátaljai hírportál.

A beadvány szerint a honatya közvetlenül részt vett a zavarkeltő csoportok irányításában a Régiók Pártja (PR) két másik „hírhedt" parlamenti képviselőjével, Nesztor Sufriccsal és Oleh Kalasnyikovval együtt.

„Különösen kirívó cinizmusról árulkodnak Gajdos felszólalásai a 2014. február 18-i és 19-i „Majdan-ellenes" tüntetéseken, amikor vadállati kegyetlenséggel öldökölték és kínozták az ukrán hazafiakat, a Tisztek Házában berendezett tábori kórházból sebesülteket raboltak el és végeztek ki" – olvasható a beadványban, amely szerint Gajdos a kárpátaljai magyarság nevében magyarul felszólalva szégyent hozott a kárpátaljai magyarokra azzal, hogy – igazságtalanul – ukrángyűlölőkként és a „méltóság forradalmának" ellenségeiként tüntette fel őket.

A Szabadság párt kárpátaljai szervezete a politikai pártokról szóló ukrán törvény 21. cikkelyére hivatkozva kéri az ukrán főügyésztől, hogy kezdeményezze az UMDP betiltását az alkotmány és a párttörvény megsértése miatt.

A nacionalista pártszervezet egyúttal felszólítja az UMDP tagjait, hogyha „még maradt bennük becsület és lelkiismeret", határolódjanak el rossz hírű vezetőjüktől, ítéljék el a cselekedeteit, és lépjenek ki a pártból.

Cseh védelmi miniszter szerint szóba sem jöhet a NATO beavatkozása

Szóba sem jöhet a NATO esetleges katonai beavatkozása a Krím félszigeten, amely állítólag orosz ellenőrzés alá került - véli a cseh védelmi miniszter.

Martin Stropnicky szerint senki sem gondolhatja komolyan, hogy a krími helyzetet esetleg egy NATO-akcióval lehetne megoldani. Rámutatott: Ukrajna nem tagja a NATO-nak, így az engedélyt egy beavatkozáshoz az ENSZ Biztonsági Tanácsának kellene megadnia. Oroszország a BT állandó tagjaként vétójogával élve minden ilyen döntést könnyen meghiúsít.

"Szóba sem jöhet semmiféle hurrá akció" - jelentette ki Stropnicky a Prima kereskedelmi televízió vasárnapi vitaműsorában. "Azt sem tartanám helyesnek, ha a NATO bármiféle módon katonai erejét kívánná fitogtatni Oroszország előtt" - tette hozzá a miniszter.

Stropnicky úgy látja, hogy az Európai és Biztonsági Együttműködési Szervezet (EBESZ) missziója is kudarccal fog végződni, mert megfigyelőit valószínűleg nem is fogják beengedni a félszigetre. "Azt nem ajánlanám, hogy a megfigyelők minden áron be akarjanak jutni a Krímbe" - jegyezte meg.

Oroszbarát tüntetők népszavazást követelnek Donyeck főterén. Fotó: MTI/AP/Szergej Gric (galéria)

A miniszter szerint a gazdasági szankciókra Európának nincs nagy tere, mert Európa és Oroszország gazdasága szorosan kapcsolódik. A krími válság diplomáciai megoldásának útja azonban még járható. "Lehet még növelni a diplomáciai nyomást" - mondta Stropnicky minden konkrétum nélkül.

Amennyiben a Krím félszigeten a jövő héten valóban megtartják az Oroszországhoz történő csatlakozásról szóló népszavazást, annak eredményét a Cseh Köztársaság nagy valószínűséggel nem ismeri el. Erről Bohuslav Sobotka, cseh miniszterelnök beszélt vasárnap a cseh közszolgálati televízióban.

"Be kell tartani az ukrán törvényeket és az alkotmányt" - mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán alkotmány nem teszi lehetővé, hogy egy régió népszavazáson döntsön az elszakadásról. "Az ország felosztásához nem lehet így hozzáállni" - szögezte le Sobotka, aki szerint diplomácia úton, ukrán-orosz tárgyalásokkal kellene megoldani a helyzetet.

Sobotka megismételte: Csehország legitimnek tartja a jelenlegi ukrán kormányt.

Elkergettek egy kelet-ukrajnai kormányzót oroszbarát tüntetők

Több ezer oroszbarát tüntető rohamozta meg vasárnap a kelet-ukrajnai Luganszk városában a megyei adminisztráció székhelyét, majd elzavarták hivatalából a nemrég kinevezett kormányzót.

Mihajlo Bolotszkiht csupán egy hete helyezte a megyei adminisztráció élére Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök. Vasárnap a kormányzó azonban a feldühödött tömeg szitkozódása közepette hagyta el a kormányzói hivatalt. A tiltakozók a tetőre kitűzték az orosz zászlót, és az épület előtt az orosz himnuszt énekelték.

Szintén az ország keleti részén fekvő Donyeckben, amely a Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnököt támogatók fellegvára, több ezer tüntető követelte az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazás kiírását. Emellett megakadályozták az ukrán egységért fellépők gyűlését, amelyen Vitalij Klicsko, az Ütés (Udar) párt vezetője is felszólalt volna.

Ukrajna egy talpalatnyit sem hajlandó átadni saját földjéből Oroszországnak - jelentette ki vasárnap Kijevben Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő a Tarasz Sevcsenko születésének 200. évfordulójára összegyűlt tömeg előtt.

Putyin: a Krím félsziget vezetésének döntése a nemzetközi jogon alapszik

A Krími Autonóm Köztársaság vezetésének döntése a félsziget Oroszországhoz csatlakozásához a nemzetközi jogon alapszik és a terület lakosságának törvényes érdekeit képviseli - közölte az orosz államfő uniós vezetőkkel folytatott telefonbeszélgetése során, amelyről a Kreml sajtóosztálya vasárnap adott ki tájékoztatót.

Oroszbarát tüntetők népszavazást követelnek Donyeck főterén. Fotó: MTI/AP/Szergej Gric (galéria)

Vlagyimir Putyin Angela Merkel német kancellárral és David Cameron brit kormányfővel vitatta meg a Krím félsziget parlamentjében csütörtökön hozott határozatot.

A Kreml sajtószolgálatának közlése szerint az állami vezetők "a meglehetősen bonyolult ukrajnai társadalmi-politikai helyzettel, valamint a (Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról) március 16-ra kitűzött népszavazással összefüggő kérdésekről" folytattak megbeszélést. A moszkvai tájékoztatás leszögezi, hogy "a történtek értékelésében meglévő különbségek ellenére, (az orosz államfő, a német kancellár és a brit kormányfő) kifejtették, hogy mindannyian érdekeltek a feszültség továbbterjedésének megakadályozásában és a helyzet mielőbbi rendezésében".

A Kreml sajtószolgálata továbbá tudatta, hogy az orosz, a német és a brit állami vezetők véleményt cseréltek az ukrajnai válság rendezését célzó lehetséges nemzetközi erőfeszítésekről, valamint megegyeztek abban, hogy szoros munkakapcsolatban maradnak, ebbe beleértve a külügyminiszteri szintű együttműködést.

Oroszország több településén szombaton is szimpátiatüntetéseket szerveztek az ukrajnai oroszok, így a krími lakosság támogatására. Szentpéterváron mintegy másfél ezer ember vonult az utcára az Orosz tisztek, a Szülőföld, és más orosz hazafias szervezetek felhívására. A megmozdulás részvevői "Ukrajna mondj nemet a fasizmusra!", "Veled vagyunk, Krím!", "Ukrajna, Oroszország, Fehéroroszország - egységes orosz föld!" és hasonló tartalmú feliratokat tartottak a magasba. A szimpátiatüntetések a múlt vasárnap óta a központi hatalom támogatásával szervezetten zajlanak Oroszországban.

Eközben Kijevben Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő kijelentette, hogy Ukrajna egy talpalatnyit sem hajlandó átadni saját földjéből Oroszországnak. A Fekete-tengeri kikötővárosban, Odesszában 3 ezer ember énekelte együtt az ukrán himnuszt a híres Patyomkin-lépcsőn és tüntetett Ukrajna egysége mellett.


Az ukrán vasút felfüggesztette a Krímbe szóló vonatjegyek elővételi árusítását

Meghatározatlan időre beszüntette a Krím félszigetre szóló vonatjegyek elővételi árusítását vasárnap az Ukrán Államvasutak (Ukrzaliznica), de az érvényes jeggyel rendelkező utasokat eljuttatja úti céljukba.

Az Ukrzaliznica sajtószolgálatának közlése szerint a Krím területére szóló vonatjegyek elővételben történő eladását a vasút „technikai okok" miatt szünetelteti. A krími célállomású vonatok menetrend szerint indulnak, és az érvényes jeggyel rendelkező utasokat elszállítják úti céljukba – áll a közleményben, amely szerint a vonatjegyek elővételi árusításának felújításáról a vasút előre értesíti az utazóközönséget.

Rusztam Tyemirgalijev krími miniszterelnök-helyettes vasárnap bejelentette, hogy a Krím és Oroszország közötti vasúti összeköttetés Ukrajna megkerülésével, az oroszországi Krasznodari területen át is megszervezhető. Mint mondta, arra készülnek, hogy a vonatszerelvényeket kompokkal Kubany-vidékre szállítják. Hozzátette, számítanak arra, hogy felgyorsul a Krímet a Kubany-vidékkel összekötő, a Kercsi-szoroson átívelő híd építése, és a krími lakosok kényelmesen utazhatnak Oroszországba.

Tyemirgalijev azt is közölte, hogy Kijev lekapcsolta az ukrán államkincstár krími részlegének számítógépes rendszerét, és zárolta az autonóm köztársaság számláit.

A Gazprom megemeli az Ukrajnának szállított gáz árát

A Gazprom valószínűleg a második negyedévben megemeli az Ukrajnának szállított földgáz árát - idézte az Interfax hírügynökség az ukrán energiaügyi miniszter vasárnapi kijelentését.

Oroszország még decemberben csökkentette az Ukrajnának szállított földgáz árát ezer köbméterenként mintegy 400 dollárról 268,50 dollárra azt követően, hogy Ukrajna az európai uniós társulási szerződés helyett az Oroszországgal folytatott kapcsolatok megerősítése mellett döntött.

"A második negyedévben 368,50 dolláros gázárra számítunk" - mondta Jurij Prodan energiaügyi miniszter újságíróknak vasárnap.

Az ukrán hadsereg nem vonul a Krím felé, csak gyakorlatozik

Az ukrán hadsereg csupán gyakorlatozik, de nincsenek olyan tervek, melyek az ország fegyveres erőit a Krím térségébe küldenék - idézte vasárnap Ihor Tenyuh ukrán védelmi minisztert az Interfax orosz hírügynökség.

A sajtónak az ukrán haderő mozgásait firtató kérdéseire - azzal összefüggésben, hogy Oroszország katonailag ellenőrzése alá vonta a Krímet - a miniszter azt felelte, hogy legfeljebb laktanyák és támaszpontok közötti mozgás érzékelhető, és azt is csupán a hadgyakorlatok indokolják.

"Nincs tervben a Krím felé vezénylés, a csapatok csak rutinfeladataikat végzik, ahogy fegyveres erők mindig is teszik" - mondta Tenyuh.

Motorosok tüntettek Ukrajna területi egysége mellett Ungváron

Kárpátaljai motorosok tüntettek vasárnap Ungváron Ukrajna területi egységének és békéjének megőrzése mellett, és tiltakoztak krími társaik szakadárokat támogató megnyilvánulásai ellen.

A Kárpátalja különböző részeiből érkezett motorosok a városközpontban lévő Petőfi téren gyülekeztek, majd ukrán nemzeti színű zászlókkal fellobogózott járműveikkel végigvonultak Ungvár főbb útjain. Az akció zárásaként a mintegy félszáz motoros az ungvári temetőben megkoszorúzta a balesetben meghalt társak sírjait.

Oroszbarát tüntetők népszavazást követelnek Donyeck főterén. Fotó: MTI/AP/Szergej Gric (galéria)

Olekszandr Szuhan, az ungvári motoros szövetség elnöke a sajtónak elmondta, hogy a felvonulással a kárpátaljai motorosok Ukrajna területi integritása, az ország keleti és nyugati része közötti béke megőrzése melletti kiállásukat demonstrálták. Azt is közölte, hogy szerinte a motorosoknak tartózkodniuk kellene a politizálástól, ezért felvonulásukkal egyúttal tiltakoztak a Kelet-Ukrajnában is sok taggal rendelkező, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szoros kapcsolatokat ápoló Éjszakai Farkasok oroszországi motoros klubnak az ukrajnai szeparatistákat támogató krími tevékenysége ellen. Az orosz klub Krím Ukrajnától való elszakadását támogató tagjai február végén védelmük alá vették a szevasztopoli kormányzati épületet az Európa-párti tüntetőkkel szemben, és Viktor Janukovics volt ukrán elnök melletti motoros felvonulásokat szerveztek kelet-ukrajnai városokban.

Jacenyuk az Egyesült Államokba készül, hogy megvitassa a krími helyzetet

Az Egyesült Államokba látogat a jövő héten az ukrán miniszterelnök, hogy megvitassa az Ukrajna délkeleti részén fekvő Krím félsziget miatt Oroszországgal kialakult feszült helyzetet.

"Az Egyesült Államokba utazok, hogy magas szintű találkozókon vitassam meg a bilaterális és multilaterális kapcsolatainkban kibontakozó feszült helyzet megoldását" - mondta Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő Kijevben, a vasárnapi kormányülés kezdetén.

A látogatás pontos dátumáról és az utazás részleteiről a miniszterelnök nem közölt további információt.

Vasárnap korábban Jacenyuk a Tarasz Sevcsenko születésének 200. évfordulójára összegyűlt tömeg előtt Kijevben kijelentette, hogy Ukrajna egy talpalatnyit sem hajlandó átadni saját földjéből Oroszországnak.

EU-biztos: Moszkva nem zárja el a gázcsapot

Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa szerint Oroszország nem állítja le és nem is csökkenti a földgázszállítást az Európai Unióba az ukrajnai válság miatt.

Günther Oettinger a Wirtschaftswoche című német gazdasági hetilapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a Gazprom orosz energiacég a szállítások folytatásában érdekelt, mert különben nem térülnek meg a beruházásai, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig tudja, hogy az országnak szüksége van a földgáz-értékesítésből származó bevételre.

Az orosz állam a kilencvenes évek végén fizetésképtelenné vált, ami "nem volt annyira régen", hogy a moszkvai vezetés elfelejthetné - mondta az uniós biztos a Wirtschaftswoche hét végén megjelent számában közölt interjúban.

A szállítások esetleges leállítása az EU egészét tekintve "a fogyasztás 14 százalékát érintené" - tette hozzá az uniós biztos, kiemelve, hogy jobb a helyzet, mint 2009-ben, amikor a Gazprom és Ukrajna vitája miatt ellátási válság alakult ki. A tél enyhe volt, ezért eleve több tartalék van a tárolókban, mint egy évvel korábban, az öt évvel ezelőtti válság hatására pedig végrehajtottak egy sor reformot, így egyebek között valamennyi tagországnak kötelező legkevesebb 30 napi fogyasztást fedező stratégiai tartalékot képezni - fejtette ki.

Ugyanakkor az esetleges gazdasági szankciók miatt az ukrajnai válság komoly veszély, hiszen Moszkva ellenintézkedésekkel válaszolhat a nyugati szankciókra, ami az orosz és az uniós gazdaság szoros kapcsolata miatt hátráltathatja a kilábalást válságból - mondta Günther Oettinger.

Hague: Putyin állításával ellentétben orosz katonák vannak a Krímben

Vlagyimir Putyin orosz elnök állításával ellentétben orosz reguláris erők tevékenykednek a Krímben - mondta vasárnap a brit külügyminiszter.

William Hague a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában - arra a riporteri kérdésre, hogy Putyin "hazudik-e", amikor azt mondja, hogy az orosz hadsereg nincs jelen a Krímben - kijelentette: "egyértelműen orosz katonák" vannak a térségben. "Orosz (katonai) felszereléssel ellátott embereket látunk, akiken nincs feltétlenül (azonosító) jelzés, de minden bizonyíték arra vall, hogy orosz katonákról van szó" - mondta. Hozzátette: nincs kézenfekvő magyarázat arra, hogy egyébként honnan érkezhettek volna.

A brit külügyminiszter kizárta a külső katonai válaszlépés lehetőségét. Hozzátette ugyanakkor: helytelen lenne azt gondolni, hogy "Oroszország bármilyen értelemben győzött volna", és "idővel ki fog derülni, hogy Moszkva súlyosan elszámította magát" a krími katonai akcióval.

Katonai teherautókból álló konvoj érkezett Szimferopolba. Fotó: MTI/AP (galéria)

Hague kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy Oroszországot kizárhatják-e a legnagyobb ipari gazdaságok alkotta G8-csoportból. Kijelentette: a csoport hét nyugati tagja, vagyis a G7-országok "minden további nélkül" tarthatnak találkozókat egymás között is. Felidézte, hogy a júniusra tervezett oroszországi G8-csúcs előkészületi tárgyalásait már felfüggesztették. Hague szerint ha az ukrajnai válságban nem történik diplomáciai előrelépés, akkor "egyértelműen a lehetőségek között van" a csúcstalálkozó végleges lemondása is.

A brit külügyminiszter szerint az ukrajnai válság miatt Oroszország súlyos "diplomáciai és egyéb" árat fizethet, és Moszkvának ezt komolyan kell vennie.

Arra a kérdésre, hogy az ellenlépések közé tartozhat-e az orosz gázszállítási szerződések felmondása, illetve egy ilyen lépés nem okozna-e Nyugat-Európában is komoly fennakadásokat, William Hague azt mondta, hogy ez országról országra változó. Nagy-Britannia például földgázszükségletének hozzávetőleg egy százalékát vásárolja Oroszországtól, más országok azonban földgázigényük harmadát vagy még nagyobb hányadát szerzik be orosz forrásból, ezért jelenleg nem mondható ki, hogy "boldogulunk az orosz gáz nélkül is".

Hague szerint ugyanakkor Moszkvának fel kell készülnie arra, hogy a beszerzési források bővítésére irányuló európai erőfeszítések nyomán "ez a helyzet változni fog".

Az ukrán védelmi minisztérium cáfolja, hogy rakétákat loptak el Lembergben

Az ukrán védelmi minisztérium vasárnap cáfolta a hírt, amely szerint rakétákat, lőszereket és robbanóanyagot loptak volna el a Lembergben (Lviv) állomásozó légi szállítású ezred raktáraiból.

A minisztérium közleményben szögezte le: nem felel meg a valóságnak az a közösségi oldalak és egyes médiumok által terjesztett hír, hogy a lembergi 80. számú légi szállítású ezred raktáraiból nagy mennyiségű lőszert, robbanóanyagot és rakétákat loptak el. A védelmi tárca szerint a lopásról szóló híresztelés nem más, mint szemenszedett hazugság – adták hírül ukrán hírportálok.

Valentin Radik alezredes, a 80. számú légi mozgatású ezred helyettes parancsnoka a sajtónak elmondta: „az egység egész fegyverzete és lőszerei a helyükön vannak, megbízható őrizet alatt."

A védelmi minisztérium arra kérte az újságírókat és a tömegtájékoztatási eszközöket, hogy tartózkodjanak álhírek közreadásától, mert azokkal pánikot kelthetnek a lakosság körében. A tárca szerint sajtóközpontja éjjel-nappal az újságírók rendelkezésére áll, és minden szükséges tájékoztatást megad a hozzá fordulóknak.

Orosz katonák elfoglaltak egy ukrán határőrposztot

Orosz katonák elfoglaltak vasárnap reggel egy ukrán határőrposztot a Krímben, és egymás után építik ki az őrhelyeket a Perekopi-földszorosban - jelentette az Unian ukrán hírügynökség.

E forrás szerint egy oroszországi katonából álló harminc fős csoport helyi idő szerint reggel hat órakor kerítette hatalmába az őrhelyet Csernomorszkoje faluban.

Ugyanez a hírügynökség arról is hírt adott, hogy a Krím félszigetet a szárazfölddel összekötő Perekopi-földszorosban az orosz katonák egymás után alakítják ki a határőrhelyeket.

Az interfax.ru hírportál vasárnap jelentette: a krími hatóságok a Krímet és Oroszországok közvetlenül összekötő vasútvonalakat akarják kiépíteni oly módon, hogy a sínek a Krím félszigetet a dél-oroszországi Krasznodari területtől elválasztó Kercsi-szoroson keresztül haladjanak, így azok a jövőben elkerülnék az ukrán területet.

Nemrég kinevezett rendőrparancsnokokat váltott le az ukrán belügyminiszter

Három ukrajnai megye, közte Kárpátalja, valamint a Krím Autonóm Köztársaság és egy nagyváros napokban kinevezett rendőrparancsnokát váltotta le Arszen Avakov belügyminiszter, aki a személyi kinevezésekkel kapcsolatos további hibák elkerülése érdekében átvilágító bizottságot hozott létre hivatalában.

A Facebook-oldalán vasárnap megjelent bejegyzésében Avakov kifejtette, a rendőri vezetők leváltásáról a társadalomtól érkezett jelzések, a belső elhárítás által lefolytatott vizsgálatok és a helyhatalmi szervekkel folytatott konzultációk, valamint az érintettektől érkezett felmondás figyelembevételével döntött. Így távozik tisztségéből Cserkaszi, Rivne, Kárpátalja, Krím és Odessza rendőrparancsnoka – adták hírül ukrán hírportálok.

A belügyi tárca vezetője nem nevezte meg azokat a tisztségviselőket, akik a leváltott főrendőrök kinevezését javasolták, mert szerinte ezért neki kell viselnie a felelősséget. Megjegyezte, a magas politikai tisztségeket betöltő lobbisták mindegyike hibázott a most leváltott személyek kinevezése esetében, ahogy ő maga is. Leszögezte, hogy ezzel pontot kell tenni az ügy végére, de le kell vonni a megfelelő következtetéseket, és körültekintőbben kell eljárni a politikai kinevezések kapcsán.

Avakov bejelentette: szombaton speciális bizottságot hoztak létre a belügyminisztériumban, amely szerinte érzelem- és politikamentesen vizsgálja majd a kinevezéseket és személyzeti ügyeket. Úgy vélte, hibák voltak és lesznek, de fontos, hogy legyen egy olyan mechanizmus, amellyel a tévedések gyorsan kijavíthatók.

Kárpátalja politikai életének középpontjában a héten az új megyei rendőrfőnök személye állt. A huszti illetőségű Vaszil Turdaj ezredes kinevezése heves indulatokat váltott ki elsősorban Huszton, majd ennek nyomán az ungvári tüntetésekben részt vevő Jobboldali Szektor részéről, amelynek tagjai arra kényszerítették a főrendőrt az utcán, hogy írja meg felmondását. A felháborodást az okozta Turdaj kapcsán, hogy huszti járási rendőrparancsnokként nem vétetett őrizetbe, majd szökni hagyott egy helyi gazdasági vezetőt, aki részegen közlekedési balesetet okozott, amelyben egy anya és egyik kisgyereke meghalt, a másik életveszélyesen megsérült.

Katonai teherautókból álló konvoj érkezett Szimferopolba, Hodorkovszik Kijevben van

Nyolcvannál több katonai teherautóból álló, feltehetően orosz katonai konvoj érkezett Szimferopolba - jelentette vasárnapra virradóra az ukrán média, amely szerint a teherautók katonákat szállítottak.

A TSzN hírtelevízió felvételt közölt a gépkocsioszlopról. A híradás szerint a teherautókon nem voltak ugyan rendszámtáblát, de a konvoj oroszországi illetékességét elárulta az, hogy az orosz katonai közlekedésrendészet személygépkocsija kísérte, és annak volt rendszámtáblája.

Katonai teherautókból álló konvoj érkezett Szimferopolba. Fotó: MTI/AP (galéria)

Az UNIAN hírügynökség arról adott hírt hajnalban, hogy Kijevbe érkezett Mihail Hodorkovszkij volt orosz olajmágnás, akit Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legádázabb politikai ellenlábasának tartottak, és aki több évet töltött börtönben adócsalás miatt, majd néhány héttel a szocsi téli olimpia előtt szabadult elnöki kegyelemmel.

Hodorkovszkij a Twitter közösségi portálón közzétett üzenetében tájékoztatott arról, hogy Kijevbe érkezett. "Figyelem. Kijevben vagyok. Megérkeztem" - írta egyik mikroblogján Hodorkovszkij.

Közben arról is beszámolt az ukrán média, hogy Mevlüt Csavusoglu, uniós csatlakozásért felelős török miniszter felszólította Oroszországot: ne veszítse el józan eszét, és ismerje el Ukrajna területi épségét. A miniszter szavai szerint megengedhetetlen az orosz beavatkozást Ukrajna területén, és sérti a nemzetközi jogot. Csavusoglu felszólította az ENSZ-t és az Európa Tanácsot, hogy "gyorsítsák fel a diplomáciai támadásokat Oroszország ellen". A török külügyminisztérium pedig úgy foglalt állást, hogy a függetlenségi népszavazás kiírása a Krími félszigeten veszélyes és téves.

Benkő Tibor: ismét bebizonyosodott, hogy a béke rendkívül törékeny

Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke szerint a '90-es évekbeli délszláv válság után a mostani ukrajnai helyzet ismét rávilágított arra, hogy a béke rendkívül törékeny, ezért a Magyar Honvédségnek a NATO tagjaként és önállóan is erősnek, felkészültnek kell lennie.

A vezérezredes Magyarország NATO-tagságának 15. évfordulója alkalmából az MTI-nek adott interjújában felidézte: annak idején, a Varsói Szerződés felbomlása után nagyon sok emberben felvetődött az a gondolat is, hogy az ország független, semleges legyen. Ez ellen azonban nagyon sok minden szólt. Többek között hazánk geostratégiai helyzetének jelentősége: a Kárpát-medence elhelyezkedése és sík területei miatt a történelem során bármi történt Európában, abból Magyarország sem tudott igazán kimaradni. Így nyilvánvaló volt, hogy egy olyan szövetséghez kell tartoznia, amely biztosítani tudja szuverenitásának, területi integritásának védelmét.

Hozzátette, Magyarország számára mindvégig fontos volt a régió politikai és biztonsági stabilitásának megteremtése, amelyhez NATO-tagságunk és azon belüli szerepvállalásunk nagymértékben hozzájárult. 1999-ben, amikor az ország teljes jogú tagja lett a NATO-nak, bekerült a szövetség védőernyője alá, amely kiterjesztette Magyarország lehetőségeit a biztonságának szavatolására.

"Nem szabad túlzottan és feltétel nélkül nyugodtnak lenni" - szögezte le a vezérkari főnök. Kiemelte: tény, hogy - mint azt a nemzeti katonai stratégia is rögzíti - Magyarország egyetlen államot sem tekint ellenségének, ugyanakkor a környező országokban jelentkező békétlenségek kihathatnak Magyarországra is. "Elég csak a '90-es évek délszláv válságára gondolni, amely nagyon gyorsan következett be, és most is egyik napról a másikra polgárháborús helyzet alakult ki a szomszédos Ukrajnában - mondta.

Benkő Tibor kitért arra, hogy a NATO-csatlakozással Magyarország a világ legerősebb katonai szövetségének tagjává vált. Ezáltal érdekérvényesítő képessége megsokszorozódott, és ennek eredményeként a Magyar Honvédség olyan stratégiai és hadműveleti szintű szakismeretekre tesz szert, amelyekre nemzeti körben nem lenne lehetősége. Ezzel együtt viszont - a NATO-tagságból fakadó kötelezettségként is - folyamatosan fejleszteni, erősíteni kell a nemzeti haderőt. "Az erőssel alkusznak, a gyengének parancsolnak" - hangsúlyozta Kossuth Lajos szavait idézve a vezérkari főnök.

Kiemelte: 15 éves NATO-tagságunk számos katonai szintű eredményt hozott. Eközben Magyarország mindvégig erejéhez mérten, sőt időnként még azon túl is, aktívan szerepet vállalt a szövetségi tagságból eredő kötelezettségek teljesítésében. Kiterjedt nemzetközi szerepvállalásunk és missziós részvételünk révén katonáink elismertsége nőtt, illetve teljesítményünk alapján nemzetközi szinten is elismertekké váltunk. Az Afganisztánban, a Balkánon és számos más NATO-küldetésben megszerzett műveleti tapasztalatok nagymértékben hozzájárulnak az ország védelmi képességének fokozásához.

Szólt arról is, hogy a magyar katonák jelen vannak a világ válságpontjain: a Balkánon és Afganisztánon kívül Egyiptomban, Maliban és a Közép-afrikai Köztársaságban is. Magyarország ebben különlegesen jól szerepel: a telepíthető erőink létszámához képest miénk az egyik legnagyobb műveleti szerepvállalás a szövetségben. Mindezek mellett a Magyar Honvédség Gripenjei az idén tavasztól Olaszországgal közösen védik Szlovénia légterét, majd 2015-ben, illetve 2019-ben több hónapra a balti államok légterének védelmét is ők biztosítják.

A vezérkari főnök kitért arra, hogy az afganisztáni ISAF-műveletben való szerepvállalásunk csökkentésével a szövetség koszovói műveletében nagyobb szerepet vállaltunk. Ez Magyarország számára ez prioritás - hangsúlyozta Benkő Tibor, hozzátéve: nem csak azért, mert magyar állampolgárok élnek, magyarok lakta települések vannak a Balkánon, hanem mert fontos az is, hogy a környező országokban mennyire stabil a béke.

Benkő Tibor elmondta, hogy - mint azt Orbán Viktor miniszterelnök is hangsúlyozta - az ukrajnai helyzetet diplomáciai úton, tárgyalások során kell rendezni. Ugyanakkor hozzátette: a Belügyminisztériumban felállt operatív törzs, amelynek a Magyar Honvédség is tagja, minden eshetőségre kidolgozott forgatókönyvvel rendelkezik.

Magyarország 15 évvel ezelőtt, 1999. március 12-én lett az Észak-atlanti Szövetség teljes jogú tagja. Benkő Tibor kiemelte: a szövetség intézménye szervesen támogatja a demokratikus értékrend és a regionális stabilitás kialakulását, s ezeknek az értékeknek kiemelt jelentőségük van hazánk számára.

Klicsko pártja a határzár és légtérzár elrendelését követeli Krímben

Klicsko pártja azt követeli az ukrán hatóságoktól, hogy zárják le Ukrajna krími határait, rendeljenek el légtérzárlatot a félsziget felett, illetve állítsák le a kompközlekedést a Kercsi-szorosban.

Az Ütés (Udar) párt közleménye szerint jelenleg az ukrán államiság és az ország területi épsége forog kockán.

"Haladéktalanul mindent meg kell tennünk, hogy szembeszálljunk az orosz agresszióval, illetve megvédjük Ukrajna szuverenitását és területi épségét" - idézte az UNIAN hírügynökség szombat este a párt közleményét.

Szombat

Obama támogatásáról biztosította a balti államokat, Kerry önmérsékletre intette Moszkvát

Barack Obama amerikai elnök összesen hat európai vezetővel folytatott telefonbeszélgetést az ukrán válságról szombaton, és az Egyesült Államok támogatásáról biztosította az Oroszország esetleges szándékai miatt aggódó balti államokat, miközben külügyminisztere önmérsékletre intette Moszkvát.

Obama a héten már harmadszor egyeztetett David Cameron brit kormányfővel és másodszor hívta fel Francois Hollande francia államelnököt az ukrán helyzettel kapcsolatban. A családjával a floridai Key Largo üdülőparadicsomban tartózkodó amerikai elnök ugyanakkor most először beszélt az olasz miniszterelnökkel, Matteo Renzivel a válságról.

A három beszélgetés tartalmáról a Fehér Ház nem közölt információkat, arról viszont igen, hogy egy konferenciabeszélgetésen Barack Obama az Egyesült Államok támogatásáról biztosította a három balti ország - Lettország, Litvánia és Észtország - államfőit, és azt hangsúlyozta, hogy Washington elkötelezett a Baltikum biztonságának garantálása, valamint a demokrácia védelme iránt.

A jelentős orosz kisebbségnek otthon adó három balti államban aggodalmat keltett, hogy Moszkva az orosz ajkú lakosság védelmére hivatkozva gyakorlatilag megszállta az ukrajnai Krím félszigetet. Az Egyesült Államok a héten hat vadászgépet küldött Litvániába a balti légtér védelmének megerősítése érdekében.

Ezzel párhuzamosan John Kerry amerikai külügyminiszter ismét telefonbeszélgetést folytatott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, amely során önmérsékletre intette Moszkvát a krími helyzettel kapcsolatban. Egyúttal arra figyelmeztette Lavrovot, hogy a katonai feszültségek fokozása, illetve a Krím megszállására irányuló lépések ellehetetlenítenék a válság diplomáciai eszközökkel való rendezését - közölte egy kormányzati forrás a Reuters hírügynökséggel.

A Velencei Bizottság tárgyal a krími népszavazásról

Pavlo Petrenko ukrán igazságügyi miniszter részt vesz a Velencei Bizottság következő plenáris ülésén, amelyen megvizsgálják az Oroszországhoz való csatlakozásról hozott krími parlamenti döntés törvényességét - közölte az ukrán kormány szombaton honlapján.

Az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint Thorbjorn Jagland, azt Európa Tanács főtitkára kérte fel az ET keretén belül működő, független alkotmányjogászokból álló tanácsadó testületet, hogy vizsgálja meg a krími autonóm köztársaság parlamentjének döntését az Oroszországhoz való csatlakozásról. A bizottság ülésére meghívták Petrenkót, hogy személyesen vázolja fel Ukrajna hivatalos álláspontját e kérdésben.

Az Európa Tanács konkrétan azt a kérdést tette fel a Velencei Bizottságnak, hogy megfelel-e az alkotmányos előírásoknak a krími parlament döntése népszavazás kiírásáról az Ukrajnához tartozó autonóm köztársaság státusának megváltoztatásáról.

Ugyancsak állásfoglalásra kérték a Velencei Bizottságot annak az orosz alkotmányos törvénynek a megváltoztatását illetően, amely az újabb területek Oroszországi Föderációhoz csatolását szabályozza, s amelynek nyomán egyszerűsített eljárásban tárgyalhatná az orosz parlament a Krím csatlakozását. A bizottságnak azt kellene megállapítanie, hogy összhanban áll-e a nemzeközi jog normáival és elveivel egy ilyen törvénymódosítás.

A Velencei Bizottság következő, 98. plenáris ülését március 21-22-én tartja.

Oroszország ugyancsak a Velencei Bizottságához fordult, kezdeményezve az ukrán parlament döntéseinek törvényességi vizsgálatát. Szergej Nariskin, az orosz állami duma elnöke szerdán közölte: az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jogi bizottsághoz fordultak annak érdekében, hogy a Velencei Bizottság befogadja a vizsgálat iránti orosz kérelmet. Nariskin szerint az ukrajnai politikai válság egyik oka az, hogy a kelet-európai országban nincs olyan politikai erő, amely törvényesen képviselné a soknemzetiségű ukrán nép érdekeit.

Párizs és Washington újabb szankciókat helyez kilátásba Oroszországgal szemben

Franciaország és az Egyesült Államok újabb szankciókat helyez kilátásba Oroszországgal szemben, amennyiben nem történik előrelépés az ukrán válság rendezésére - közölte szombaton a francia elnöki hivatal, miután Francois Hollande államfő telefon egyeztetett Barack Obama amerikai elnökkel.

Miután megállapították, hogy Oroszországnak február vége óta ki kellene vonnia a Krímbe küldött csapatait, és mindent meg kellene tennie a nemzetközi megfigyelők beengedése érdekében, a két ország vezetője hangsúlyozta, hogy "ennek hiányában újabb szankciókat fognak hozni, amelyek érzékenyen fogják érinteni a nemzetközi közösség és Oroszország közti kapcsolatokat, ami pedig senkinek nem áll érdekében" - olvasható az elnöki hivatal közleményében.

Tekintettel "a jelenlegi súlyos körülményekre", Hollande és Obama "kiemelte annak fontosságát, hogy Oroszország gyorsan elfogadja a kontaktcsoport felállítását, amely lehetővé tenné a párbeszédet Oroszország és Ukrajna között, a válság békés rendezése és annak érdekében, hogy Ukrajna területi egysége és szuverenitása teljesen helyreálljon" - tette hozzá az elnöki hivatal.

A két ország vezetője arra is emlékeztetett, hogy az Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról március 16-ra kiírt krími referendumnak "hiányzik minden törvényes alapja", valamint egyetértettek abban, hogy "továbbra is támogatják az új vezetést Ukrajnában, és a nemzetközi ellenőrzés és a lehető legnagyobb átláthatóság mellett a május 25-i (ukrajnai) elnökválasztás előkészítését".

Lengyelország kiürítette krími konzulátusát az orosz erők zaklatásai miatt, feszült a helyzet a félszigeten

Lengyelország kiürítette krími konzulátusát szombaton a félszigetet ellenőrzésük alá vont orosz fegyveres erők zaklatásaira hivatkozva, miközben a térségben szombaton tovább éleződtek a feszültségek az ukrán és az orosz erők között.

"Az ottani orosz erők folyamatos zaklatásai miatt kénytelenek voltunk kiüríteni konzulátusunkat az ukrajnai Krímben" - írta Radoslaw Sikorski külügyminiszter egy Twitter-üzenetben.

A varsói külügyminisztérium ezzel párhuzamosan arra szólította fel a lengyel állampolgárokat, hogy hagyják el a Krím félszigetet és ne utazzanak Ukrajna keleti régióiba.

A krími lengyel konzulátus Szevasztopol városában van, ahol az orosz Fekete-tengeri Flotta támaszpontja is található. A városban az éjszaka folyamán orosz fegyveresek megpróbáltak elfoglalni egy légvédelmi laktanyát. A fegyveresek teherautóval áttörték a laktanya kapuját, majd behatoltak a létesítmény területére, de még az éjjel visszavonultak, miután nem sikerült hatalmukba keríteni az alakulat parancsnoki irányító központját.

Egy másik incidens során orosz fegyveresek ellenőrzésük alá vonták a határőrség egy állását a Krím félsziget keleti csücskében fekvő Scsolkine közelében, és az ott szolgáló ukránokat családjukkal együtt az éj közepén elzavarták. Az ukrán határőrség közleménye szerint "agresszív orosz katonák megrohamozták" a scsolkinei egységet, egy ellenállást tanúsító tisztet megvertek, lefoglalták a határőrök fegyvereit és a tisztek mobiltelefonjait, majd arra utasították a határőröket és családjaikat, hogy pakoljanak össze és hagyják el lakásaikat.

Habár tűzharc továbbra sem alakult ki a félszigeten, beszámolók szerint egyre feszültebb a helyzet Krímben.

"Nehéz helyzetben vagyunk, és a hangulat egyre ellenségesebb. Az oroszok megfenyegetnek minket, amikor élelmiszer-utánpótlásért megyünk, és ránk fogják a fegyvereiket" - mondta Vadim Filipenko, a novozernojei ukrán haditengerészeti támaszpont parancsnokhelyettese. A bázist szombaton mintegy száz orosz katona "őrizte", és az orosz flotta a kikötő kijáratát is elállta, hogy az ukrán hadihajók ne tudjanak kijutni onnan.

Moszkva tagadja, hogy a Krím félszigetet ellenőrzésük alá vonó, jelzés nélküli egyenruhákat viselő fegyveresek az orosz hadsereghez tartoznának. Ugyanakkor az illetők orosz rendszámú katonai járműveken közlekednek, az orosz hadseregben rendszeresített egyenruhát és fegyvereket viselnek, és az ukrán csapatoknak orosz katonákként azonosítják magukat.

"(A katonai jelenlét miatt) olyan, mintha egy állatkertben élnénk. Mindenki tisztában van vele, hogy ez megszállás" - mondta egy orosz ajkú krími lakos a Reuters hírügynökségnek.

Barroso: az EU-nak szolidaritást kell vállalnia Ukrajnával

Még van remény az ukrán válság békés megoldására, az Európai Uniónak pedig kötelessége szolidaritást vállalnia az országgal - jelentette ki José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szombaton.

Az uniós politikus Athénban, az európai régiók és városok csúcstalálkozóján leszögezte azt is, hogy az EU egyetlen célja Ukrajnában "a béke, stabilitás és jólét" megteremtése, és Brüsszel nem akar konfrontálódni Oroszországgal Ukrajna miatt.

Az EU azon dolgozik, hogy "a lehető legközelebb kerüljön Ukrajnához", ezen közeledés azonban nem veszélyezteti Oroszország érdekeit - húzta alá Barroso. Azt is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Ukrajna polgárainak maguknak kell dönteniük jövőjükről.

Az ukrajnai válság a bizottság elnöke szerint "lecke" is volt az EU számára: mivel a mostani válságot megelőző kijevi tüntetéseket az EU-hoz való közeledés vágya hajtotta, az uniónak kötelessége a helyzet békés rendezésén munkálkodni, és egyebek között pénzügyi segítséggel is kifejeznie szolidaritását Ukrajna felé.

"Több mint száz ember vesztette életét (a kijevi tüntetéseken) az európai értékekért. Úgy vélem, minden segítséget meg kell adnunk (az ukránoknak)" - fogalmazott Barroso.

Az EU korábban 11 milliárd eurós pénzügyi segélycsomagot helyezett kilátásba az államcsőd szélén táncoló Ukrajnának. Emellett a tervek szerint a társulási szerződés politikai fejezetét már a május 25-re kiírt előre hozott ukrajnai elnökválasztás előtt alá fogja írni Brüsszel és Kijev.

A kijevi tüntetések tavaly novemberben azután robbantak ki, hogy Viktor Janukovics exelnök - elemzők szerint az EU-hoz való ukrán közeledést érdekei sérelmeként értékelő Oroszország gazdasági nyomása miatt - lemondta a társulási szerződés aláírását az EU-val.

Krími kormányfő: senki sem akadályozhatja meg a referendumot

Védelmébe vette az Oroszországhoz csatlakozásról kiírt Krím félszigeti népszavazást szombaton az Ukrajnához tartozó terület kormányfője, kijelentve, hogy azt már senki sem akadályozhatja meg.

Az orosz nemzetiségűek által uralt krími parlament csütörtökön "elvi döntést" hozott a Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz csatlakozásáról, és kiírta az erről tartandó referendumot március 16-ára, tovább élezve ezzel a Viktor Janukovics ukrán elnök megbuktatásával kirobbant ukrán-orosz válságot.

Az új kijevi vezetőség a nemzetközi jogba ütközőnek tartja a Krím múlt héten kezdődött orosz megszállását, a tervezett népszavazást pedig alkotmányellenesnek. Ezt az álláspontját az Európai Unió és az Egyesült Államok is támogatja. Moszkva ugyanakkor teljes támogatásáról biztosította az 1954-ben Ukrajnához került terület visszatérését Oroszországhoz.

Szerhij Akszjonov krími miniszterelnök szombaton újra leszögezte, hogy a szavazást megtartják.

"A Krím Legfelső Tanácsa (parlament) egyhangúlag elfogadta a krímiek döntését, a referendum március 16-ai megtartására szavazott, és ezt már senki sem akadályozhatja meg" - idézte az orosz állami televíziónak mondott szavait az ITAR-TASZSZ hírügynökség.

A Rosszija-1 tévécsatorna szombat esti hírműsorának adott interjúban Akszjonov azzal indokolta a népszavazás ilyen gyors megtartását, hogy el akarják kerülni a felesleges provokációkat, minthogy a helyzet Ukrajnában meglehetősen feszült, ők pedig az állampolgárok életét és biztonságát tartják a legfontosabb értéknek.

A krími vezető kijelentette: ellenőrzésük alatt tartanak "minden rendszert, amely a félsziget ellátását hivatott biztosítani". Hozzátette, hogy a szavazás megtartásához szükséges eszközök is a rendelkezésükre állnak.
Arra a kérdésre, nem tart-e attól, hogy az új ukrán hatóságok leállítják a fekete-tengeri félsziget víz- és áramellátását, Akszjonov kijelentette, hogy egyrészt ennek semmilyen alapja nem lenne, hiszen nincsenek Kijevvel szembeni tartozásaik. "Másrészt megvannak a vészterveink egy ilyen esetre, és biztos vagyok abban is, hogy kollégáink az Oroszországi Föderációból támogatni fognak bennünket ebben a kérdésben (...), és a krímiek számára teljes mértékben biztosítják majd az energiát, fűtést és vizet."

Akszjonov azt állította, hogy Szimferopolban az első kijevi összecsapások után tudták, hogy a helyzet kizökkent a rendes kerékvágásból. Ostorozta az új ukrán vezetőséget, egyebek közt amiatt, hogy "szélsőséges osztagok vezetőit nevezi ki a belügyminisztérium vezetőivé, és a tisztségviselőket aszerint rangsorolják, hogy azok mennyi követ hajítottak a rendőrség tagjaira".

A Krím miniszterelnöke elmondta, nem tudja megjósolni, hogyan alakulnak majd kapcsolataik Kijevvel a március 16-ai népszavazás után. "Az a helyzet, hogy amíg Kijevben nem kerülnek hatalomra olyan okos emberek, akik a délkelet lakosságát nem csak igásállatnak vagy másodosztályú embereknek tartják, addig nehéz megmondani, milyen kapcsolatokat alakíthatunk ki velük" - hangoztatta.

Az orosz honvédelmi tárca a külföldi ellenőrzések leállítását fontolgatja

Az orosz védelmi minisztérium fontolóra veszi a külföldi katonai ellenőrök fogadásának leállítását, válaszul a Pentagon azon bejelentésére, hogy leállítja az amerikai és az orosz védelmi tárca közötti együttműködést - közölte az orosz védelmi minisztérium egyik magas rangú tisztviselője.

Oroszország a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről szóló START-III szerződés, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagállamai között 2011-ben kötött, a bizalom- és biztonságépítő intézkedésekről szóló Bécsi Dokumentum alapján köteles engedélyezni, hogy külföldi szakértők évente 18 alkalommal ellenőrizhessék katonai létesítményeit, ideértve nukleáris arzenálját is.

Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó magas rangú tisztviselő úgy fogalmazott, hogy "mivel az ilyen ellenőrzések bizalomerősítő intézkedések, az Egyesült Államok részéről gyakorlatilag bevezetett +büntetőintézkedések+ miatt nem lehetségesek a megállapodások betartását célzó normális, kétoldalú kapcsolatfelvételek".
Azt is kijelentette, hogy Oroszország barátságtalan gesztusnak tekinti az Ukrajna-politikája miatt az Egyesült Államok és a NATO részéről érkező "alaptalan fenyegetéseket", amelyek lehetővé teszik egy vis maior helyzet kihirdetését.

Az amerikai védelmi minisztérium hétfőn jelentette be, hogy az ukrajnai beavatkozás miatt haladéktalanul leállítja a katonai együttműködést Oroszországgal. A külföldi katonai ellenőrzések leállításával Oroszország azt kockáztatja, hogy a Nyugat a START-III és a Bécsi Dokumentum megsértésének fogja tekinteni a döntést.

A hadászati támadó fegyverek számát drasztikusan csökkentő START-III szerződést 2010 áprilisában írta alá Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök, a megállapodás 2011 februárjában lépett életbe.

Parlamenti vizsgálatot indítanak a kijevi orvlövésztámadás ügyében

Ukrajna új Nyugat-barát vezetése azt akarja, hogy parlamenti bizottság vizsgálja ki a februári kijevi tüntetések idején orvlövészek által elkövetett gyilkosságokat - mondta a biztonsági szervek egy szóvivője szombaton. Az Európai Unió diplomáciájának vezetője közben az Európa Tanács bevonásával indítandó független vizsgálatot szorgalmazott az ügyben.

Az Interfax hírügynökségnek nyilatkozó ukrán belügyi szóvivő szerint a frakciók képviselőiből összeállított testületnek külföldi szakértőket, orvosokat és szemtanúkat is meg kell majd hallgatnia. A vizsgálóbizottságot a tervek szerint Andrij Parubij, az államfő mellett működő Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottság elnöke vezetné.

Parubij irányította korábban a Viktor Janukovics elnök kormányzata ellen tiltakozók kijevi Függetlenség terén (Majdan) felállított táborát. A véres összecsapásokba torkolló tüntetéseknek 100 halálos áldozata volt és több százan sebesültek meg.

Az Európai Unió ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna az Európa Tanács bevonásával független vizsgálatot indítson az orvlövészek által Kijevben elkövetett gyilkosságok ügyében - mondta szombaton az ITAR-TASZSZ orosz állami hírügynökségnek Maja Kocijancic, Catherine Ashtonnak, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivője.

"A vizsgálatot a nemzetközi normáknak megfelelően kell lefolytatni" - mondta a szóvivő a Majdanon elkövetett, előre kitervelt gyilkosságokról.

Március 5-én az internetre felkerült egy telefonbeszélgetés felvétele, amelyben Urmas Paet észt külügyminiszter arról számolt be Catherine Ashtonnak, hogy helyszíni források szerint ugyanolyan lövedékekkel öltek meg rendőröket és tüntetőket. Az észt miniszter a felvételen azt mondta: "egyre erősebb az a vélekedés, hogy nem Janukovics állt a mesterlövészek mögött, hanem valaki az új koalícióból". Ashton erre ezt mondta: "Azt hiszem, vizsgálódni akarunk."

A felvételre hivatkozva a tüntetések után kormányra került erők bírálói azt hangoztatták, hogy valójában az ellenzéki demonstrálók gyilkoltak.
Hennagyij Moszkal, a Janukovics leváltása után Kijevben hatalomra került
Haza párt parlamenti képviselője, volt belügyminiszter-helyettes ezzel szemben egy pénteki interjúban azt állította, az Ukrán Biztonsági Szolgálat előre kitervelt, Janukovics által jóváhagyott akciója volt, hogy mesterlövészek lőjenek agyon tüntetőket és rendőröket. Mindez a konfliktus kiszélesítése érdekében történt, hogy indokot szolgáltassanak az Euromajdan erőszakos feloszlatására" – mondta.

A kijevi gyilkosságok független nemzetközi kivizsgálását követelte pénteken az orosz Szövetségi Tanács (felsőház) elnöke, Valentyina Matvijenko. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton kijelentette, hogy a kijevi orvlövészek ügyét nem szabad szőnyeg alá seperni, azzal foglalkoznia kell az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek.

Kárpátaljára tartó orosz újságírót és képviselőt fordítottak vissza ukrán határőrök

Egy orosz újságírót és egy parlamenti képviselőt fordítottak vissza szombaton a lembergi (lvivi) nemzetközi repülőtérről a határőrök, mert felmerült a gyanú, hogy az orosz állampolgárok Ukrajnát lejárató információkat készülnek gyűjteni Kárpátalján.

A lembergi határőregység sajtószolgálatának jelentése szerint a moszkvai Vnukovo repülőtérről érkezett sajtófotós és a tyumenyi területi parlament elnökhelyettese a kárpátaljai Munkácsot nevezte meg ukrajnai úti céljaként, ahol - mint állították - egy barátjuk születésnapját fogják ünnepelni. A megnevezett munkácsi lakos azonban a lembergi határőrök megkeresésére azt közölte, hogy nem vár vendégeket Oroszországból - adta hírül a Csasz Zakarpattya című kárpátaljai hírportál.

A határőrök kiderítették, hogy a két orosz kárpátaljai útjának fő célja az volt, hogy a térségben az ukrajnai eseményeket negatív színben feltüntető információkat gyűjtsenek, s azokat egy orosz ifjúsági kongresszus résztvevőinek bemutassák. A vizsgálat során megtalálták náluk a rendezvény szervezői által kiállított hivatalos kiküldetési okmányokat.

Az ukrán hatóságok az oroszokat kiutasították az országból, és azzal a járattal, amellyel érkeztek, visszaküldték őket Moszkvába.

Orosz katonák próbáltak elfoglalni egy krími légvédelmi laktanyát

Orosz katonák és milicisták puskalövés nélkül behatoltak az ukrán hadsereg egyik légvédelmi laktanyájába péntek este a krími Szevasztopol közelében, de még az éjjel visszavonultak, miután nem sikerült hatalmukba keríteni az alakulat parancsnoki irányító központját.

Az Interfax-Ukraina hírügynökség éjjeli jelentése szerint - amely az alakulat parancsnokságának egyik képviselőjére hivatkozott - az orosz katonákból és helyi radikálisokból álló támadók feladták az A-2355 azonosítójelű ukrán légvédelmi laktanya ostromát, és távoztak.

A parancsnokság képviselője azt közölte, hogy a bázis ismét az ukrán katonák kezén van, akik folytatják szolgálatukat.

Az azonosítójelzések nélküli orosz fegyveresek péntek dél óta tartották zárlat alatt a légvédelmi alakulatot. Az UNIAN hírügynökség azt írta, hogy a délutáni órákban a helyszínre érkezett egy orosz őrnagy, és azzal a javaslattal fordult az ukrán katonákhoz, hogy irányítsák együtt a bázist. Az alakulat ügyeletese szerint az esti órákban azután a fegyveresek teherautóval áttörték a laktanya kapuját, majd behatoltak a létesítmény területére, ahol mintegy száz ukrán katona szolgál.

A bázis ostromában az ukrán védelmi minisztérium közlése szerint két, húsztagú katonai osztag és botokkal felszerelkezett helyi szélsőségesek vettek részt. A légvédelmi parancsnokság katonái a laktanya bunkerébe menekültek. Az UNIAN hírügynökség által "taktikai csoportnak" nevezett alakulat parancsnoka, Oleg Sztrucinszkij vezérőrnagy állítólag egy épületben barikádozta el magát, és tárgyalni próbált a behatolókkal.

Az ATR krími tatár tévé helyszíni tudósítója, Lilja Burdzusrova egy közösségi portálon arról számolt be, hogy a krími hatalom emberei súlyosan bántalmazták a laktanya ostromát nyomon követő újságírókat. Üldözőbe vették egyik kollégája, Jelena Mehanik gépkocsiját, majd megrongálták az autóját és elvették a kameráit.

Az UNIAN úgy tudja, hogy jelenleg öt, Jevpatória és Szevasztopol környé

Obama és Merkel szerint Oroszországnak vissza kell vonnia erőit

Barack Obama amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár egyetértett abban, hogy Oroszországnak vissza kell vonnia erőit, meg kell engednie a nemzetközi és emberi jogi megfigyelők Krímbe küldését és támogatnia kell a májusi ukrajnai elnökválasztás szabad és igazságos lebonyolítását - közölte helyi idő szerint pénteken a Fehér Ház a két vezető újabb konzultációjáról.

Obama és Merkel megvitatta annak szükségességét, hogy Oroszország gyorsan beleegyezzen egy kontaktcsoport megalakításába, ami elvezet majd az Ukrajna és Oroszország közötti közvetlen párbeszédhez, a helyzet csillapításához és Ukrajna területi épségének helyreállításához. A vezetők megerősítették, komoly aggályt éreznek amiatt, hogy Oroszországnak az ukrajnai katonai intervencióval nyilvánvalóan megsértette a nemzetközi jogot.

Az elnök üdvözölte az Európai Tanács március 6-i határozatait, valamint az Egyesült Államok és az Európai Unió Ukrajnával kapcsolatos egységes álláspontját.

Az ukrán válság továbbterjedésének megakadályozására hívott fel a kínai külügyminiszter

Az ukrán válság továbbterjedésének megakadályozása érdekében nyugalomra és visszafogottságra szólította fel valamennyi érintett felet Vang Ji kínai külügyminiszter a kínai Országos Népi Gyűléshez kapcsolódó hagyományos külügyminiszteri sajtóértekezleten, amelyen a kínai külpolitika irányairól beszélt.

Ukrajnával kapcsolatban elmondta, sajnálatosnak tartja, hogy a helyzet idáig jutott, ahol most tart, de hozzátette, hogy ennek "oka van". Mint fogalmazott, a háttérben bonyolult történelmi összefüggések és ellentétes érdekek húzódnak meg. Megjegyezte, hogy a helyzet körültekintő rendezése során figyelemmel kell lenni valamennyi etnikai közösség alapvető érdekeire, szem előtt kell tartani a térség békéjét és stabilitását.

Az amerikai vezérkari főnök szerint a krízis Kelet-Európára és a Balkánra nézve is kockázatos

A krími orosz intervenció az etnikai enklávék megléte miatt Kelet-Európára és a Balkára nézve is kockázatot hordoz magában - jelentette ki pénteken Martin Dempsey tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke

"Ha Oroszországnak megengedik, hogy ezt tegye, vagyis hogy behatoljon egy szuverén országba annak látszatával, hogy ott megvédi az orosz kisebbséget, akkor az jelentős kockázatnak teszi ki Kelet-Európát, mert Kelet-Európában és a Balkánon etnikai enklávék vannak" - mondta Dempsey a PBS amerikai közszolgálati televízió Newshour című műsorában.

A tábornok elismerte, nem kizárt a katonai eszkaláció. Az amerikai összfegyvernemi vezérkari főnök szerint katonai repülőgépeinek és hadihajóinak a térségbe vezénylése által az Egyesült Államok biztosítani kívánja a NATO-t és a többi európai szövetségesét, hogy szükség esetén kész eleget tenni szövetségesi kötelezettségeinek.

"Ne feledjük, hogy szerződéses kötelezettségeink vannak a NATO-szövetségeseinkkel kapcsolatban. És én biztosítottam őket arról, hogyha ezt a szerződéses kötelezettségünket kiváltják, akkor válaszolni fogunk" - szögezte le.

A tábornok elmondta, hogy az Egyesült Államok "agresszíven" törekszik a Krím körül kialakult krízis diplomáciai rendezésére és, hogy az elmúlt két nap alatt két ízben is tájékoztatta orosz partnerét, Valerij Geraszimov tábornokot az amerikai katonai mozgásról és annak okairól.
"Megpróbáljuk megmondani nekik, hogy ezt ne terjesszék ki Kelet-Ukrajnára, és hagyják, hogy létre lehessen hozni a feltételeket egy valamifajta rendezéshez a Krímben" - nyilatkozott Martin Dempsey.

A V4-országok washingtoni nagykövetei az amerikai gázexport engedélyezését sürgették a kongresszustól

A "hidegháború emlékét felidéző" ukrajnai válságra hivatkozva nyílt levélben sürgették az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) európai exportjának engedélyezését az amerikai kongresszus vezetőitől a V4-országok washingtoni nagykövetei.

A John Boehnernek, a képviselőház republikánus elnökének és Harry Reidnek, a szenátusi demokrata többség vezetőjének pénteken elküldött, közösen aláírt két levélben Szapáry György magyar, Ryszard Schnepf lengyel, Petr Gandalovic szlovák és Peter Kmec szlovák nagykövet hangsúlyozta az Egyesült Államok közép- és kelet-európai szerepvállalásának fontosságát, különösen az energiabiztonság és a megbízható földgáz-ellátás területén.

A V4-nagykövetek rámutattak: azért fordulnak segítségért, mert az általuk képviselt régióban a gázpiaci verseny és az energiabiztonság "létfontosságú aspektusa a nemzetbiztonságnak", valamint a térség "geostratégiai stabilitásának és függetlenségének". Ennek kialakulása egyben az Egyesült Államok kulcsfontosságú érdeke is.

A nagykövetek hangsúlyozták, üdvözlendő lenne, ha az amerikai gáz megjelenne Közép- és Kelet-Európában, a kongresszus fellépése az LNG-exportnak az Amerika szövetségesei számára való előmozdításáért pedig a régió számára kritikusan fontos időszakban történne.

"Az energiabiztonság nemcsak a mindennapokat meghatározó kérdés régiónk több millió polgára számára, hanem az egyik legfontosabb biztonsági kihívás is, amellyel Amerika szövetségeseinek ma szembe kell nézniük Közép- és Kelet-Európában. Ráadásul az Egyesült Államok LNG-exportja nemcsak a visegrádi országok estében, hanem a szélesebb térségben is kezelné az energiabiztonsági kihívást" - hangzott a kongresszus vezetőihez megfogalmazott üzenet.

A négy misszióvezető kitért arra, hogy az Egyesült Államokban palagáz-forradalom ment végbe és, hogy az amerikai cégek szeretnének földgázt exportálni, egyebek között Európába. Ennek jóváhagyása azonban bürokratikus akadályokba ütközik az olyan országok esetében - beleértve a visegrádiakat is - amelyek nem kötöttek szabadkereskedelmi megállapodást Amerikával.

A nagykövetek emlékeztettek arra, hogy a diverzifikálásra irányuló jelentős erőfeszítések ellenére a régió földgázellátása 70-100 százalék arányban továbbra egyetlen szállítótól függ. A 2006-os és a 2009-es gázválság rávilágított arra, hogy a térség sebezhetőbb, mint a legtöbb európai ország.

A diplomaták felhívták a kongresszus vezetőinek figyelmét arra, hogy a Közép- és Kelet-Európában a közelmúltban végrehajtott infrastrukturális beruházások lehetővé tették a gázáramlás irányának megfordítását a csővezetékekben. Ez lehetővé tette, hogy Ukrajna Lengyelországból és Magyarországról olcsóbban szerezze be a gázt annál, mint amennyit (Oroszországnak) fizetnie kellett volna. Ilyen módon az ukránok csak 2013-ban 2 milliárd köbméter földgázt vásároltak. A fordított áramoltatás kapacitásai szlovák-ukrán irányban is tovább növelhetők.

A nagykövetek közös üzenete nem hagyta említés nélkül, hogy Oroszország, miután két hónapig csökkentett áron szállított gázt Ukrajnába, március 4-én egyoldalúan ismét megemelte az árat.

A diplomaták emlékeztettek arra: a V4-csoport miniszterelnökei március 4-én megerősítették, hogy erősen érdekeltek Ukrajna szuverenitásnak, függetlenségének és területi épségének fenntartásában, és arra hívták fel Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben nemzetközi és jogi kötelezettségeit, beleértve a budapesti memorandumot. Az EU állam- és kormányfői március 6-án megerősítették, hogy az unió készen áll segíteni Ukrajnát energiaellátásának biztosításában.

Péntek

Orosz elnöki szóvivő: nem Moszkva irányítja az ukrajnai eseményeket

Nem Oroszország irányítja az ukrajnai eseményeket - hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője egy pénteki nyilatkozatában. Az orosz külügyminisztérium eközben értetlenségét hangoztatta a kilátásba helyezett uniós szankciókkal kapcsolatban.

Dmitrij Peszkov szóvivő a Rosszija 1 orosz állami televíziónak adott - egyelőre csak részlegesen ismertetett - nyilatkozatában azt mondta, hogy nem Moszkva irányítja az eseményeket, hanem épp az ellenkezőjéről van szó, vagyis Oroszországtól kértek segítséget, és ezt Moszkva nem hagyhatja figyelmen kívül.

Peszkov felhívta a figyelmet arra, hogy Putyin naponta igyekszik világossá tenni az orosz álláspontot, külföldön azt mégsem értik meg. "Ez szomorú, az pedig még rosszabb, hogy az esetleges válaszlépések szempontjából negatív következményekkel járhat" - fogalmazott.

Az orosz elnök szóvivője a Vlagyivosztokban felvett nyilatkozatban éles szavakkal bírálta Ukrajnát és - ahogy fogalmazott - "mindazt, ami körülötte történik". Szerinte "a jogtalanság és a cinizmus győzelméről, valamint a nemzetközi jog összeomlásáról" van szó. Sajnálatosnak tartotta, hogy Oroszország nyugati partnerei elismerték a jelenlegi ukrajnai vezetést, "miközben nem ismerik el, hogy Ukrajnában másoknak is volna joguk a cselekvésre".

A Kreml befolyásos tisztviselőjének kijelentéseit a Rosszija 1 állami televíziós csatorna általában helyi idő szerint 21 órakor sugározza az egyik népszerű, ugyanakkor a hatalom irányába elfogultnak tartott politikai vitaműsorában. A késő esti órákban közvetítendő műsort most előbbre hozták "a nagy érdeklődésre" hivatkozva.

Az orosz külügyminisztérium az Európai Unió állam- és kormányfőinek, Ukrajnával foglalkozó rendkívüli csúcstalálkozóján született döntésékre reagált pénteken. A tárca értetlenségének adott hangot, mivel szerinte "abban a kényes helyzetben, amikor a világ mindent elkövet annak érdekében, hogy megtalálja a kiutat az ukrajnai válságból", az Európai Unió " korántsem építő álláspontot" foglalt el.

Az orosz tárca közlése szerint az Európai Unió téved, ha azt hiszi, hogy az orosz állampolgárok és az üzleti körök számára fontos vízumkönnyítési tárgyalásoknak és az EU-orosz alapszerződés megvitatásának befejezésére nagyobb szüksége van Moszkvának, mint Brüsszelnek. Azt is hangoztatták, hogy Oroszország elutasítja "a szankciók és a fenyegetések nyelvezetét", ám ha azok megvalósulnak, nem maradnak válasz nélkül".

Csütörtökön Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben bejelentette, hogy az Európai Unió felfüggeszti Oroszországgal a vízumügyi tárgyalásokat, valamint az új kétoldalú szerződést célzó megbeszéléseket. Az uniós országok állam- és kormányfői rendkívüli tanácskozáson vitatták meg az ukrajnai válsággal kapcsolatos kérdéseket.

A csatlakozást sürgették a Krím félsziget melletti moszkvai szimpátiatüntetésen

A Krími Autonóm Köztársaság oroszországi csatlakozását lehetővé tevő folyamat beindítására szólították fel az orosz parlamentet az Ukrajnához tartozó félsziget mellett tüntetők pénteken a Vörös térnél.

A rendőrség adatai szerint mintegy 65 ezer résztvevő vonult fel a Kreml fala mellett húzódó Vasziljevszkij szpuszkon a Vaszilij Blazsennij székesegyház közelében felállított színpadhoz, hogy támogatásáról biztosítsa a krími parlament csütörtöki döntését és a félsziget lakosságát.

A kormányzó Egységes Oroszország párt (JeR), nyugdíjasok és úgynevezett hazafias szervezetek koncerttel egybekötött nagygyűlésén felszólalt Vlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke is, akit a törvényhozási küldöttség más tagjaival együtt a nap folyamán fogadtak az orosz parlament mindkét házában. Az orosz törvényhozók támogatásukról biztosították a krími vezetés és a lakosság Ukrajnától való elszakadási törekvését.

Kijev szerint megkétszereződött a Krím félszigeten állomásozó orosz katonk száma

Oroszország jelenleg a korábbinál kétszer több, mintegy harmincezer katonát állomásoztat a Krím félszigeten - mondták ukrán határőrök pénteken.

Szerhij Asztahov, a határőrszolgálat vezetőjének egyik munkatársa elmondta, hogy a szóban forgó szám becsléseken alapul, és magában foglalja az utóbbi hét során érkezett katonákat és a Szevasztopolban állomásozó orosz Fekete-tengeri Flotta tagjait is.

A félszigetet nemrégiben megszálló Oroszország képviselői azt állítják, hogy kizárólag a flottához tartozó katonák tartózkodnak a területen. Bár a Krím-szerte jelenlévő orosz katonák nem viselnek azonosító jelet az egyenruhájukon, az őket szállító járműveknek orosz rendszáma van.

Ukrajna szerint az utóbbi napokban fegyveresek ezrei érkeztek a térségbe, és elfoglalták állásaikat a félsziget különböző pontjain.

Jurij Szergejev, Ukrajna ENSZ-képviselője hétfőn még arról tájékoztatott, hogy értesülései szerint mintegy tizenötezer orosz katona tartózkodik a Krími Autonóm Köztársaságban.

Hadgyakorlatot tartanak az ukrán hadsereg Kárpátalján állomásozó egységei

Hadgyakorlatot kezdtek az ukrán hadsereg Kárpátalján állomásozó egységei, a manőverek meghatározatlan ideig tartanak.

"Az ukrán hadsereget a napokban harckészültségbe helyezték, ezért az egységek megkezdték a harcászati felkészülést, így a munkácsi 128. számú hegyivadász gépesített dandár ezredei is hadgyakorlatot végeznek. Ennek részletei és időtartama hadititkot képez" – mondta pénteken Oleg Hrisztenko ezredes, a munkácsi dandár parancsnoka a mukachevo.net munkácsi hírportálnak.

Az orgánum azt követően fordult tájékoztatásért a parancsnokhoz, hogy a szerkesztősége sok lakossági telefonhívást kapott, amelyek szerint fegyverzettel vonuló katonai konvojokat láttak Munkács és Ungvár környékén.

A katonák pénteken a lőgyakorlatokat is elkezdték az Ungvár melletti tüzérségi lőtéren.

Új koalíció létrehozásáról tárgyalnak a parlamentben

Új, szélesebb koalíció létrehozásáról tárgyalnak a Julija Timosenko vezette Haza párttal a Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnököt támogató Régiók Pártja parlamenti frakciójában – értesült a Vesztyi című ukrajnai napilap a párt vezetéséhez közel álló forrásból.

A meg nem nevezett forrás szerint "ez csak Kljujev (Andrij Kljujev, Janukovics idején az elnöki hivatal utolsó vezetője) játszmájának a kezdete, amely a Régiók Pártja és Haza párt 2009-ben meghiúsult koalíciójának a remake-jét jelentené, s amelyben Timosenko lenne az "első hegedűs".

A lap forrása szerint a koalíció létrehozásának tervét már a napokban be kívánják jelenteni, "Kelet és Nyugat együtt" hívószóval. Ebben az esetben Timosenko vagy a két párt egyetlen elnökjelöltje lesz, vagy pedig a Régiók Pártja úgynevezett "technikai" jelöltet állít, akinek az lesz a feladata, hogy semlegesítse az elnökválasztáson indulni kívánó Vitalij Klicsko volt profi ökölvívó világbajnokot, az Ütés (UDAR) párt elnökét és Petro Porosenko csokoládémágnást. A Régiók Pártjában a kezdeményezők saját kvótát akarnak a kormányban, így Timosenko elnökké választása esetén az ő képviselőjük lenne a miniszterelnök a lap szerint.

A Vesztyi szerint a folyamatban aktívan részt vevő Andrij Kljujev továbbra is élvezi a frakció többségének bizalmát, így el tudta érni, hogy a frakció Nesztor Sufricsot jelölje a parlament első alelnökének.

A lap úgy tudja, hogy párt még nem döntött arról, ki legyen a jelöltjük az elnökválasztáson. Korábban elfogadták, hogy Szerhij Tihipko a vezetőjük, de most már nincs egységes álláspont a párton belül.

Újabb ellenőrzési pontokon próbál bejutni az EBESZ-misszió

Az ukrán kérésnek megfelelően pénteken továbbindult az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Ukrajnába küldött missziója, és más ellenőrzési pontoknál próbál bejutni a Krím félsziget belsejébe - tájékoztatta a misszió vezetője, Ács Gábor pénteken az MTI-t.

Ukrajna a 2011. évi Bécsi Dokumentum alapján kérte az egyezmény államait, hogy vegyenek részt egy megfigyelő misszióban, amelynek célja eloszlatni az ukrán fél kételyeit a Krím félszigeten folyó katonai tevékenységgel kapcsolatban - ismertette az alezredes. A misszióban 22 ország 42 képviselője vesz részt.

Ács Gábor elmondta, hogy csütörtökön megpróbáltak bejutni a félsziget belsejébe, de az autonóm köztársaság határán az el nem ismert krími kormány ellenőrzési pontokat állított fel. Ezeket ismeretlen szervezethez tartozó, egyenruhás fegyveresek őrzik. Minden járművet megállítanak, és a legtöbbet át is nézik - tette hozzá.

A misszióvezető ismeretei szerint összesen öt szárazföldi, közúti bejutási lehetőség van a félsziget belsejébe. Csütörtökön két ilyen pontról visszafordították delegációjukat. Most is úton vannak, és megpróbálnak a másik három ellenőrzési pont valamelyikén bejutni - tájékoztatott.

A bizalom- és biztonságépítő intézkedésekről szóló 2011-es EBESZ-egyezmény, az úgynevezett Bécsi Dokumentum III. fejezete rendelkezik arról, hogy a szervezet szakértői bármely tagországban látogatást tehetnek, ha onnan szokatlan katonai tevékenységről kapnak információt. A mostani látogatást Ukrajna kérte. Ez az első eset, hogy az EBESZ végrehajt egy ilyen missziót az egyezmény idézett része alapján.

A 42 tagú kontingens - köztük két magyar főtiszt - feladata, hogy az EBESZ Bécsi Dokumentuma alapján eljárva ellenőrizzék az ukrán katonai objektumokat.

Kijevből érkeztek tüntetők Ungvárra támogatni az új kormányzót

Kárpátalja megye új kormányzóját támogató nagygyűlést tartottak pénteken Ungváron, ahol a kormányzati épületben feszült hangulatban ülésezik a megyei tanács (közgyűlés).

Valerij Luncsenkónak, Kárpátalja új kormányzójának a beiktatására és támogatására a kormánykoalíció három pártjának mintegy tíz parlamenti képviselője érkezett Ungvárra, és szólalt fel a nagygyűlésen. Az ungvári születésű Zorjan Skirjak, a kijevi tüntetések, azaz a Majdan egyik fő szervezője beszédében hangsúlyozta: azért érkeztek nagy számban Kijevből az új kormányzó támogatására, mert Kárpátalján feszült a helyzet, ugyanis a régi rendszer "köpönyeget fordított haszonélvezői" vissza akarnak térni a hatalomba.

Kijelentette: nem szabad megengedni, hogy a kijevi tüntetéseket messzire elkerülő Viktor Baloga - parlamenti képviselő - "helyi oligarcha és családi klánja" továbbra is ellenőrzése alatt tartsa Kárpátalját és népét. Közölte, kijevi képviselőtársai minden támogatást megadnak Luncsenkónak, és megakadályozzák Kárpátalján a zavarkeltést, amelynek egyik példája volt, ahogy a Jobboldali Szektor (PSZ) nevében valakik csütörtökön az utcán lemondatták a megye újonnan kinevezett rendőrparancsnokát. Elmondta, péntek reggel beszélt Dmitro Jarossal, a PSZ vezetőjével, aki elhatárolódott az ungvári esettől. A szónok felszólította Vaszil Turdaj rendőrparancsnokot, hogy folytassa a munkát, és tegyen meg mindent a Kárpátalján felbukkanó zavarkeltők és provokátorok megfékezése érdekében.

A nagygyűlésen beszélő kijevi parlamenti képviselők többsége kifejtette, meg kell akadályozni a Baloga-klánt abban, hogy "feudális" hatalmat gyakorolhasson Kárpátalján. Több honatya azt állította, az orosz titkosszolgálatok megpróbálnak Ukrajna határai mentén a krímihez hasonló bizonytalan helyzetet, káoszt előidézni, és Kárpátalja az egyik célterületük.

Beszédében Andrij Sevcsenko, a Haza (Batykivscsina) párt parlamenti képviselője, az ukrán törvényhozás kisebbségi és emberjogi bizottságának alelnöke, a kijevi tüntetések egyik legaktívabb résztvevője - utalva a Krímben kialakult helyzetre - hangsúlyozta: Kárpátalja európai régió, kicsiben olyan, mint Ukrajna, soknemzetiségű, színes kultúrájú, több vallású, és meg kell őrizni az egységét. Kiemelte: Kárpátalján összefogásra van szükség, "nem számít, ki milyen nyelven beszél, hány ország útlevele van a zsebében vagy milyen templomba jár". A honatya Kijev támogatásáról biztosította Valerij Luncsenkót, aki - mint mondta - a Majdan végig kitartó, félelmet nem ismerően bátor résztvevője volt.

Pénteken Ungváron, a kormányzati épületben tartja soros ülését a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés), amelyen beiktatják tisztségébe Luncsenko kormányzót, és a képviselők a tervek szerint a testület vezetését érintő személyi kérdésekről is döntenek. Az ülésterem előtti csarnokban több száz tüntető jelent meg, egy részük az új hatalmat támogatja, másik részük a Viktor Baloga vezette, Kárpátalján befolyásos Egységes Centrum párt híve. A demonstrálók heves vitát követően elmentek a helyszínről.

Az orosz felsőház támogatja a Krím csatlakozását

Az orosz törvényhozás felsőháza támogatni fogja a Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz csatlakozását, ha a Krím félsziget lakossága igent mond erre - jelentette ki Valentyina Matvijenko felsőházi elnök pénteken Moszkvában, a krími parlament küldöttségét fogadva.

Valentyina Matvijenko "bátor, férfias tettnek" nevezte a krími Legfelső Tanács (parlament) csütörtöki "elvi döntését" az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz való csatlakozásáról, s az erről március 16-ra kiírt referendumról. A felsőház elnöke a sajtó számára nyilvános tárgyaláson többször is elragadtatásának adott hangot, hogy a krími vezetés a kijevi fenyegetések ellenére vállalni merte ezt a döntést.

A Szövetségi Tanács szenátorai nagy tapssal fogadták a Vlagyimir Konsztantyinov parlamenti elnök vezette krími küldöttséget, ahogy később szinte minden megszólalásukat is a találkozón.

Matvijenko megismételte a Kreml álláspontját, miszerint az új ukrán vezetés törvénytelenül jutott hatalomra. Az állította, Ukrajnában nincsenek meg a feltételek a tisztességes és törvényes választások megtartásához. A megfélemlítés és erőszak, a Viktor Janukovics elnök vezette korábbi hatalom embereinek üldözése közepette nem lehet legitim választásokat tartani - mondta.

Matvijenko szerint ugyanakkor a krími népszavazás átlátható és tisztességes lesz, erről az ottani vezetés gondoskodni fog. Az orosz parlament megfigyelőket küld a Krímbe a referendum ellenőrzésére. Egyúttal bejelentette, hogy követelik a kijevi főtérnél (a februári tüntetések csúcspontján) történt gyilkosságok független nemzetközi kivizsgálását.

Matvijenko azt is hangoztatta, hogy nem akarnak háborút Ukrajnával. (A felsőház a múlt szombaton hagyta jóvá az orosz elnök kérését, hogy bevethesse a fegyveres erőket Ukrajnában az ott élő oroszok védelmében.)
Konsztantyinov a sajtónak azt mondta, "ennyire még sohasem volt egységes a krími parlament abban, hogy a krími autonóm területnek mielőbb csatlakoznia kell Oroszországhoz". Az orosz származású krími politikus azzal indokolta a terület státusáról eredetileg május 25-re kitűzött népszavazás előbbre hozatalát, hogy attól tartottak, "a kijevi hatalom addigra leszámol velük".

Hangsúlyozta, hogy az ukrán központi választási bizottság (CVK) nem tudja megakadályozni a krími hatóságokat a népszavazás megtartásában. Kijevben a CVK elnöke közölte, hogy nem engedélyezik a hozzáférést a krími és a szevasztopoli választók adatbázisához. A krími parlament elnöke az MTI kérdésére válaszolva elmondta: biztosak döntésükben, amely szerinte a történelmi igazságosságot szolgálja azzal, hogy az 1954-ben "egy zsák krumpliként" Ukrajnának ajándékozott Krím félsziget visszatér Oroszországhoz.

A Konsztantyinov vezette küldöttség előzőleg az orosz dumában tárgyalt. Szergej Nariskin házelnök a találkozón hangsúlyozta, hogy Oroszországban támogatni fogják a Krím félsziget és Szevasztopol lakosságának "szabad és demokratikus" döntését. Szergej Zseleznyak, a törvényhozás alsóházának alelnöke, a kormányzó Egységes Oroszország párt (JeR) vezetőségi tagja pedig közölte, hogy amint megszavazzák a Krími Autonóm Köztársaság csatlakozását, a lehető legrövidebb idő alatt biztosítani fogják a krími lakosságnak, hogy az Oroszországi Föderáció állampolgáraival egyenlő jogokat élvezhessenek.

Konsztantyinov egy meglepő kijelentést is tett a találkozón. Azt mondta, a krími népszavazás után "mindent el fognak követni annak érdekében, hogy a későbbiekben egész Ukrajna csatlakozzon Oroszországhoz". Remélte, hogy "megjelenik Ukrajnában az új Bohdan Hmelnyickij (17. századi ukrán uralkodó és hadvezér), aki újraegyesíti a két hatalmas országot, amely nem tud egymás nélkül létezni".

Jacenyuk: Kijev kész tárgyalni Moszkvával, ha az kivonja csapatait

Ukrajna kész tárgyalni az orosz kormánnyal, de ehhez Moszkvának ki kell vonnia csapatait, és be kell tartania az általa aláírt két- és többoldalú megállapodásokat - jelentette ki Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök pénteki kijevi sajtóértekezletén.

Közölte, hogy egy újabb telefonbeszélgetést kért Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnöktől, akivel az elmúlt szombaton már tárgyalt telefonon. Ez volt az első magas szintű kapcsolatfelvétel a Viktor Janukovics ukrán elnök bukását követő orosz-ukrán válság kezdete óta.

Jacenyuk más feltételeket is támasztott az orosz-ukrán párbeszéd megindításához, köztük a "krími szeparatisták és terroristák támogatásának beszüntetését". Hozzátette: Moszkvának ki kell jelentenie a világ közvéleménye előtt, hogy "Ukrajna és Oroszország új típusú kapcsolatokat kezdenek építeni".

Hangsúlyozta: "Ukrajna soha nem lesz Oroszország alárendeltje, sem Oroszország kihelyezett fiókvállalata".

A Krími Autonóm Köztársaság Moszkva-barát vezetése által a félsziget Oroszországhoz történő csatlakozásáról kezdeményezett népszavazás Jacenyuk szerint illegális és alkotmányellenes. "A civilizált világban senki sem fogja elismerni ennek az úgynevezett népszavazásnak az eredményét, amelyet az úgynevezett krími hatóságok szerveznek" - jelentette ki. Talán csak Észak-Korea, Szíria és Venezuela kivételével - tette hozzá, hangsúlyozva: "A Krím Ukrajna része volt, és az is marad".

Jacenyuk közölte: megszületett a megállapodás, hogy a következő hetekben aláírják az Ukrajna és az Európai Unió között társulási és szabadkereskedelmi megállapodás politikai részét. Mint mondta, ezt Angela Merkel német kancellár jelentette be, akivel előző nap tárgyalt Brüsszelben.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke csütörtökön közölte, hogy az unió sürgős kérdésként kezeli az EU-ukrán társulási megállapodás ügyét, és annak a politikai jellegű fejezeteit "nagyon hamarosan" aláírják.

Peking ellenzi a szankciókat Moszkva ellen

Peking ellenzi az Oroszország elleni szankciókat, amelyekkel ukrajnai katonai beavatkozása miatt fenyegetik Moszkvát, illetve a lépés felelőseit - közölte pénteki sajtóértekezletén a kínai külügyi szóvivő.

Kína következetesen ellenzi szankciók alkalmazását vagy azokkal való fenyegetést a nemzetközi kapcsolatokban - hangoztatta kérdésre válaszolva Csin Kang. A szóvivő ugyanakkor nem kívánta kommentálni az Oroszországhoz történő csatlakozásról tervezett krími népszavazást.

Megállapította, minden érintett fél számára fontos, hogy megvédjék valamennyi etnikai közösség jogait, békésen és a törvények alapján rendezzék a válságot, stabilizálják a térséget.

Peking korábban már jelezte, hogy politikai megoldást támogat Ukrajnában, miközben a maga részéről a belügyekbe való be nem avatkozás elvét vallja, tiszteletben tartva Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását.

Szergej Lavrov orosz és Vang Ji kínai külügyminiszter hét eleji telefonbeszélgetése után az orosz külügyminisztérium azt közölte, hogy a felek között széles körű nézetazonosság van az ukrán válsággal kapcsolatban.

Susan Rice, Barack Obama amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója a kínai külügyeket felügyelő Jang Csie-cse kínai államtanácsossal konzultált a napokban az ukrán helyzetről. A washingtoni Fehér Ház közleménye szerint a két ország egyetért abban, hogy tiszteletben kell tartani Ukrajna szuverenitását és területi épségét a kialakult vitában.

Kína az eddigi hivatalos megnyilatkozásokban kerülte az egyértelmű állásfoglalást a kérdésben, míg az állami média nyíltan a Nyugatot hibáztatta a kialakult helyzetért, és Vlagyimir Putyin orosz elnök védelmére kelt.

A szankciók súlyosan érinthetik Oroszországot, de vissza is üthetnek

Mivel Oroszországot szoros kereskedelmi kapcsolatok fűzik az EU-hoz és az Egyesült Államokhoz, az utóbbiak szankciói súlyosan érinthetik Moszkvát, ám vissza is üthetnek. A kereskedelmi forgalom nagyságrendjéről készített összeállításával az rt.com orosz hírportál arra mutat rá, hogy a korlátozó intézkedéseknek nem feltétlenül Moszkva lenne az egyedüli vesztese.

Az Eurostat adatai szerint az EU exportjának 12 százalékát, importjának pedig 7 százalékát bonyolítja le Oroszországgal, így Oroszország rangsorban a harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok és Kína után.

Oroszország is nagyban függ az EU-val folytatott kereskedelemtől: az EU 2012-es oroszországi exportja 213,2 milliárd euró volt, Oroszország uniós exportja pedig 123,2 milliárd euró.

Az EU 50 százalékban gépipari berendezéseket és szállítási eszközöket, 22 százalékban feldolgozóipari termékeket, 16 százalékban vegyi anyagokat, egy százalékban nyersanyagokat szállít Oroszországnak. Oroszország az EU-ba 76 százalékban olajat és földgázt, 6 százalékban feldolgozóipari termékeket, 3 százalékban vegyi anyagokat, 2 százalékban nyersanyagokat, egy százalékban pedig gépipari berendezéseket és szállítási eszközöket exportál.

Oroszország és az Egyesült Államok 2013-ban 38,1 milliárd dollár kereskedelmi forgalmat bonyolított az amerikai kereskedelmi kamara adatai szerint. Ebből az Egyesült Államok exportja 11,26 milliárd dollárt, Oroszország exportja pedig 26,96 milliárd dollárt tett ki.

Az Egyesült Államok exportjának 58 százalékát gépek, berendezések és szállítási eszközök, 19 százalékát élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek, 15 százalékát pedig vegyi anyagok tették ki.

Az orosz export 73 százaléka olaj és földgáz, 16 százaléka fém és nyersanyag, 7 százaléka vegyi anyag volt.

Jelentős oroszországi érdekeltségei vannak az olyan nagy amerikai vállalatoknak, mint például a Boeing, a Cargill, a Ford, a General Motors vagy az ExxonMobil.

A Boeing alkatrészeket és nyersanyagot vásárol Oroszországban. Titánszükségletének például 35 százalékát az orosz Rostec fémipari vállalat fedezi. A Boeing 2013-ban a Bloomberg hírügynökség szerint 2,1 milliárd dollár értékben adott el repülőgépeket orosz vállalatoknak és 27 milliárd dollár befektetést tervez az országban.

A Ford eddig már több mint egymillió autót adott el Oroszországban, ebből több mint százezret 2013-ban. Az Oroszországban 9 százalékos piaci részesedéssel rendelkező General Motors tavaly 258 ezer autót értékesített. Mindkét autógyár Oroszországba helyezte át Európából termelésének súlypontját.

Az ExxonMobil potenciálisan 500 milliárd dolláros kutatási-kitermelési együttműködést folytat a Rosznyeft olajipari vállalattal Nyugat-Szibériában, és a Fekete-tengeren is folytat feltárásokat.

A Krímbe érkezett az ukrán hadsereg egyik különleges egysége

Az ukrán hadsereg egyik különleges egységének sikerült bejutnia a Krímbe – közölte a kijevi védelmi minisztérium sajtóosztálya ukrán hírportálok szerint.

A védelmi tárcánál hivatalosan megerősítették, hogy 25. dnyipropetrovszki légideszant dandár felderítő-diverziós százada Perevalnoje faluban tartózkodik, körbezárva.

Itt, a Szimferopol és Alusta között fekvő településen van az ukrán parti őrség 36. dandárjának támaszpontja - írta a trust.ua és a lenta-ua.net hírportál, a napok óta orosz blokád alatt tartott krími ukrán bázisok egyikéről.

A honlapok nem tudják, hogy az ukrán deszantosok hogyan jutottak be a Krím félszigetre. Mindenesetre sikerült kapcsolatba lépni velük, és az alakulat egyik tisztje annyit elmondott, hogy teljes fegyverzettel érkeztek Perevalnojéba, és készek a végsőkig kitartani a krími orosz szeparatisták nyomásával szemben.

A hírportálok más értesülései szerint a krími ukrán légvédelmi erőknél visszavonták a riadókészültséget, miután az orosz fegyveresek által megszállt szevasztopoli rádiótechnikai és rakétadandárok nem harcképesek.
A dandároknál lévő Sz-300-as és a Buk rakéták fegyverzetét és kabinjait a híradások szerint lezárták és lepecsételték.

Hszinhua: az ukrán helyzet a Nyugat kudarca

A Nyugat fiaskójának tartja az ukrajnai helyzetet a Hszinhua kínai állami hírügynökség. Pénteki kommentárjában úgy véli, a nyugati vezetőknek nincs miért gratulálniuk egymásnak.

A szerző szerint az ukrán ellenzék a Nyugat támogatásával megdöntötte az oroszbarát kormányt, távozásra kényszerítette gyűlölt elnöküket, ezzel megalázó csapást mérve a Kremlre.

A geopolitikai küzdelmek utolsó körében a Nyugat nagy győzelemnek hihette a történteket, de a dolgok másként alakultak - jegyezte meg a cikkíró. Mint fogalmaz, most, "amikor Moszkva bevonultatta katonáit a keleti országrészbe, hogy megvédje Oroszország jogos érdekeit, és az oroszbarát régiók a kiválást sürgetik, Ukrajna a teljes káosz és szétesés határán imbolyog".

A Nyugat stratégiája, "az úgynevezett demokratikus és Nyugat-barát ukrán kormány felállítása sehova sem vezetett" - állapítja meg az írás. Hozzáteszi: csak zűrzavart keltettek, aminek rendbe tételére sem elegendő képességük, sem bölcsességük nincs. Kudarcra ítéltetett tervük kezdetektől fogva alapvetően hibás volt.

A szerző úgy véli, tudható volt, hogy a Nyugat "lábon lövi magát", amikor úgy döntött, hogy a demokrácia támogatását színlelve, elfogult közvetítést ajánlva beavatkozott Ukrajna belügyeibe. Másodszor - teszi hozzá a Hszinhua - a nyugatiak alábecsülték Oroszország eltökéltségét arra, hogy megvédje alapvető érdekeit, ha kell, rendet tegyen határa közvetlen szomszédságában.

"A nyugati vezetők téveszméje volt, hogy megkopott erkölcsi tekintélyükkel és hiányos kasszájukkal képesek lesznek egy akkora feladatot tejesíteni, mint egy ország felépítése" - szól a megállapítás. Az orosz vezetők (viszont) terveikkel és hatékony ellenlépéseikkel "újra bizonyították hitelességüket és eszességüket" - következtet a cikkíró.

A világ ismét tanúja lehet annak, hogy egy nagy ország darabokra hullik, mert a magasztos eszméivel kérkedő, ügyetlen és önző Nyugat nem képes gyakorlati megoldásokra - hangoztatta a kínai hírügynökség.

Egymilliárd dolláros hitelgaranciát szavazott meg az amerikai képvielőház Ukrajnának

Az amerikai képviselőház nagy többséggel jóváhagyott csütörtök este egy egymilliárd dolláros (217 milliárd forint) hitelgaranciát Ukrajna számára, ami a törvényhozás részéről az első kézzel fogható reakció az ukrajnai, egyúttal a legsúlyosabb orosz-amerikai válságra a hidegháború vége óta.

A törvénytervezetet 385-23 arányban hagyta jóvá a képviselőház. A szenátus a jövő héten tárgyal róla, és ha jóváhagyja - ami várható - akkor a tervezet Barack Obama elnök elé kerül, hogy aláírja.

Washington fő célja enyhíteni az ukrán lakosságnak az energiaárak állami támogatásának tervezett kurtítása miatt súlyosbodó terhein - mondta újságíróknak egy amerikai kormányzati képviselő Kijevben.

A Reuters brit hírügynökség beszámolója szerint az amerikai támogatás gazdasági csomagból és technikai segítségnyújtásból állna. Utóbbi keretében amerikai szakértők segítenének az ukrán hatóságoknak a külföldre menekített állami vagyon felderítésében, továbbá tanácsokkal szolgálnának az ukrán központi banknak, hogy miként birkózzon meg a gazdasági nehézségekkel, mindemellett pedig segítenének a korrupció elleni harcban is.

Az Európai Unió állam- és kormányfői csütörtöki brüsszeli rendkívüli csúcsértekezletükön támogatásukról biztosították az Ukrajna megsegítésére az Európai Bizottság által kidolgozott, 11 milliárd eurós (3410 milliárd forint) pénzügyi intézkedéscsomagot. A csomagban prioritást élvez az ukrán makrogazdasági stabilitás helyreállítása, egészséges fiskális, monetáris és árfolyam-politika révén.

A választási bizottság alelnöke szerint nem legitim a krími népszavazás

Nem reális és nem legitim a március 16-ra kitűzött népszavazás a Krím félsziget jogállásáról a kijevi Központi Választási Bizottság (CVK) alelnöke szerint.

Andrij Mahera a Kanal 5 ukrán televíziónak nyilatkozva kifejtette: ilyen rövid idő alatt nem lehet összeállítani a választói névjegyzéket, és jelenleg Ukrajnában nincs meg a törvényi háttere sem annak, hogy helyi népszavazásokat tartsanak.

Mahera szerint a Központi Választási Bizottság úgy döntött, nem engedélyezi a hozzáférést a krími és a szevasztopoli választók adatait tartalmazó hivatalos adatbázisokhoz.

"Az állami névjegyzék nélkül nem tudják összeállítani a választói névjegyzéket, illetve az nem olyan lesz, amilyet a törvény előír" – mondta Andrij Mahera.

A CVK alelnöke szerint Ukrajnában jelenleg a helyi népszavazásoknak nincs törvényi alapjuk. Mahera úgy vélte, a krími parlament "kétségbeesésében" döntött úgy, hogy referendumot tart az Oroszországhoz való tartozásról.

A jövő vasárnapra kiírt referendumon a krímieknek két kérdésről kell dönteniük: "1.) Támogatja-e, hogy a Krím az Oroszországi Föderáció jogalanyaként egyesüljön Oroszországgal? 2.) Támogatja-e, hogy ismét hatályba lépjen a Krími Köztársaság 1992-es alkotmánya, amelynek értelmében a Krím Ukrajna része?"

Olekszandr Turcsinov ukrán ügyvivő államfő csütörtökön tévébeszédében illegálisnak és bohózatba illőnek nevezte a népszavazást, az Ukrán Biztonsági Szolgálat pedig nyomozást indított a krími parlamenti döntés ügyében.

A grúz kormányfő óvja az ukrán kormányt Szaakasvili tanács

Iraklij Garibasvili grúz miniszterelnök azt tanácsolja a jelenlegi ukrán vezetésnek, "minél kevesebbet hallgasson" a volt grúz államfő Miheil Szaakasvili tanácsaira.

A Szaakasvilihez képest Moszkvával szemben engedékenyebb politikát folytató grúz kormány feje "csodálkozását" fejezte ki, amiért a jelenlegi ukrán vezetés a volt grúz elnökkel tanácskozik.

"Azt mondták nekem, hogy meghívták tanácsadónak. Nem akarok Ukrajna ügyeibe avatkozni, de az a véleményem, hogy hiba Szaakasvili tanácsaira hallgatni"– idézte a grúz kormányfő kijelentését az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség pénteken.

Garibasvili emlékeztetett arra, hogy Szaakasvili volt az, akinek "nem sikerült elkerülnie a 2008-as grúziai háborút". "Ha Ukrajna válsághelyzetben ilyen kalandort alkalmaz tanácsadónak, szerintem ez nagy hiba", "katasztrofális eredményre vezet" – mondta a kormányfő.

Szaakasvili 2013 novemberében hagyta el Grúziát, néhány nappal azelőtt, hogy lejárt az elnöki mandátuma. Azóta külföldön tartózkodik – először Európában, majd az Egyesült Államokban. December elején Kijevbe utazott, hogy támogatásáról biztosítsa az Euromajdan néven ismertté vált tiltakozó megmozdulás résztvevőit. Néhány napja ismét Kijevben járt, és támogatását fejezte ki az új ukrán vezetésnek.

Obama és Abe Oroszország ukrajnai lépéseit bírálta

Egyetért Barack Obama amerikai elnök és Abe Sindzó japán miniszterelnök abban, hogy Oroszország ukrajnai lépései a világ békéjét és biztonságát fenyegetik - közölte a Fehér Ház Washingtonban, helyi idő szerint csütörtök este.

A két vezető politikus telefonbeszélgetést folyatott a témáról, és egyetértettek abban is, hogy meg kell őrizni Ukrajna területi egységét és függetlenségét.

A közlemény szerint Japán és az Egyesült Államok a nemzetközi nagyhatalmak többségét tömörítő Hetek (G7) csoportjában azon dolgoznak majd, hogy elérjék, Oroszország betartsa nemzetközi kötelezettségeit, és tiszteletben tartsa Ukrajna szuverenitását.

Japán közlés szerint Abe arról biztosította Obamát, hogy támogatja azokat az erőfeszítéseit, amelyek az ukrajnai helyzet javítását célozzák.
Az Egyesült Államok csütörtökön szankciókat (vízumkorlátozásokat vezetett be) Oroszország ellen.

Egy japán kormányzati forrás azt is jelezte, hogy Tokióban fontolgatják Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök közelgő tokiói látogatásának elhalasztását az ukrajnai fejlemények miatt. A közlés szerint a látogatásra várhatóan azt követően kerül sor, hogy az Egyesült Államok és Oroszország "rendbe hozza kapcsolatait".

Tokióban Kisida Fumio külügyminiszter eközben azt is bejelentette, hogy Japán vizsgálja, hogyan tudja növelni pénzügyi támogatását Ukrajnának. Hozzátette, hogy a támogatás emelését a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott együttműködés keretében tervezik.

Kisida reményét fejezte ki, hogy Kijev és Moszkva párbeszéd útján próbálják meg csökkenteni a feszültséget a Krím félszigeten.

Kanada is pénzügyi szankciókat vezetett be Janukovics és holdudvara ellen

Az Európai Unió után Kanada is pénzügyi szankciókat vezetett be csütörtökön a Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnök és közvetlen környezetéhez tartozó 17 személy, köztük Mikola Azarov volt miniszterelnök és kormányának több tagja ellen.

A kanadai külügyminisztérium tájékoztatója szerint "Ukrajna írásban biztosította a kanadai kormányt arról, hogy a névsorban lévő minden egyes személy illetéktelenül, hivatali vagy üzleti kapcsolatai révén jutott hozzá a pénzvagyonához", és az ukrán kormány arra kérte a kanadai kabinetet, hogy zárolják az illetéktelenül szerzett pénzeket, amennyiben vannak ilyenek kanadai bankokban.

Az EU-tagállamok kormányait képviselő Európai Tanács szerdán megállapodott abban, hogy befagyasztják 18 ukrán személynek az unióban elérhető vagyonát. Ugyanezek a személyek szerepelnek a kanadai tilalmi listán: Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnökön kívül rajta van még Olekszandr nevű fia, továbbá Mikola Azarov korábbi miniszterelnök és az ő fia is, Alekszij. A névsorban van még a rezsim számos egykori minisztere és vezető tisztségviselője, így Vitalij Zaharcsenko volt belügyminiszter, Jelena Lukas volt igazságügyi miniszter, illetve Viktor Psonka volt legfőbb ügyész és a fia, Artyom is.

Kanada kedden állította le a katonai együttműködést Oroszországgal a krími események miatt. Az Egyesült Államok egy nappal korábban tette ugyanezt. Az Egyesült Államok elnöke csütörtökön vízumkorlátozást rendelt el az Ukrajna területi egységét veszélyeztető oroszokkal és krímiekkel szemben. Barack Obama aláírt egy olyan rendeletet is, amelynek értelmében befagyasztják az Ukrajnát destabilizálók Egyesült Államokban lévő vagyonát.

A holland hatóságok több száz millió dollárt zároltak

A holland hatóságok több száz millió dollárt zárolták gyaníthatóan volt ukrán kormányilletékesek bankszámláin - közölte a holland pénzügyminiszter.

Jeroen Dijsselbloem csütörtök este a holland közszolgálati tévének nyilatkozva közölte, hogy a hatóságok által gyanúsnak ítélt pénzeszközökhöz feltehetően köze van annak a 18 ukrán személynek, akik ellen szankciókat foganatosított az Európai Unió.

A pénzügyminisztert nem kívánt részleteket elárulni a hatósági intézkedésről.

Dijsselbloem egy másik nyilatkozatában arra hívta fel a hollandiai bankok és más pénzintézetek figyelmét, hogy a törvény szerint kötelesek értesíteni a hatóságokat a gyanús pénzmozgásokról, de a kifizetéseket és az átutalásokat csak a hatóságok utasítására állíthatják le.

Az EU-tagállamok kormányait képviselő Európai Tanács szerdán megállapodott abban, hogy befagyasztják 18 ukrán személynek az unióban elérhető vagyonát. A listán Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnökön kívül szerepel még Olekszandr nevű fia, továbbá Mikola Azarov korábbi miniszterelnök és az ő fia is, Alekszij. A névsorban van még a rezsim számos egykori minisztere és vezető tisztségviselője, így Vitalij Zaharcsenko volt belügyminiszter, Jelena Lukas volt igazságügyi miniszter, illetve Viktor Psonka volt legfőbb ügyész és a fia, Artyom is.

Orosz ellenzéki: a Krím bekebelezése pokolgép Oroszország egysége alatt

Borisz Nyemcov vezető orosz ellenzéki politikus arra figyelmeztet, hogy a Krím bekebelezésével Moszkva "pokolgépet helyez el Oroszország egysége alá", és példát mutat az oroszországi szakadároknak.

"A Krím annektálásával pokolgép kerül Oroszország egysége alá. Amíg drága az olaj, az ország nem esik szét. És most képzeljék el azt a helyzetet, hogy az olaj hordónkénti ára 50-60 dollár. A súlyos költségvetési válság függetlenségre fogja ösztökélni a szakadárokat" - idézte az UNIAN hírügynökség csütörtökön késő este Nyemcovot.

Az ellenzéki politikus kifejtette, hogy nem Csecsenföldre vagy Dagesztánra gondol, mivel ezek a régiók vígan megélnek Oroszország pénzéből, és nem akarnak különválni. "Tatárföld, Baskírföld, Jakutföld és Szibéria régióiról van szó. Vagyis pénzügyileg erős régiókról, amelyek szépen meg tudnak élni a szövetségi központ nélkül is. Az oroszországi szakadárok számára lelkesítő lesz a Krím példája" - mondta Nyemcov, volt miniszterelnök-helyettes, az RPR-Parnasz párt társelnöke.

A politikus úgy folytatja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök utánzásra méltó példa lesz az orosz szakadárok számára. "Ha józanul vetünk pillantást a problémára, egészen nyilvánvalóvá válik, hogy a Krím annektálása politikailag bűnös, jogilag törvénytelen, gazdaságilag abszurd és rendkívül káros" - mondta Nyemcov.

Az ellenzéki politikus leszögezte, hogy Putyin megsérti Oroszország nemzetközi kötelezettségeit, amelyeket az 1994-es budapesti egyezmény aláírásával vállalt. Ebben Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia Ukrajna szuverenitásának és területi épségének a letéteményese lett, cserében azért, hogy Ukrajna lemondott az atomhatalmi státusról - emlékeztetett Nyemcov. A Krím annektálása után azonban Ukrajna is mentesül a saját kötelezettségei teljesítése alól, megpróbál atomhatalommá válni, és - mondja Nyemcov - azzá is válik.

A politikus kifejti, hogy szerinte miért törvénytelen a Krím bekebelezése. A március 16-re kiírt Krími népszavazást az orosz hadsereg által megszállt területen tartják meg, és amellett, hogy nevetségesen kevés időt - tíz napot - szánnak a kampányra, további gondot jelent az, hogy az ukrán törvények egyáltalán nem teszik lehetővé a regionális népszavazások megtartását.

"Milyen ukrán törvény alapján akar Putyin népszavazást rendezni? Nyilvánvaló, hogy a világon senki se fogja elfogadni a referendum eredményét kivéve Putyint..." - így Nyemcov. Meggyőződése szerint a népszavazás jogalapján történő annektálást sem fogja elismerni senki se, még Nurszultan Nazarbajev kazah vagy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök sem.

A politikus biztos abban is, hogy Oroszország további gazdasági szankciókra számíthat a Nyugat részéről, az orosz vállalatok nyomás alá kerülnek Európában és az Egyesült Államokban, Oroszországot kiszorítják minden piacról, beleértve az energiapiacokat is, és mindez válsághoz, elszegényedéshez és munkahelyek elvesztéséhez fog vezetni.

"A birodalmi paranoiáért mindnyájunknak fizetnünk kell majd" - mondja Nyemcov, aki szerint az oroszok semmit se nyernek a Krím bekebelezésével, hanem inkább csak gondokat vesznek a nyakukba.
"És végül, szükségünk van-e nekünk esküdt ellenségre a szomszédban? Ukrajnát értem ez alatt, és a csodálatos, számunkra közeli népét" - hangsúlyozta Borisz Nyemcov.

Obama és Putyin telefonbeszélgetése: mást mond a Fehér Ház és mást a Kreml

Az ukrajnai helyzetnek szentelt egyórás telefonbeszélgetést folytatott ismét, hat nap leforgása alatt már másodszor Barack Obama és Vlagyimir Putyin, s míg a Fehér Ház közleményében azt emelte ki, hogy az amerikai elnök a diplomáciai rendezés menetrendjének elfogadására próbálta rávenni tárgyalópartnerét, a Kreml tájékoztatója a válság megítélésében és okaiban fennálló nézeteltérésekre helyezte a hangsúlyt.

A Fehér Ház szerint az Obama közölte Putyinnal, hogy Oroszország krími cselekedeteivel megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét, ami arra késztette Washingtont, hogy európai partnereivel összehangoltan válaszlépéseket tegyen.

Obama jelezte, hogy van lehetőség a krími válság diplomáciai megoldásra Oroszország, az ukrán nép és a nemzetközi közösség érdekeinek megfelelően. A Washington által javasolt rendezés keretében az ukrán és az orosz kormány közvetlen tárgyalásokat folytatna a nemzetközi közösség közbenjárásával, nemzetközi megfigyelők szavatolnák az ukrán állampolgárok, köztük az oroszok jogainak védelmét, az orosz csapatok visszatérnének krími támaszpontjaikra, a nemzetközi közösség országai pedig együttműködve nyújtanának támogatást a májusi választásra készülő ukrajnaiaknak.

A Kreml által kiadott közlemény szerint Obama és Putyin telefonbeszélgetése során felszínre kerültek a válság megítélésével és keletkezésének okaival kapcsolatos nézeteltérések. Putyin hangsúlyozta, hogy az alkotmányos puccs révén hatalomra került, "össznemzeti mandátumot nélkülöző" kijevi vezetés teljesen törvénytelen megoldások elfogadására próbálja rákényszeríteni Ukrajna keleti és délkeleti régióit. Az orosz államfő leszögezte, hogy országa nem tudja figyelmen kívül hagyni az ezzel összefüggő segélykéréseket, és a nemzetközi joggal teljesen összhangban cselekszik.

Az orosz elnöki hivatal tájékoztatója szerint Putyin hangsúlyozta, hogy milyen fontosak az orosz-amerikai kapcsolatok a stabilitás és biztonság szavatolása tekintetében szerte a világon. "Ezeket a kapcsolatokat nem szabad feláldozni egyes - akár nagyon jelentős - nemzetközi problémákkal kapcsolatos nézeteltérések miatt" - idézte a Kreml az orosz elnök szavait.

A telefonbeszélgetés az amerikai fél kezdeményezésére jött létre.

A washingtoni közlemény szerint a két elnök abban állapodott meg, hogy Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszter folytatja az egyeztetéseket az ukrán kormánnyal és a partnerországokkal a válság rendezése érdekében.

Oroszországhoz való csatlakozásról döntött Szevasztopol önkormányzata

Szevasztopol Oroszországhoz való csatlakozásáról hozott határozatot csütörtök este a fekete-tengeri város önkormányzata.

Az UNIAN és az Interfax-Ukraina hírügynökség jelentése szerint a városi tanács rendkívüli ülésén határozott arról, hogy "Szevasztopol belép az Orosz Föderációba annak szubjektumaként". Emellett támogatásáról biztosította a krími parlament döntését a terület jogállásáról szóló népszavazás megrendezéséről, illetve döntött arról, hogy Szevasztopolban is megrendezik a március 16-i referendumot.

A képviselőtestület indoklása szerint az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló döntés összhangban van az ukrán alkotmánnyal és egy sor nemzetközi egyezménnyel, köztük az európai önkormányzati chartával is.

A városi tanács ülése idején emberek sokasága gyűlt össze a városháza előtt, szónokok hangosbeszélővel tájékoztatták őket a képviselőtestületben zajló eseményekről. A városi tanács ülését élőben közvetítette a szevasztopoli tévé.

A krími válságban Szevasztopol sorsa kulcsfontosságú kérdés, mivel ott állomásozik az orosz Fekete-tengeri Flotta.

Csütörtök

Obama: sértené a nemzetközi jogot a krími népszavazás

Sértené a nemzetközi jogot, ha népszavazást tartanának a Krím félszigeten az Oroszországhoz való csatlakozásról - közölte Barack Obama amerikai elnök csütörtöki sajtóértekezletén.

Obama leszögezte, hogy a Krímmel kapcsolatos bármiféle döntést csak az ukrán kormány részvételével lehet meghozni, és a területre be kell engedni a nemzetközi megfigyelőket, akik a napokban sikertelenül próbáltak belépni a félszigetre.

Az amerikai elnök egyúttal hangsúlyozta: az Oroszországgal szembeni amerikai szankciók azt a célt szolgálják, hogy Moszkva megfizessen ukrajnai lépéseiért. Washington és szövetségesei továbbra is határozottan ki fognak állni az orosz nemzetközi jogsértésekkel szembenn - tette hozzá.

Illegálisnak nevezte a krími népszavazás az ügyvivő ukrán államfő

Illegálisnak és bohózatba illőnek nevezte a Krími Autonóm Köztársaság parlamentje által az Oroszországhoz való csatlakozásról kiírt népszavazást Olekszandr Turcsinov ukrán ügyvivő államfő csütörtökön tévébeszédében.

Turcsinov azt is közölte, hogy a kijevi törvényhozást eljárást indít a krími parlament feloszlatása és a referendum megakadályozása érdekében.

"Ez nem népszavazás, ez egy bohózat, csalás, egy bűntény, amit az Orosz Föderáció hadsere irányít" - mondta Turcsinov televíziós beszédében egy kék-sárga ukrán zászló előtt állva, azt hangsúlyozva, hogy a krími törvényhozás döntése nemcsak törvénytelen, de ellentétben áll az ukrán nép akaratával és a krími lakosok érdekeivel is.

Az ügyvezető államfő beszédében az ukrán alkotmány 76. cikkére hivatkozott, amely szerint kizárólag országos referendum dönthet Ukrajna határait és területi változásait érintő kérdésekben. Kiemelte azt is, hogy tíz nap alatt lehetetlen megszervezni és lebonyolítani akár csak egy helyi népszavazást is.

A krími parlament csütörtökön elvi döntést hozott arról, hogy a félsziget csatlakozzon Oroszországhoz, és arról is határozott, hogy március 16-án népszavazást tartanak az Ukrajnához tartozó autonóm köztársaság státusáról. A krími képviselők arra hivatkoztak, hogy Ukrajnában "alkotmányellenes államcsíny eredményeként nacionalista erők ragadták magukhoz a hatalmat".

A szavazásra jogosultaknak két kérdést tesznek fel. Az első az, hogy támogatják-e a Krím csatlakozását Oroszországhoz a föderáció alanyaként. A második pedig az, hogy támogatják-e a Krím 1992-ben elfogadott alkotmányának visszaállítását. A szavazóknak lehetőségük lesz úgy is dönteni, hogy a Krím maradjon Ukrajna része, megnövelt jogkörökkel.

Olekszandr Turcsinov beszédében azt mondta, hogy hatásköreivel élve megakadályozza a krími parlament döntését. "A területünk sérthetetlenségét védelmezzük, országunk szuverenitását védelmezzük. Meggyőződésem, hogy Ukrajna azon állampolgárai, akik a krím területén élnek, közre fognak működni ebben" - mondta.

A krími parlament elvi döntést hozott az Oroszországhoz való csatlakozásról

A krími parlament elvi döntést hozott csütörtökön arról, hogy a félsziget csatlakozzon Oroszországhoz - közölte Rusztam Tyemirgalijev krími miniszterelnök-helyettes az orosz média beszámolói szerint.

A képviselők már eldöntötték, hogy a félsziget legyen Oroszország része, de határozatot hoztak arról is, hogy a régió státusáról népszavazáson kell dönteni. Ezért a krími parlament arról is határozott, hogy március 16-án népszavazást tartanak az Ukrajnához tartozó autonóm köztársaság státusáról. A különleges státust élvező Szvesztopol városi tanácsa ezen a napon ugyancsak népszavazást írt ki március 16-ra arról, hogy e város Oroszország részévé váljon-e.

A parlament döntését indokolva a képviselők kinyilvánították: Ukrajnában "alkotmányellenes államcsíny eredményeként nacionalista erők ragadták magukhoz a hatalmat", amelyek "durván megsértik Ukrajna alkotmányát és törvényeit, a polgárok elidegeníthetetlen szabadságjogait, beleértve az élethez, a vélemény- és szólásszabadsághoz és az anyanyelv használatához való jogot".

"Ez a válaszunk a kijevi felfordulásra és törvénytelenségre" - mondta Szerhij Suvajnyikov, a krími parlament egyik tagja. "Magunk fogunk dönteni a saját jövőnkről" - tette hozzá.

A szavazásra jogosultaknak két kérdést tesznek fel. Az első az, hogy támogatják-e a Krím csatlakozását Oroszországhoz a föderáció alanyaként. A második pedig az, hogy támogatják-e a Krím 1992-ben elfogadott alkotmányának visszaállítását. A szavazóknak lehetőségük lesz úgy is dönteni, hogy a Krím maradjon Ukrajna része, megnövelt jogkörökkel.

A krími parlamentben 78-an szavaztak igennel és 8-an tartózkodtak a népszavazás megtartása ügyében.

Az 1992-es alkotmány értelmében a Krím Ukrajna állam részét képezi, és a kapcsolatokat megállapodások útján kell szabályozni. A szakadár törekvéseket Leonyid Kucsma akkori ukrán elnök elfojtotta, és az alkotmányt megsemmisítették, mondván, hogy ellentétes az ukrán alkotmánnyal. 1995-ben megszüntették a krími államelnöki posztot is. A jelenlegi, az 1996-os újabb alkotmány ad némi mozgásteret a helyi politikai erőknek, de a törvényhozás nem helyezkedhet szembe az ukrán kormányzattal.

Először az volt a terv, hogy május 25-én, az ukrán elnökválasztással egy időben tartják meg a referendumot. Később március 30-ra, most pedig március 16-ra módosították az időpontot. Akkor a népszavazáson megválaszolandó kérdések is másként hangzottak.

Az ukrán alkotmány értelmében, amelyet a Krími Autonóm Köztársaságnak is be kell tartania mint az ukrán állam részének, népszavazás csak az ukrán lakosság egészének bevonásával rendezhető meg.

A kijevi kormány egyelőre nem reagált a krími parlament döntésére.

Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin szóvivője közölte, hogy az orosz államfőnek jelentést tettek a krími parlament döntéséről. Megjegyezte, hogy ehhez egyelőre semmit nem tud hozzátenni.

Putyin keddi sajtóértekezletén azt mondta, hogy Moszkva nem veszi tekintetbe a Krím Oroszországhoz történő csatlakozásának kérdését, de a Krími Autonóm Köztársaság területén élő embereknek joguk van "határozni jövőjükről", ahogyan ez Koszovóban történt, amely elszakadt Szerbiától.

"Mi semmi esetre sem fogunk senkit provokálni, hogy ilyen döntést hozzon, és nem fogunk szítani ilyen hangulatot" - hangsúlyozta Putyin.

A krími tatárok nem ismerik el a népszavazást, és a külföld segítségét kéri

A krími tatár kisebbség nem ismeri el törvényesnek az Oroszországhoz való csatlakozásról tervezett népszavazást, és a nemzetközi közösséghez fordul segítségért - közölte csütörtökön az egyik vezetőjük.

Most nagyon fontos, hogy a nemzetközi közösség már az első órákban tegyen gyakorlati lépéseket. A helyzet esztelen gyorsasággal halad a szakadék felé - mondta az ukrán Hromadszki TV csatornának Refat Csubarov, a krími tatárok parlamentjének (medzslisz) az elnöke.

Csubarov felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajnában nincs törvény a helyi népszavazásokról, emiatt abszurdnak minősítette a referendum kiírását, miközben "az utcákat fegyveresek és páncélosok lepik el". A döntést szerinte "néhány őrült hozta".

Csubarov előzőleg közölte: a medzslisz azzal a kéréssel fordult a nemzetközi szervezetekhez, hogy küldjenek ENSZ-békefenntartó kontingenst a Krími Autonóm Köztársaságba. A tatárok a Krím lakosságának 12 százalékát teszik ki.

Fegyveresek tartóztatták fel az EBESZ megfigyelőit

Ismeretlen fegyveresek csütörtök délelőtt feltartóztatták az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Krím félszigetre tartó katonai megfigyelőit - jelentették délután nyugati hírügynökségek.

E jelentések előtt nem sokkal a magyar Honvédelmi Minisztérium arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a misszió, amelyet egy magyar alezredes vezet, délben megérkezett a Krímbe.

"Feltartóztatták őket, de ők nem fordultak vissza" - közölte egy nyugati diplomáciai forrás az AFP francia hírügynökséggel. "Két, fegyveres férfiakból álló csoport, nagyon profik, megakadályozta, hogy belépjenek (a Krím területére)" - mondta a diplomata. Közlése szerint a megfigyelőket közép-európai idő szerint délelőtt 11 órakor állították meg egy úttorlasznál a Krímbe vezető úton.

A lengyel nemzetvédelmi miniszter azt közölte újságírókkal, hogy terepszínű katonai ruhát viselő, azonosítatlan fegyveresek "elfogták" a missziót. Közlése szerint a küldöttség tagjai Odesszában landoltak, és gépkocsival Odesszából a Krím félsziget felé tartottak, amikor útjukat állták a fegyveresek.

Az EBESZ 42 tagú nem fegyveres katonai megfigyelő misszióját a Honvédelmi Minisztérium közlése szerint magyar katona, Ács Gábor alezredes vezeti. A 42 tagú kontingens - köztük két magyar főtiszt - feladata, hogy ukrán meghívásra, az EBESZ úgynevezett Bécsi Dokumentuma alapján eljárva elvégezzék az ukrán katonai objektumok fegyverzetellenőrzését.

Az EBESZ legutóbbi, pénteki közlése szerint a misszióba a nemzetközi szervezet 22 tagországa küldött résztvevőket, országonként legfeljebb két főt, rajtuk kívül egy képviselőt delegált az EBESZ Konfliktusmegelőző Központja.

A bizalom- és biztonságépítő intézkedésekről szóló 2011-es EBESZ-egyezmény, az úgynevezett Bécsi Dokumentum III. fejezete rendelkezik arról, hogy a szervezet szakértői bármely tagországban látogatást tehetnek, ha onnan szokatlan katonai tevékenységről kap információt. A mostani látogatást Ukrajna kérte. Ez az első eset, hogy az EBESZ végrehajt egy ilyen missziót az egyezmény idézett része alapján.

Szerdán Robert Serry ENSZ-megbízott távozni kényszerült a Krím félszigetről, miután fegyveresek feltartóztatták, majd beszorították egy kávéházba, és megadásra kényszerítették.

Kibővítik a márciusi közös lengyel-amerikai légvédelmi gyakorlatot

Az ukrajnai helyzetre való tekintettel kibővített formában rendezik meg a márciusra tervezett, soron következő közös lengyel-amerikai légvédelmi hadgyakorlatot - közölte csütörtökön Tomasz Siemoniak lengyel nemzetvédelmi miniszter.

"Az ukrajnai helyzet kapcsán azzal a kéréssel fordultunk az Egyesült Államokhoz, hogy vizsgáljon meg olyan különféle tevékenységeket, amelyek eredményeként kiszélesíthetné jelenlétét Lengyelországban" - mondta Siemoniak a Varsóban tartózkodó Ursula von der Leyen német védelmi miniszterrel tartott közös sajtóértekezleten.

A lengyel miniszter elégedettségének adott hangot Washington döntése felett, hogy "a márciusi Air Detachment hadgyakorlatot kibővített formában tartják meg". "Ez azt mutatja, hogy az Egyesült Államok mint közeli szövetségesünk, képes gyorsan reagálni az ilyen kérésekre és várakozásokra" - tette hozzá.

A német védelmi miniszter az ukrajnai válság megoldása érdekében a párbeszéd folytatása mellett szállt síkra. "Most a diplomáciai döntések ideje jött el" - mondta. "Az Európai Uniónak az Egyesült Államokkal együtt a párbeszéd lehetőségét kell keresnie Oroszországgal" - tette hozzá.

Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter szerdán közölte, hogy az ukrajnai válság miatt az Egyesült Államok növeli katonai segítségét NATO-szövetségeseinek, köztük Lengyelországnak és a balti államoknak.

Lengyelországban 2012 vége óta tevékenykedik az Air Detachment, egy földi alegység, amely amerikai katonai repülőgépek lengyelországi rotációs gyakorlatait készíti elő.. 2013-ban négy ilyen rotációra került sor.

Ukrajna rendezte januári gázszámláját

A Naftogaz ukrán állami gázipari cég csütörtökön bejelentette, hogy kifizette a januárban szállított orosz földgáz árát.

A Gazprom adatai szerint januárban 658,4 millió dollárért, februárban további 400 millió dollárért exportált földgázt Ukrajnának.

Alekszej Miller, a Gazprom vezetője néhány napja azt mondta, hogy a tavalyról fennmaradt gázadósságból Ukrajna 1,3 milliárd eurót rendezett februárban, és még mindig csaknem 1,5 milliárd dollárral adós 2013-ról.

Alekszej Miller kedden bejelentette, hogy áprilistól ismét kedvezmény nélkül értékesíti a földgázt Ukrajnának.

Oroszország azt követően biztosított kedvezményt Ukrajnának, hogy az időközben hivatalából leváltott Viktor Janukovics ukrán elnök november végén hirtelen bejelentette, hogy Kijev nem írja alá az Európai Unióval évek óta tárgyalt társulási egyezményt. A gáz árát a Gazprom decemberben 33 százalékkal - ezer köbméterenként - 268,50 dollárra csökkentette Kijevnek a 2009 óta érvényben lévő mintegy 400 dollárról.

A kedvezmény nélkül a folyó negyedévben Ukrajna 378 dollárért kapta volna az orosz földgázt.

Medvegyev: az orosz ajkúaknak egyszerűsítenék az állampolgárság megszerzését

Oroszország az orosz ajkúak számára egyszerűsítené az állampolgárság megszerzését, de ehhez le kellene mondaniuk eredeti állampolgárságukról - közölte Dmitrij Medvegyev kormányfő a kabinet csütörtöki ülésén.

A módosításra váró szövetségi törvény a tervek szerint azokra az orosz nyelven beszélő emberekre vonatkozna, akik korábban állandó jelleggel Oroszországnak vagy az 1917-es bolsevik forradalom előtti, vagy a Szovjetunió létezése idején hozzá tartozó területén éltek.

Dmitrij Medvegyev magyarázata szerint azt, hogy ki minősül orosz ajkúnak, egy külön erre a célra létrehozandó bizottság dönti majd el az orosz állampolgárságért folyamodó személlyel történt elbeszélgetés alapján. Aki sikerrel "megy át" ezen a megmérettetésen, speciális vízumot kap, amellyel beutazhat Oroszországba, és annak alapján rögtön állandó tartózkodási engedélyhez juthat. Az ilyen, egyszerűsített állampolgárság megszerzése nem tarthat majd tovább három hónapnál.

Az orosz kormány a múlt pénteken már jóváhagyta azt a törvénymódosítási javaslatot, amely szerint egyszerűsített eljárásban kapnának orosz állampolgárságot a külföldi befektetők, vállalkozók és a jól képzett szakemberek. Ennek legalább három éves oroszországi tartózkodás a feltétele.

Az orosz parlament alsóházának több állampolgársági törvényt módosító tervezetet is benyújtottak a képviselők azóta, hogy Ukrajnában a parlament nemrég megszavazta az orosz és más kisebbségi nyelvek regionális státusának megszüntetését. A jogszabályt ugyanakkor nem írta alá Olekszandr Turcsinov ukrán ügyvivő államfő, és a Verhovna Rada kedden munkacsoportot állított fel egy új kisebbségi nyelvtörvény kidolgozására.

Az Igazságos Oroszország párt parlamenti képviselőcsoportja az orosz dumában azt szeretné elérni, hogy nem több mint két hónap alatt azok az ukránok is megkaphassák az orosz állampolgárságot, akik nem élnek Oroszország területén és nincs "törvényes megélhetési forrásuk". Az Igazságos Oroszország párt javaslata szerint az orosz állampolgárság fejében az érintetteknek nem kellene lemondaniuk az ukrán állampolgárságról.

Krími vezető: az "ukrán hadsereg" megszálló a Krím-félszigeten

Megszálló hadseregnek nyilvánította csütörtökön a Krím félszigeten állomásozó ukrán erőket a múlt héten kinevezett új krími kormány első elnökhelyettese – jelentette a Szabadság Rádió (a Szabad Európa Rádió ukrán nyelvű adása).

Rusztam Temirgalijev azután beszélt erről, hogy előzőleg a krími parlament elvi döntést hozott arról, hogy a félsziget csatlakozzon Oroszországhoz.

"A Krímnek az Oroszországi Föderációhoz történt csatlakozása hatályba lépett " – jelentette ki Temirgalijev, aki szerint a március 16-ra előre hozott, a Krím státusával kapcsolatos népszavazásra a ennek megerősítése miatt van szükség.

A Krímben bevezetnék az orosz rubelt, esnek a moszkvai tőzsdemutatók

A Krím fizetőeszközként bevezetné az orosz rubelt, és "nemzetivé" tenné az állami tulajdont - jelentette be Rusztam Tyemirgalijev krími miniszterelnök-helyettes.

A politikus erről azután beszélt, hogy csütörtökön a krími parlament elvi döntést hozott a félsziget csatlakozásáról Oroszországhoz.

A képviselők már eldöntötték, hogy a félsziget legyen Oroszország része, de határozatot hoztak arról is, hogy a régió státusáról népszavazáson kell dönteni. Ezért a krími parlament döntése értelmében március 16-án népszavazást tartanak az Ukrajnához tartozó autonóm köztársaság státusáról.

A krími miniszterelnök-helyettes rámutatott arra, hogy "minden ukrán állami céget nemzetivé tennének és a krími autonóm terület tulajdonába kerülne".

A moszkvai értéktőzsdék mutatóinak esése felgyorsult a hírekre. A dollárban jegyzett részvények kereskedését tükröző RTS index 3,14 százalékkal gyengült a szerdai záróértékhez képest, miközben a likvidebb rubelkereskedésű MICEX tőzsdemutató 2,38 százalékkal esett délután 13.30 órára.

Orosz lap: Viktor Janukovicsot állítólag infarktussal kórházba került

Nem hívatalos hírek szerint az Oroszországba menekült Viktor Janukovics leváltott ukrán elnököt szívinfarktus gyanújával kórházba szállították - jelentette csütörtökön a Moszkovszkij Komszomolec című orosz lap.

Az újság szerint Janukovics állapotát az orvosok "súlyosnak" minősítették. Az orosz lap hírét más források nem erősítették meg.

Néhány napja olyan híresztelés terjedt el az orosz és ukrán internethasználók körében - a kijevi Majdan egyik aktivistájának Facebook-bejegyzése nyomán -, hogy Janukovics meghalt. A hír később hamisnak bizonyult, cáfolták annak a kórháznak az orvosai, amelyben állítólag a megbuktatott ukrán elnök elhunyt. A hírre Vlagyimir Putyin is reagált.
"Még meghűl majd azok temetésén, akik ilyesmit terjesztenek róla" - tréfálkozott az orosz elnök.

Janukovics néhány napja a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuban tartott sajtóértekezletén azt mondta, hogy folytatni akarja harcát Ukrajna jövőjéért.
Magyar katona vezeti az EBESZ katonai megfigyelőit

Magyar katona, Ács Gábor alezredes lett a vezetője és szóvivője az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Ukrajnába küldött nemzetközi katonai megfigyelő csoportjának - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) csütörtökön az MTI-vel.

A katonai megfigyelők csoportja csütörtök délben megérkezett a Krím-félszigetre, ahol a 42 tagú kontingens - köztük két magyar főtiszt - feladata, hogy ukrán meghívásra elvégezzék az ukrán katonai objektumok fegyverzetellenőrzését.

A 22 ország által delegált megfigyelők mandátuma jelen állás szerint március 12-éig tart - írta a HM.

Az EBESZ szerdai közleménye szerint a bizalom- és biztonságépítő intézkedésekről szóló 2011-es EBESZ-egyezmény rendelkezik arról, hogy a szervezet bármely tagországban látogatást tehet, ha onnan szokatlan katonai tevékenységről kap információt. A mostani látogatást Ukrajna kérte. Ez az első eset, hogy az EBESZ végrehajt egy ilyen missziót az egyezmény idézett része alapján.

Lamberto Zannier EBESZ-főtitkár szerdány reményét fejezte ki, hogy ez a katonai látogatás segít az ukrajnai feszültség csökkentésében. "Az EBESZ a helyszínen objektíven felmérve a helyzetet, jobb helyzetben lesz ahhoz, hogy elő tudja segíteni a válság politikai megoldását párbeszéd útján. A bizalomépítés és az átláthatóság az EBESZ biztonságpolitikájának fő elemei" - jelentette ki a főtitkár.

Ungvári magyar lap: köszönet az oroszoknak kisebbségvédő fellépésükért

Az Ukrajnában élő kisebbségek akár hálásak is lehetnének az orosz hadsereg fellépése okán – írta csütörtöki vezércikkében az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséghez (UMDSZ) közel álló újság vezércikkét jegyző Dunda György főszerkesztő-helyettes szerint – a Szpaszibo (köszönjük) című cikk – felvezető megállapítása első pillantásra meredeknek tűnhet, de van benne logika, hiszen – mint fogalmaz – "nem kell túl sokat visszamennünk az időben, hogy emlékezzünk, mivel is kezdte +uralkodását+ az új (ukrán) hatalmi többség a parlamentben. Miközben az ország a csőd szélén táncol, legfontosabb teendőjük a kisebbségbarát nyelvtörvény eltörlése volt."

Az oroszok többsége támogatja Putyin politikáját

Immár második hete kétéves csúcson áll Vlagyimir Putyin orosz elnök népszerűségi indexe, s az oroszok többsége szerint meg kell védeni aktívan a Krímben élő oroszok érdekeit - ez derült ki két friss közvélemény-kutatásból, amelynek eredményeit csütörtökön hozták nyilvánosságra.

Valerij Fjodorov, az Oroszországi Társadalmi Véleménykutató Központ (VCIOM) vezetője elmondta, hogy ugyanazt a kérdést tették fel mint 2009-ben, azaz védelmezze-e Oroszország a Krímben élő oroszok érdekeit, vagy inkább ne konfrontálódjon az ukrán hatóságokkal.

Öt évvel ezelőtt a megkérdezettek 73 százaléka támogatta az érdekek tevékenyebb védelmét, míg 15 százalék inkább a konfliktus kerülését támogatta. Az új felmérés szerint az emberek 71 százaléka állt ki a krími oroszok védelme, míg 17 százaléka a szembenállás kerülése mellett.

Fjodorov elmondta azt is, hogy növekszik az érdeklődés Ukrajna iránt. Példaként említette, hogy három hete a megkérdezettek 72 százalékának, két hete 74, míg a múlt héten már nyolcvan százalékának voltak az ukrán események a legfontosabbak.

Szólt arról is, hogy az oroszok többsége az Ukrajnában történteket államcsínynek, erőszakos hatalomátvételnek nevezte, és úgy tartja, hogy Ukrajnában anarchia, törvénytelenség, banditizmus uralkodik, és polgárháború van. A megkérdezettek csupán 8 százaléka vélekedett úgy, hogy forradalom volt, míg 3 százaléka szerint amerikai provokáció, nyugati beavatkozás történt.

A VCIOM csütörtökön hozta nyilvánosságra a március 1-2-án elvégzett, az államfő munkáját értékelő közvélemény-kutatás eredményét is. A felmérés szerint az oroszok 67,8 százaléka helyesli Putyin elnöki tevékenységét, egy héttel korábban pedig 67,7 százalék volt ez az arány. Szociológusok úgy vélekedtek, hogy a magas index a Szocsiban lezajlott téli olimpiával, valamint az Ukrajnában történtekkel magyarázható. Az előző csúcsot - 68,8 százalék - 2012 májusában, közvetlenül az elnöki beiktatás után mérték.

Hozzáteszi: "Jól emlékezhetünk még a forradalmi vezetők agresszív és éles retorikájára, a radikálisabb majdanosok szavaiból kiérződő oroszgyűlöletre és ezzel együtt az általános kisebbségellenességre." Alig pár nap alatt viszont nagyot változott körülöttük a világ – állapítja meg, emlékeztetve, hogy lembergiek (Lviv) egy toleranciaakció keretében elkezdtek oroszul beszélni, mélynemzeti érzelmű politikusok, közszereplők szólalnak meg oroszul.

A cikkíró szerint az ideiglenes államfő, aki másfél hete még bőszen szidta a régiópártiak nyelvtörvényét, most megszeppenve jelentette be, az új nyelvhasználati jogszabály megszületéséig érvényben marad a régi, nem írja alá annak hatályon kívül helyezését. És újabban a szélsőséges képződmények is mintha kicsit visszavettek volna abból a bizonyos nagy mellényből, végre kevesebbet látni őket a híradásokban, nem rohannak be dorongokkal, késekkel közintézményekbe – így a szerző.

A nagy pálfordulás okát a cikkíró nem az európai hangvételre való váltásban, hanem abban véli felfedezni, hogy az említettek egyszerűen megijedtek az orosz csapatok gyors és határozott fellépésétől a Krímben. Emellett az orosz többségű régiókban eluralkodott közhangulat, Moszkva katonai válasszal fenyegető magatartása késztette megtorpanásra, a kárpátaljai magyarság számára is előnyös meghátrálásra az új ukrán vezetést.

"Amíg Európa csak szépen csengő nyilatkozatokkal, esetleg egy kis diplomáciai ejnye-bejnyével szokta kezelni a kisebbségeket ért sérelmeket, s ebből kifolyólag általában hatástalanul, addig a Kreml nagyon szigorúan és rémisztően, ugyanakkor hatásosan lépett fel az oroszokat ért sérelmek és jogfosztások miatt" – mutat rá cikkíró, megállapítva, hogy ettől az "új Kijev" igencsak megrettent, hiszen a Kreml keménykezű ura értésére adta, mire számíthat, ha túlzásokba esik kisebbségügyi kérdésekben.

Moszkva szerint lehetetlen Ukrajna NATO-csatlakozása

Ukrajna NATO-csatlakozása nem lehetséges - kommentálta a Kijevben előző nap beterjesztett törvényjavaslatot csütörtökön Vaszilij Nyebenzja orosz külügyminiszter-helyettes.

A magas rangú diplomata szerint ez sohasem történhet meg. Azt mondta, hogy nem csak Moszkvában, hanem Nyugaton is tisztában vannak azzal, mit jelentene Oroszország számára, ha a vele szomszédos ország a szervezet tagjává válna.

Vaszilij Nyebenzja véleménye az, hogy Ukrajna semleges marad. "Egyáltalán nem tudom Ukrajnát a NATO-ban elképzelni sem most, sem a jövőben" - mondta. Hozzátette, hogy az ukrajnai válságból tárgyalások útján kell megtalálni a kiutat.

Ruszlan Puhov, az oroszországi Stratégiai és Technológiai Elemző Központ igazgatója szerint a NATO egyes európai tagállamai több okból is megakadályozhatják Ukrajna csatlakozását a szervezethez. Úgy vélte, hogy a belépésig vezető folyamat hosszadalmas lesz, mivel a NATO-ban konszenzus útján hozzák meg a döntéseket. A csatlakozás egyik feltétele az, hogy a leendő tagállamban stabil demokratikus hatalom létezzen - tette hozzá a szakértő, aki szerint ugyanakkor Ukrajna esetében maga az államiság is megkérdőjelezhető.

Puhov arra is rámutatott, hogy az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetébe belépni szándékozó országoknak nagyon jól felkészített, professzionális hadsereggel és annak megfelelő katonai költségvetéssel kell rendelkezniük. "Ukrajna azonban a Szovjetunió széthullása óta csak spórolt a hadseregen. Most kolosszális ráfordításokra lenne szükség ahhoz, hogy javítsanak a helyzeten" - nyilatkozta az orosz biztonságpolitikai szakértő.

Szerdán a Verhovna Radában Ukrajna NATO-csatlakozásáról terjesztett be törvényjavaslatot az új kormánytöbbséget vezető Haza (Batykivscsina) párt frakciójának három parlamenti képviselője.

A dokumentum beterjesztői módosítani javasolják az Ukrajna nemzetbiztonságának, valamint az ország bel- és külpolitikájának alapjairól szóló törvényeket. A jogszabályokban törvényi szinten erősítenék meg, hogy Ukrajna külpolitikájának stratégiai célja az euroatlanti integráció, és a NATO-csatlakozás.

Elvi döntést hozott a parlament a Krím-félszigetről

A krími parlament elvi döntést hozott csütörtökön arról, hogy a félsziget csatlakozzon Oroszországhoz. Az ukrán gazdasági miniszter ezt törvénytelennek nevezte. Eközben Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel kezdtek egyeztetéseket az ukrajnai konfliktusról és az ország helyzetéről az európai uniós állam- és kormányfők brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozójuk előtt. Az uniós vezetők ezt követően, körülbelül egy órásra tervezett munkaebéden folytatják le a politikai vitát az ukrajnai helyzetre adandó uniós válaszról és az Oroszországgal szembeni esetleges büntetőintézkedésekről.

A krími képviselők határozatot hoztak arról is, hogy a régió státusáról népszavazáson kell dönteni, amelyet március 16-án rendeznek meg.

Orosz kormánypárti politikusok támogatták a krími törvényhozásnak az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz csatlakozásáról hozott elvi döntését. Nem sokkal a szimferopoli döntés megszületése után az Egységes Oroszország párt több törvényhozási képviselője és vezető politikusa úgy nyilatkozott: ha azt a népszavazás megerősíti, készek egyszerűsített eljárásban a csatlakozást megtárgyalni.

Az ukrán államfő az orosz erőknek a Krím félszigetről történő visszavonását sürgette. Jacenyuk azután nyilatkozott újságíróknak, hogy megbeszélést folytatott Martin Schulzcal, az Európai Parlament (EP) elnökével. Schulz úgy nyilatkozott, hogy újabb orosz lépésekről érkeznek hírek a Krímből, amelyek ha valódinak, bizonyulnak, akkor tényleges veszélyt jelentenek.

Jean-Marc Ayrault francia miniszterelnök szerint az uniós csúcson nem fognak szankciókat bejelenteni Oroszország ellen, de "Ukrajna területi egységének és szuverenitásának megőrzését" fogják követelni.

Ha az ukrán-orosz feszültségek rendezésére tárgyalócsoport alakul, abban Romániának is szerepet kell vállalnia - jelentette ki Traian Basescu román államfő az uniós csúcsértekezletre indulva. Országa ajánlkozását Basescu azzal indokolta, hogy Ukrajnában 400 ezres román kisebbség él, Románia nem függ az orosz gáztól, s az uniós országok közül Romániához van legközelebb a Krím-félsziget, valamint egy másik befagyott konfliktusövezet, a Moldovai Köztársasághoz tartozó szakadár Dnyeszter menti Köztársaság.

Viktor Janukovics, az Oroszországba menekült, megbuktatott elnök is azon 18 ukrán ember között van, akinek az Európai Unióban elérhető vagyonát befagyasztották - derül ki az EU hivatalos közlönyéből.

Ukrajna NATO-csatlakozása nem lehetséges - kommentálta a Kijevben előző nap beterjesztett törvényjavaslatot Vaszilij Nyebenzja orosz külügyminiszter-helyettes. A diplomata szerint nem csak Moszkva, hanem a Nyugat is tisztában van azzal, mit jelentene Oroszország számára, ha a vele szomszédos ország a szervezet tagjává válna.

Immár második hete kétéves csúcson áll Vlagyimir Putyin orosz elnök népszerűségi indexe, s az oroszok többsége szerint meg kell védeni aktívan a Krímben élő oroszok érdekeit - derült ki két friss közvélemény-kutatásból.
Kína és az Egyesült Államok egyetért abban, hogy tiszteletben kell tartani Ukrajna szuverenitását és területi épségét az Oroszországgal kialakult vitában - derült ki a washingtoni Fehér Ház közleményéből. Susan Rice, Barack Obama amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója megbeszélést folytatott Jang Csie-cse kínai államtanácsossal az ukrán válságról.

A Pentagon több mint kétszeresére emeli azoknak az amerikai harci gépeknek a számát, amelyek a balti államoknak a NATO által biztosított légtérellenőrzésében vesznek részt - közölte az amerikai kormány egyik illetékese. Az ukrajnai válságra adott amerikai válaszlépések keretében az Egyesült Államok egy légi utántöltő gépet is küld a misszió megerősítésére.

Az orosz hadiflotta elsüllyesztette két saját hajóját csütörtökre virradóra a Krím félsziget egyik öblének kijáratában, megakadályozva ezzel az ukrán flotta egy részének kifutását a Fekete-tengerre - írta a crime.in.ua ukrán hírportál. Az eset az Ukrajnához tartozó félsziget délnyugati partszakaszán történt, Jevpatorijától 28 kilométerre, a Donuzlav tónál. Orosz erők hajnalban megerősítették a krími ukrán katonai egységek blokádját, és a jelekből ítélve hozzáláttak egy komolyabb ostromzár előkészítéséhez - jelentették ukrán hírportálok a Szabadság Rádió tudósítójára hivatkozva. Közel ötven haditechnikai egységet és ötszáz deszantost szállítottak partra az orosz Fekete-tengeri Flotta deszantos hajói Szevasztopolban - jelentette egy helyi internetes kiadvány. A Grazsdanszkaja Oborona (Polgári Védelem) című honlap közlése szerint a szevasztopoli Kozák-öbölben, az orosz flotta tengerészgyalogsági dandárjának közelében szállították partra a deszantosokat és a haditechnikát. A katonák bementek a tengerészgyalogsági támaszpont területére. Külsejükből ítélve az Oroszország területén élő kisebbségekhez tartoznak. A Interfax-Ukraina hírügynökség megszólaltatott ezzel összefüggésben egy katonai szakértőt, aki szerint az, hogy a katonák a kisebbségekhez tartoznak, megnehezíti annak a moszkvai állításnak az alátámasztást, hogy a Krímben nincsenek orosz katonák, hanem csak helyi önvédelmi egységek.

Az ukrán rendőrség megtisztította az oroszbarát tüntetőktől a Donyeck megyei közigazgatási hivatalt csütörtökre virradóra. Az épületre ismét felvonták az ukrán zászlót - jelentette a joinfo.ua hírportál. A rendőrök hetven oroszbarát tüntetőt őrizetbe vettek. Elfogatóparancsot adott ki egy kijevi bíróság a Krími Autonóm Köztársaság Moszkva-barát miniszterelnöke, Szerhij Akszjonov és parlamenti elnöke, Volodomir Konsztantinov ellen az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására vagy megdöntésére irányuló kísérlet, illetve államhatalom megszerzésére irányuló cselekmények miatt.

Kína és az Egyesült Államok egyetért Ukrajna területi épségét

Kína és az Egyesült Államok egyetért abban, hogy tiszteletben kell tartani Ukrajna szuverenitását és területi épségét az Oroszországgal kialakult vitában - derült ki a washingtoni Fehér Ház helyi idő szerint szerdán kiadott közleményéből.

Susan Rice, Barack Obama amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója megbeszélést folytatott Jang Csie-cse kínai államtanácsossal az ukrán válságról. A tárgyalás után megjelent közlemény szerint a felek újra megerősítették annak fontosságát, hogy az Egyesült Államok és Kína tovább mélyítse a gyakorlati együttműködést a regionális és globális kihívások kezelésében. Egyetértettek abban is, hogy mindkét ország abban érdekelt, hogy békés, a nemzetközi jog tiszteletben tartásán alapuló megoldást találjanak az Oroszország és Ukrajna közötti vitára.

Kína óvatosan fogalmaz az ukrán válsággal kapcsolatban: tartózkodik attól, hogy bírálja stratégiai partnerét, Oroszországot, miközben hagyományos politikájához ragaszkodva nem akar beavatkozni más ország ügyeibe.

Az Egyesült Államok azon fáradozik, hogy diplomáciai úton összefogja Oroszország krími katonai fellépésének ellenzékét. Obama ennek jegyében nemrég beszélt David Cameron brit kormányfővel, Joe Biden alelnök pedig Andris Berzins lett államfőt hívta fel telefonon, hogy hangsúlyozza az Egyesült Államok elkötelezettségét a balti térség biztonsága mellett.

Két hajót süllyesztett el az orosz hadiflotta a Krím-félsziget egyik öblében

Az orosz hadiflotta elsüllyesztette két saját hajóját csütörtökre virradóra a Krím félsziget egyik öblének kijáratában, megakadályozva ezzel az ukrán flotta egy részének kifutását a Fekete-tengerre - írta a crime.in.ua nevű ukrán hírportál.

Az eset az Ukrajnához tartozó félsziget délnyugati partszakaszán történt, Jevpatorijától 28 kilométerre, a Donuzlav tónál.

A tó tengeri kijáratának eltorlaszolása érdekében az oroszok a Fekete-tengeri Flotta állományába tartozó, a hadrendből két éve kivont Ocsakov tengeralattjáró-elhárító hajót és a Sahtyor vontató- és mentőhajót süllyesztették el, robbantások segítségével.

A hajózó utat ezzel lezárták, nyilvánvalóan azért, hogy megakadályozzák az ukrán flotta hadihajóinak átmenekítését az orosz erők által megszállt Krímből Odessza kikötőjébe.

A Donuzlav tó novoozernei kikötőjében az ukrán haditengerészet felszíni hajóinak 5. dandára, valamint 7. területvédelmi dandárja állomásozik.

A Krím orosz katonai műveletek kezdetekor, március 1-jén az ukrán hadiflotta parancsot kapott a félsziget elhagyására, miután orosz fegyveresek elkezdték ellenőrzésük alá vonni az ukrán haderő támaszpontjait, laktanyáit és parancsnoki posztjait. A flotta új, lehetséges állomáshelyeként Odesszát nevezték meg, az ukrán hadihajók egy jelentős része azonban nem tudta elhagyni a Krímet.

A csütörtökön elsüllyesztett két orosz hadihajó közül az Ocsakov 1973 óta volt a Fekete-tengeri Flotta állományában, 2011-ben kivonták a hadrendből és fémhulladékként tervezték eladni. Az 1985-ben hadrendbe állított Sahtyor mentőhajó két éve állomásozott Szevasztopolban.

Jacenyuk az orosz erők visszavonását sürgeti

Az orosz erőknek a Krím félszigetről történő visszavonását sürgette csütörtök délelőtt Brüsszelben az ukrán miniszterelnök.

Arszenyij Jacenyuk azután nyilatkozott újságíróknak, hogy megbeszélést folytatott Martin Schulzcal, az Európai Parlament (EP) elnökével. A kijevi kormány vezetője a nap folyamán találkozik az EU-országok állam-, illetve kormányfőivel, akik az ukrajnai válság miatt tartanak rendkívüli tanácskozást az unió székhelyén. Délután Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral folytat megbeszélést.

"Sürgetjük az orosz elnököt és az orosz kormányt, hogy azonnal vonja vissza erőit, és tartsa magát a nemzetközi megállapodásokhoz" - mondta az ukrán kormányfő Schulztól távozóban.

Álláspontja szerint Oroszországnak nem lenne szabad figyelmen kívül hagynia az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának, Németországnak és Franciaországnak a válság enyhítését célzó erőfeszítéseit, s ehhez összekötő csoport megalakítását sürgette.

"Választ várunk Oroszországtól, hogy kész-e az európai béke és stabilitás megőrzésére, vagy pedig provokációkat és feszültséget kíván szítani a két-, illetve többoldalú kapcsolatokban" - fogalmazott Jacenyuk az újságíróknak.
A jelenlegi helyzetről azt mondta, hogy az orosz erők bénítják a krími ukrán egységeket, feszültséget provokálva.

Schulz úgy nyilatkozott, hogy újabb orosz lépésekről érkeznek hírek a Krímből, amelyek ha valósnak bizonyulnak, akkor tényleges veszélyt jelentenek. Az unió lehetséges válaszáról úgy vélekedett: ha lesznek szankciók Oroszországgal szemben, akkor azoknak pontosan célzottaknak kell lenniük, hogy reagálást váltsanak ki a másik félből.

Az orvlövészek a nemzeti bank épületéből adták le a lövéseket Kijevben

Az ukrán nemzeti bank épületéből adták le lövéseiket az orvlövészek február 20-án Kijevben - közölte Oleh Mahnyickij ügyvezető főügyész, akinek szavait az Ukrainszka Pravda című portál idézte.

"Most már elmondható, hogy a nemzeti bank épületéből lőttek, mesterlövészpuskákkal. Ennek a nyomait azonosították, a helyszínen megtalálták a mesterlövészpuskáktól származó töltényhüvelyeket" - nyilatkozott a főügyész szerdán az 5-ös csatorna nevű ukrán televíziónak, hozzátéve, hogy egy már lefolytatott vizsgálat megállapításairól beszél.

Közlése szerint vizsgálják azokat a feltevéseket is, amelyek szerint ugyancsak mesterlövész fegyverekkel lőttek az Insztitutszka utcai Ukraina szállodából és a Bankovaja utcai "Rémalakok Háza" nevű épületből.

A főügyész elmondta, hogy az emberek tucatjainak halálát okozó bűnügy gyanúsítottjai között tartják számon Szerhij Aszavaljuk ezredest, a belügyi csapatok krími területi igazgatóságához tartozó különleges alakulat parancsnokát. Mahnyickij szólt arról is, hogy ismert a lövöldözés összes résztvevőjének neve, és parancsot adtak felkutatásukra.

Az ügyvezető ukrán főügyész azután állt a nyilvánosság elé a vizsgálat eredményeivel, hogy szerdán kiszivárgott: az észt külügyminiszter egy telefonbeszélgetésben nem tartotta kizártnak, hogy valaki a korábbi ukrán ellenzéki vezetők közül bérelte fel azokat az orvlövészeket, akik a kijevi Majdanon tüntetőket és rendőröket öltek meg a Viktor Janukovics ukrán elnök bukásához vezető kijevi tüntetések és összecsapások csúcspontján.

Moszkvának nem alkalmas a FÁK-országok külügyminiszteri értekezlete pénteken

Technikai okokból nem alkalmas Moszkvának a Független Országok Közössége (FÁK) külügyminiszteri tanácsának péntekre tervezett soron kívüli ülése - közölte csütörtökön az egyik orosz külügyminiszter-helyettes.

Vaszilij Nyebenzja a törvényhozás alsóházában szólalt fel. Ezt követően újságíróknak nyilatkozva arra hivatkozott, hogy Szergej Lavrovnak egyéb programja miatt nem felel meg az értekezlet megtartására kijelölt pénteki időpont, és úgy tudja, hogy az orosz külügyminiszter más FÁK-országokbeli kollégái is elfoglaltak abban az időben.

Nyebenzja ugyanakkor hozzátette, hogy nem zárkóznak el a párbeszédtől és elképzelhetőnek tartotta a konzultációkat ukrán kollégáikkal a FÁK külügyminiszteri tanácsának április 4-re Moszkvába tervezett soros ülése előtt.

Az orosz külügyi vezető elmondta, hogy a testület soron kívüli ülését Ukrajna kezdeményezte. Arról is beszámolt, hogy nemrég találkozott Volodimir Jelcsenkóval, Ukrajna oroszországi nagykövetével, aki arról tájékoztatta, hogy Ukrajna egyelőre nem mond le a FÁK-ban betöltött soros elnöki posztjáról és teljesíti ezzel kapcsolatos kötelezettségeit.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán Párizsban nem volt hajlandó tárgyalni Andrij Descsicja ügyvivő ukrán külügyminiszterrel, hiába próbálták rávenni őt erre Francois Hollande francia államfő és a nyugati államok külügyminiszterei. John Kerry amerikai külügyminiszter ugyanakkor bejelentette, megállapodás született Párizsban arról, hogy folytatják az intenzív egyeztetést az ukrán válságról Oroszországgal és Ukrajnával.

Vaszilij Nyebenzja az orosz dumában Szergej Lavrov és John Kerry, valamint az orosz diplomácia vezetőjének és nyugati kollégáinak párizsi egyeztetéseit jellemezve egyenes és kemény tárgyalásokról beszélt.

Az orosz külügyminiszter-helyettes a parlament alsóházában közölte, folytatják a diplomáciai erőfeszítéseket az ukrajnai válság megoldására. Azt hangoztatta, hogy Moszkva számára elfogadhatatlan "az ultimátum nyelvezete".

Kiszorították az oroszbarát tiltakozókat a Donyeck megyei hivatalból

A rendőrség megtisztította az oroszbarát tüntetőktől a Donyeck megyei közigazgatási hivatalt csütörtökre virradóra. Az épületre ismét felvonták az ukrán zászlót - jelentette a joinfo.ua hírportál.

A rendőrök hetven oroszbarát tüntetőt őrizetbe vettek.

Az épület "ostromát" korábban "hivatalosan" bejelentő Pavlo Hubarjov a Facebook-oldalán található közlések szerint nincs az őrizetbe vettek között. Korábban egyes ukrán hírportálok a rendőrségre hivatkozva azt jelentették, hogy őt is őrizetbe vették.

Hubarjov szerdán "hivatalosan bejelentette a Donyeck megyei állami közigazgatási hivatal ostromát". Előleg közölte: népszavazást akarnak Donyeck megye státusáról és követelte, hogy őt nevezzék ki kormányzónak. Az állította, hogy az általa felállított "önvédelmi erők" elengedhetetlenek a város és a megye lakóinak védelméhez, és illegitimnek nevezte a kijevi hatalmat.

Az épületben jelenleg a rendvédelmi erők tagjai tartózkodnak – jelentette a joinfo.ua.

Szerdán több száz oroszbarát tüntető másodszor is megszállta a megyei állami közigazgatás előzőleg bombariadóra hivatkozva kiürített épületét, s népszavazás kiírását követelte a többségében orosz ajkú kelet-ukrajnai Donyeck megye jogállásáról.

A tüntetők behatoltak a tanácsterembe és a megyei kormányzó hivatalába, ahol orosz zászlót állítottak fel. Ezután több tüntető elindult a Lenin térre, ahol Ukrajna területi egységének megőrzésért tartottak egy másik tüntetést. A megmozdulás után a téren verekedés tört ki, az összetűzésben az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség értesülései szerint hét ember megsérült.

Az épületfoglalás ügyében már eljárást indítottak a hatóságok, a nyomozással az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megyei nyomozó osztályát bízták meg. Az SZBU eljárást indított "Ukrajna területi épségének megsértése" miatt is az ügyben.

Amerikai nyomásra Izrael is megszólalt Ukrajna ügyében

Az amerikai kormány nyomására szerdán az izraeli kormány kiadta első, a békés megoldást szorgalmazó hivatalos közleményét az Ukrajnai válság ügyében - írta a Háárec című izraeli lap csütörtökön.

"Izrael komoly aggodalommal figyeli az ukrán történéseket, aggódik a polgárok biztonságáért, és reméli, hogy nem romlik tovább a helyzet, veszteséget okozva emberéletben" - áll az Avigdor Liberman külügyminiszter irodája által kiadott dokumentumban.

A közlemény nem foglal állást az Ukrajna területére történt orosz behatolás kérdésében, csak a békés megoldásba vetett reményét hangsúlyozza. "Izrael elvárja, hogy az ukrán válságot békés, diplomáciai eszközökkel oldják meg" - folytatódik a szöveg, amelyet a kormány hosszú hallgatása előzött meg.

Az előző napokban sem Benjámin Netanjahu miniszterelnök, sem Liberman nem foglalt állást a kérdésben, noha a nyugati országok többsége, különösen Amerika szövetségesei élesen elítélték az orosz területi beavatkozást - írta a Háárec.

A jeruzsálemi külügyminisztérium név nélkül nyilatkozó illetékese szerint egyre fokozódott az amerikai nyomás egy hivatalos állásfoglalás kiadására, különösen Liberman és John Kerry amerikai külügyminiszter pénteki római megbeszéléseinek közeledtével. Végül néhány órával az izraeli külügyminiszter útnak indulása előtt megszületett a Putyin orosz elnökkel szemben igen óvatos rövid közlemény, amelyről nem világos, hogy kielégítette-e az amerikai kérést - írta a Háárec.

Liberman Rómában a tervek szerint Kerryn kívül találkozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is.

Az orosz csapatok megerősítik a krími ukrán egységek blokádját

Orosz erők csütörtök hajnalban megerősítették a krími ukrán katonai egységek blokádját, és a jelekből ítélve hozzáláttak egy komolyabb ostromzár előkészítéséhez - jelentették ukrán hírportálok a Szabadság Rádió tudósítójára hivatkozva.

Az Ukrainska Pravda honlapja szerint csütörtökre virradóra a blokádot átmenetileg enyhítették - a katonai egységek közelében néhány órára csak az úgynevezett "krími önvédelmi erők" képviselői maradtak.

Később azonban visszatértek (a héten Krím szerte bevetett) terepmintás egyenruhába öltözött, azonosító jelzés nélküli személyek, és készülődni kezdtek az ukrán katonák komolyabb ostromzár alá vételére, egyebek között tüzelőállásokat kezdtek ásni.

A minden bizonnyal orosz katonák visszatéréséről a blokád alá vont ukrán laktanyákhoz korábban beszámolt már az UNIAN hírügynökség is, több forrásra hivatkozva. A fejleményt a Szimferopol melletti Perevalnoje ukrán dandárjára vonatkozóan megerősítette az éjjel az ukrán védelmi minisztérium is.

Janukovics számláit is befagyasztotta az EU

Viktor Janukovics, az Oroszországba menekült, megbuktatott elnök is azon 18 ukrán ember között van, akinek az Európai Unióban elérhető vagyonát befagyasztották - derül ki az EU hivatalos közlönyének csütörtöki számában közzétett névsorból.

A listán szerepel még Janukovics Olekszandr és Viktor nevű fia, valamint a rezsim számos egykori minisztere, vezető tisztségviselője - köztük Mikola Azarov korábbi miniszterelnök, Viktor Psonka, a volt legfőbb ügyész, valamint Olekszandr Jakimenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt vezetője.
A volt miniszterek közt Vitali Zaharcsenko volt belügyminiszter a legprominensebb, rögtön Janukovics exelnök után következik a névsorban.
Az EU-ban elérhető bankszámlák és egyéb javak zárlatáról szóló intézkedés egyelőre 12 hónapra szól.

Az érintettek emberi jogi jogsértésekért tehetők felelőssé, illetve jogellenesen sajátjukként külföldre menekítettek ukrán állami vagyont - olvasható az indoklásban.

Az intézkedésről hétfőn hoztak elvi döntést az uniós országok külügyminiszterei, majd - miután a benyújtott részletes, neveket is tartalmazó előterjesztéssel szemben egyetlen tagország sem emelt kifogást - az szerdán elfogadottá vált, a csütörtöki közzététellel pedig hatályba is lépett.

Korábban, február 20-án az uniós külügyminiszterek még csak az ukrajnai erőszakos cselekmények elkövetéséért felelős vezetők vonatkozásában helyeztek kilátásba vagyonbefagyasztást, illetve beutazási tilalmat. A Janukovics-rendszer azonban a lista véglegesítése előtt megbukott, és előtérbe került az a szempont is, hogy a bukott rezsim volt vezetői ne tudjanak büntetlenül külföldre menekíteni olyan vagyont, amelyet hűtlen kezelés révén szereztek meg.

Uniós források szerint most adott a lehetőség arra, hogy amennyiben Ukrajna bírói végzésben azonosít eltulajdonított állami javakat, azokat az az uniós ország, ahol e javakat fellelik, visszajuttathatja Ukrajnának.

Előzőleg Svájc, Liechtenstein, valamint az EU-tag Ausztria saját döntéssel már befagyasztott különböző olyan számlákat, amelyeket az uniós rendeletben érintett személyi körhöz tartozók nyitottak bankjaikban.

Lebukott egy orosz titkosügynök

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyik nyugalmazott tisztje az ukrán tévéhíradó krími bejátszásában felismerte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik ügynökét - jelentette csütörtökre virradóra az UNIAN hírügynökség.

A SZBU volt tisztje közölte a Szabadság Rádióval, hogy a Krím félsziget megszállásáról szóló szerdai rendkívüli tévéhíradóban ismerte fel az "orosz csekistát". Elmondta, hogy régebbről ismerte az FSZB-ügynököt, 2007-2008-ban futott össze vele a Dnyeszter-melléken. Az illetőt szerinte Andrej Jurjevics Csecseljnek hívják, a férfi orosz állampolgár, és annak idején az orosz hadsereg katonai megfigyelőjeként tevékenykedett a Dnyeszter menti Köztársaságban. Csecselj a rendkívüli helyzetek kezelésére szakosodott, külföldön állomásozó orosz csapatokhoz rendelt FSZB-ügynök - tette hozzá.

Az SZBU szerint az orosz titkosügynök jelenleg ugyanolyan feladatot lát el a Krímben, mind annak idején a Dnyeszter-melléken, jelesül különleges hírszerző, megfigyelő és ellenőrző küldetést teljesít az orosz katonák nyújtotta fedezékben.

A krími válsággal összefüggésben egyre gyakrabban kerül szóba az, hogy a dél-ukrajnai területnek valószínűleg ugyanolyan jogállása lesz, mint a zömmel orosz anyanyelvűek lakta Dnyeszter menti területnek, amely 1990-ben vált ki a többségében román nyelvű Moldovából, s 1992-ben 15 ezer halottat követelő háborút is vívott vele. A területnek önálló jogi és közigazgatási rendszere van, de egyetlen állam sem ismerte el függetlennek.

500 orosz deszantos érkezett Szevasztopolba

Közel ötven haditechnikai egységet és ötszáz deszantost szállítottak partra az orosz Fekete-tengeri Flotta deszantos hajói Szevasztopolban - jelentette csütörtökre virradóra egy helyi internetes kiadvány.

A Grazsdanszkaja Oborona (Polgári Védelem) című honlap közlése szerint a szevasztopoli Kozák-öbölben (Kozacsa buhta), az orosz flotta tengerészgyalogsági dandárjának közelében szállították partra a deszantosokat és a haditechnikát.

A katonák bementek a tengerészgyalogsági támaszpont területére. Külsejükből ítélve az Oroszország területén élő kisebbségekhez tartoznak. A Interfax-Ukraina hírügynökség megszólaltatott ezzel összefüggésben egy katonai szakértőt, aki szerint az, hogy a katonák a kisebbségekhez tartoznak, megnehezíti annak a moszkvai állításnak az alátámasztást, hogy a Krímben nincsenek orosz katonák, hanem csak helyi önvédelmi egységek.

Felmondott az RT magyar származású műsorvezetője

Élő adásban mondott fel szerdán Liz Wahl, az RT America (korábban: Russia Today) orosz állami finanszírozású televízió washingtoni stúdiójának magyar származású amerikai műsorvezetője.

Wahl a CNN-nek elmondta, hogy olyan családból származik, amely az 1956-os magyar forradalom idején a szovjet csapatok elől menekült Amerikába és, hogy az RT-nél való munkája "etikai és erkölcsi kihívásokat jelent a számára. Az újságírónő magyar és Fülöp-szigeteki származású amerikainak mondja magát.

Elmondta, hogy az apja amerikai veterán és a partnere is pszichiáterként dolgozik egy amerikai bázison.

"Személy szerint nem tudok része lenni egy olyan (televíziós) hálózatnak, amelyet az orosz kormány finanszíroz és amely tisztára mossa Putyin cselekedeteit" - mondta a CNN-nek. "Büszke vagyok arra, hogy amerikai vagyok és hiszek az igazság közvetítésében" - tette hozzá.

Liz Wahl kijelentette, hogy az RT putyinista propagandát folytat és ócsárolja Amerikát. Amiatt telt be nála a pohár, mert a nap folyamán az Rand Paul kentuckyi szenátorral általa készített interjúból kivágták a krími inváziót bíráló részt, emellett Viktor Janukovics bukott ukrán elnök volt ellenzékének egészét fasisztaként kellett bemutatni.

A csatorna önreklámnak nevezte a műsorvezető nyilvános felmondását és rámutatott, hogy egy újságírónak rendes esetben a szerkesztőjével kell tisztáznia azt, ha valamilyen panasza van.

Wahl két nappal az után jelentette be távozását az RT-től, hogy a csatorna egy másik műsorvezetője, Abby Martin a kamerák előtt ítélte el a krími orosz katonai intervenciót, és a szerkesztői függetlenségére hivatkozva kijelentette, hogy nem hajlandó azt mentegetni. Martin - aki korábban az amerikai beavatkozásokat is elítélte - ugyanakkor nem távozott a televíziótól, és az RT az ő kifakadásával kapcsolatban az közölte, hogy a csatorna újságírói nyíltan kifejezhetik álláspontjukat.

Az RT-t az orosz külügyminisztérium weboldala elsőrendű médiaforrásként kezeli, a Columbia Journalism Review szerint pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök "konfrontatív külpolitikájának folytatása". Az angol nyelvű RT Americán júniustól saját műsora van a CNN veterán talkshow-házigazdájának, Larry Kingnek.

Az orosz, angol, spanyol és arab nyelven sugárzó RT 30 műholdon és mintegy 500 kábelszolgáltatón keresztül 550 millió nézőhöz jut el öt kontinens több mint 100 országában. Az Egyesült Államokban, ahol potenciálisan 85 millióan férhetnek hozzá, 2012-ben az RT a második legnagyobb nézettségű külföldi hírtelevízió volt a BBC World News után.

Ukrán-orosz konfliktus, avagy gáz van

Az európai energiaellátás biztonságát már évek óta sok kockázat terheli. Ráadásul Oroszország és Ukrajna megint súlyos konfliktusba keveredett.

Oroszország a kitermelt olaj több mint 70 százalékát exportálja - 20 százalékban feldolgozott termékek formájában -, ezen belül kivitelének több mint 80 százaléka az Európai Unióban talál vevőre.

Az orosz földgáztermelés majdnem 30 százaléka jut exportra, és a kivitel közel 80 százaléka Európába kerül.

Az olaj- és a földgázüzlet az orosz exportbevételek több mint 70 százalékát, a központi költségvetés bevételeinek több mint a felét termeli.
Más oldalról az Európai Unió olaj- és földgázimportjában 30-40 százalék között van Oroszország részaránya. Az orosz olaj és gáz az Európai Unió teljes elsődleges energiafelhasználásából 5-10 százaléknak a forrása, ezen belül az európai földgázfelhasználás több mint negyede orosz importból származik az érintett országok statisztikái és szakmai felmérések szerint.

A függés tehát legalábbis kölcsönös. Csakhogy ebben az egyenletben az örök ismeretlenné Ukrajna vált az utóbbi évtizedben. Az orosz földgáz háromnegyede ugyanis Ukrajnán áthaladó vezetékeken érkezik az Európai Unióba.

Az EU energiabiztonságra törekszik. Ennek egyik eleme, hogy igyekeznek sokoldalúvá tenni az energiaforrásokat. A német RWE energiacég számítása szerint tavaly már a német áramtermelés 45 százaléka származott megújítható forrásokból, ebből csak a napelemtáblák aránya 19 százalék volt a négy évvel ezelőtti 6 százalék helyett. Ez a verseny lenyomja a hagyományos, ásványi energiaforrások és a belőlük termelt áram nagykereskedelmi árát, csökkenti a szállítók bevételét, és veszteséget okoz az áramtermelőknek: például az RWE tavaly, hatvanéves történetében először, veszteséges lett. A fogyasztóknak mégis többet kell fizetniük, mert a kormány az áram árába növekvő adót épít be, és abból támogatja a megújítható források fejlesztését. Az energiabiztonságnak ez a módja tehát drága, miközben a hagyományos energiaforrásokat mégsem lehet nélkülözni, hiszen a szél- vagy a napenergia teljesítménye nem állandó.

A másik módszer: szaporítani a hagyományos energiaforrásokat. Az alternatív gázvezetéktervek közül eddig csak egy valósult meg: az Északi Áramlat, amelynek két vezetéke 2011 vége, illetve 2012 vége óta szállít földgázt Oroszországból Ukrajnát elkerülve Németországba. A többi tervnek azonban hányatott a sorsa. Az Ukrajnát szintén elkerülő orosz-európai Déli Áramlat vezeték építésére az első kapavágást 2012 végén tették, kereskedelmi szállítás 2015 vége előtt nem valószínű.

A nem orosz, hanem közép-ázsiai földgáz Európába juttatására 2002 óta dédelgetett Nabucco-terv viszont tavaly gyakorlatilag megbukott, a Nabucco-vezeték várhatóan nem épül meg. A versenyző terv, a Transz-adriai Vezeték (TAP), amely szintén közép-ázsiai földgázt hozna Európába egyszerűbb útvonalon, 2003 óta van a tervezőasztalon. A Nabucco-kimúlásával ez a terv felértékelődött, de haladásnak ott sincs nyoma. Ezek az elképzelések túl drágák ahhoz képest, hogy az európai gázszükséglet alig nő, miközben a földgáz egyre olcsóbb is a palagáz és az alternatív források versenye miatt.

Más tervek éppígy meghiúsultak. Lengyelország egy ideig északi-tengeri földgázt akart importálni Norvégiából, de már vagy tíz éve felmondta az erre szóló szerződést, arra hivatkozva, hogy a norvég import 30 százalékkal drágább lett volna, mint az orosz. Nagy szállító Európának Algéria és Katar is, de a mennyiségek növelésére nem látszik szükség a jelenlegi költségek mellett.

Közben Oroszország is úgy védekezik, ahogy tud, mert az ő helyzete sem egyértelműen nyerő. Egyebek közt az orosz Gazprom előre elvásárolta a közép-ázsiai gáz jórészét az európai importőrök elől, ezzel is siettetve a Nabucco kudarcát. Ez Oroszországnak sem olcsó, miközben a hozadéka csekély, mert ettől még aligha nő az orosz export, és a vevőkör sem szélesedik. Oroszország és Kína például 2006-ban megállapodást kötött vezeték építésére. Oroszország így akart versenyt támasztani a vevők között. Csakhogy Kína, szintén ármegfontolások miatt, már évek óta vonakodik a megvalósítástól.

Pedig Oroszországnak minél több földgázt kellene eladnia, hogy fenntarthassa gazdasági növekedését és állami bevételeit. Az exportárak azonban újabban nem emelhetők, ráadásul hazai ellenérdekeltség is keletkezik: a költségek miatt növekednek a támogatott hazai gázárak, miközben az exportárak stagnálnak vagy csökkennek, azaz szűkül az export haszonrése.

A helyzet ezek után az, hogy Oroszország fő piaca továbbra is Európa, Európa pedig sok pénzt elkölthet, de belátható időn belül mégsem tudja érdemben csökkenteni ráutaltságát Oroszországra. Ebben viszont ott az ukrán kockázat.

Az ukrán akadály elhárítására tett kísérletek eddig megbuktak. A Gazprom a 2009 eleji nagy exportleállás után elképzelte, hogy bekebelezné az ukrán vezetékrendszert. Erről Ukrajna természetesen hallani sem akar. Nem sikerült az ellenkezője sem, hogy Ukrajnát többé-kevésbé bevonják az Európai Unióba: ez Oroszországnak szemlátomást nem tetszik. De a jelek szerint nem tartható a status quo sem: hogy az Ukrajnában váltakozó kormányok időnként megpróbálják túszul ejteni mind Oroszországot, mind Európát a gázvezetékek nyitogatásával vagy csukogatásával, miközben igyekeznek nem fizetni az ukrán gázimportért.
Ha a három fél mindebből felismeri, hogy a kölcsönös függésre és ráutaltságra csakis közös, kölcsönösen előnyös megoldás lehetséges, akkor van esély. Ha erre nem képesek - és megint nem tűnik úgy, hogy képesek lennének -, akkor belátható ideig marad a zűrzavar.

Elfogatóparancs a krími miniszterelnök és parlamenti elnök ellen

Elfogatóparancsot adott ki egy kijevi bíróság a Krími Autonóm Köztársaság Moszkva-barát miniszterelnöke és parlamenti elnöke ellen.

Az UNIAN ukrán hírügynökség szerint a törvényszék az ügyészség kérésére adott ki elfogató parancsot Szerhij Akszjonov krími miniszterelnök és Volodimir Konsztantinov parlamenti elnök ellen. Az ügyészség az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására vagy megdöntésére irányuló kísérlet, illetve államhatalom megszerzésére irányuló cselekmények miatt folytat ellenük büntetőjogi eljárást.

A krími parlament többségi, orosz ajkú képviselői a múlt pénteken hagyták jóvá a dél-ukrajnai autonóm terület új kormányának összetételét. A parlament előző napon menesztette a korábbi kormányt, és Akszjonovot, az Orosz Egység pártjának vezetőjét választotta a minisztertanács elnökévé. A parlament emellett május 25-re - az ukrán elnökválasztással azonos napra - népszavazást írt ki a köztársaság autonóm státusáról és jogköreinek kibővítéséről, majd két napra rá a referendum időpontját előre hozta március 30-ra.

A kijevi kerületi közigazgatási bíróság a minap törvénytelennek minősítette a krími parlament döntéseit.

Visszatértek az orosz katonák a Szimferopol melletti dandárhoz

Visszatértek az orosz katonák a Szimferopol melletti Perevalnoje falunál állomásozó ukrán dandárhoz, amelyet napok óta blokád alatt tartottak, majd szerda este váratlanul feloldották a zárlatot és távoztak - jelentette csütörtökre virradóra az UNIAN hírügynökség több forrásra hivatkozva.

Az orosz katonák visszatérését megerősítették az ukrán védelmi minisztériumban is.

Vladiszlav Szeleznev, a védelmi minisztérium krimi sajtóközpontjának vezetője szerda este közölte, hogy orosz katonák 35 katonai és páncélozott járművel távoztak a Perevalnoje melletti dandár közeléből.

"Mindnyájan távoztak. Hova? Egyelőre ez nyitott kérdés" - mondta Szeleznev.

Néhány perccel később Dmitro Timcsuk, a kijevi katonapolitikai kutatóintézet vezetője azt írta a Fecebook közösségi portálon, hogy hasonló a helyzet Feodoszijában és Bahcsiszarajban is. Timcsuk szerint az orosz katonát szerte a Krímben feloldják az ukrán laktanyák blokádját. Timcsuk azt mondta: egyes értesülések szerint távozásuk "megszállók orosz egységek rotációjával" magyarázható.

A Pentagon megkétszerezi a Baltikumban járőröző harci gépeinek számát

A Pentagon több mint kétszeresére emeli azoknak az amerikai harci gépeknek a számát, amelyek a balti államoknak a NATO által biztosított légtérellenőrzésében vesznek részt - közölte szerdán az amerikai kormány egyik illetékese.

Az ukrajnai válságra adott amerikai válaszlépések keretében az Egyesült Államok egy légi utántöltő gépet is küld a misszió megerősítésére.

A névtelenül nyilatkozó amerikai illetékes szerint az Egyesült Államok a Baltikumban jelen lévő, eddig négy F-15-ös vadászgépből álló köteléket további hat F-15-össel és egy KC-135-ös légi tankerrel erősíti meg.

Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter a nap folyamán korábban bejelentette, hogy a Pentagon intenzívebbé fogja tenni a lengyel légierővel folytatott közös kiképzést, és megerősíti az amerikai szerepvállalást a balti államoknak a NATO által egy évtizede biztosított légtérvédelmében.

Az Egyesült Államok januárban vette át a litván, a lett és az észt légtér ellenőrzését. A tervek szerint négy magyar Gripen vadászgép pedig jövő januártól járőrözik majd a balti államok felett.

Szenátusi meghallgatásán a Pentagon vezetője az is elmondta, hogy Washington megerősíti a közép- és kelet-európai NATO-szövetségeseinek védelme iránti elkötelezettségét, válaszul az ukrajnai Krími félsziget orosz megszállására.
Megosztás: Facebook Twitter E-mail

hirdetés

HIRDETÉS

Cikkajánló

bezár
asdasd
Kérem várjon, jelentkezését rögzítjük...