Délmagyar logó

2017. 08. 17. csütörtök - Jácint 17°C | 31°C Még több cikk.

Vissza kell fizetni 215 millió euró agrárpénzt

Az Európai Bizottság kedden elfogadott határozata értelmében az uniós tagállamoknak vissza kell téríteniük Brüsszelnek az Európai Unió agrárköltségvetéséből finanszírozott és jogosulatlanul felhasznált, összesen 214,6 millió eurót.
Tizenhét másik tagállam mellett Magyarországnak 12 millió eurót kell visszatérítenie "a parcellaazonosító rendszer és a földterületek felszínét érintő egyéb ellenőrzések hiányosságai miatt".

Évek óta húzódó - még a 2004-2005-ös kifizetési évre vonatkozó - problémáról van szó, és a bizottsággal folytatott egyeztetések során a magyar tárgyalóknak sikerült töredékére szorítaniuk az eredetileg fenyegető összeget.

Brüsszel a megállapított szabálytalanságok részletezésekor úgy fogalmazott, hogy hiányosságokat észlelt a parcellaazonosító rendszernél és földrajzi információs rendszernél, továbbá az úgynevezett "helyes mezőgazdasági és környezeti állapotot" érintő ellenőrzések nem kielégítőek. További 140 ezer euró visszafizetést írt elő a bizottság azért is, mert megítélése szerint "az élőállat-adatbázissal végzett keresztellenőrzések nem voltak kielégítőek".

Mindezeket a problémákat korábban már az Európai Számvevőszék is szóvá tette, Magyarországon pedig éles belpolitikai vita folyt a témában.

Korábbi magyar nyilatkozatok szerint a vizsgálat során Brüsszelből egyebek között azt kifogásolták, hogy a kifizetések alapját jelentő parcellaazonosító rendszert jelentő légi fényképek alapján készült blokktérképek nem mindig életszerűek. A támogatáshoz jutás feltétele a helyes mezőgazdasági és környezeti állapotnak való megfelelés is, de ez a jogszabály a korábban nyilvánosságra került magyar álláspont szerint nem egyértelmű, ezért értelmezési vita is folyt Brüsszellel.

Az uniós bizottság most megfogalmazott indoklása szerint a pénzösszegeket egyes országok esetében azért kell visszajuttatni a közösségi költségvetésbe, mert azok felhasználása során nem tartották be az uniós előírásokat, másokéban pedig azért, mert a mezőgazdasági kiadások ellenőrzésére szolgáló eljárások nem voltak megfelelőek.

Az EU közös agrárpolitikájának keretébe tartozó kifizetések folyósításáért és ellenőrzéséért a tagállamok felelősek, a bizottság feladata pedig az, hogy meggyőződjön róla: a tagállamok szabályosan használták fel a támogatást - emelte ki az uniós "kormány".

Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos leszögezte, hogy a bizottság továbbra is mindent megtesz annak biztosítására, hogy a pénzösszegek felhasználását a lehető leghatékonyabban lehessen ellenőrizni. "A rendszer ma jobban működik, mint valaha, és eszközeinket a jövőben még ennél is hatékonyabbá kívánjuk tenni" - hangoztatta a dán biztos.

A határozat értelmében Magyarország mellett Ausztriának, Belgiumnak, a Cseh Köztársaságnak, Németországnak, Spanyolországnak, Finnországnak, Franciaországnak, Nagy-Britanniának, Görögországnak, Írországnak, Olaszországnak, Litvániának, Máltának, Hollandiának, Lengyelországnak, Portugáliának és Szlovéniának kell visszatérítenie támogatási összegeket. Közülük Franciaországnak 71 millió eurót kell visszatérítenie a helyszíni ellenőrzéseket érintő hiányosságok és a kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó szankciók helytelen alkalmazása miatt, Spanyolországnak 31,7 millió eurót kell fizetnie az ellenőrzéseket érintő hiányosságok, valamint az olívaolaj-termelési ágazatban kiszabható szankciók helytelen alkalmazása miatt, Hollandiának 16,6 millió eurót kell térítenie szintén a parcellaazonosító rendszer hibái, valamint az igazgatási és a helyszíni ellenőrzések hiányosságai miatt, Lengyelországnak 10 millió eurót kell visszafizetnie amiatt, mert két vidékfejlesztési intézkedés esetében is a kapcsolódó ellenőrzések minősége gyenge, száma pedig alacsony volt.

Az unió bizottságának határozatát kommentálva Margittai Miklós, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke az MTI-nek elmondta: a szóban forgó határozat a 2004-2005-ös állapotokat vette alapul, és erre vonatkozik. Leszögezte: hazánk fontolgatja, hogy az ügyben az Európai Bírósághoz fordul. Továbbá utalt arra is, hogy a gazdálkodóktól pénzt nem követel vissza az állam. Amennyiben Magyarországnak mégis fizetnie kell - mondta az MVH elnöke - úgy részletfizetést kér majd, hogy a költségvetésnek ne jelentsen nagy terhet a visszafizetés.

Magyarország a kérdéses időszakban a helyes mezgazdasági és környezeti állapot (HMK) mérésekor az unióban alkalmazott összes e területre vonatkozó 16 paramétert alkalmazni kívánta. Később kiderült, hogy ez nem szükséges. Ezért az alkalmazandó paraméterek számát háromra csökkentette, mert a rendszerben a korábban meghatározott több paraméter ellenőrzés csak nehézkesen lett volna megoldható. Valószínűleg a visszamenőleges hatály miatt büntették meg Magyarországot - vélekedett az MVH elnöke. Hozzátette: ha ezt a módosítást nem hozzák meg, akkor a gazdálkodóktól jelentős forrásokat kellett volna visszavenni.

A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) tekintetében pedig az uniós felvetések az úgynevezett aluligényelt blokkokra - azaz azokra a földterületekre - vonatkoztak, ahol nem igényeltek 100 százalékos támogatási összeget. Az EU-ban ugyanis úgy vélték, hogy a túligénylés kockázata a bonyolultabb ellenőrzés miatt nehezebb. Margittai Miklós szerint Magyarország a helyszínen végzett ellenőrzésekkel bizonyította, hogy a pénzügyi kockázat ezeknél az eseteknél nem nagyobb a többlet támogatás igénylésére, mint a 100 százalékos forrást igénylőknél. A pénzügyi kockázatot ezért hazánk nem tekinti megalapozottnak a MePAR esetében. Az úgynevezett retró, vagyis visszamenőleges ellenőrzéseket a korábban már kilátásba helyezett büntetés miatt nem végezte el - emlékeztetett az MVH elnöke.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Harcok Jemen északi és déli részén

Folytatódtak a harcok kedden Jemen északi részén a síita lázadók és a kormányhadsereg között,… Tovább olvasom