Délmagyar logó

2017. 02. 25. szombat - Géza 1°C | 8°C Még több cikk.

Titkos adatgyűjtés: magyar képviselők Washingtonban üdvözölték a párbeszéd lehetőségét

Azok a képviselők, akik Washingtonban részt vesznek a szövetséges államokat is érintő amerikai lehallgatási gyakorlatról megrendezett hírszerzési és biztonsági fórumon.
Miközben pártállástól függetlenül egyöntetűen üdvözölték az Egyesült Államokkal való párbeszéd lehetőségét azok a magyar országgyűlési képviselők, akik Washingtonban részt vesznek a szövetséges államokat is érintő amerikai lehallgatási gyakorlatról megrendezett hírszerzési és biztonsági fórumon, egyúttal nem szűnő aggályaikat is hangoztatták.

A fórumon, amelyet Robert Pittengernek, a képviselőház terrorizmus és nem konvencionális hadviselés ügyében illetékes munkabizottsága elnökének kezdeményezésére hívtak össze csütörtökön és pénteken, 24 európai ország parlamenti képviselői folytatnak eszmecserét amerikai kollégáikkal, valamint a kormányzat képviselőivel és hírszerzési szakértőkkel az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA) a Moszkvába szökött informatikus, Edward Snowden által leleplezett adatgyűjtés gyakorlatáról. A konferencián főleg az osztrák, német és finn zöld képviselők részéről fogalmazódott meg markáns bírálat.

Gulyás Gergely (Fidesz) delegációvezető, az Országgyűlés alelnöke, a törvényalkotási bizottság elnöke az MTI-nek csütörtökön nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az EU többi tagállamához hasonlóan komoly aggályokat vetett fel az amerikai titkos adatgyűjtés. Mint mondta, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában - amelynek egyébként nem volt módja párbeszédet folytatni az amerikai szervekkel - egyetértés alakult ki arról, hogy ez a gyakorlat elfogadhatatlan és alapvető emberi jogokat sért. Hozzáfűzte: a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után különösképpen érthető, hogy az Egyesült Államok másként viszonyul a fenyegetettséghez, de rámutatott, magyar részről egyebek között azt hiányolták, hogy az adatgyűjtésben a célhoz kötöttség elve nem érvényesült.

"Továbbra is aggályosnak tartjuk, hogy az amerikai gyakorlat különbséget tesz az amerikai állampolgárok és más országok állampolgárai között, ami ellentétben áll az emberi jogok univerzalitásával. Ráadásul még a szövetséges államok és az amerikai állampolgárok között is különbséget tesz azáltal, hogy a jogorvoslati jogot a magánszemélyek lehallgatásával kapcsolatban kizárólag az amerikai állampolgárok számára biztosítja" - mondta Gulyás.

"Azt szeretnénk, ha ebben változás történne és ugyanazokat a jogorvoslati lehetőségeket biztosítanák legalább a szövetséges országok állampolgárai számára" - tette hozzá.

Schiffer András (LMP), a törvényalkotási bizottság tagja felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy miközben az Egyesült Államok a személyi szabadságjogok és a liberális demokrácia védelmezőjeként lép fel, egészen más elbírálásban részesíti az amerikai állampolgárokat, mint a külföldieket. Mint mondta, továbbra sem szűnt meg az az aggály, hogy a terrorelhárítással nem magyarázható megfigyelést Washington befolyásszerzésre használhatta fel Európában. Angela Merkel német kancellár lehallgatásával kapcsolatban pedig megfogalmazódott az az aggály, hogy a vezetőkkel kapcsolatos magáninformációk indokolatlan mélységű gyűjtésének köze lehet az EU és az Egyesült Államok között a szabadkereskedelmi megállapodásról folyó tárgyalásokhoz.

Firtl Mátyás (KDNP), a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke elmondta: az amerikai házigazdák maguk is elismerték, hogy elég nagy bizalomvesztésben vannak a szövetségesekkel szemben. A bizalom helyreállítását egyébként az is akadályozza, hogy az amerikai hírszerzés nem kívánja megosztani az európai megfigyeléssel kapcsolatos információkat. Mint mondta, nem lehet kizárni, hogy Magyarországon is történtek lehallgatások, amiket esetleg politikai célokra használhattak fel. Sürgette, hogy az Egyesült Államok és az európai szövetségesek hangolják össze hírszerző tevékenységüket.

Szilágyi György (Jobbik), a törvényalkotási bizottság tagja úgy nyilatkozott, hogy az európai szövetségesek komolyabban veszik a problémát, mint az amerikaiak, mert a washingtoni fórumon magasabb szinten képviseltették magukat. Véleménye szerint a bizalom helyreállítása érdekében az Egyesült Államoknak el kellene ismernie, hogy a szövetségesek kárára kémkedett, és ezért bocsánatot kellene kérnie. Az ukrán válsággal kapcsolatban egyebek között kitért Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár egy kiszivárogtatott telefonbeszélgetésére, amelyben az új kijevi hatalmi leosztásról volt szó, és kijelentette: "nem szeretnénk egy olyan világban élni", ahol az Egyesült Államok beleszólhat más országok belügyeibe. Hangoztatta annak fontosságát, hogy Washington egyenrangú partnerként kezelje Magyarországot és többi európai szövetségesét.

Harangozó Tamás (MSZP), a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke emlékeztetett arra, hogy 2001., vagyis azután, hogy Amerika sebezhetővé válása bebizonyosodott, megváltozott a hírszerzés. A képviselő szerint amennyiben őszinte az ügyben az amerikai és az európai törvényhozók párbeszéde, akkor lépések történhetnek a szabályozási keretek olyan értelmű, az amerikai elnököt és az európai miniszterelnököket is kötelező megváltoztatása érdekében, hogy jogi értelemben többé ne lehessen különbséget tenni a szövetséges állampolgárok között. Mint mondta, még mindig érzékelhetően feszült a hangulat az amerikai kongresszus tagjai és az európai képviselők között
Csöbör Katalin (Fidesz), a külügyi és az európai ügyek bizottságának tagja szintén érzékelte az amerikai és európai törvényhozók közötti feszültséget, amely egyebek között abból a "kulturális különbségből" fakad, hogy mikor, miért és kit szabad lehallgatni. Reményét fejezte ki, hogy a mostanihoz hasonló fórumok segítségével ezt csökkenteni lehet, és értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy francia és spanyol képviselők nem voltak jelen Washingtonban.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tóásó-ügy: nemzetközi vizsgálatot kér az ír áldozat édesanyja

Caroline Dwyer lánya kíséretében Bolíviában tartózkodik, és fia halálának helyszínén, Santa Cruzban… Tovább olvasom